A Képviselő- Testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdése szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§(1) bekezdésben meghatározott feladatkörében és a 1.§(1) bekezdése szerint hatáskörében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII.20.) Korm, számú Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendelet alkotja:

1.§

​

A rendelet I. fejezetének módosítása

(1) A rendelet 1§ (1) bekezdése helyére az alábbi előírás kerül:

(1) E rendelet hatálya a település igazgatási területére terjed ki. Az I. fejezet 2.§-a és II-III. fejezet hatálya a 33/2009.(IX.30.) önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv szerinti települési területre, a IV. fejezet előírásainak hatálya a települési területen kívüli külterületekre, az I. fejezet 1.§-a és az V. fejezet a közigazgatási terület egészére terjed ki.

(2) A rendelet 1.§(2) bekezdése helyére az alábbi előírás kerül:

(2) A tervezési területen építési tevékenységet végezni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. Törvény, valamint az e törvény/ a továbbiakban Étv. / alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 36/2002/III.7./Korm. Rendelettel és a 253/1997./XII.20./Korm Sz. rendelettel módosított/továbbiakban OTÉK/ előírásai alapján, az 1990.LXV. Tv. 8. §./l/bekezdésében foglalt feladatkörben,ugyanezen tv. 16.§/l/ bekezdése szerinti jogkörben eljárva az érvényes egyéb országos érvényű jogszabályok, valamint az Sz/l rajzszámú Szabályzási Terv települési területre vonatkozó része valamint a települési területen kívüli külterület szabályozási terv, és jelen Építési Szabályzat.

(3) A rendelet 2.§ törlésre kerül az (1) bekezdés b) pontjának 4-5 alpontja.

(4) A rendelet 3.§ törlésre kerül:

2.§

A rendelet II. fejezetének módosítása

​

(1) A rendelet II. fejezetének paragrafus sorszámai az alábbiak szerint változnak:

-- 4.§ 3.§-ra

-- 5.§ 4.§-ra

-- 6.§ 5.§-ra

-- 7.§ 6.§-ra változik.

3.§

A rendelet III. fejezetének módosítása

​

(1) A rendelet 9. §(1) bekezdésének zárójeles szövege törlésre kerül.

(2) A rendelet 11.§

--(2) bekezdése törlésre kerül

--a (3) bekezdés sorszáma (2)-ra változik

(3) A rendelet 12-13.§-a, és a 17.§-a törlésre kerül.

(4) A rendelet 14.§

-- (1) bekezdése az alábbiak szerint változik

(1) A tervezési területen a terv szerinti teljes közművesítettséget kell megvalósítani.

Átmenetileg a 3.§/14/ bekezdésében foglalt részleges közművesítettségi feltételeket kell biztosítani.

--(3) bekezdésének zárójeles része törlésre kerül.

--(4) (6) (7) (8), (10-11) bekezdése törlésre kerül.

bekezdéseinek sorszáma az alábbiak szerint változnak:

-(5) bekezdés (4)-re

-(9) bekezdés (5)-re változik.

(5) A rendelet 15.§

--(1)-(2), (6)-(7), (8), (10),(12), (14)-(17), (20) fejezetek törlésre kerülnek.

--(3) bekezdés sorszáma és szövege az alábbiak szerint módosul:

(1) Lakóterületen, Gksz, Vt, K és Gip területeken telekalakítás, tereprendezés, feltöltés előtt környezetvédelmi és környezetföldtani vizsgálatokat kell készíteni. A feltöltéseket csak ellenőrzött minőségű legális anyag nyerőhelyről szállított anyagokkal lehet elvégezni. A tereprendezés során intézkedni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződés szerinti visszatöltéséről, a megmaradó talaj szakszerű elhelyezéséről.

--(7) bekezdés sorszáma és szövege az alábbiak szerint módosult:

(4) A felszíni vizektől/folyó, tó, tározó/ mért 10000 m-es sávon belül agrárkemikáliák, növény védőszerek alkalmazása tilos.

Közüzemi szennyvízcsatornával jelenleg nem ellátott területek csak zárt, vízzáró kivitelű szennyvízgyűjtő tározók építhetők.

--(9) bekezdés sorszáma és szövege az alábbiak szerint módosult:

(5) A szennyezésnek kitett /ipar,raktározás, közlekedés, állattartás/ területeket úgy kell kialakítani, hogy szennyező anyag a talajba, felszín alatti vizekbe ne kerülhessen.

Használaton kívüli kutakba hulladékot, csapvizet, szennyvizet elhelyezni tilos. Kismélységű kutak csak kétrakatos kivitelben készíthetőek.

-- bekezdéseinek sorszáma az alábbiak szerint változnak:

-(3) bekezdése (1)-re

-(4) bekezdése (2)-re

-(5) bekezdése (3)-re

-(7) bekezdése (4)-re

-(9) bekezdése (5)-re

-(11)bekezdése (6)-re

-(13) bekezdése (7)-re

-(18) bekezdése (8)-re

-(19) bekezdése (9)-re

-(21) bekezdése (10)-re

-(22) bekezdése (11)-re változik.

(6) A rendelet 16.§

--(1)-(3)bekezdései törlésre kerülnek.

--(4) bekezdésének sorszáma (1)-re változik

(7) A rendelet III. fejezetének paragrafus számai az alábbiak szerint változnak:

--8.§ 7.§-ra

--9.§ 8.§-ra

--10.§ 9.§-ra

--11.§ 10.§-ra

--14.§ 11.§-ra

--15.§ 12.§-ra

--16.§ 13.§-ra változik.

4.§

A rendelet új fejezetei

(1) A rendelet egy új IV. és V. fejezettel egészül ki az alábbiak szerint:

IV. fejezet

14.§

Értelmező rendelkezések

(1) A települési területen külterületi Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges szabályzási elemek egyrészt I. (első), másrészt II. (másod) rendűek.

(2) I. rendű szabályzási elemek a külterületi szabályzási tervlapon jelölt:

- területfelhasználási egységet területei, melyeket az övezetek építési övezetek betűjelei azonosítanak;

- az I. rendű közterületek;

- az I. rendű közlekedési célú közterületek kottázott szabályzási szélességei.

(3) II. rendű szabályzási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályzási elemek.

(4) AZ első rendű szabályzási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(5) A II. rendű szabályzási elemek módosítása – kivéve a gazdasági területeken belüli közlekedési célú közterületek határán rögzített szabályzási vonalak- beépítésre szánt területen legalább a több egészére, beépítésére nem szánt területen vagy a több egészére, vagy a területfelhasználási egységére  kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg.

(6) A gazdasági területek belüli, közlekedési célú közterületek határán rögzített szabályozási vonalak, tömbök összevonása esetén, ha a szomszédos területek közlekedési közlekedési megközelítését nem korlátozza, megszűntethetők szabályzási terv módosítása nélkül.

15.§

Az övezetek előírásai

(1)A különleges temetőterület (Kt)

1. Az övezet beépítésre nem szánt különleges temető.
2. Az övezetben épületként csak ravatalozó, ill. kápolna helyezhető el, a telek beépítettsége legfeljebb 2% lehet. Az építmény magasság – a harangtorony kivételével – nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
3. Egyéb építményként 2-5 m magasságot meg nem haladó urnafal, ill. kripta létesíthető.
4. A telekhatár mentén 10 m széles fásított sáv beépítése kötelező.

(2)A közúti közlekedési övezet előírásai (KÖu)

1. Az övezet a közlekedés céljára kijelöl terület.
2. A területen elhelyezhetők:

• az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, és környezetvédelmi létesítményei a közművek és a hírközlés építményei, továbbá
• a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, utas várók,
• hirdető berendezések, szobrok, távbeszélő fülkék.

3. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület a közlekedési terület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

(3) A gazdasági rendeltetésű erdőövezet előírásai (Eg)

1. A terület az elsődleges gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.
2. Területén elhelyezhetők: az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények, szolgálati, lakó és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.), valamint vadászház, vendégház és közlekedési és szállítási építmények.
3. A 2. bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el,ha az összefüggő erdőterület nagysága legalább 10,0 ha. A beépítés mértéke nem haladhatja meg a 0,5 %-ot.
4. A zónában csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épület létesíthető.

(4) A turisztikai, egészségügyi rendeltetésű erdőövezet előírásai (Ee)

1. Az egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdők területe, ahol csak közjólétű rendeltetésű építmények helyezhetők el.
2. Területén elhelyezhető: közlekedési létesítmény, valamint a szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló nem épület jellegű építmények (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sportpálya stb.),
3. A turizmust szolgáló (szállás)épület csak akkor helyezhető el, ha az összefüggő erdőterület nagysága legalább 10 ha. A beépítés területe nem haladhatja meg a 0,5 %-ot.

(5) Az általános mezőgazdaság előírásai (Ma)

1. Üzemi (árutermelő) mezőgazdaság céljára kijelölt terület.
2. Az övezetben elhelyezhető építmények: pince, fóliasátor, üvegház, mezőgazdasági üzemi raktározási épület, lakóépület.
3. Az övezetben 1 épületet elhelyezni szőlő, gyümölcsös és kertművelési ág esetén 3000 m² , egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterületet elérő telken lehet, szabadon álló beépítési móddal,

2 a telek beépítettsége max. 3,0% lehet. Lakóépület által elfoglalt telekterület nem érheti el a telekterület 1,5%-át.

3 Az elhelyezett épület építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, ettől eltérni csak a szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia (pl. gabonaszárító/tároló) alapján lehet.

4. Az övezetben a közigazgatási területen belül elhelyezkedő több önálló telekből birtoktest kialakítható.

A birtoktest esetén a 35-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpontban) is kihasználható, ha birtokközpont telkének területe eléri a 10 000 m² –t, és a szomszédos telkek rendeltetés szerű használatára nincs korlátozó hatással, illetve azt veszélyezteti

5. A birtokközpont beépítettsége nem haladhatja meg  a 30 %-ot, és az elhelyezett építmények építmény magassága a 10,5 m-t.

(6)Vízgazdálkodási övezet (VG)

1. A vízgazdálkodási övezet alábbi alövezeteit jelöli a szabályozási terv:

1. Vízmeder, vízgazdálkodási (VGv)
2. Árvízvédelmi, vízgazdálkodási (VGa)
3. Nagy vízi meder területére eső erdő (VGe)
4. Nagy vízi meder területére eső szántó (VGsz) vízgazdálkodási alövezet.

2. A víz meder vízgazdálkodási alövezet (VGv) előírásai:

1. Az alövezetbe tartoznak a Tisza folyó Nagy vízi medre, a közcélú nyílt csatornák medre és a jelentősebb árkok területe.
2. A VGv felszíni vizek vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a folyószabályozással árvízvédelemmel és vízkárelhárítással, valamint a vízi közlekedéssel kapcsolatos – az illetékes szakhatóság által engedélyezett- létesítményeket. A vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartást akadályozó – létesítmény nem helyezhető el.
3. Épületek, horgásztanyák az övezetbe nem építhetők
4. A vízmedrek parti sávjában kizárólag gyepművelés vagy – a szakhatóság által engedélyezett mértékű – fásítás lehetséges, mezőgazdasági művelés a víz medre övezetében nem folytatható.

3. Az árvízvédelmi vízgazdálkodási alövezet (VGa) előírásai:

1. Az övezetbe az árvízvédelmi töltések telkei tartoznak
2. A vízoldali és a mentett oldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, fásítás nem engedélyezhető, továbbá olyan tevékenység nem végezhető amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.
3. Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épület alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos. Térszínt alatti terek létesítéséhez vízügyi szakhatósági közreműködés szükséges.

4. A nagy vízi meder területére eső erdő (VGe) vízgazdálkodási alövezet előírásai:

1. Ártéri erdőben csak a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei helyezhetők el – az illetékes szakhatóság egyetértésével. Az övezetben épület nem létesíthető.
2. A rekreációs/ szabadidős célra hasznosított ártéri erdőkben kivételes nem épület jellegű sport létesítmények is elhelyezhetők

5. A nagy vízi meder területére eső szántó(VGsz) vízgazdálkodási alövezetben épület nem létesíthető.

16.§.

Egyéb előírások

(1) Tilalmak és korlátozások előírásai

1. Telekalakítási és építési tilalom terheli a tervezet vonalas infrastruktúrák által lefedett területsávokat
2. Építési korlátozás alá esnek a védőtávolságba eső területek. a Korlátozás jellege és mértéke a védőtávolságok igénylő kapcsolatos jogszabályok szerint érvényesítendő

(2) Közterületek és közhasználatú területek előírásai:

1. Közterületi gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó terület legalább 3,0 m széles legyen.
2. A közterületen egyén létesítmények ( pl. postaláda, hirdető tábla stb. ) csak úgy helyezhetők el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sávszélessége elérje a 2,0 m-t.

17.§.

Közlekedési előírások

(1) A közutak számára szabályozási tervben meghatározott építési területek biztosítani kell.

A szabályozási terven feltüntetett közlekedési területek, közterültek. Magánút létesítése esetén azt a szabályozási tervben megkülönböztető jelöléssel kell ellátni.

(2)Az építési területen ( szabályozási szélességen) belül csak a közút létesíményei és berendezései, közművek, valamint a közlekedést kiszolgáló építmények létesíthetők, ill. növényzet telepíthető.

(3)A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület. I. vagy II. rendű kategóriájába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza. Tehát az építmények mellet min. 2,0 m széles terület rendelkezésre álljon.

(4)Új nyomvonalak esetén műszaki infrastruktúra-fejlesztést csak úgy szabad végezni, hogy – az utak mentén a közművek elhelyezése után- az utca fásítás területe biztosítható legyen.​

18. §

A közmű és hírközlési előírások

(1) Általános előírások

1. Beépítésre szánt terülten, újonnan épület csak teljes közműellátás, vagy saját víz, szennyvíz, energiaellátás biztosítása esetén telepíthető.
2. Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről a csapadék vizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, az útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
3. A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földbemaradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
4. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati össze közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A közmű vezetékek nyomvonalát úgy kell elrendezni, hogy az új utcákban fasor telepítését biztosítani lehessen.

(2) Szennyvíz elvezetés és tisztítás

1. A területen a szennyvizek szikkantása nem engedhető meg
2. Csak elválasztott rendszerű( külön szennyvíz és csapadékvíz) csatornahálózat építése engedélyezhető

(3) Felszíni vízelvezetés

1. A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbe vezetéseket meg kell szüntetni.
2. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
3. A tervezet fejlesztési területek előkészítési fázisában a tereprendezéssel összehangolva kell megtervezni a terepviszonyoktól függő felszíni vízelvezetést.

(4) Villamos energia- ellátás

1. Az új beépítésre szánt területen, új (közép-, kis feszültségű és közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot ill. már beépített területen a gazdasági területek kivételével a meglévő hálózat rekonstrukciója és hálózatépítéssel járó felújítás során, a hálózatok csak földkábeles elhelyezésűek lehetnek
2. A beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fenn maradhat, ha ezt a tájképvédelmi előírások nem tiltják. A villamos kis feszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni

(5) Földgáz ellátás

A tervezet gáznyomás- szabályozók csak épületek alá rendelt homlokzatára szerelhetők fel vagy telkek udvarán helyezhetők el, térszínt feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettakarással.

(6) Elektronikus hírközlés és telekommunikáció

1. Beépítésre szánt területen település rendezési szempontból a tervezet és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve, föld alatti elhelyezéssel kell megépíteni.
2. A beépítésre nem szánt területen ahol a föld feletti vezetés fenn marad, a távközlési szabadvezetéket.

a 0,4 kV-os és közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni

3. Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antenna torony) építési feltétele, a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti látványtervi vizsgálat készítése, mely igazolja a településképet nem zavaró helyi kiválasztást.

19.§.

A környezetvédelmi és zöldfelületi előírások

(1)A területen csak olyan gazdasági tevékenységet folytatható olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyagok-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

(2) A zaj és rezgéselleni védelem ellenében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban esetben üzemeltethető, ill. építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható , ha az által okozott zaj vagy rezgés értéke a környezetében a vonatkozó rendeletben szabályozott zajvédelmi határértékeket nem haladja meg.

(3) Kommunális hulladék, szippantott szennyvíz, és szennyvízi csap a közigazgatási területen belül nem helyezhető el.

(4) A (2) bekezdés szerinti létesítmények körül az illetékes hatóságok által meghatározott védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi-, vendéglátó- valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.

(5) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon (természetes anyagok felhasználásával), A partjuk mentén lévő természeti területekés növényállományok károsítása nélkül történhet.

(6) A 20, ill. annak több gépkocsit befogadó, kiemelt személlyel épülő parkoló felületekről és a szennyezésselveszélyeztetet gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Ezen parkolók csak összefüggő zárt burkolattal láthatók el, zöldbeton nem alkalmazható.

(7) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát, úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

(9)A szállópor terhelésmérséklésére az új utak mentén, háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(10)A gazdasági területen belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelően növénytelepítést a telek beépítésével egyidejűleg meg kell valósítani. A növénytelepítés legalább 50%-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, max. két vegetációs időszak alatt pótolni kell.

(11) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa kétszeres törzs átmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő)

(12) A nem termett talajon(tetőkertben, térszín alatti garázs tetején)létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50-100 cm vastagság esetén 50%, 75%-os értékű zöldfelületként csak az 1,0 m meghaladó talajtakarás estén vehető figyelembe. Az előírt minimális zöldfelület legalább 50 %-át termett talajon, összefüggő zöldfelületen kell létesíteni.

(13)Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.

(14) A Védő-zöldsávokat legalább 80% borítottságú erdőterületként. cserjével vegyesen kell kialakítani.

20.§.

Az értékvédelem előírásai

(1) Művi értékek védelme

1. A régészeti lelőhelyek lehatárolását a szabályzási terv jelöli.

A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka végzése vagy építési tevékenység előtt a KÖH megkeresése szükséges.

2. A szabályzási tervlapon jelölt régészeti területeken építési engedély megkérése előtt régészeti terepbejárást kell végezni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

21.§.

(1) Jelen- a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályzási Terv módosításáról szóló –rendelet 2010 augusztus 12. napján lép hatályba.

(2)Rendelkezéseit az elfogadása után induló ügyekben kell alkalmazni.

kmf.

                             Orosz József sk.                                                                           Galambos Péterné sk.

​                                polgármester                                                                                       jegyző