Eperjeske Önkormányzat képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi

C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás

alapján a következő rendeletet alkotja a helyi iparűzési adóról.

Adókötelezettség

1. §.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén

- állandó vagy

- ideiglenes

jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési

tevékenység).

(2) Az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzat közigazgatási

határa által behatárolt – bel – és külterület magában foglaló – térséget kell

érteni, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

Az adó alanya

2. §.

(1) Az adó alanya a vállalkozó.

(2) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára

haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni

vállalkozó,

2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági

őstermelő, feltéve, hogy őstermelő tevékenységéből származó bevétele az

adóévben a 600.000 forintot meghaladja,

3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
4. egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Az adóköteles iparűzési tevékenység

3.§. 

Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység

4.§.

(1)  A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy a tevékenységet részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) E rendelet alkalmazásában székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakhelye.

Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelephelye vonatkoztatásaiban a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyenként megjelölt helyet kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában telephely:

1. az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől-, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát;
2. hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeresen személyes jelenlétet kíván.
3. a villamos energiáról szóló törvény szerint egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia és földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz eloszlása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

5.§

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

1. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
2. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzet tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
3. bármely – az a) és b) pontba nem sorolható -  tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzati illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

6.§.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

7.§.

Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenysége esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

8.§.  

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja:

- az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele,

- csökkentve:

       - az eladott áruk beszerzési értékével

       - a közvetített szolgáltatások értékével, valamint

       - az anyagköltséggel

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának

egyszerűsített meghatározása

9.§.

 (1) A 8. §-tól eltérően az adó alapján a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) ás (5) bekezdésre – is megállapíthatja következő adóalany:

1. személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
2. a 2.§ a) - d) pontja szerinti más vállalkozó feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységet adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a millió forintot várhatóan nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó lapjának 20 %-kal növelt összege, azzal hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint vállalkozó esetében az adó alapja

- a nettó árbevételének 80 %-a

(4)  Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság

- nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben –időarányosan- 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére a 8. § szerint kell megállapítani.

Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(5)  Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerint megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységet évközben kezdő vállalkozó, illetve, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.

10.§.  

(1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 8. § vagy a 9. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 9. § (5) bekezdése szerint kell megtenni.

(3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szól törvény hatálya alá kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 9. §. (1) bekezdése, vagy a 9. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 9. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.

(4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor

1. köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, se ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összeg alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét.
2. az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló törvény szerinti adóévről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelhető vissza.

11.§.

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 

12.§.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végzett állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Az adó mértéke

13.§.

 Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,1%-a.

14.§.    

 Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó mértéke

1. az 5. § a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,-Ft.
2. az 5. § b) és c) pontja szerinti tevékenységvégzés után naptári naponként 5.000,-Ft.

15.§.  

 A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a 16. §-ban meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

16.§.

  Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó befizetése

17.§.   

(1)  A vállalkozó -  a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – adóelőleget köteles fizetni.

(2)  Az adóelőleg össze

ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,

az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adó t első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3)  Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség kezdésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5)  Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6)  Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdésben a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

18.§.

Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a (2) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok is betartásával.

Záró, hatályba léptető és értelmező rendelkezés

19.§.

Az e rendeletben nem szabályozott kérdések esetében értelemszerűen a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt kell alkalmazni.

20.§.

(1) A rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel-a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)  A rendelet 4.§ (3) bekezdésének a-c. pontjai 2008. január 1. napjától kell alkalmazni.

21.§

E rendelet alkalmazásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ban meghatározott értelmező rendelkezések közül a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó pontokat kell értelemszerűen figyelembe venni.

A rendelet kihirdetéséről a jegyző - a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján - gondoskodik.

K.m.f.

Pásztor Gábor sk                                                                                             dr. Hegedüs Eszter sk

Polgármester                                                                                                                 jegyző