Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Tv. 6. §. /3/ bek.
a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §.

A rendelet hatálya

/1/ E rendelet hatálya a település igazgatási területére terjed ki

/2/ A tervezési területen építési tevékenységet végezni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. Törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXVIII. Törvény, valamint az e törvény / a továbbiakban Étv./ alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 36/2002. / III. 7./ Korm. Rendelettel és a 253/1997. /XII.20./ Korm. Sz. rendelettel módosított  / a továbbiakban  OTÉK / előírásai alapján, az 1990. LXV. Tv. 8. §. /1/ bekezdésében foglalt  feladatkörben, ugyanezen tv. 16 §./1/ bekezdés szerinti jogkörben eljárva az érvényes egyéb országos érvényű jogszabályok, valamint az  Sz/1  rajzszámú Szabályozási Terv, és jelen Építési Szabályzat  előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

/3/ A Helyi Építési Szabályzat alatt jelen rendeletet és a Szabályzat 1-5 mellékletében
 foglaltakat / továbbiakban: HÉSZ/ kell érteni.

/4/ A Helyi Építési Szabályzat a fentiekben felsorolt jogszabályok és az OtrT előírásainak figyelembevételével készült / OtrT egyezőséget igazoló munkarész/

A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

2.   §.

A Terület felhasználási módok és szabályozási jelek, elemek

/1/ A terv által érintett területen az általános és sajátos építési használat szerint a következő terület felhasználási egységek lehetnek:

a./ beépítésre szánt  területek

1. lakó-, falusias lakó-,  /Lf/

2. vegyes-, településközpont vegyes-, /Vt/

3. gazdasági-, kereskedelmi, szolgáltató-, /Gksz/

4. különleges-, temetők /KT1/

b./ beépítésre nem szánt területek:

1. közlekedési- közmű-elhelyezési, hírközlési-,

Országos mellékút / forgalmi út / /KÖ u/2/

Helyi gyűjtő utak / KÖ u/3/

Kiszolgáló út /lakó utak/ / KÖ u/4/

Köu/5 egyéb út

2. zöld-,

közparkok Z

3. erdő-,

Gazdasági erdő /Eg/

4.mezőgazdasági-*, /M/

Parcellázott illetve kertes /Mk/

Egyéb művelés /M/

Védett mezőgazdasági területek

5.  Vízvédelmi területek

/2/ A Szabályozási Terv elemei:

• művi értékvédelem, táj-és természetvédelem, kilátás- és látványvédelem,
  környezetvédelem határai,
• a tervezett szabályozási vonal/ közterületet, nem közterületet, elválasztó vonal/
• az építési övezetek határa,
• az építési övezet alakítható legkisebb telekterület mértéke / és HÉSZ-ben/
• az építési határvonal / táblázatban és HÉSZ-ben/
• az előkert legkisebb mértéke /HÉSZ-ben/
• a telken belüli minimális zöldterület nagysága / táblázatban és HÉSZ-ben
• a maximális építménymagasság,
• a beépítésre nem szánt területeken az eltérő terület felhasználási módok határa,
• a közlekedési és közmű-elhelyezés területei legkisebb szélessége,
• az építési övezetek határa,
• az építési övezet legkisebb alakítható területének mérete
• a különleges területek célja és beépítési előírásai,
• a beépítésre szánt területek / közterületnek nem minősülő/ telkek, építési telkek beépítési módja, lakóterületek

/3/ A szabályozási elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a.   A szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges

3.   §

Az építés engedélyezése

/1/   Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően – a tervvel megegyezően-engedélyezhető

/2/    A különleges gazdasági, településközponti vegyes övezetek területén az övezetnek megfelelő építményre kiadott építési engedély után használatba vételi engedélyt csak a feltáró utak, parkolók megépülésével és annak forgalomba helyezésével együtt / vagy utána / lehet kiadni.

/3/ A beépítésre nem szánt területeken a szerkezeti terv felhatalmazása alapján az OTÉK és jelen szabályzat előírásait kell alkalmazni.

II.         fejezet

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI  ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

4. §.

A lakóterületek

/1/
a./ Lakóterületek Benk település esetén a beépítésre szánt terültek Lf tömbszámú területei

A lakóterületeket a tervkötelező szabályozási elemekkel meghatározott előírásai szerint kell kialakítani és felhasználni.

b./ Lakóterületek a beépítésre szánt területek azon részei, ahol lakóépületeket  lehet elhelyezni. A lakóterületeken az OTÉK 14. §. /2/ bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem helyezhetők el:

• mező- és erőgazdasági  /üzemi/ építmények,
• kézműipari építmények,
• üzemanyagtöltők építményei

/2/ A lakóterületeken melléképítmények vonatkozásában az OTÉK-tól nem lehet eltérni. Az állattartó épületek építési feltételeit, elhelyezésüket állattartásról szóló helyi rendeletben kell szabályozni, a beépítési határvonalat ezen épületek esetében sem lehet meghaladni / lásd még 17. Bekezdést, illetve HÉSZ 4. Sz. melléklet/

/3/

a./ Lakóterületen alkalmazott építési övezeti előírások:

       0-30/4,50-900

b./ Az övezeti jel szerinti minimális telekterületek / 900 m2/ kialakult helyzetben 800 m2,
utólagos hézagos zárt sorúsításnál 700 m2 térmértékig el lehet térni, az övezeti jel szerint értelmezett telektömb egységes normatív rendszere szerint

/4/

a./ A telek legkisebb szélességi mérete

                               SZ                                          18m
                               O                                            14 m

b./ Olyan építési telkeken, ahol a kialakult / jelenlegi/ beépítési mód szabadon álló, az építési telek szélessége / SZ – 18 m / lehetővé teszi a helyben szokásos, döntően az oldalhatáron álló beépítéstől való eltérést, az oldalkert, illetve lakóházak közötti távolságokra vonatkozó tűzvédelmi előírások betarthatók, a szabadon álló beépítés továbbra is engedélyezhető.

/5/

a./ Az alkalmazható beépítési határvonal távolságok az utcafronti kerítésektől mérve

     Építési telek mélysége:                                                                          építési vonal távolság:

25 m-es telek                                                                   19 m

30                                                                                         22 m

35                                                                                         25 m

40                                                                                        28 m

45                                                                                         30 m

50                                                                                         35 m

60 m felett                                                                        40 m

70                                                                                          45 m

80                                                                                           50 m

90                                                                                           60 m

100 m                                                                                    60 m

150 m-ig                                                                               85 m

150 m felett                                                          max. 110 m

/200 m /                                                                         /110 m/

b./  A beépítési határvonalak meghatározott mértéke és a  megengedett legkisebb telekterület mellett   a   30  %-os  beépítés  teljesíthető.  A minimális telekterületnél nagyobb telkek beépíthetőségének számítási módja:

• minimális telekterület: 30%                       270 m2
• fennmaradó területre: 15%                         x
• összes beépíthető terület                          /270 + x / m2

c./  Olyan tömböknél, ahol azok meghatározott részén 6 szabályozási terv / vizes – mély fekvésű, azaz nem beépíthető terület van jelölve:  a telkek méretét az utcafronti kerítés és a beépítést tiltó szabályozó vonal közötti távolság szerint kell megállapítani és a határvonalat az ennek a telekméretnek megfelelő mértékben meghatározni.

d./ Magas talaj vízállású területen pincét létesíteni nem lehet

/6/ Az alkalmazható előkert mélységek:      EK – K,

                                                                              EK- 5,0 m

K: Kialakult, beépített útszakaszoknál a 0-5 m előkert nélküli építési hely szabályait kell alkalmazni.

/7/  A lakóterületi zöldterület aránya minimum: 40%, beültetési kötelezettség 3 év

/8/  A lakóterületek építési övezeteinek új építési telkei funkcionális terület felhasználását is a korábban kialakult, hagyományos lakóudvar- gazdasági udvar- kert elrendezés szerint kell alakítani. A gazdasági udvart, a kerttől vizuálisan le kell választani / tömör kerítés,növényzettel befuttatott kerítés stb./  Ezt olyan esetekben még szigorúbban be kell betartani, ahol a kertvégek közterületről láthatók, mert a melléképületek - / gazdasági udvar/ látványa zavaró, településkép rontó lehet.

/9/  Lakóterületen, 3,5 t – át meghaladó súlyú tehergépjármű parkoló terület, tároló nem létesíthető.

/10/ utcai garázs / földszinten, vagy pinceszinten / nem létesíthető/ karakterszabályozás /

/11/ A lakóházak magas tető hajlásszöge 30-45 + -5 fok lehet, de figyelembe kell venni az adott héjalásra vonatkozó előírásokat is.

/12/ Kontyolt és oromfalas tetők egyenként váltakozó alkalmazását nem lehet megengedni.

Egy-egy tetőformát  / pl. kontyolt / minimum 6-10 szomszédos épületnél kell alkalmazni, a váltást pedig átmeneti / pl.  álkonty / tetőformálással összekapcsolni / minimum 3-4 épület, mindkét irányban / / karakterszabályozás/  A megfelelő utcakép érdekében a tető formálásokat is harmonizálni kell / karakterszabályozás /.

/13/  A lakóépület és melléképületek között a beépítési oldalon 6,0 m távolságot kell tartani, vagy azokat közvetlenül hozzáépíteni. Ez utóbbi esetben a lakóháztól számított 6,0 m-en belül állattartási célokat szolgáló melléképület nem lehet.

A helyben szokásos melléképületek a következők: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények / tüzelőanyag, mezőgazdasági tárolás/, állattartás építményei, kisipari műhely, kiskereskedelmi üzlet- pavilon árnyékszék. A melléképületek a főépület funkcióit kiegészítő, ahhoz csatlakozó, vagy attól különálló építmények.

/ 14/      A részleges közművesztettség feltételei:  villamos energia, vezetékes ivóvíz, zárt közműpótlós szennyvíz – elhelyezés / nem szikkasztó/ nyílt v. zárt csapadékvíz- elvezetés.

/15/ Terepszint alatti építmények az előkertben, az építési határvonal és telek hátsó telekhatára között nem létesíthetők.

Terepszint alatti építmények azok, melyek a terep szintből földdel fedve is maximum 1,0 m-el emelkednek ki. A szerkezetileg önálló építménynél gondoskodni kell a megfelelő állékonyságról / alapozás, földnyomás, víznyomás/ vízszigetelésről és szellőzésről, valamint a biztonságos megközelítésről / lépcső, rámpa/.

5     §.

A vegyes területek​

/1/

a./ A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet foglalhat magában. A lakóterületen kívül elhelyezhetők az OTÉK 16. §. /2/ bekezdésben foglaltak, kivéve:

• parkolóház,
• üzemanyagtöltő,
• gazdasági építmény,
• termelő kertészeti építmény

b./   Településközponti vegyes területen a beépítettség mértékét a szabályozási terv meghatározza. Intézményi rendeltetés esetén a terület beépítettsége az övezetben szabályozotthoz képest / 5 / 10%-kal növekedhet, ha az OTÉK szerinti / nem telken belüli/ gk. parkolók elhelyezési kötelezettsége biztosítható.

/ 2 /  Településközponti vegyes területen intézményi rendeltetésűnek számít az épület / építmény / , ha a szintterült legalább 60 %-a  intézményi funkciójú

/3/ Az övezetben közterület felől garázs, sőt ügyfélparkoló sem épülhet. Lakásépítés esetén a telken belüli épületben kell biztosítani a lakásonkénti gépkocsi tárolót.

/4/  Településközponti vegyes területen a környezetterhelő kibocsájtások határértékeit az érvényes egyéb szakági előírások szerint kell figyelembe venni.

/5/ A vegyes területek építési használatának megengedett határértékei, illetve az alkalmazott övezeti előírások:

a., az alkalmazott övezeti jelek: Vt.

b., az alkalmazott övezeti előírások: 0-30 / 6,0-700

kialakult helyzetben, más országos előírás miatt indokolható esetben: SZ-30 / 6,0-900

/6/ Vegyes területeken a zöldterületek aránya minimum 20 %, beültetési kötelezettség 1 év

/7/ Vegyes területek funkcionális tagozódása előírt szabadon álló beépítés jellegének megfelelően alakítható. A hátsókert minimális méretét 10 m-ben kell megállapítani.

/8/  A településközponti vegyes területen /Vt/ a minimális telekterület nagysága: 700 m2, de a megosztásnál a telekalakítás általános szabályait figyelembe kell venni. Az ezt a mértéket el nem érő térmérték esetén a Szabályozási Terv az irányadó, de az a térmérték tovább nem osztható.

/9/  A közművek kivételével a terepszint alatti építmények beépítésének mértéke nem lépheti át az övezetre megadott értéket.

/10/ A vegyes területeken teljes közművesítést kell létesíteni.

/ 11 /  A tartalékterületek átmeneti hasznosítása: a jelenlegi / építési használat szerinti / terület felhasználási funkció szerint történhet.

6.   §.

Gazdasági  területek építési övezeti

/1/

a./ A gazdasági területek építési övezete gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. Ezek lehetnek Gksz, Gip területek.

b./  Kereskedelmi  - gazdasági  / Gksz./  területeken nem helyezhetők el a következő építmények:

Igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő

c./  Jelentős mértékben nem zavaró határú ipari gazdasági területen nem helyezhetők el a következő építmények:

Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

d./  Jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen a bűzös, nagy zajjal járó, gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el. Bizonyos esetekben a 152/1995. / XII.12./ Korm. Rendelet  1. sz. melléklet / módosítva 102 / 1996. / VII. 12./ és 97 / 1997- / VI.1./ Korm. Rendelettel / szerint kell környezetvédelmi hatásvizsgálatot végezni, a létesítmények megfelelő elhelyezéséhez

/2/ A gazdasági területek építési használatának megengedett határértékei, illetve az alkalmazott övezeti előírások:

a., az alkalmazott övezeti jelek: Gksz

b., az alkalmazott övezeti előírások : Sz- 30/ 6,0 – 2000

/3/ Gazdasági építményeknél az építmények előtti előkert mélységek:

a./ kereskedelmi * gazdasági építmények :                 10m

b./ nem zavaró ipari építmények                                     15m

c./ jelentősen zavaró hatású ipari építmények          20m

/4/ Gazdasági területeken a zöldterületek minimális aránya:

       / három szinten zöld felület /

kereskedelmi – szolgáltató létesítmények                   10%

ipari létesítmények                                                                25%

zavaró hatású ipari létesítmények                                   40%

     beültetési kötelezettség:   1 év

/5/ Gazdasági területeken a kereskedelmi – ipari létesítményeket szabadon álló beépítési módban kell elhelyezni, a /4/ pontban meghatározott előkertekkel. A hátsókertek minimális mélysége 20 m, figyelembe véve az árurakodási feltételek biztosítását.

/6/ Gazdasági területen a minimális telekterület nagysága:

 Gksz: 5000 m² , de a megosztásnál a telekalakítás általános szabályait figyelembe kell venni. Az ezt a mértéket el nem érő térmérték esetén a Szabályozási Terv övezeti jelében meghatározott mérték az irányadó, ami tovább nem osztható.

A levegőtisztaság védelmével kapcsolatosan a 21 / 2001. / II. 14./ Korm. R.  2. Sz. mellékletében foglaltakat fokozottan figyelembe kell venni.

/7/ Terepszint alatti építmény csak a felszíni építmény alatt helyezhető el, azzal együtt építve. Az állékonyságot, megfelelő vízszigetelést, szellőzést és a biztonságos megközelítését biztosítani kell.

/8/ A tervezett ipari területek esetében ügyelni kell arra, hogy a levegő védelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21 / 2001. / II. 14./ kormányrendelet 2. Sz. mellékletében meghatározott tevékenységek esetén, a meghatározott védelmi övezetek kialakíthatók legyenek.

7. §.

Különleges területek

/1/ A különleges területek közé azok a területek tartoznak, amelyeket a rajtuk elhelyezett építmények különlegessége miatt ide kell sorolni.

/2/ A település különleges területi építési használatának alkalmazott határértékei, illetve övezeti előírásai:

a.  az alkalmazott övezeti jelek: KT, 1

b.  az alkalmazott övezeti előírások:  SZ – 3 / 4,5 –x

x. – tényleges terület

/3/  Az építési övezet alakítható legkisebb telekterület mérete:

                               K.1.: kialakult

                K.2.: 9000 m2
               K.3.: kialakult

Ennél kisebb telekméretnél a Szabályozási tervben foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy az adott térmértékek tovább nem oszthatók.

/4/ A minimális zöldterületi fedettség: 40%, ami az intézményi célú hasznosításnál értelmezhető

III. fejezet

​

A beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

8. §.

Közlekedési területek

/1/ A terv közlekedési területi a Szabályozási Terv szabályozási vonalai által meghatározott közterületi a közpark és egyéb területek kivételével.

/2/ A közlekedési területek a terv beépítésre nem szánt területei, melyet felhasználni, építésre igénybe venni csak a Szabályozási tervnek, jelen Szabályzatnak és az OTÉK előírásainak figyelembevételével lehet

/3/ A tervben alkalmazott övezeti jelek a következők:

Köu. 2-5.ez utóbbi jelentősebb külterületi utat jelöl.

/4/ A település forgalmi útjai: Rákóczi, Petőfi, Kossuth gyűjtő útjai: Jókai Mór út

A további utak lakó utak. Az utak szabályozási szélességeit a szabályozási terv szerint kell kialakítani, illetve biztosítani, figyelembe véve a megadott mintakeresztszelvényeket.

     Az utak konkrét tervezésénél építésénél, közművek elhelyezésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell / külön jogszabály alapján 6 az elektronikus hírközlési és postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

9.   §

​

Helyi értékvédelem

/1/ A rendelet hatálya alá eső területen helyi értékvédelmi kategórián belül / lásd még 1.sz. melléklet/

1. településszerkezetileg védelemre kijelölt terület: nincs
2. helyi védelemre kijelölt épület: nincs
3. helyi védelemre kijelölt táji értékek: nincs
4. természeti területek: szerkezeti terven megjelölt területek
5. a védelem alá tartozó területeket helyi rendelettel kell szabályozni

/2/ Amennyiben az igazgatási területen nagyobb földmunkával járó beruházásokra kerül sor és felmerül a régészeti kutatás igénye, a kutatás lehetőségét biztosítani kell. A kutatás igényét a Megyei Múzeumok Igazgatóságának kell bejelenteni. A kutatás lehetőségét az igazgatóság kezdeményezése esetén is biztosítani kell.

/3/  A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodájának megkeresése szükséges.

/4/  Az épített környezeti értékekre, természeti értékekre vonatkozóan önálló rendeletet kell alkotni, melyhez az értékeket részletesen kell leírni és dokumentálni.

10. §.

​

Zöldterületek

/1/  A terv zöldterületei a közparkok és a díszkertek

/2/  A zöldterületek övezeti jelei: Z

                Az övezeti szabályozás: Sz-2/4,5-x

                X- tényleges terület

/3/  A zöldterületen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. /4/ bekezdés b./ pontja szerinti építmény

11. §.

​

Erdőterületek

/1/  Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterületek az OTÉK szerint meghatározott, különböző célú területek, melyeket a szerkezeti terv felhatalmazása szerint kell figyelembe venni.

/2/  Az erdőterületek alkalmazott övezeti jelek szerint:

                Külterületeken: Eg

                Belterületeken: -

/3/  Az erdőterületek elhelyezkedését a meglévő és az új telepítések vonatkozásában a szerkezeti terv tartalmazza, azok behatárolásával egyetemben / övezeti terv szerint /

12. §.

​

Mezőgazdasági területek

/1/  A település területének mezőgazdasági termelést / növény termesztést, állattenyésztést, továbbá termékfeldolgozást és tárolást / szolgáló területek

/2/  A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

1. M: döntően szántó művelésű terület
2. Mk: kertes művelésű területek
3. Védett mezőgazdasági területek

a. M: döntően szántó művelésű terület:

/1/ az övezetbe a mezőgazdasági területek azon mindenhol viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra

/2/ Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, további az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint, ha azt a hatósági előírások az ott folytat tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

/3/ Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal maximum 7,5 m építmény magasságú épülettel, a telekterület maximum 3%-os beépítésével lehet.

b. Mk.: kertes művelésű területek:

/1/ Ezek zöme szőlő kisebb részben gyümölcsös művelési területből áll

/2/ A kertes művelési ágú területeken csak 12 m² térmértékű gazdasági épületek építhetők

c. Védett mezőgazdasági területek:

/1/ Mezőgazdasági, ugyanakkor védelem alatt álló területekről van szó

/2/ Az adott területeken semmilyen terület sem helyezhető el, még a gazdasági célokból sem, kivéve a kutatással és védelemmel összefüggő építményeket

13.§.

Vízgazdálkodási területek

​

/1/ A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja /övezet jel: V/

/2/ Vízvédelmi és vízgazdálkodási célokra fent tartott parti sáv és községet érintő vízfolyások esetén 6-6 m-ig, közcélú vízi létesítmények / pl: belvíz-, öntözőcsatornák/ esetében 3-3 m-ig terjed, beépíteni nem lehet, ott csak rét- legelő művelés folytatható. A  töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva.

/3/ A telkeknek a sávra eső részén csak a vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes mechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével 

14. §.

Közművesítés és közművek létesítményei

​

/1/ A tervezési területen a terv szerinti teljes közművesítettséget kell megvalósítani. Átmenetileg a 4.§./14/ bekezdésében foglalt részleges közművesítettségi feltételeket kell biztosítani.

/2/ A meglévő és megmaradó közműlétesítmények védelmét, átépítését a rendezési terv előírásai szerint kell eleget tenni.

/3/ A terület igényes közmű műtárgyak / transzformátor állomás, szennyvízátemelő, gázátadó, gáznyomás-szabályozó/  helyigényét, amennyiben azok nem közterületbe esnek az álépítmények miatt biztosítania kell / lásd 4. Bekezdés/

/4/ A közművek biztonsági sávjai a következők:

        20 kV elektromos távvezeték:                                      5-5 m

        120 kV elektromos távvezeték:                                13-13 m

        200 kV elektromos távvezeték:                                18-18 m

        Transzformátor épület:                                                    6-6 m

        Középnyomású gázelosztó vezeték:                           4-4 m

        Nagyközép nyomású gázelosztó vezeték:                7-7 m

        Nagy nyomású szénhidrogén szállító vezeték:  15-15 m

        Szennyvízátemelő:                                                             3-3 m

        Gázátadó, gáznyomás szabályozó:                               6-6 m

/4/a/ A gázelosztó vezeték védőtávolságának meghatározásánál a 6/ 1982./ V. 6./ IPM. R. és MSZ 7048-3: 1983 számú szabványban foglaltakat kell figyelembe venni.

        /1/ A lakóterületet, valamint a Vt. Gksz, K területeket érintő nagyfeszültségű légvezetékeket ki kell váltani/ földkábellel / Gazdasági területeken a szükséges védősávokat biztosítani kell.

        /2/ Meg kell valósítani a korábban megépült belvízelvezető rendszer rekonstrukcióját 6 újrakotrás, mélyítés, stabilizálás, átereszek, átemelők, zsilipek /

        /3/ Az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltés lábvonaltól számított 10-10 m védősávon belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, ami a talajszerkezetet, talajszilárdságot megbontja, vagy elszennyeződését eredményezné.

        /4/ Hullámtéri oldalon 60 m, mentett oldalon 110 m-en belül anyagnyerő helyet nyitni, talajmechanikai vizsgálat és a szakhatóság hozzájárulásával felszerelt építési engedély birtokában lehet.

        /5/ Új utcánk megnyitásánál, telekosztások során a csapadékvíz megoldásáról gondoskodni kell.

        /6/ Élő vízfolyásba szennyezett víz nem kerülhet. A felszíni vízbe történő bevezetésnél a 220 / 2004. / VIII. 21./ Korm. R. és a 28 / 2004. / XII. 25./ KvVM r. előírásait kell betartani.

        /7/ A belvízelvezető csatornák mellett a szakfeladatok ellátásához 6 m-es parti sávot szabadon kell hagyni es 10 m-en belül végleges jellegű épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

15. §.

​

A környezet védelme

/1/ Levegőtisztaság védelmi szempontból a település levegőminőség besorolásnál az 21 / 2001. / II. 14./ Korm. Rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

/2/ A zaj-, rezgés- és levegőszennyezés csökkentése érdekében fejlesztések során a szükséges intézkedéseket, a védelmi célú műszaki technikai kötelezéseket / indokolt esetben – pl: 10. 000 m² beépített szint terület fölött- környezetvédelmi hatástanulmány / és a környezetvédelmi szakhatóság szerint / létesítmények használatba vételéig el kell végeztetni, illetve végre kell hajtatni.

/3/ Lakóterületen, Gksz, Vt, K és Gip területeken telekalakítás, tereprendezés, feltöltés és építési engedélyezés előtt környezetvédelmi és környezetföldtani vizsgálatokat kell végezni, melyek alapján az építési hatóság az engedélyben köteles előírni, hogy a feltöltések csak ellenőrzött minőségű legális anyagnyerő helyről szállított anyagokkal lehet elvégezni. A tereprendezés során intézkedni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződés szerinti visszatöltéséről, a megmaradó talaj szakszerű elhelyezéséről.

/4/ Állattartás szabályaira a HÉSZ –el összhangban külön rendeletet kell alkotni.

      / lásd: még a HÉSZ 4. Sz. mellékletét /

/5/ Egyéb környezetvédelmi előírások:

Természeti területet / kijelölt, vagy tv. Szerinti pl: gyép/ attól függetlenül, hogy országosan, vagy helyileg védett, nem lehet beépíteni.

Helyi védettségű természeti területek: szerkezeti tervben jelölt területek.

/5/a/ Az exlege védett lápok, Natura 2000 és Ramsari területek esetében alkalmazni kell a 8005/2001./ MK 156 / KÖM tájékozatóban a 2 / 2002. / I. 23./ KÖM-FVM rendeletben, a 8004/2003. / K.Ért. 11 / KvVm tájékoztatóban, valamint a 275 / 2004. / X. 8./ Korm. Rendeletben foglaltakat.

/6/ A felszíni vizektől / folyó, tó tározó / mért 10000 m-es sávon belül agrár kemikáliák, növény védőszerek alkalmazása tilos, illetve azt egyeztetni kell a környezetvédelmi és vízügyi  hatósággal. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenysekkel összefüggő egyes feladatokról a 219/ 2004./ VII. 21.6 Korm. Rendelt előírásait kell figyelembe venni. Közüzemű szennyvízcsatornával jelenleg nem ellátott területek csak zárt, vízzáró kivitelű szennyvízgyűjtő aknák engedélyezhetők.

/7/ A környezethasználatot úgy kell tervezni, hogy a túlzott környezet terhelést, szennyezést és károsítást ne okozhasson. Amennyiben ilyen mégis bekövetkezne, rendellenes környezethasználatot okozót kell rehabilitációra kötelezni. A településen keletkező szennyvizek lúgtrágyák összegyűjtött csapadékvizek szállítása során a termőföldre jutást meg kell akadályozni. A termőföldön történő elhelyezésénél az 1994. évi LV. Tv. 69.§ előírásait be kell tartani.

/8/a/ A föld védelme érdekében az erdőterületeken környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, a talajeróziót megfelelő növénytelepítésekkel csökkenteni, megállapítani.

      b./ Defláció által érintett területen agrárvédekezést/ növényzettel/ kell alkalmazni/ szélfogó erdősáv, talajstabilizálás

      A szennyezésnek kitett / ipar, raktározás, közlekedés, állattartás / területeket úgy kell kialakítani, hogy szennyező anyag a talajba, felszín alatti vizekbe ne kerülhessen. Használaton kívüli kutakba hulladékot, csapvizet, szennyvizet elhelyezni tilos. Kismélységű kutak csak kétrakatos kivitelben készíthetők. Ilyen és egyben jó minőségű, összetételű vizekkel történő locsolás csökkenti a trágyázás, műtrágyázás szükségletét.

/9/ Műtrágyázást csak úgy szabad végezni, hogy az más növényi kultúrákat ne károsítson és a talaj ásványi anyag tartalma ne haladja meg az egyensúly értékeket / pl: túlzott felhalmozódás, kémhatások/

/10/ Meg kell oldani a települési kommunális hulladékok elszállítását azokon a helyeken, ahol az elszállítás még nem rendszeresített. Az illegális lerakókat meg kell szüntetni.

      /10/a/ A települési hulladékgazdálkodásra vonatkozóan figyelembe kell venni a 2000. évi XLIII. Tv.  és végrehajtási rendelet előírásait, a kapcsolódó jogszabályok közül, a 213/2001. / XI. 14. / Korm. Rendelet és a 22. / 2001. / XI. 10. / KÖM. Rendelet előírásait.

      Az illegális hulladéklerakók megszüntetése, elhagyott települési hulladékok kezelésének hatósági jogkör a település jegyzőjét illeti.

      /10/b./ Az építési és bontási munkák hulladékának kezelése részletes szabályait a 45 / 2004. / VII: 26./ BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza.

/11/ Veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet, ilyen tárolás a település igazgatási területén nem létesíthető.

/12/ A zaj és rezgésvédelmére  vonatkozóan a 47 / 2004. / III. 18.6 Korm. Rendelettel módosított 12 / 1983. / V 12./ MT rendelet 25. §./ 1 / bekezdés részletei az I. fokú hatósági jogkört.

/13/ A szórakoztató elektronikák hangosító berendezéseinek használatát önkormányzati rendelettel kell szabályozni / a 8/2002. KÖM-EÜM rendelet 1. Sz. mellékletében foglaltak  figyelembevételével /

/14/ A gazdasági területek üzemi zajszennyezésére a 12/ 1983/ V. 12. /  Mt. R. 4.§ / 16 és az 5.§ bekezdésében foglaltak az irányadóak, melynek alapján a vonatkozó határértékeket be kell tartani.

/15/ A felszíni vizek védelme érdekében a/ 6 / bekezdésben foglaltakon túl gondoskodni kell arról, hogy a gazdálkodással esetleg turisztikai hasznosítással összefüggésben a környezetterhelés az ökológiailag megengedhető mérték alatt maradjon. Hullámterekben csak a meder használatával, folyó, vízfolyás fenntartásával összefüggő vizilétesítményt, kikötő – rév – kompátkelőhely – vízi rendészeti építményt szabad elhelyezni. Közösségi, vizisport, sporthorgászati létesítménnyel csak jelen szabályzat és szabályozási terv alapján helyezhetők el. A magassági elhelyezésnél az eddig előfordult legmagasabb vízszint + 1,0 méter biztonságnak megfelelő mértékadó szintet kel figyelembe venni.

/16/ A település vízbázis védelem szempontjából – mint 100 év kategóriába sorolható.

Ez nem vonatkozik a védőidommal ellátott területre, melyet külön kell kezelni.

/17/ A levegőtisztaság védelem érdekében elsősorban a forgalmi és gyűjtőutak mentén a közlekedés okozta port és kémiai szennyeződéseket jól tűrő, vagy azt lekötő fafajták telepítését kell előirányozni.

/18/ Felszíni folyóvizektől / annak partjától számított / 50-50, álló vizektől 100 m távolságon belül építmények nem helyezhetők el.

/19/ Lakóterületen a szikkasztó rendszerű szennyvíztárolást meg kell szüntetni. Meg kell valósítani a szippantott szennyvizek tisztítóba juttatását.

/20/ Egyéb előírások:

Lakóterületen a hőigényellátásra vezetékes gáz, vagy elektromos energia vehető figyelembe. Különösen a nagyon forgalmi utak mentén, legalább egy, de inkább kétsoros faállomány telepítés indokolt, melyet  a külterületi utaknál is meg kell valósítani. Az előkerteket úgy kell kialakítani, hogy az utcai forgalom füstgáz és porterhelés ellen hatékony védelmet biztosítson. A növényzet összetételében a füstgáz szűrő, a tájjelleg és örökzöld lombtömeg is kapjon helyet. A porterhelés mérséklését szolgálja az is , hogy a lakó utak legyenek szilárd burkolatúak.

16.§

Építési tilalmak, korlátozások, egyéb előírások

/1/ A település igazgatási területére határozattal közlendő építési tilalmat, korlátozást kell elrendelni.

/2/ Egyéb rendelkezések jelen rendelet mellékletét képezik:

1.sz. melléklet: örökségvédelmi hatástanulmány, helyi értékvédelem

2.sz. melléklet: út mintakeresztszelvények

3.sz. melléklet: tűzvédelmi fejezet

4.sz. melléklet: segédlet az állattartási rendelethez

5.sz. melléklet: ütemezési javaslat, sajátos jogintézmények

A felsorolt mellékletekben foglaltakat a rendelettel együtt kell alkalmazni /  Helyi Építési Szabályzat és annak 1-4. mellékletében foglaltak / A helyi és tájvédelemre külön szabályrendeletet kell alkotni, melyet részleges szakértői vizsgálattal kell megelőzni. Ugyan csak rendelet alkotás vonatkozik az állattartás szabályainak megállapítására. A HÉSZ mellékleteiben foglaltakat csak irányadóknak kell tekinteni.

/3/ Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő vagy a természeti adottsága védett védelemre kerülő / pl: helyileg, vagy országosan védett természeti terület/ külterületi területekre ,külterületi szabályozási tervet kell készíteni.

/4/ A meglévő hulladéklerakóhoz telek alakítási és építési tilalmat kell kialakítani, és a területet rekultiválni kell.

                                                                                  kmf.

                    Uzonyi Dezső sk.                                                                                   Galambos Péterné sk.                          

                      Polgármester                                                                                                      jegyző