Lövőpetri Község Önkormányzata Képviselő-testülete - katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4)bekezdése szerinti – hatáskörében eljáró Lövőpetri Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, az 5. § (4) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

1.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Lövőpetri Község Önkormányzata Képviselő-testületére,

b) Lövőpetri Község Önkormányzata Polgármesterére

c) az önkormányzatra,

d) az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre, 

e) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, közhasznú társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyekre

(2) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanok és ingó vagyontárgyak, pénzvagyon, vagyoni értékű jogok, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, önkormányzati vállalatban, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat és intézményei költségvetésére, kivéve az abban vállalkozási vagy alapítványi célra elkülönített, vagy felhasznált vagyonrészt.

(4) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint köteles eljárni.

(5) E rendelet szabályait kell alkalmazni a gazdálkodásra, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.

2. §

Az önkormányzati vagyon és csoportosítása

(1) Az önkormányzati törzsvagyon részét képező forgalomképtelen ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete, az önkormányzati törzsvagyon részét képező korlátozottan forgalomképes ingatlanok felsorolását e rendelet 2. melléklete, az üzleti vagyon részét képező ingatlanok felsorolását e rendelet 3. mellékletetartalmazza.

(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen vagyontárgy elidegenítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelét, egyéb hasznosítását (bérbe adását) törvény, illetve e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképes önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegeníthető, megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba vihető, hasznosítható, a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeltben meghatározottak szerint történhet.

3. §

A törzsvagyon

(1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely az önkormányzat számára törvényben előírt, valamint önként vállalt közfeladatok ellátását biztosítja.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.  A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(3) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(4) Forgalomképtelenek:

a) helyi közutak és műtárgyaik

b) terek, parkok és temetők

c) vizek és vízi közműveknek nem minősülő közcélú vízi létesítmények

d) az önkormányzat és intézményei, illetve gazdálkodó szervei, valamint jogelődjei levéltári anyaga

e) minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít

(5) Korlátozottan forgalomképesek:

a) a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, sportegyesületek használatában lévő  önkormányzati ingatlan vagyon,

b) a közművek és műtárgyaik

c) a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és jelentőségű ingatlanok, létesítmények

d) a védett természeti terület és természeti emlék

e) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, köztéri és közgyűjteményi művészeti alkotások,

f) a képviselő-testület és hivatala elhelyezésére szolgáló középületek,

g) mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon rendeltetésével összhangban hasznosítható. A közterületek rendeltetéstől eltérő ideiglenes használatára külön rendelet vonatkozik

4. §

Az önkormányzat egyéb vagyona

(vállalkozói vagyon)

(1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.

(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon használatára, hasznosítására és

működtetésére vonatkozó általános szabályok

5. §.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök

(1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és jogosítványok a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testület tulajdonosi jogait és feladatait az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre, intézményeire ruházza.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök meghatározását e rendelet tartalmazza.

6.§

(1) Az önkormányzat vagyonát úgy kell használni és működtetni, hogy értékének megőrzése és gyarapítása mellett az az önkormányzati célok megvalósítását, a település valamennyi lakosának érdekét szolgálja.

(2) Az önkormányzat nem vehet részt tagként olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, és a vállalkozás akár a számára kötelezően előírt, akár önként vállalt feladatainak ellátását, a közszolgáltatások biztosítását veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzati ingó, illetve ingatlan vagyon elidegenítése, bérbe adása pályázati vagy árverési eljárás lefolytatásával történhet, az e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevételével. Vagyont értékesíteni a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(4) Nem kell pályáztatni a nettó 1 millió forint könyvszerinti, vagy piaci értékű ingó vagyont.

(5) Amennyiben az ingatlan meghirdetése vagy pályáztatása eredménytelen a Képviselő-testület dönt újabb pályáztatásról.

(6) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) Önkormányzati vagyon csoportosítása, átsorolása (törzsvagyon, egyéb vagyon), ha az átsorolást nem törvényi előírás teszi kötelezővé.

      b) Az ingatlan és 100 ezer Ft egyedi nettó beszerzési érték feletti ingóság tulajdonjogának átruházása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba való bevitele.

3. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, raktárak) földterületek – kivéve a mezőgazdasági hasznosítású földek – bérlet útján történő hasznosítása.

(7) A Polgármester a következő tulajdonosi jogosítványok gyakorlására jogosult:

a) tulajdonosi döntések alapján a szerződések megkötése, ellenőrzése,

      b) jognyilatkozatok megtétele szerződésszegés esetén a szerződések felbontásához, vagy megszüntetéséhez, vagy bírósági eljárás megindításához,

      c) jogszabályi rendelkezésbe ütköző, vagy érvényes testületi döntésnek meg nem felelő ajánlatok elutasítása,

      d) közműszolgáltatók részére, közművezeték elhelyezése céljára szolgáló létesítmények elhelyezéséhez a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megadása, figyelemmel a szakhatóságok hozzájárulására.

e) szomszédjogi nyilatkozatok megtétele

f) mezőgazdasági hasznosítású földterületek haszonbérbe adása a Képviselő-testület által megállapított haszonbérleti díjért

g) 100 ezer Ft egyedi nettó beszerzési érték alatti ingóság tulajdonjogának átruházása

7. §

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

(1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét

1. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
2. tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az

• a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
• a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán,

3. egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,
4. tárgyi eszközök, járművek esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni. Nullára leírt vagyontárgy esetén az eladási árat a piaci ár alapján kell megállapítani.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (2) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata is elfogadható (aktualizált értékbecslés).

(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni.

8. §

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

(1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

(2) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat - alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére hasznosíthatja.

(3) Az intézmény vezetője e rendeletben nevesített feltételek mellett jogosult

a) A feleslegesnek minősített ingókat az intézmény selejtezési és hasznosítási szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az intézmény 100 eFt egyedi bruttó beszerzési értékig dönthet saját hatáskörben az értékesítésről. Az értékesítésről és selejtezésről a költségvetési beszámolóban számot kell adni.

     b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra saját hatáskörben egy éven belüli lejáratú bérleti szerződést köthet, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. Az intézménynek nem kell nyilvános pályázatot kiírni, ha a használatába adott helyiséget közérdekű feladatok ellátásához adja bérbe.

c) Az intézménynek 1 évnél hosszabb időre történő bérbeadás esetén a fenntartó hozzájárulását kell kérnie.

d) Az önkormányzati ingatlan hasznosítására aláírt szerződés másodpéldányával a tájékoztatás és nyilvántartás véget, a szerződés aláírásától számított 8 napon belül a közös önkormányzati hivatalt értesíteni kell.

e) Az intézmény köteles gondoskodni a használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

f) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata.

g) A vagyon ingyenesen történő használatba adását a Képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg, illetve a megterheléshez a Képviselő-testület hozzájárulását kell kérnie

h) Költségvetési szerv vezetője jogosítványait csak az intézmény közszolgáltatási feladatai ellátásának sérelme nélkül gyakorolhatja.

i) A költségvetési szervek által megszerzett bármely vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába kerül, de az azt megszerző költségvetési szerv használatában marad. Indokolt esetben eltérő döntést a képviselő-testület hozhat.

j) A költségvetési intézmény a használatába adott vagyontárgyak hasznosításából befolyó bevételt feladatainak ellátására, azok ellátási színvonala javítására használhatja fel.

k) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és a fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon használatára, hasznosítására és

működtetésre vonatkozó különös szabályok

9. §

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

(1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről, a részesedéssel való rendelkezésről, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(4) A vállalkozásból befolyt osztalék az önkormányzat költségvetését illeti meg. A Képviselő-testület ezen szabálytól esetenként, indokolt esetben eltérő döntést hozhat.

10.§

A vagyon társulatba vitele

(1) Az önkormányzat vagyona a Képviselő-testület döntése alapján e rendelet szerint társulatba vihető.

(2) Az önkormányzat társulatba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok Képviselő-testületének döntése alapján történik.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

11.§

Értékpapír vásárlás, értékesítés

(1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az értékpapír vásárlásakor a Képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az értékpapírok nyilvántartását a közös önkormányzati hivatal végzi.

12.§

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

(1) Az önkormányzat követeléseiről a Képviselő-testületmondhat le.

(2) A követelésről csak akkor lehet lemondani, amennyiben:

a) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés elévülési időn belüli behajthatóságra,

b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét megközelítő költségekkel járna

      c) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az előző pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

      d) a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.

(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

13.§

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

(1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapíthatja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötésről a költségvetési rendeletben dönt.

(4) A beruházások, felújítások következtében az önkormányzati vagyonban történt változásokat a közös önkormányzati hivatal köteles nyilvántartásában átvezetni.

14.§

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

(1) Az önkormányzat, vagy intézmény számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül felajánlott (továbbiakban térítés nélkül kapott) 100 eFt piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a Képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.

(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

15. §

Vagyonkezelői jog

(1) Lövőpetri Község Önkormányzata vagyonelemei vonatkozásában kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben, a közfeladat jogszabályban meghatározott ellátójával létesíthető vagyonkezelői jog.

(2) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

a) vagyonkezelő által ellátott közfeladat meghatározását,

b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezéseket,

c) a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a számviteli nyilvántartás adataival megegyező tételes jegyzékét, értékkel együtt,

d) a vagyonkezelői jog ellenértékét, a fizetés határidejét, módját, kijelölés esetén az ingyenesség tényét,

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

g) a teljesítés szolgáltatására vonatkozó mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

h) a vagyonkezelői szerződés időtartamát,

i) a vagyonkezelő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, formáját, határidejét,

j) a vagyonkezelés megszűnésének feltételeit, szabályait.

(3) A vagyonkezelő köteles a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól szóló dokumentumokat a közös önkormányzati hivatalnak átadni.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe adott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni.

(5) A vagyonkezelő köteles valamennyi, jogszabály és hatóság által előírt adatszolgáltatásra.

1^[1]

(1) A birtokba adás előtt az Önkormányzat rendezi a vagyontárgyra fennálló közterheket és az általa korábban létesített jogviszonyból származó esedékes vagy lejárt kifizetéseket és vagyonleltárt készít.

(2) A birtokba adási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, a bekövetkezett változásokat.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.

17.§

Forgalomképes önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályozása

(1) A vagyon szerzéséről és elidegenítésről, használati jogának megszerzéséről, átengedéséről, az értékesítés eseten az alkalmazható eljárás kiválasztásárólértékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, s csak a Képviselő-testület által elhatározott fejlesztési célra használható fel.

(3) Az ingatlanok megterhelése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

18.§

(1) Az önkormányzat tulajdonát képező – intézmény használatában nem lévő – vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szerződés megkötése – a 6. §. (4) bekezdésében foglaltakon kívül – pályázaton vagy árverésen kialakult áron történik. A pályázaton vagy árverésen a kikiáltási összeg legalább a vagyon forgalmi értéke.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás és nem helyiség rendeltetésű ingatlanok bérbeadásánál, - melyek nem intézményi használatban vannak - a bérleti díj megállapításához a Képviselő-testület döntése szükséges.

(3) A vagyontárgyak értékesítésére irányuló nyilvános pályázati felhívás főbb előírásait és tartalmát e rendelet 5. sz. melléklete, az árverés kiírásának és lebonyolításának főbb előírásait e rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok kiajánlásra kerülő éves bérleti díját a Képviselő-testület határozza meg. Ezen ingatlanok vonatkozásában a haszonbérbe adás tekintetében nem kötelező pályázatot kiírni.

(5) Nettó 10 millió Ft feletti vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázati hirdetményt legalább megyei lapban kell megjelentetni.

IV. fejezet

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

18. §

A vagyonleltár

(1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja (összesítő kimutatás). Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyon csoporton belül

a) ingatlanokat jellemző ismérvek feltüntetésével a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken

b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen

c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban és értékben tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételéről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

19.§

Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések

(1) A pályázat útján történő vagyonhasznosításról szóló döntésen alapuló ajánlati kiírások, árverési vagy pályázati dokumentációk tartalmát a képviselők, közös önkormányzati hivatal dolgozói kötelesek bizalmasan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig betekintés nem engedélyezhető.^[2]

(2) Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.

20.§

(1) E rendelet 2020. november 14. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a 4/2005. (IV.19.) önkormányzati rendelet.

A rendeletet kihirdettem.

Lövőpetri, 2020. november 13.

dr. Dolhai Edina

            jegyző