1. § A település igazgatási területére vonatkozó Helyi építési Szabályzatának megállapításáról szóló 11/2006 (VII.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. §. kiegészül a (4) bekezdéssel:

„1. §.

(4) A T-12/2022 munkaszámú terv tervezési területével módosítja a (3) bekezdés T-3 rajzszámú tervét. A T-12/2022 munkaszámú fedvénytervet a 3. számú melléklet tartalmazza.”

2. § A Rendelet 5. §-a kiegészül a (23)-(26) bekezdések előírásaival:

"5.§.

(23) A telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az építési telken meglévő lakóépület található, amelynek elhelyezkedése az építési övezetre vonatkozó előkerti és oldalkerti paramétereknek nem felel meg, de a telek telekalakítás során változó határvonalai az utcafronti telekhatártól számított 65,0 méter mélységű telekrészt nem érintik és a telek szélessége ezen 65,0 méter mélységű telekrészen túli további telekrészen nem csökken.

(24) Azon meglévő épület építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez kötött építési munkái esetén, amely épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az épület két sarokpontjától az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonallal párhuzamosan – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó vonal legyen, a szabályozási tervtől eltérően.”

3. § A Rendelet 6. §-a (9) bekezdés helyébe a következő lép:

"6.§.

(9) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen lakás vagy vegyes rendeltetés e- setén meglevő építési telken csak a legalább részleges közművesítettséggel,

b) míg a falusias lakóterület építésbe újonnan bevont területén, a terv szerinti új utcák menti, és a vegyes terület telkein csak teljes közművesítettséggel a 17. §. szerint lehet.

c) Nem lakás rendeltetésű tisztán intézményi rendeltetésű épületet minden területen csak a teljes közművesítettséggel lehet engedélyezni.”

4. § A Rendelet 6. §-a kiegészül a (10) bekezdés előírásaival:

"6.§.

(10) A falusias lakó építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés karakterére vonatkozóan az alábbi előírásokat is be kell tartani, illetve az alábbiak szerint is lehet építeni:

a) az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetők, s közbenső telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő, de legalább 6 méter és nem nagyobb, mint 12,0 m oldalkert biztosított. Abban az esetben, ha az első ütemű beépítésnél /épület elhelyezésnél/ az oldalkert ≥12,0 m marad, a folyamatossá teendő utcakép érdekében a beépítés csak oldalhatáron állóan engedélyezhető.

b) lakóterületen elhelyezhető lakóépületeket az utcai teleksávban (lakósáv) kell elhelyezni, a falusias lakóterületen a mezőgazdasági építményeket, amelyeket a telek gazdasági sávjában kell elhelyezni. Utóbbiak építmény magassága legfeljebb 5,0 méter lehet. A lakósávot az utcai homlokvonaltól mért 30 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 30 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 80 m mélységig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.) Saroktelek esetében utcai teleksávon (lakósáv) a közterület felőli telekhatártól mért max. 30 m mélységű, az övezetre előírt maximális építménymagasságú, de min. 6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni. A telek gazdasági teleksávja csak a hosszabbik közterületi telekhatáron mért, a vele szöget bezáró másik közterület felőli telekhatártól számított max. 60,0 m az oldalkertig. Ennek az oldalkertnek a minimális mérete az övezetre előírt maximális építménymagasság, de min. 6,0 m.

c) az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyezhető el. A telek utcai építési sávjában a földszinti padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől.

d) A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni:

da) A gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,

db) az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevő) terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.”

5. § A Rendelet 8. §-a kiegészül a (10) bekezdés előírásaival:

"8.§

(10) A Ge1 jelű építési övezetben szabadonálló beépítési mód mellett, 1000 m² legkisebb építési telek alakítható ki. Az építési övezetben a megengedett építmény magasság 6,0 m, a legnagyobb beépítettség 50%, illetve a legkisebb zöldfelületi mutató 30% lehet. Az építési övezetben – a (6) bekezdéstől eltérően – csak a szabályozási terven jelölt, „A telek kötelezően zöldfelületi célra használandó területe” felületeken kell legalább 3 szintes növényzetet kialakítani, a megvalósítást követő 2. vegetációs időszak végéig. Az oldalkert mérete az építési övezetre vonatkozó építménymagasság fele.”

6. § A Rendelet kiegészül 17/A. § előírásaival:

"17/A. §

Zajvédelmi előírások

A szabályozási terven jelölt helyeken – a határolt terület felhasználásának arányában – műszaki zajcsökkentési megoldás (például: zajvédő fal, min. 2,90 m magassággal; földmű; …stb.) létesítése kötelező. A szabályozási terven jelölt nyomvonaltól el lehet térni, amennyiben az a zajvédelem hatékonyságát, a zajveszteséget növeli.”

7. § Ez a rendelet 2023. május 31-én 16 órakor lép hatályba.