Ramocsaháza község képviselő testületének 16/2017 (XII.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 09. 26 17:15Ramocsaháza község képviselő testületének 16/2017 (XII.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
a településkép védelméről
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Ramocsaháza község (a továbbiakban: község) területén a község sajátos településképének a helyi társadalom bevonásával és konszenzusával történő védelme, alakítása. Alkalmazásában a község közigazgatási területén a településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: TAK) megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenntartása és minőségi formálása érdekében a helyi építészeti és természeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meghatározó területeken és a településképi követelmények megvalósulásában megőrizze a jelenlévő és megtartandó értékeit. A község területén építkezni szándékozó, az új be- és átépítéseknél, bővítéseknél, korszerűsítés és felújítás esetében alkalmazkodjon a meglévő érték léptékéhez, struktúrájához, tömeg és homlokzati arányaihoz, anyaghasználatához, felületképzéséhez.
(2) A rendelet megállapítja a község közigazgatási területén a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rend- szerét, valamint a helyi értékvédelem alatt álló épített és természeti területeket, az egyedi építészeti, kulturális és természeti értékeket. A települési karakter szempontjából elkülönülő területeket az 1. sz. melléklet határolja le.
a) Meghatározza a helyi építészeti és természeti örökség területeit és az egyedi védelemre javasolt, és az alatt álló értékeit, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése szabályait, a településképi követelményeket, a településképi követelmények érvényesítésének eszközeit, az érvényesítés szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, és azok alkalmazását. A településképi szempontból helyi védelem alatt álló területeket a 3. sz. melléklet tartalmazza.
b) Meghatározza a község településképi szempontból meghatározó területeit, a település kialakult szerkezetét, építészeti és kulturális hagyományait, telekszerkezetét, az elmúlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjait megtartó, és azt a továbbiakban is betartandó területeit, melyet a 2. sz. melléklet határolja le.
c) Meghatározza a községhelyi egyedi védelem alatt álló, és az arra javasolt építészeti és természeti értékeit és ezeken a területeken a településképi szempontból meghatározó építési elvárásokat.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a község közigazgatási területén építési tevékenységet végez és azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a község településképi védelmére, ennek érdekében a településkép megőrzésére, javítására és formálására vonatkozó szempontokra, a közterületek alakításának és közüzemű vezetékek elhelyezésének meghatározására, a község történelmi hagyományainak, építészeti, kulturális és természeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a település arculatának, jellegzetes értékeinek a jövő nemzedékei számára történő megóvása, megőrzése érdekében a településképi, közlekedési, vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével, a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozására, az építtetők/tervezők részére beépítési tájékoz- tatás, konzultáció biztosítása, az építési tevékenységgel összefüggő szabályok előzetes tisztázása, és az eljárási szabályok rögzítése megfogalmazásával. A helyi védelem alatt álló épített és természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezek fenntartása, a védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Települési karakter jegyek szempontjából
1. korszerű építészeti eszközök: építészeti eszköztára a tér az arányok és az anyag együttesén alapul. A tömegformálás egyszerű, funkcióelvű alaprajzra szerkesztett jellemzője a lapostetős, és az egyszerű tömegforma kialakítás.
2. mediterrán tetőforma: a többszörösen összetett alaprajzra szerkesztett, enyhe lejtésű tetősíkokból álló kontyolt nyeregtető
3. teljes védelem: helyi védelem esetében az építmény eredeti tömege, homlokzatképzése és rendeltetése megtartását jelenti
4. védett épület, építmény: A Ramocsaháza Község Képviselő-testülete (továbbiakban: Testület) által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos település- kép megőrzése céljából, továbbá építészeti, település történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szem- pontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja, amelyen a védett építmény áll.
5. védett épületrész: a Testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve külön- leges tartószerkezete.
6. védett érték károsodása: Minden olyan esemény, beavatkozás vagy mulasztás, melynek következtében a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisül, karaktere előnytelenül megváltozik, általános esztétikai értéke csökken, védett jellegét elveszíti.
7. védett értékek: A helyi építészeti örökség keretében védett településszerkezet, védett településkarakter, védett településkép, védett épületek, építmények, védett zöldterületek és növényzetek,
8. védett műtárgy: A Testület által védetté nyilvánított 7. pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
9. védett településkarakter: A Testület által védetté nyilvánított településszerkezet és településkép jellegzetes elemei, formái, anyagai és színvilága együttesen.
10. védett településkép: A Testület által védetté nyilvánított külső és belső településkép és utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
11. védett településszerkezet: a testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telek szerkezet, beépítési mód és építési vonal.
12. védett zöldterületek és növényzetek: a Testület által védetté nyilvánított parkok kertek, zöldterületek és ezek növényzete, továbbá azok az egyedi növények, amelyek fajtájuk, koruk, elhelyezkedésük, vagy valamilyen eseményhez kötődésük miatt védelemre érdemesek.
(2) Reklám, reklámelhelyezés szempontjából
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. §
Általános rendelkezések
4. A helyi területi védelem és azokra vonatkozó előírások
5. § (1) A helyi védett területhez tartozó közterületen utcabútort, épületet, építményt, hirdető be- rendezést, burkolatot elhelyezni csak a települési főépítésszel folytatott szakmai konzultáción készített jegyzőkönyvet betartva, településképi bejelentés tudomásulvételével lehet.
(2) A helyi védett területhez tartozó közterületen és közterület felől látszó magánterületen reklám és reklámot hordozó hirdető berendezés nem helyezhető el.
(3) Helyi védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utca- vonal vezetését, a területre jellemző építményeket és az épületek homlokzati rendszerét.
(4) Helyi védett területre új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el a kötelező szakmai konzultációról szóló jegyzőkönyv előírásait betartva, tekintettel az illeszkedés szempontrendszerére az építmény elhelyezésének módjára, a homlokzatmagasságára, a tetőidom formájára, a tetőhajlás szögére, a homlokzat formai megoldására.
(5) A helyi védett területen melléképület‐, építmény építése esetén be kell tartani a kialakult településképet és formailag alkalmazkodni kell a terület történelmileg kialakult képéhez.
(6) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket a települési főépítésszel tartott konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint lehet alkalmazni. Az új épületre és építményfajtára, meg- lévő felújítására és bővítésére, rendeltetés megváltozásából eredő homlokzatalakításra a kialakult területi védelem védettséget jelentő meglévő, vagy a történelmileg kialakult és megkutat- ható anyaghasználatát, nyílásrendszerét, tömegformáját, színezését, lábazati képzést, tető- formát megtartva, ahhoz illeszkedve történő esetleges kiegészítéssel kell meghatározni, figyelembe véve a 31. §-ban foglaltakat.
5. A területi védelem meghatározása
6. § (1) A helyi területi védelem fogalomkörében a községben:
a) településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép)
c) a község táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
d) a településkarakter (településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, szín- világa együttesen) védelmére terjed ki.
(2) A község közigazgatási területén a helyileg védendő területek: (4. sz. melléklet)
6. Az egyedi védelem meghatározása.
7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló, és arra javasolt építményeket és épületeket, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló természeti értékeket és azok besorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épület és műtárgy, fa, bokor
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, tömegformálás, homlokzati kialakítás),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
(3) Az egyedi védelem alatt álló épített és természeti érték telke a község ellátását biztosító fel- színi energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.
7. Helyi építészeti és természeti örökség védetté nyilvánítása, védelem megszüntetése
8. § (1) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társulás írásban kezdeményezheti.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt, melynek szakmai előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezés alapvető szempontjai: a védendő objektum (terület, egyedi érték látvány)
8. A helyi védelem alatt álló értékek jelölése
9. § (1) A helyi védelem alá helyezés, annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(2) A helyi védelmet a Szabályozási Terven is fel kell tüntetni.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
9. Helyi építészeti és természeti örökség védett értékek fenntartása, hasznosítása
10. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
10. Helyi építészeti és természeti örökség védettséggel összefüggő korlátozás, kötelezés
11. § (1) A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület meg jelenésére bármilyen hatással van, csak a települési főépítésszel tartott konzultáció szempontjainak betartásával, a települési főépítész előzetes szakvéleménye alapján szabad végezni.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.
(3) Védett természeti érték esetén csak annak az elsődlegesen értékeit megtartó beavatkozást jelentő tevékenység érintheti. Amennyiben a megtartására nincs lehetőség, megszüntetése csak jelen rendelet módosításával, a jegyzékből történő kivétellel történhet, kivéve az élet- és balesetvédelmet jelentő esetet.
(4) A védett természeti érték megszüntetése, a védelem alóli kivétele csak a vonatkozó, az ügy tárgyában illetékes szakhatóság véleménye figyelembevételével lehetséges.
(5) Megtartandók:
a) a védett épületek tetőformája, tető héjalása, az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindelyfedés, cserepes fémlemezfedés vagy bármilyen anyagú nagytáblás hullámfedés.
b) a homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása. Nem alkalmazható a teljes felületet egy nyitott felületként kezelő homlokzat (függönyfal, üvegfal, a közterület felől teljesen zárt, nyílásokkal nem megnyitott felület.
c) a meglévő homlokzati tagozatok vagy a korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
d) a homlokzat burkolata és felületképzése, csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető.
(6) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.
(7) A 4. sz. melléklet szerinti teljes védelmet élvező helyi védelemmel érintett épület belső kialakításával kapcsolatos egyedi követelmény a települési főépítésszel tartott konzultáció eredményeképpen is meghatározható.
(8) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése.
11. Helyi építészeti örökség védett értékek nyilvántartása
12. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester a települési főépítész útján gondoskodik.
(2) A védett értékre vonatkozóan, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok iratok másolatait a nyilvántartást vezető főépítésznek át kell adni.
12. Védett érték megjelölése
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értékét – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel:
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik. Az épület helyi védelme megszűnése esetén a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.
(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
(5) A tábla elhelyezését es esztétikai megjelenését, anyagát, méretét a települési főépítésszel kell leegyeztetni. Elhelyezése a szakmai véleményére alapozott településképi vélemény szerint lehetséges.
13. Területi lehatárolások
14. §
(1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő területek. (1. sz. melléklet)
14. Településképi szempontból meghatározó területek
15. § (1) A 2. sz. melléklet szerinti területei a község településképi szempontból meghatározó területei közé tartoznak, ahol a község kialakult szerkezete, építészeti és kulturális hagyományai, telekszerkezete, az elmúlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjai megmaradnak, és azt a továbbiakban is be kell tartani.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, ahol engedélyhez kötött építési tevékenységet kívánnak folytatni. A településképi véleményezés minden közterület felől elhelyezett, vagy közterület felől látszó engedélyhez kötött épület és építmény esetén a települési főépítész véleményére alapozódik.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden engedélyhez nem kötött – kivéve a törvény által bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységet – és építési tevékenység esetén a 32. §-ban foglaltak szerint.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
15. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) A község területén a helyi területi védelemmel érintett és a településkép szempontjából meghatározó területeken kívül a község teljes igazgatási területén is a TAK-ban megállapított jó példák szerint kerülendő a tájidegen építészeti megoldások alkalmazása.
(2) Településképi szempontból meghatározó területen a vékony égetett kerámiával (csempe) burkolt homlokfelület kialakítása kerülendő, abban az esetben, ahol a burkolat minimális mérete a 4 cm-es vastagságot nem éri el nem alkalmazható. Természetes kő azonban megengedett.
(3) Magastetős épület építése esetén az épületek és építményeknél a tető, és az 1 hasznos homlokzati szintet jelentő magasság 1:1 aránytól eltérő – a homlokzat magassági mértékét meghaladó- tömeg- és homlokzatképzés kerülendő.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen a homlokzat és a fedés színének, megválasztásánál a harsány, élénk színek alkalmazása nem elfogadható, az intenzív színek használata egy-egy építészeti elem, vagy tömeg hangsúlyozása érdekében javasolt. Kivételt képeznek azok az épületek, melyeket múltjukra visszatekintve alapvető színük határoz meg. A homlokzati anyaghasználat esetében a tájidegen anyagok használata nem elfogadható.
(5) A tető formája egyszerű, lehetőleg nem összetett tető legyen. A tájra és a kulturális hagyományokra tekintettel a tájidegen, attikával nem takart 10°-nál meredekebb nyereg, és félnyereg, vagy 20°-nál alacsonyabb hajlású tető, az úgynevezett mediterrán tetőforma alkalmazása kerülendő. Az ilyenek alkalmazása csak az utcaképbe illeszkedést igazolva, a kötelező szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyv szerinti módon és azt a települési főépítész szakmai véleménye alapján készített, a településképi vélemény által is jóvá- hagyott módon lehetséges megvalósítani.
(6) A nyílászárók és a homlokfelület anyaga az épület és építmény rendeltetésétől eltérő igényű és megjelenésű nem lehet. Ezt a kötelező konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint kell meg- határozni.
(7) Új épület a mai, korszerű építészeti eszközökkel megfogalmazva, anyaghasználatában, tömeg-és homlokzatképzésében úgy építhető, hogy a környezetbe való illeszkedéssel tekintettel kell lenni a kialakult megmaradó értékekre, azokat háttérbe nem sorolhatja, nem lehetetlenítheti el azok megjelenését.
(8)
16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken az előírt és leszabályozott építési helyen belül a meglévő épület rekonstrukciója, bővítése és felújítása, vagy új épület építése esetén azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő, vagy alakítható telekszélességben az azokhoz igazodó módon kell telepíteni. Így a közterület felől megjelenő elsődleges rendeltetésű (fő)épület illeszkedése a beépítési mód, a telken történő elhelyezés, a telepítési oldal vizsgálatával megalapozott, és a települési főépítésszel tartandó szakmai konzultáción tisztázott, az arról készült jegyzőkönyv tartalma szerint kötelező. A közterület felől az előkert tényleges mértékét az előírt mértéktől a települési főépítész szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyve alapján az illeszkedés biztosítása érdekében változhat, elmozdulhat. A változtatás indoka csak az illeszkedés igazolása lehet. Az építmények tájba és környezetbe illeszkedésének bemutatására és magasságának meghatározására látványtervet kell készíteni.
(2) A megengedett jellemző szintszám vagy az épület legmagasabb pontja a szabályozás keretei között a meglévő épület rekonstrukciója, bővítése és felújítása, vagy új épület építése esetén azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő, vagy alakítható telekszélességben számított, az azokhoz igazodó módon kell meghatározni a települési főépítésszel tartott szakmai konzultáció keretében. Az új, vagy bővített épület és építmény nem lehet nagyobb, mint a 2-2 szomszédos meglévő és megmaradó épületátlagos értéke, attól felfelé – a terepszint felett – legfeljebb egy fél szinttel, de maximum1,5 m-el lehet eltérni az építménymagasság tekintetében. Az így kialakítandó épület és építmény legmagasabb pontja az előbbi számítással igazolt illeszkedés betartásával, a kiszámított értéktől legfeljebb további 1,5 m-el térhet el úgy, hogy az épület közterület felőli hossza legfeljebb 1/5-e tekintetében haladhatja meg a legmagasabb ponttal jellemezhető tömegrész magassága a megengedett építménymagasságot. Az új, vagy bővítendő épület és építmény közterület felől látszó homlokzati hossza az illeszkedésnél figyelembe vett 2-2 szomszédos telken meglévő vagy kialakíthatótól 2-szer nagyobb nem lehet.
(3) Kerti építmények telepítése elsődlegesen az épületben és tömegében, ahhoz kapcsolódóan valósíthatók meg. Anyaghasználatuk a rendeltetéshez igazodó, de a főépület anyaghasználatával, színezésével, léptékével, tetőformájával, tömegarányával illeszkedő legyen. A közterület felől látszó kerti építményeket a tervezési programhoz igazodóan a kötelező megelőző konzultáción a települési főépítész fogalmazza meg. A területen olyan előkerttel kialakított intézményi használatú épület építése esetén az előkertben, ha az a közterületek dísztérre vonatkozó előírásai szerint vannak kialakítva, a közhasználat nincs korlátozva, az épület előkertjét és a csatlakozó közterületet is érintő közterület-alakítási terv szerint, a Polgármester településképi véleményére alapozva elhelyezhető. Műtárgyak elsődlegesen a kerítés szerkezetébe komponált, lehetőség és szükség szerint a zöldfelületet nem zavaró módon terepszint alatt helyezhetők el.
(4) A község területén minden olyan esetben, ahol új közterület felől látszó fejlesztés, építés történik, vagy új közterület alakul ki kötelező a közterület-alakítási terv készítése. A közterület-alakítási terv készítésének lehatárolását a kötelező szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint a települési főépítész határozza meg.
18. § (1) A területen az egyedi épületek és építmények anyaghasználatára vonatkozóan be kell tar- tani a környezetben meglévő és megmaradó épületek homlokfelületeinek vakolt architek- túráját. A kötelezően lábazattal kialakított épületek lábazata felületkezelt beton, kő-, ciklopf-kő, természetes kő, vagy műkő lehet.
(2) A közterület felől látszó építmények tetőhéjazatának anyaga hullám rajzolatú nem lehet.
(3) A területen a tömegformálás meghatározója a magastetős kialakítás, az illeszkedés szempontjait figyelembe vevő utcára oromfalas, vagy utcával párhuzamos gerincvonal vezetéssel. Új beépítésre szánt területeken tilos a területen tájidegen, túlzottan megmozgatott tömeget eredményező összetett tetőforma (ún. mediterrán tető-, és tömeg) képzés, mérsékelt alkalmazása a kialakult utcaképi szempontok alapján az illeszkedés igazolása mellett a főépítésszel történő szakmai konzultáció alapján lehetséges. Lapostetős épület csak a látványterv által igazolt és utcaképbe illeszkedés igazolása mellett helyezhető el.
(4) A nem zártsorú beépítésű érintett utcában jellemző közel 1:0,3-től 1:1-ig terjedő arányát - az épület és a telkek be nem épített utcafronti szabad vetületi hossza kialakítását – biztosítani kell, kivéve telekalakítás esetén. Ettől eltérő utca léptékarány csak a területre készített beépítési terv szerint lehet. (Ez az arányszám az épülettel közterület felől szemben állva az épület és a be nem épített telekrész arányát jelenti)
17. A helyi védelemben részesülő területekre és az ott lévő építmények elemeire vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) A 2. sz. mellékletszerinti területeken új épület építése, vagy meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során a 31. § szerintieket alkalmazni kell.
(2) Helyi védett területen a kialakult utca vonalvezetés, az elsődleges rendeltetésű épület elhelyezése során az 5. § előírásait be kell tartani.
(3) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények során az értékek felmérésével védetté tett értékek nem sérülhetnek, azok kiegészítése csak a 4. sz. mellékletben szereplő, az ott meghatározott bővíthető kategóriába eső értékek esetén lehet úgy, hogy a bővítés során illeszkedni kell az érték védett eleme anyagához, ritmusához. Architektúrájában nem veszélyeztetheti azok érvényesülését. Mindennemű bővítés, felújítás csak a teljes felület felújításával együtt lehetséges.
(4) A község helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti értékeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az egyedi érték melletti át- és beépítéseknél a mintaadó az egyedi érték. Azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő vagy az előírások szerint alakítható telekszélességben a tömegarány, lépték, anyag használat, színezés, nyílászáró rendszer, tetőforma alakítás során figyelembe kell venni. Az ezt meghatározó építészeti, közterület-alakítási tervet a meg- előző konzultáción a települési főépítész fogalmazza meg.
(5) A 2. sz. mellékletterületén lévő egyedi értékeken építéssel érintett tevékenységek a települési főépítésszel tartandó konzultáció előírásainak betartásával lehetséges.
(6) A helyi védelemben részesülő területen légvezeték újonnan nem létesíthető, az épületre és építményre, annak telkére a kor kívánta technológia berendezései csak takart módon, a homlokzaton nem megjelenve helyezhető el. Feliratok, cégérek elhelyezése esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
20. § (1) A község igazgatási területén azokat a területeket, amelyek alkalmasak a település, vagy településrész ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vagy azokat a területeket, amelyek nem alkalmasak a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az 5. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A község igazgatási területén a falusias lakóövezetek, a mezőgazdasági területek, a gazdasági területek a különleges közlekedési területek és az erdőterületek kivételével a vízellátás, villamos energiaellátás, fölgáz, és elektronikus hír- és távközlési vezeték csak terepszint alatt, közműalagútban vagy földkábellel létesíthető.
19. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények
21. § (1) Az 4. sz. melléklet szerint a fenti építmények elhelyezésére alkalmas területeken az építmények csak a környezetbe illeszkedő, a környezet morfológiáját nem megbontó helyen tereprendezéssel együtt létesíthető. Anyaguk a szükséges technológia függvényében a kötelező szakmai konzultáción határozandó meg.
(2) Kültéri klímaberendezést a község egész területén épületenként összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt (közterületről nem látszó) homlokzatára kell telepíteni.
20. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények (és eltérési szabályok)
22. § (1) A község teljes területén a településkép védelméről szólótörvényben foglaltak szerint a helyi védett és a településképi szempontból meghatározó területeken épületre, vagy egyéb szerkezetre szerelt reklámhordozó és reklám nem helyezhető el a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A község szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra reklám és reklámhordozó az alábbiak figyelembe vételével helyezhető el:
a) valamely községi, vagy annak részvételével vagy engedélyével megtartott eseményről való tájékoztatás érdekében a közterületen, vagy a közterület felől látszóan a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódóan homlokzatra függesztve a 4. sz. mellékletben felsorolt helyen a közterület felett átfeszítve, textil anyagú, legfeljebb 2-2 db a rendezvényt hirdető berendezés helyezhető el a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvény előtt 2 héttel megelőzően, és a rendezvényt követő egy héten belül el kell azokat távolítani.
b) sport-, és kulturális rendezvényekhez kapcsolódóan reklám célú berendezés az 1. sz. melléklet szerinti központ, kertes és falusias lakóterületeken, és gazdasági területeken legfeljebb 1-1 db, terenként és utcánként a rendezvényt hirdető maximum 9 m² felülettel meghatározott, a szerkezetet is beleszámított felülettel, de összesen rendezvényenként 4 db helyezhető el mobil szerkezettel a rendezvény ideje alatt, valamint a rendezvényt megelőző 2 héttel megelőzően és a rendezvényt követő egy héten belül el kell távolítani.
c) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,
d) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
e) idegenforgalmi és közlekedési információk,
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kihelyezhető információs célú berendezés, mely felületének legalább egyharmada vehető igénybe közérdekű információ közlésére és reklám közzétételére, felületének legfeljebb kétharmada használható.
(4) Építmény, épület és épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység idejére, a közterület felőli építési állványzaton építési reklámháló elhelyezése az alábbi feltételekkel lehet:
a) az építési reklámhálót csak közterületre kihelyezett vagy közterületről látszó állványzatra lehet feltenni, kizárólag a tényleges építés ideje alatt, maximum 1 évre, mely egy- szer maximum 1 évvel ismételhető
b) településkép szempontjából meghatározó területeken csak a tervezett új homlokzat kialakításának rajzolatát és eredeti színezését ábrázolhatja, mely esetben 1 db. legfeljebb 9 m² méretben reklám elhelyezhető.
(5) A területen közművelődési hirdető oszlop kizárólag a közművelődési tevékenységet folytató intézmény telkén, vagy legfeljebb 50 m-es környezetében helyezhető el 1-1 db úgy, hogy a gyalogosok biztonságos közlekedését nem zavarhatja. A közművelődési célú hirdető oszlopon kizárólag a közművelődési intézmények tevékenységének körébe tartozó kulturális programok, rendezvények népszerűsítését szolgáló reklám tehető közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetőek.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(9) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.
(10) A 2. sz. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.
(11) A 3. sz. mellékletben meghatározott területen létesített utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(12) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utas váróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(13) A 3.és 4. sz. mellékletben meghatározott területen közművelődési intézmény a Polgármesterhez benyújtott, a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
(14) Amennyiben több közművelődési intézmény közösen kíván közművelődési hirdetőoszlopot használni, a létesítés és fenntartás költségeinek megosztására a közöttük létrejövő megállapodás irányadó. A létesítés és fenntartás költségeinek megtérítéséért a közművelődési célú hirdetőoszlopot használó közművelődési intézmények egyetemlegesen felelnek.
21. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, logók és tájékoztató táblák elhelyezése
23. § (1) Csak homlokzati felülete, vagy arra merőlegesen helyezhetők el, az épület építészeti részlet- képzésével, színezésével és építészeti hangsúlyaival teljes összhangban. A felirat, a cégér, cégtábla és logó a teljes homlokfelület 10 %-át egybeszámítva sem haladhatja meg, a maximális méretei 1x2 m. A 2 m² felület nem növelhető.
(2) Épület díszeit, díszítő tagozatait nem takarhatják el.
(3) Az épületek homlokzati felületein csak áttört és káprázatmentes, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, futófényt elhelyezni nem lehet.
(4) A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 1,5 m lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(5) Megállító tábla zöldfelületen és ott, ahol a járda szabad szélessége nem éri el az 1 m-t nem helyezhető el.
(6) Irányító tábla vállalkozásonként legfeljebb 2 db, a vállalkozástól nem távolabb, mint 200 m-re helyezhető ki úgy, hogy a zöldfelületre azok kihelyezése tilos. A tábla maximum 0,4x1 m méretű lehet.
(7) Utcai névtábla a közlekedést nem zavaró módon az utak kereszteződésében a község meg- határozott típustáblája lehet. Ezeken a (6) bekezdést is betartva irányító tábla elhelyezhető az utcanév betű típusát és színvilágát, táblájának a méretét és anyagát betartva.
(8) Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utas váró építményen, utca- bútorzaton legfeljebb 2 db helyezhető el az egyéb előírásokat is betartva, amely egyenként legfeljebb 1,2x1,5 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
(9) Magántulajdonú ingatlanon közterület kezelői hozzájárulás nélkül felállított reklámhordozó eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetmény közzétevőjével egyetemlegesen felelős.
(10) A közterületeken elhelyezett hirdetményekért egyetemlegesen felelős, akinek az érdekében elhelyezték és az ingatlan tulajdonosa is.
22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Az 1. sz. melléklet alapján lehatárolt központ és a falusias lakóterület területen csak földalatti kivitelű közművezetékek helyezhetők el.
(2) Épületen antenna, antennatartó szerkezet csak a településképi szempontokat betartó, az utcakép érvényesítésével, takart módon, a környezethez való igazodással helyezhető el.
(3) Önálló antennatartó szerkezet, antennatorony lakó-, vegyes, intézményi és különleges – a különleges településüzemeltetési célú terület kivételével – területen, attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.
(4) A lakóingatlanok közműbekötései esetében a térszín alatti megoldást kell alkalmazni, kivéve, ha az műszakilag igazoltan nem megoldható.
(5) A központon belül a közműlétesítményekhez kapcsolódó építmények, (pl. transzformátor, kapcsolószekrény) amennyiben a térszín alatti létesítés műszaki akadályokba ütközik, településképi és építészeti szempontból is elfogadható esztétikai igényű épületként szükséges terveztetni és megvalósítani.
(6) A község teljes területén törekedni kell a közművezetékek terepszint alatti vezetésére. A központon belül, az első rendű közlekedési célú közterületeken, a lakóövezetekben (kivéve a falusias lakóövezeteket), az intézményi és vegyes használatú területeken kizárólag föld- kábel létesíthető, kivéve a műszakilag is indokolható esetekben. Ahol ez nem megoldható, a vezetékeknek optikailag követni kell az utca vonalát. Törekedni kell az oszlopok zöld- sávban való elhelyezésére, a fásítás (beleértve a gyökérzetet és a koronát is) zavarása nélkül, ritmikus kiosztással. Közművek, légvezetékek, földkábelek elhelyezésénél ügyelni kell a településkép és a fás szárú növényállomány védelmére. Az egyes közműfajták vezetékeinek és egyéb műtárgyainak, építményeinek közterületi elhelyezkedése, közterületi láthatósága a központ (1. sz. melléklet jelkulcsa alapján meghatározott terület), területén, a lakóterületeken, a védett temető területén, és a különleges (sportolási-rekreációs célú, egészségügyi célú, kereskedelmi célú területen belül térszín felett nem megengedett- kivéve, ha annak műszaki megoldása ezt nem teszi lehetővé -.
(7) A közműlégvezetékek egymással és a közúttal való keresztezését minimalizálni szükséges. A légvezeték-hálózatokkal érintett utcákban, közterületeken törekedni kell a különböző (elektromos, elektronikus hírközlési) légvezetékek azonos oszlopsoron vezetésére.
23. Helyi építészeti örökség védett értékek támogatási és ösztönző rendszere
25. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a3. sz. mellékletben felsorolt helyi védelem alatt álló épületekre.
(2) A védett épületek felújítása, állagmegóvása, és komfortfokozatot növelő beruházása a településfejlesztési, községrendezési koncepcióval és a szabályozási tervekkel összhangban készülhet, az érvényben lévő műszaki, minőségi és jogszabályi előírásoknak és védettségi igénynek megfelelő kivitelben.
(3) Védett épületek homlokzatát érintő építési, felújítási munka csak építési hatósági engedély a- lapján végezhető. Az engedélyezési terv bemutatása az önkormányzati főépítész előtt kötelező.
(4) Teljes felújítás, korszerűsítés, külső és az ezzel összefüggő belső végleges állapotú helyreállítási szükséglet esetén, a teljes bekerülési költségből csak a közterületre néző homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez adható támogatás.
(5) Homlokzat alatt a látható külső falszerkezetek, burkolatok, felületképzések, nyílászárók, bádogos szerkezetek, tetőszerkezetek és héjalás (a gerinc vonaláig) együttesen értendő.
(6) Az egy épületre adható támogatás mértéke:
a) A védett épületek esetén a támogatás mértéke a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50 %-a, mely összeg 50 %-a vissza nem térítendő támogatás, 50 %-a kamatmentes kölcsön. A támogatás összege legfeljebb 2 millió Ft lehet.
b) Nem adható támogatás:
24. Településkép érvényesítési eszközök
26. § (1) A településkép érvényesítési eszközök célja, feladata a község építészeti, településképi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal, egyes területeken építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel, valamint más jogszabályokban nem szabályozott, de építési tevékenységekkel kapcsolatban - a helyi adottságok figyelembevételével – településépítészeti illeszkedéssel és településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények, szakmai szempontok meghatározása és érvényre juttatása, valamint az ezekkel összefüggő helyi eljárási szabályok rögzítése.
(2) A településkép érvényesítési eszközöket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
25. Településkép védelmi tájékoztatás
27. § (1) A településkép védelmi tájékoztatás a község közigazgatási területén végzett építési munkákra terjed ki függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi ha- tósági engedélyhez, településképi bejelentéshez kötött-e, vagy sem, valamint aki építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(2) Építési munka alatt az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, fennmaradása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka.
(3) Az építési munkákra vonatkozóan az építtetőnek, az általa megbízott tervezőnek az építési munkával kapcsolatos helyi építési előírásokról, valamint a településképi követelményekről településkép védelmi tájékoztatást kell kérnie a Polgármestertől.
(4) A településkép védelmi tájékoztatás a hatályos településrendezési eszközökön alapuló beépítési előírást tartalmazó tájékoztató jellegű szöveges és térképi adatokból álló dokumentum, mely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan további javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
(5) A településkép védelmi tájékoztatást a Polgármester – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – a települési főépítész útján adja ki. A kérelem benyújtásához az építési, tervezési jogosultságot nem kell igazolni.
(6) A településkép védelmi tájékoztatás iránti kérelem a 6. sz. mellékletben található kérelem formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.
(7) A településkép védelmi tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) a kötelező, (a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható)
b) az irányadó (javaslat jellegű) az illeszkedési követelményeket meghatározó ajánlásokat, valamint
c) a tájékoztató, tartalmi és eljárási elemeket.
(8) A településkép védelmi tájékoztatást bármely építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező,az általa megbízott tervező bármely építési telek beépítésével, a beépítésre vonatkozó helyi építési előírásokkal és követelményekkel kapcsolatban kérhet.
(9) Mivel a településkép védelmi és általános tájékoztatás az elvégezni kívánt konkrét építéssel kapcsolatos szabályokat és követelményeket tartalmazza, a kérelemben minden esetben meg kell nevezni valamennyi tervezett építési tevékenységet függetlenül attól, hogy azok tervezése és megvalósítása egy vagy több ütemben vagy milyen sorrendben történik.
(10) A településkép védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció az adott helyszín és környezete adottságait figyelembe véve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően illeszkedési javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
(11) A településkép védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során, a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint
b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.
(13) Az építési munkával érintett ingatlan, a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a települési főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(14) A településkép védelmi tájékoztatás építési munka végzésére nem jogosít.
(15) A településkép védelmi tájékoztatás díj- és illetékmentes.
(16) A településkép védelmi tájékoztatás kizárólag írásban, papíralapon történik.
(17) A 7. sz. melléklet szerint a települési főépítésztől lehetőség van ingatlan terület felhasználásáról igazolást kérni.
26. Szakmai konzultáció
28. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a településkép védelmi tájékoztatás tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából építtető, és/vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a települési főépítész gondoskodik.
(2) A helyi védett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken (2. sz. melléklet) a szakmai konzultáció kötelező.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a településkép védelmi tájékoztatásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetése.
(4) A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül. (7. sz. melléklet)
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
27. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
29. § (1) A Polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint a 2. sz. mellékletben meghatározott területekre közterület felől látszó épületek és építmények esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni. A településképi vélemény kiadása - új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített - építészeti-műszaki tervek alapján történik.
(2) A településképi véleményezési eljárás megindítása előtt az építtetőnek és a kérelmezőnek lehetősége van a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
(3) A Polgármester településképi véleményezési eljárás során a 2. sz. melléklete szerinti területeken a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva a 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hozza meg településképi véleményét.
(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hozza meg településképi véleményét.
28. A véleményezési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 8. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
29. Településképi véleményezés szempontjai
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e valamennyi településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a településkép védelmi tájékoztatásban szereplő további – a község építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
(1) a beépítés módja – az (4) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
(2) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
(3) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását, a rálátás követelményeit, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
(4) figyelembe veszi-e a településrendezési eszközökben a környezetben lehetővé tett fejlesztéseket,
(5) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén
30. Településképi bejelentési eljárás
32. § (1) A Polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek bejelentését megelőzően,
b) az egyedi védelem alatt álló építményeket érintő építési tevékenységek esetében, a kivitelezési munkálatokat megelőzően,
c) reklámok elhelyezését és építését megelőzően,
31. A bejelentési eljárás részletes szabályai
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás megindítása előtt építtetőnek és kérelmezőnek(továbbiakban: kérelmező) lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárás során véleményét a 3. sz. mellékletben foglalt esetekben közterület felől látszó építési tevékenység esetében a települési főépítész szakmai álláspontjára egyéb esetekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozva bírálja el a településképi bejelentést.
(3) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 8. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) építési szabályoknak való megfelelőség,
b) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
c) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
d) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
e) vertikális megfelelőség,
f) terület-felhasználás megfelelősége.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
32. A településképi kötelezési eljárás
34. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
(1) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a jogszabályokban meghatározott előírásoknak különösen, ha:
a) az épületek és építmények
aa) jókarbantartására,
ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelmére,
ac) egységes megjelenésének biztosítására,
ad) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
b) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására,
c) a telek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használatára,
d) építkezések átmeneti állapota esetében, ha a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.
33. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, behajtásának módja
35. §
34. Közterület alakítás
36. § (1) A község területén adótorony, antennatorony, elhelyezése - az arra kijelölt helyek kivételével - nem megengedett. Törekedni kell a tornyok rácsszerkezeteinek és csőoszlopainak természetszerű megformálására.
(2) Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon - rendezvény időtartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon kivételével - elhelyezésének, meglévő pavilon, árusítóhely bővíthetőségének engedélyezése nem megengedett. Ez alól kivételt képeznek a település rehabilitációs célokat szolgáló, vagy projekthez kapcsolódó egységes tervezés eredményeként létrejövő közcélú pavilonok.
(3) A közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a község zöldfelületi teherbíró képességét: a közlekedési jellegű igények kiépítésére ne zöldfelületek terhére történjen, kivéve, ha műszakilag indokolható.
(4) A fás szárú növények tervezése- és telepítésekor a közművezetékkel érintett sávokban azokat a fajtákat kell előnyben részesíteni, melyek kifejlett gyökérzete nem okoz kárt a közművekben.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. § (1) Hatályát veszti Ramocsaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (VII.27.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) településképet meghatározó előírásai: a 3. §. (3) és (4) bekezdése, a 4. §. (7) bekezdése, az 5. §. (13) bekezdése, a 6. §. (6) bekezdése b, pontja, a 12. §. (2) bekezdése e, pontja, a 14. §. (3) és (4) bekezdése, valamint a rendelet 1. sz. függeléke.
(2) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
35. Átmeneti rendelkezések
38. § Jelen rendeletet a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.