Apaj Község Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2013. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2013. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésére –, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2013. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősül minden olyan magatartás, melyet e rendelet annak nyilvánít.
(2) E rendelet alkalmazásában hulladék a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalom.
(3) Zajkeltésnek, illetve hangoskodásnak minősül különösen: gép, berendezés, hangfal, erősítő vagy egyéb, zaj okozására alkalmas eszköz hangos üzemeltetése.

2. Eljárási szabályok

2. § (1) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályi irányadók.
(2) A rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az önkormányzat meghatározott számlájára történő befizetés útján köteles teljesíteni.
(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően figyelembe kell venni a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, valamint a magatartás elkövetőjének szociális, vagyoni körülményeit.
(4) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének.
(5) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását mind a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása esetében, mind a közigazgatási bírság kiszabása tekintetében a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a közös hivatal ügyintézőjének észlelése, továbbá bármely személy vagy szervezet jelzése alapján le lehet folytatni.
(3) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás
a) valamely  cselekménnyel megvalósul meg, a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban nyilvánul meg, a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában nyilvánul meg, a jogellenes állapot észlelésétől
számított hat hónapon belül indítható meg.
(4) Ha kiskorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a kiskorú meghallgatásától eltekinteni nem lehet.
(5) A kiskorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell.
(6) A kiskorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni.
4. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése vagy betartásuk elmulasztása miatt nem vonható felelősségre az, aki a cselekmény elkövetésekor 16. életévét még nem töltötte be.

II. Fejezet
A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások
3. Szilárd hulladékkal kapcsolatos jogellenes magatartás

5. § (1) Az a természetes személy, aki
a) települési szilárd hulladékot az általa használt ingatlanon felhalmoz, vagy más által használt ingatlanon elhelyez,
b) az általa használt ingatlan gyommentesítéséről – ide nem értve a parlagfű-mentesítést – nem gondoskodik,
c) aki a szelektív hulladékgyűjtés céljára közterületen elhelyezett tárolóedényeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használja
százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha az (1) a) és b) pontjaiban meghatározott magatartást jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet valósítja meg, egymillió-ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

4. Közcsatorna jogellenes használata

6. § (1) Az a természetes személy, aki a rendelkezésre álló közcsatornába – annak érdekében, hogy a csatornahasználat díjának megfizetése alól mentesüljön – jogszerűtlenül szennyvizet juttat, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott magatartást jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet valósítja meg, kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Közcsatornába való jogszerűtlen szennyvízjuttatás különösen, ha az ingatlan használója az ingatlanon rendelkezésre álló, a csatorna szellőzését biztosító berendezésen keresztül szivattyúzza a szennyvizet a csatornába.

5. Közterület és ingatlan rendben tartásának elmulasztása

7. § (1) Az a természetes személy, aki
a) az általa használt ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű állapot fenntartásáról nem gondoskodik, vagy a szakértemet és speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat el nem végzi,
b) az általa használt ingatlan vonatkozásában a rágcsálók és rovarok irtásáról, valamint elszaporodásuk megelőzéséről nem gondoskodik,
c) az általa használt ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában az útszakasz tengelyéig terjedő terület), továbbá a járdaszakasz és az út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, hulladék- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
d) az általa használt ingatlan előtti járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről nem gondoskodik,
e) az általa használt ingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló faágak és bokrok megfelelő nyeséséről nem gondoskodik,
j) az általa használt ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén naponta többször) a síkosságtól nem mentesíti
százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott magatartást jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet valósítja meg, egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

6. A közterület-használat szabályainak megsértése

8. § (1) Az a természetes személy, aki
a) az Apaj Község Önkormányzata közterületek használatáról szóló 9/2008. (VI. 30.) önkormányzati rendeletének 17. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi, az ott meghatározott jogkövetkezményeken túl,
b) a közterületeken lévő fákat megcsonkítja, vagy egyéb módon megrongálja,
c) közterületen használaton kívüli vagy használhatatlan járművet tárol
ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha az (1) a) és c) pontjaiban meghatározott magatartást jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet valósítja meg, ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

7. Önkormányzati jelképekkel való visszaélés

9. § (1) Az a természetes személy, aki Apaj Község címerét, zászlaját, lobogóját, a község vagy az önkormányzat nevét vagy más jelképét engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használja, alkalmazza, vagy forgalomba hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél, úgyszintén az, aki a község vagy az önkormányzat jelképeit lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, amennyiben ezzel szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott magatartást jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet valósítja meg, egymillió-ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

8. A település nyugalmának megzavarása

10. § (1) Az a természetes személy, aki a község belterületén
a) hétköznap 22:00 óra után,
b) hétvégén, vagy
c) ünnepnapon vagy munkaszüneti napon
a település nyugalmát zajkeltéssel, hangoskodással vagy más módon megzavarja, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Nem minősül zavarásnak
a) a halaszthatatlan munka végzése során az (1) bekezdésben meghatározott időpontokban kibocsátott zaj,
b) az önkormányzat által engedélyezett, vagy az általa szervezett rendezvény keretében, azzal összefüggésben kibocsátott zaj, valamint
c) az (1) bekezdésben meghatározott időpontokban kibocsátott zaj, amennyiben azt a várható zajhatással érintett területen lakókkal előzetesen egyeztették, vagy annak zavaró hatását közben az érintett szomszédok nem jelezték.

III. Fejezet
Záró rendelkezések
9. Hatályba léptető rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.