Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete

Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Hatályos: 2013. 12. 18

Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testületének   8/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról


Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 46. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezésesek

1. A rendelet célja

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Nagyar községben a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében a képviselő-testület:

a) Nagyar Község költségvetése terhére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megállapított ellátások mellett továbbiakat határozom meg.

b) ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait,

c) továbbá szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

(1) A Szoc. tv-ben meghatározottakon túl létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező rendelet alkalmazásában időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, ha

  1. legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van,
  2. közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,
  3. nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül,
  4. egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,
  5. gyermeke iskoláztatása, étkeztetése nem megfelelő,
  6. lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnése áll fenn,
  7. gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel,
  8. megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen,

  1. a hosszabb ideig történő kórházi gyógykezelés, tartós betegség, baleset miatti jelentős jövedelem kiesés,
  2. elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti anyagi kár,
  3. haláleset.

3. Hatásköri rendelkezések

3.§

(1) A képviselő-testület szociális és gyermekvédelmi feladat-és hatásköreinek gyakorlását e rendelet 6.§-10.§-ok tekintetében  a polgármesterre ruházza át.

(2) A szociális és gyermekvédelmi ellátásra irányuló kérelmeket – az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelem kivételével – az e célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó dolgozójához kell benyújtani.

4. Az ellátások pénzügyi feltétele, a pénzügyi források felhasználásának rendje

4.§

(1) A szociális és gyermekvédelmi jellegű kiadások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(2) Az önkormányzat által nem kötelező nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az évben van lehetőség, melyben az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet alapján, az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak.

5. Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

5.§

(1) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatokat ellátó előadóján keresztül, a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, a kérelmező nyilatkozata alapján pénztárból, átutalással vagy postai úton történik.

(2) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a jegyző bármikor jogosult ellenőrizni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a jegyző az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.

(4) Az e rendeletben megállapított feltételek hiányában nyújtott szociális ellátás megtérítése és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.

II. Fejezet

 Az Önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

6. §

6. Visszatérítendő önkormányzati segély

(szociális kölcsön)


(1) A szociális hatáskör gyakorlója visszatérítendő önkormányzati segélyt – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes kölcsönt (a továbbiakban: szociális kölcsön) – nyújt annak a szociálisan rászoruló, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő kérelmezőnek:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 230 % -át, egyedül élőnél 250 %-át,

b) akinek a nyugdíja a nyugdíjminimum összegét meghaladja,

c) aki a visszafizetést vállalja,

d) aki korábbi – bármely címen kapott – önkormányzati kölcsönét határidőre visszafizette.”



7. §

7. Vissza nem térítendő önkormányzati segély


(1) Vissza nem térítendő önkormányzati segélyben (a továbbiakban: Önkormányzati segély) - a 8. §-ban foglaltak kivételével – az a személy részesíthető, aki a 2. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, és akinek a családjában, illetve ugyanazon lakcímen élő egyedülálló személyek esetén az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg:


a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,


b) egyedül élő, gyermekét(eit) egyedül nevelő, továbbá olyan család esetében ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él illetve egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,


(2) Önkormányzati segély igényelhető:


a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,


b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, 


c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, gyermeknevelési költségek fedezésére:

ca)  különös tekintettel a beiskolázásra, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira,

cb) a gyermek megnövekedett élelmezési költségeire, ruhanemű pótlásához,

cc) egyéb – a gyermeket érintő – nagyobb összegű, nem várt és indokolt kiadásokra,


d) közüzemi szolgáltatónál jelentkező, még ki nem egyenlített számlák, hátralékok rendezéséhez,


e) akkor, ha a jövedelem a létfenntartáshoz nem elégséges, illetve alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, fűtési számla, stb.) a kérelmező rendkívüli pénzbeli segítségre szorul,


f) súlyos krízishelyzet megoldásához,


g) akkor, ha elemi csapás következtében a kérelmező lakhatását biztosító ingatlana, valamint ingósága megrongálódott és helyreállítási költségének teljesítése átmenetileg, vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti,


h) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.


(3) Az önkormányzati segély egyszeri összegének – a 8.§.-ban foglalt kivétellel – összeghatárt nem állapít meg. 


(4) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 8.  §- ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:


a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,


b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.


(5) a) Egy családban valamint egy lakásban élők – egyidejűleg – külön-külön nem segélyezhetők.


b) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.


(6) Önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelmi, vagyoni helyzetről és minden olyan – segélyezésre okot adó - állapotról, körülményről szóló igazolást, amely alapján a kérelmező és családja szociális rászorultsága megállapítható.


(7) Gyermekre igényelt támogatást a gyermekre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 7. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket.


(8) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.


(9) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.


(10) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély természetben is adható.


(11) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 5 napon belül a pénzügyi előadó gondoskodik


(12) A szociális hatáskör gyakorlója az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.



8. §.

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, akinek az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.


(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át;

b) 30 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  180 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

c) 35 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;


(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembe vehető összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-a.


(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32.§ (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 45 napon belül nyújthatja be.

III. Fejezet 

 Természetben nyújtott szociális ellátások

8. Köztemetés

9. § (1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak ötven százaléka erejéig mentesíthető a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, amennyiben az eltemettetésre köteles személynek a családjában számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a fizetésre kötelezett, illetve családja nem rendelkezik olyan értékű forgalomképes vagyonnal, amelyből a köztemetés költsége kiegyenlíthető (ide értve a hagyatéki vagyont is).

(3) A köztemetés költségének legfeljebb húsz havi egyenlő részletekben történő megtérítése engedélyezhető, amennyiben annak egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.


9. Méltányossági közgyógyellátás

10. § (1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátási jogosultság állapítható annak a személynek

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át.

b) aki mozgáskorlátozott, valamint fekvőbeteg és egészségi állapota miatt teljes mértékben gondozásra szorul, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át.

IV. Fejezet

Aktív korúak ellátása

11. Rendszeres szociális segély

11. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) fizikai, vagy mentális, a munkavégzési képességet hátrányosan érintő állapota miatt a közfoglalkoztatásban átmenetileg, vagy véglegesen nem tud részt venni,

b) az ORSZI szakvélemény alapján munkaképessége legalább 40%-ban csökkent,

c) gyermeket vár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását az a) pontban felsorolt esetben az a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolásával, b) pontban meghatározott esetben az ORSZI szakvéleményével, a c) pontban meghatározott körülményt a szakorvos igazolásával, vagy a terhes kiskönyvvel kell igazolnia a kérelmezőnek.

(3) Az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély a jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

12. A rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségéről

12. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a családsegítő szolgálattal.

(2) A (1) bekezdése szerint együttműködésre köteles személy köteles

  1. az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatot felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát,
  2. részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
  3. írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,
  4. teljesíteni a beilleszkedését segítő programban vállaltakat,
  5. közreműködni a Családsegítő Szolgálat munkatársaival - legalább háromhavonta történő - személyes találkozás létrejöttében,
  6. folyamatosan kapcsolatot tartani a  Családsegítő Szolgálat munkatársaival.

(3) A Családsegítő Szolgálat által biztosított az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programok típusai:

  1. az ügyfél saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
  2. szakmai tanácsadás,
  3. csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok életvezetési, pszichológiai tanácsadással,
  4. munkavégzésre felkészítő programok,
  5. életmódot formáló csoportos foglalkozás,
  6. mentálhigiénés tanácsadás.

(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

  1. nem jelenik meg előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál és távol maradásának okát nem igazolja 3 munkanapon belül,
  2. a nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,
  3. nem vesz részt a beilleszkedési programban előírt foglalkozáson, tanácsadáson és távol maradásának okát 3 napon belül nem igazolja.


13. Szociális szolgáltatások


13.§ Az önkormányzat külön társulási megállapodásban foglaltak alapján, a társulások által fenntartott intézmények keretében a következő ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) támogató szolgáltatás,

f) gyermekjóléti szolgáltatás,

g) az idősek nappali ellátása,



14. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, illetve a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei


14.§. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására való jogosultság, illetve a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja gondoskodik:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.




15. A jogosultsági feltételek igazolása

15.§. A 3.§  (2) bekezdésben meghatározott kérelmeket

a)     önkormányzati segély iránti kérelem esetén az 1. melléklet szerinti,

b)     méltányossági közgyógyellátás iránti kérelem esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklete szerinti,


 (4) A rendeletben meghatározott ellátások esetén a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében a kérelmekhez csatolni kell a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(5) A Polgármesteri Hivatal döntés előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készíthet.

(6) A környezettanulmány során vizsgálni kell a család lakáskörülményeit, vagyoni, jövedelmi viszonyait, az életvitelét.

(7) Az önkormányzati segély kérelmezése esetén a létfenntartást veszélyeztető körülményeket a közüzemi számlák, a gyógyszerszámlák, a táppénzes papír, baleseti jegyzőkönyv, biztosító kárfelmérése, rendőrségi jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltató felszólító levele, iskola jelzése és egyéb iratokkal kell igazolni.

(8) köztemetés esetén csatolni kell a kérelemhez az eltemettetésre köteles személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről nem gondoskodik.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Nagyar  Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013.(IV.24) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

            Tóthné Guti Ibolya sk.                                                                  Szalkainé Fóri Zsuzsa sk.

                Polgármester                                                                                      jegyző


Záradék: Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete 2013. december 19-én kihirdetésre került.

Nagyar, 2013. december 17.

                                                                                                          Szalkainé Fóri Zsuzsa sk.

                                                                                                                      Jegyző