Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013(IX.30.) önkormányzati rendelete

Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013.(IX.30) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2013. 10. 02

Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2013.(IX.30) önkormányzati rendelete


az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól



Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


  1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagyar Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

  1. ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
  2. a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

(2) Ezen rendelet szabályait az alábbi jogviszonyokra akkor kell alkalmazni ha:

  1. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
  2. a közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet,
  3. piacok, vásárok esetén, ha a vásárok és piacok rendjéről szóló önkormányzati rendelet,
  4. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és más helyiségek esetén, ha a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet

    másként nem rendelkezik.


  1. Az önkormányzati vagyon és annak nyilvántartása


2. § Az Önkormányzat vagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint üzleti vagyonból áll.


3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyon.

(2) Képviselő-testület által, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, Önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet melléklete tartalmazza.

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.


4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

  1. a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok, ingóságok a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, könyvtár, saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog.
  2. közművek,
  3. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, valamint az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság használatába adott, a kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgáló ingó vagy ingatlan vagyon.
  4. középületek, köztéri műalkotások

  f)  a nem közszolgáltatási tevékenységet ellátó, vagy közszolgáltatási tevékenységet ellátó, de nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságban lévő társasági részesedés.

  1. köztemetők,
  2. sportpályák és sportcélú létesítmények,
  3. erdők.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.


5. § Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe.


  1. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása


6. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban: Hivatal) tartja nyílván.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatás.

(3)  A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

  1. az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
  2. az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
  3. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
  4. a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba.
  5. A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza.

(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.


7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével - a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján készített szerződéstervezeteket a szerződéskötésre feljogosított személy, vagy szervezet a szerződés megkötését megelő 5 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.


  1. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai


8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

      (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

  1. a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
  2. ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
  3. önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
  4. közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
  5. vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára kétmillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
  6. döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
  7. döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről,
  8. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkösse és
  9. az átmenetileg szabad pénzeszközöket egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti megtakarításra lekösse.


  1. Az önkormányzati vagyon hasznosítása


9. § (1) Hasznosításnak minősül az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, apportálása, értendő.


      10. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

  1. csődegyezségi megállapodásban,
  2. bírói egyezség keretében,
  3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
  4. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
  5. kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
  6. ha az önkormányzati lakás bérlője a felhalmozott lakbér, vízdíj tartozását, valamint a végrehajtás megelőlegezett költségeit egy éven belül megtéríti, a kamattartozás elengedése körében,
  7. az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.


11. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 50 000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 200 000 Ft-ot nem haladja meg, úgy a követelésről való lemondásról a Polgármester dönt.

(3) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 200 000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelés lemondásról a Képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzat egyszemélyes, vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága részére nyújtott tagi kölcsön elengedéséről a képviselő-testület dönt.


  1. Az önkormányzati vagyon értékének

és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása


12. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

  1. ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
  2. az ingó vagyonát beszerzési értéken,
  3. értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
  4. vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. § (4) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.

      (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

  1. ingatlan és ingó vagyon esetén 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha ingó vagyon esetén a várható érték a 800 000 Ft-ot, ingatlan vagyon esetén az 1 500 000 Ft-ot meghaladja.
  2. tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján
  3. egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

            (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.

       (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.


  1. Eljárás a tulajdonos képviseletében


13. § (1) A tulajdonosi képviselet szabályai a következők:

  1. a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,
  2. az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv képviseletében annak vezetője,
  3. e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörben az intézmény vezetője.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében – az e rendelet szabályai alapján megkötött vagyonkezelési szerződés alapján - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(5) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.


  1. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk


14. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – jogszabály és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vagyonkezelői joga ingyenes. E vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.


  1. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai


15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

  1. ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,
  2. az egyházak és más társadalmi szervezetek részére,
  3. más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,
  4. önkormányzat költségvetési szerve részére,
  5. önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, valamint
  6. egyéb gazdálkodó szervezet részére, jelentős beruházás megvalósítása érdekében lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, valamint átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat, intézménye vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.


  1. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal,

a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása


16. § (1) A forgalomképtelen vagyon:

  1. tulajdonjogát nem érintő hasznosítása - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy hónapot nem haladja meg – a polgármester,
  2. az egy hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről, vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellen-szolgáltatáshoz kötheti.

       (4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.


  1. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása


17. § (1) A E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz a 20 §. szakaszban meghatározott kivételekkel. Az Önkormányzat tulajdonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 2-3. melléklete tartalmazza.

(2) Azon esetben, amely során más jogszabály értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.


18. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.

            (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti, használat jogának átengedéséről, vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő - e rendelet alapján - a vele megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhat el.


  1. Intézmények, vagyonhasznosítása


19. § Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában, vagy vagyonkimutatásában szerepel. Köteles a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.


20. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba, bérletbe adásáról legfeljebb két évi időtartamra.


21. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmény, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.


22. § Az önkormányzati intézménynél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlan további hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjának értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal, ingatlanrésszel kapcsolatos, Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.


  1. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása


23. § (1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A nem kizárólagos alapítói hatáskörbe tartozó kérdésekben a Polgármester dönt.

(3) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, vagy közhasznú társaságai 2 000 000 Ft-ot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletének megkötése előtt a képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.



  1. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása


24. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - :

  1. a 6 000 000 Ft. egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagyon felett, valamint értékhatártól függetlenül az ingatlan vagyon felett a Képviselő-testület,
  2. A 6 000 000 Ft. egyedi forgalmi értékig az ingó vagyon felett a Képviselő-testület véleményének kikérésével a Polgármester,
  3. az 1 000 000 Ft. egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a polgármester,
  4. a 200.000 forint egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a vagyonkezelő szerv vezetője

 gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyonelemeket a rendelet melléklete tartalmazza.

  1. A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az adott intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát.
  2. Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem az Önkormányzat fenntartásában működő szervnek, vagy a Hivatalnál feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.

            (4) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.




  1. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása


25. §  (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét - a helyi önkormányzatokról, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendelet keretei között - önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.

(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.


26. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el vagyonkezelő által.

(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

(3) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(4) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot, annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően a Képviselő-testület véleményezi.

(5) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – jogszabály és e rendelet, valamint a megkötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. 

            (6) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szereplő közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.

(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezet  az átalakulással egyidejűleg köteles szerződéseit a működési forma változás miatt felülvizsgálni, és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.

(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

  1. birtoklására,
  2. használatára, hasznainak szedésére,
  3. bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására. 

(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

  1. közterhének viselésére,
  2. a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
  3. a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, valamint
  4. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 


27. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

  1. a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
  1. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
  2. az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
  3. a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat A vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év március 31-ig kell elkészíteni.
  4. a felmondási lehetőségeket és feltételeket, a felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
  5. hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
  6. hogy a vagyonkezelő a beruházást, felújítást - ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik - csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb képviselő-testületi határozatban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket pedig a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
  7. a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettséget (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékot,
  8. a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
  9. a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
  10. a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz a szerződés:
  1. a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
  2. a szerződés felmondásával,
  3. közös megegyezéssel,
  4. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
  5. közös megegyezéssel,
  6. a vagyonkezelő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
  7. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
  8. a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével,
  9. a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén

szűnik meg.  

  1. felmondási idő:
  1. rendes felmondás esetén legalább 3 hónap,
  2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
  3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,

            (2) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt nyilatkozatokat.


28. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a jegyző felelős.

(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

  1. a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
  2. a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.

(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.


  1. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai


            29. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

  1. a képviselő-testület;
  2. a polgármester;
  3. az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(3) A pályázati eljárás módjáról - versenytárgyalási vagy licittárgyalási eljárás - a Képviselő-testület jogosult dönteni. A rendelet 6-7. melléklete tartalmazza a versenytárgyalási, valamint licittárgyalási szabályzatot.



(4) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

  1. amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
    1. ingó vagyon esetén az 3 000 000 Ft-ot,

   ab) ingatlan vagyon esetén a 6 000 000 Ft-ot,

  1. vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
  2. mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
  3. bérleti időszak meghosszabbításakor;
  4. állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
  5. határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;
  6. kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
  7. telekhatár-rendezés esetén.
  8. ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.
  9. Ingatlanrész bérbeadása esetén, ha a bérleti jogviszony a két évet nem haladja meg.

k) az elidegenítést kivéve, vagyontárgynak állami, vagy önkormányzati többségi  tulajdonban lévő vállalkozás részére jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása céljából történő átadásakor.

(5) A versenyeztetési eljárás, a licittárgyalási eljárás és a vagyonkezelői jog átruházásának szabályait e rendelet 5.,6., mellékletei határozzák meg. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést:

  1. ingatlanvagyontárgy hasznosításának módjáról (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
  2. a szerződés céljának meghatározásáról,
  3. érték elfogadásáról, megállapításáról (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
  4. ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosításáról és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosításáról, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapításáról,
  5. szerződés időtartamának meghatározásáról
  6. árverésre, vagy pályázatra kijelölésről, ez utóbbi esetén a pályáztatás módjáról,
  7. ingatlan csere céljára történő biztosításáról, valamint
  8. a rendeletben fel nem sorolt esetekben az atipikus, vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződés megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezésről, melynek hiányában a szerződés nem jöhet létre.

(6) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, legalább a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak megfizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani.


  1. Záró rendelkezések


       30.§ (1) Ez a rendelet 2013. október 2-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2012.(XI.28) önkormányzati rendelet.


Nagyar, 2013.szeptember 30.



………………………….

Szalkainé Fóri Zsuzsa sk.

jegyző


………………………….

Tóthné Guti Ibolya sk.

polgármester