A Képviselőtestület

az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

​

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Tiszamogyorós igazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és a védelméről szóló többször módosított 1997. Évi LXXVIII. tb (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv , a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2.§.

Belterületi határmódosítás

​

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.§.

A terv területének fölhasználása

​

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

1. beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

1.1 falusias lakóterület

2. vegyes terület

2.1. településközponti vegyes terület

3. különleges terület, ezen belül

3.1. temető

3.2. sport terület

2. beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési és közműterületek
2. zöldterületek, ezen belül

2.1. közpark

3. erdőterület, ezen belül

3.1. védőerdő

3.2. turisztikai erdő

3.3. gazdasági erdő

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1. általános mezőgazdasági terület

4.2. sajátos használatú mezőgazdasági területek

5. egyéb terület, ezen belül

5.1. vízgazdálkodási terület

kerületek kijelölésre melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek ( külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4.§.

​

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező és irányító elemeit a szabályozási terv tartalmazza .

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- Beépítésre szánt terület határa

-A közterületek és egyéb funkciójú területek határa – szabályozási vonal –

- Szabályozási szélesség

- A terület felhasználási egység határa

- Övezeti határ

- Övezeti előírások, ezen belül :

• beépítési mód
• legnagyobb beépítettség
• a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület,
• a megengedett építmény magasság;

- A terület- felhasználási és övezeti besorolás

- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

- Elő- , hátsó- és oldalkertek minimális méretei;

- Építési hely;

- Lakótelkek zónái

- A közművesítés előírásai;

- Terepszínt alatti építmények előírásai;

- Környezetvédelmi előírások;

(3) Irányadó elemek:

- Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosítható:

1. A Kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges:
2. – Az irányadó szabályozási elemek módosítása – a rendezési terv módosítása nélkül

• akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kötelező előírás teljesítésre kerül;
• a meglévő telekhatárok megváltoztatásához ( összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;
• telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket ( legnagyobb beépítettség, építmény magasság, beépítési mód)
• (K) kialakult telekterület estén, a minimális telekterületnél kisebb építési telek is beépíthető az egyéb kötelező jellegű övezeti előírások megtartása mellett.

5.§.

Építéshatósági eljárások

​

(1) A képviselő testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) Az építési engedély kérelmekhez a 46/1997. ( XII.29.) KTM rendelet 12.§-án, ill. 17.§-án túlmenően csatolni kell az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült pince felmérési terveit. Csűr esetén a felmérési tervet akkor kell csatolni, ha építés, átalakítás történik, ill. a csűr lakóépülettől 10 méteres távolságon belül van.

(3)

1. Az e rendelet 2. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedély kérelmeket külön elrendelt műszaki tervekkel nem kell kiegészíteni.
2. Az e rendelet 2-§-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi rendelt miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentációval egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába, akkor is ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
3. Az e rendelet 2.§-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit , homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület belső és külső értékei is megjelennek. . A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés, belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők ( kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításakor az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó céljára közterület épület, pavilon nem létesíthető.

(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az övezeti szabályozásokban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű , környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni

(6) A vízfolyások terven jelölt kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(7) A telekre vonatkozó minimális területi és egyéb méreteket jelen rendelet 14.§-ában megadott összefoglaló övezeti szabályozás tartalmazza.

6.§.

A telekalakítás szabályai

​

(1) A terület felhasználási egységeken belüli telekalakítások és telekosztások csak szabályozási terv alapján végezhetőek.

(2) A településszerkezeti tervben előirányzatot területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.

(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszűntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni.

III. FEJEZET

Terület felhasználási egységek övezeti szabályozása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

7.§.

A területre vonatkozó általános előírások

​

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(3) Terepszint alatti építmény – a közművek és építmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magasság az 1,0 m-t nem haladhatja meg.

(4) Település központi vegyes területen belül az építési telken belül az egyéb kötelező jellegű szabályok figyelembevételével több önálló épület is létesíthető.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtér' építményszint létesíthető.

(6) Lakóterületen, települé

(7) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakult telek: (K) amennyiben területe meghaladja a 400 négyzetmétert — ha telekalakítás nem történik

- beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és » a telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.

(8) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

elö- és oldalkertben:

• közműbecsatlakozási műtárgy,
• hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
• kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

oldal- és hátsókertben:

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
• kerti víz- és fürdömedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas,

kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

• kerti szabadlépcső és lejtő,
• szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(9) Az építési telken beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

1. jármű-(gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
2. a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. Nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelemi üzlet
5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók ( idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók.

8. §.

​

FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK

(1) A község lakóterületei sajátos használatuk szerint falusias (FL) lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 8. pontot. Üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.

(4)

1. Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
2. A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olvan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(5) A gazdasági épületek (jelen rendelet 7. § (9) b) 2. és 3. pontjában megadott funkciók esetben a megengedett homlokzatmagasság mértéke 6 méter is lehet.

(6) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

1. Az FL/1 jelű lakóövezetek funkcionális zónái

1. Lakó és gazdasági udvar zónája

1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatártól számított 25 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető.
3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2. Csűrös, gazdasági zóna

1. Az utcai telekhatártól számított 25 métertől 60 méterig kivételesen, meglévő csűr esetében 80 méterig terjedő zóna.
2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
3. Hagyományos áthajtós csűr építése esetén a beépítési mód zártsorú is lehet (telekhatártól telekhatárig). Ebben az esetben azonban a szomszédos épületektől a tűztávolságot meg kell tartani, vagy tűzfalat kell létesíteni.
4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
5. A zónán belül a kialakult hagyományos építési rendet is figyelembe kell venni, ahhoz igazodni kell.

3. Kert, gyümölcsös zóna

1. Az utcai telekhatártól számított 80 méteren túl terjedő telekrész a lakóterület nem beépíthető része.
2. A zónában épület nem építhető.

(7) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni

a) Főépületek esetében

OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
2. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadon álló beépítés is lehetséges.

b) Melléképületek esetében

Hagyományos, áthajtós csűr építése esetén a 3) jelű telek zónában zártsorú beépítési mód is engedélyezhető.

(8) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értéke jelen rendelet 13. § szerint.

(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása.

1. ELŐKERTEK

Az előkertek megállapítása a szabályozási terv szerint történik.

2. OLDALKERTEK

A falusias lakóterületen belül az oldalkertek mértéke

1. Oldalhatáron álló beépítés esetében 6 méter.
2. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telek szélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan (nem építhető legalább 7,0 méter széles épület) és az OTEK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

3. HÁTSÓKERTEK

1. A hátsókertek megállapítása a telek zónák építési határvonalai szerint történik.
2. Amennyiben a 2) és 3) jelű gazdasági zónák túlnyúlnak a hátsó telekhatáron, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter illetve a tényleges épületmagasság mértéke.

9.§

​

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai

(1) Sajat szükségletnek megfelelő állattartás esetében

1. Azokban a falusias lakó telkeken, ahol a telekterület =< 600 m2, csak saját szükségletét szolgáló állattartás engedélyezhető, 400 m-nél kisebb telken csak kis haszonállatok tarthatóak.
2. Településközponti vegyes területen belül csak saját szükségletnek megfelelő állattartás engedélyezhető.

(2)Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület > 3000 m2, és a minimális telekszélesség 2 16 méter kistermelői állattartás engedélyezhető.

(3) Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai

10. §.

Vegyes területek

​

(1) A község vegyes területei (TV) sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

(2) A településközponti vegyes területen nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 7. pontjában megnevezett parkolóház, üzemanyagtöltő.

(3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdésben fölsorolt létesítmények.

(4) Az övezetekben haszonállattartás nem engedélyezhető.

(5) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabálvozása

1. ELŐKERTEK

Az előkertek megállapítása a szabályozási terv szerint történik

2. OLDALKERTEK

OTÉK 35. $ (3) bekezdés szerint

3. HÁTSÓKERTEK

OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint

11.§

 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek

​

(1) A község gazdasági területeinek szabályozási terven jelölt részei kereskedelmi, szolgáltató területbe tartoznak, jele: KG/1

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen belül elhelyezhetőek az OTÉK 19. § (2) bekezdés szerinti épületek.

(3) A kereskedelmi szolgáltató területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 19.§ (3) bekezdés 1. pontjában megadott egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(4) A KG/1 övezetben, amennyiben lakófunkció (szolgálati) megjelenik, csak saját szükségletű

állattartás engedélyezhető.

(5) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása :

1. ELŐKERTEK

Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

2. OLDALKERTEK

Az oldalkertek szabályozása az OTÉK 35. § (3) a) pont szerint, de minimum 6,0 méter.

3. HÁTSÓKERTEK

A hátsókertek szabályozása az OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint.

(5) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása

1. ELŐKERTEK

Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

2. OLDALKERTEK

Az oldalkertek szabályozása az OTÉK 35. § (3) a) pont szerint, de minimum 5,0 méter.

3. HÁTSÓKERTEK

A hátsókertek szabályozása az OTEK 5. § (4) bekezdés szerint.

12. §.

Különleges területek

(1) A község különleges területei sajátos használatuk szerint:

1. KÜ/5 Sportterület ( környezetétől védett)
2. KÜ/7 temető terület ( környezete védett )

A temető területén belül 20 méteres temetési védősávot kell alkalmazni

3. KÜ/7 templom, ravatalozó( környezete védett )

(2) Az övezeteken belül csak a funkcionális szabályozásnak megfelelő, ahhoz illeszkedő

épületek helyezhetőek el.

1. KÜ/5.1 sportterület, kiszolgáló épületek és építmények
2. KÜ/5.2 sport, szabadidős illetve vízisport strand és kempingterület, melyen belül a kiszolgáló és vendéglátó funkciók is megjelenhetnek. Épületet építeni csak az árvízvédelmi magasabb rendű jogszabályok betartása és az illetékes szakhatóságok egyedi hozzájárulása szerint szabad.

13.§

​

Építési övezetek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

*az övezetben 20 m-nél szélesebb telek esetén szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14.§

​

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza

meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a

használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása

szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi

hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése

e)távbeszélő fülke elhelyezése,

 f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok

h) közművek felépítményei

i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület

használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

16. §.

A közlekedési és közműterületek

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott (K

jelzésű) közterületei, amelyek a közlekedési és közműlétesítménvek elhelvezésére szolgálnak.

2) Az utak szabályozási szélességeit a terv szerint kell kialakítani az alábbiak szerint:

országos főút

a község területét nem érinti országos mellékút, jele (K - 3) kialakult, illetve szabályozási terv szerinti új elkerülő nyomvonal

 helyi gyűjtőút

a község területét nem érinti kiszolgáló utak, jele (K – 5)    12 m

illetve szab. terv szerinti érték, de

              legalább 8 m

   vegyes használatú út (K-V)                                            min. 6 m

külterületi kiszolgálóút (K-6)                                      min. 8 m

(3) A meglévő és tervezett utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

17. §.

Zöldterületek

(1) Önálló terület felhasználási egységként közparkok jelennek meg.

(2) A közparkok szabályozása az OTÉK 27. § szerint.

18.§

Erdőterületek

​

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

1.  E /1 Védett erdő

(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.

19.§.

 Mezőgazdasági területek

​

(1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódik.

1. M/1 mezőgazdasági területen belüli gyep, legelő

Az övezetben épület nem építhető, az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, valamint fedett-nyitott szín építhető, csak természetes anyagokból.

2. M/1 mezőgazdasági területen belüli szántó

Beépítés nem engedélyezhető.

3. M/3 mezőgazdasági területen belüli kert

Beépítés nem engedélyezhető.

4. M/4 mezőgazdasági területen belüli gyümölcsös

Beépítés nem engedélyezhető.

5. M/5 mezőgazdasági területen belüli mocsár, morotva, vízállásos nádos terület

Beépítés nem engedélyezhető.

20.§

 Egyéb területek

​

(1) Az egyéb terület sajátos használata szerint vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő

terület

(2)

VT/1 Élővízfolyások medre és partja övezet

VT/2 Vízgazdálkodási területen belüli közcélú csatorna

VT/3 Vízgazdálkodási területen belüli töltés, gát

Patakmedrek, árkok.

(1) A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából. .

(2) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

(3) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

(4) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek

környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások

(1) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

(2) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.

(3) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

(4) VT/3 Vízgazdálkodási területen belüli töltés, gát

21.§.

A közművesítés területei és létesítményei

​

(1) A rendelet hatálya alá eső belterületet, területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltó vízellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötő vezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadék vízelvezetés nyílt rendszerű csapadék csatornával épüljön ki. .

(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

22. §.

A természet értékeinek védelme

(1) A község igazgatási területén lévő erdőterületek védendőek.

(2) A természeti környezet védendő elemei:

1. Tájkarakter: A település és a taj kapcsolata. Településmorfológiája, kultúrája és gazdálkodása összegzi és bemutatja mindazokat a lehetőségeket, melyet a szűkebb és tágabb táj számukra adottságként nyújtott. E jó kifejezőképesség a terület legnagyobb értékéből a település és a táj harmonikus kapcsolatából ered. Kifejezi mindezt a település karaktere: útelágazásos településszerkezete, a változó lejtésű buckákra felkúszó nagy telkek helyzete és azok művelési módja, valamint kapcsolatuk az épített környezeten túli természeti tájjal. E szerves egység történeti, kultúrtörténeti, településképi és tájképi szempontokból kiemelkedő érték. Emiatt a településkarakter védendő elem.

2. Külterületi táj látványa:

Tiszamogyorós igazgatási területén a táj látványa védendő természeti elem.

3. Helyi természetvédelmi terület kijelölése indokolt a vízvédelmi töltésen belül, a Tisza,

mint ökológiai folyosó mentén. Az egységes országos védelemig a helyi védelem van érvényben.

23. §.

A föld védelme

​

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(4) Epítmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(6) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.

24. §.

A vizek védelme

(1) Fokozottan kell védeni a település belterületét is érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg.

(2) A terület felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.

(4) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

25.§.

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges: hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

26. §.

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről a 8/2002. (III. 22.) KÖM-Mül. együttes rendelet szerint kell eljárni.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) Közlekedési eredetű zajra vonatkozóan a település egész belterülete – lakóterület és intézményterület laza beépítéssel - besorolásúnak minősül.

(4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal engedélyeztetni kell.

27.§.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről,

biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. (101/1996. (VII. 12.) és 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerint) A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(3) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

(4) A volt szeméttelep területét rekultiválni kell.

28.§

​

Sugárzás

Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

29.§.

Általános előírások

Kiterjed a területi értékvédelemre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét,

életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

funkciókból adódó

(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a

védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(3) A település szennyező forrásait fokozatosan meg kell szüntetni.

(4) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek.A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

30.§.

Területi értékvédelem

(1) A község főutcája mentén lévő tömbök helyi területi értékvédelmi területként kerülnek meghatározásra.

(2) A területi helyi értékvédelem

a) a településszerkezet (utca hálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek)

b) a településkép

c) a településkarakter védelmére terjed ki.

31. §.

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

​

(1)Úthálózat, térszerkezet

a) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

b) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.

c) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.

(2) Telekszerkezet

a) A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.

b) Beavatkozások szabályzás tervenjelöltésetekben alkalmazhatók. Javasolt telekhatárok) (Út céljára történő lejegyzés, telekösszevonás, javasolt telekhatárok, telekmegszüntetés.)

(3) Beépítési mód, építési vonalak és helyek

1. A község jellegzetessége a soros telekosztás és a fésűs beépítési mód változó előkertekkel, a hagyományos falusias építészeti karakterrel.

2. Ezen értékek megőrzésének érdekében - a normatív szabályozás elvét is figyelembe véve kerültek kijelölésre az egyes övezetekben az építési helyek és építési vonalak, az épületkarakter és az utcaképi illeszkedés szabályainak figyelembevételével, mely kötelezően betartandó.

3. A telkeken belül az egyes funkcionális zónák kijelölés szabályozza a telekhasználatot.

(4) A településkép és települési karakter védelme

a) A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.

b) A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az

illeszkedés szabálvait is be kell tartani. A körnvezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.

c) A területi helyi védelem alá sorolt területeken az egyes épületek és építmények kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi az építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

1. - Lábazatképzés

• Kő
• Műkö
• Tégla vagy egyéb igényes természetes anyag.

2. - Falfelületek

• Melléképületek, csürök esetében: Vakolt vagy tapasztott falfelület meszeléssel vagy fehér homlokzatfestéssel, illetve deszkázat, akár teljes felületen is.
• Intézményi és lakóépületek esetében; Vakolt falfelület festéssel, fehér vagy földszínekkel, világos színárnyalatban (zöld, kék, narancssárga, lila és egyéb hangsúlyos, erős színek nem alkalmazhatóak).
• Homlokzati falburkolat csak részlegesen, díszítésként alkalmazható. Anyaga: kő, műkő, tégla, mészhomoktégla vagy ezek kombinációja. Lakóházak esetében plasztikus, igényes tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint.
• Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), falszerűen alkalmazott üveg- fémszerkezet.

3. - Tető

• A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, kiselemes eternitpala lehet. Cserép esetében alkalmazható színek: piros, barna, szürke. Kiselemes eternitpala esetében: barna, szürke.

• Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horganylemez, az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. Ezen anyagok előtetőként sem alkalmazhatóak.
• Lapos tető nem építhető.
• A tetőforma utcára merőleges gerincű vagy jellegű nyeregtető, vagy összetett tetőidom.

Egyedileg védett épületek esetében - kötelező (a meglévővel megegyező illetve korrigált) tetőidom alkalmazandó.

A tetőidom hajlásszöge nem lehet kisebb 300-nál és nem lehet nagyobb 380-nál.

4. - Építészeti térarányok, utcaképek védelme

a) Térarányok, utcaképek

• A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
• Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
• Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

 b) Homlokzati arányrendszer védelme

• község területén belül egyes épületek homlokzatainak öszefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkély az utca felé stb.)
• A nyílás és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
• Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.
• Megengedett legnagyobb ablakméret 150 x 150 cm.
• Megengedett legnagyobb ajtóméret 200 x 240 cm.
• Fa anyagú nyílászárók alkalmazandók.
• Oromfal mind falazottan, mind faanyaggal megjelenhet.

(2) Telekszerkezet

a) A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.

b) Beavatkozások szabályzás tervenjelöltésetekben alkalmazhatók. Javasolt telekhatárok) (Út céljára történő lejegyzés, telekösszevonás, javasolt telekhatárok, telekmegszüntetés.)

(3) Beépítési mód, építési vonalak és helyek

1. A község jellegzetessége a soros telekosztás és a fésűs beépítési mód változó előkertekkel, a hagyományos falusias építészeti karakterrel.

2. Ezen értékek megőrzésének érdekében - a normatív szabályozás elvét is figyelembe véve kerültek kijelölésre az egyes övezetekben az építési helyek és építési vonalak, az épületkarakter és az utcaképi illeszkedés szabályainak figyelembevételével, mely kötelezően betartandó.

3. A telkeken belül az egyes funkcionális zónák kijelölés szabályozza a telekhasználatot.

(4) A településkép és települési karakter védelme

a) A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.

b) A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az

illeszkedés szabálvait is be kell tartani. A körnvezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.

c) A területi helyi védelem alá sorolt területeken az egyes épületek és építmények kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi az építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

1. - Lábazatképzés

• Kő
• Műkö
• Tégla vagy egyéb igényes természetes anyag.

2. - Falfelületek

• Melléképületek, csürök esetében: Vakolt vagy tapasztott falfelület meszeléssel vagy fehér homlokzatfestéssel, illetve deszkázat, akár teljes felületen is.
• Intézményi és lakóépületek esetében; Vakolt falfelület festéssel, fehér vagy földszínekkel, világos színárnyalatban (zöld, kék, narancssárga, lila és egyéb hangsúlyos, erős színek nem alkalmazhatóak).
• Homlokzati falburkolat csak részlegesen, díszítésként alkalmazható. Anyaga: kő, műkő, tégla, mészhomoktégla vagy ezek kombinációja. Lakóházak esetében plasztikus, igényes tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint.
• Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), falszerűen alkalmazott üveg- fémszerkezet.

3. - Tető

• A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, kiselemes eternitpala lehet. Cserép esetében alkalmazható színek: piros, barna, szürke. Kiselemes eternitpala esetében: barna, szürke.

• Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen aikaimazott rézlemez, horganylemez, az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.Ezen anyagok előtetőként sem alkalmazhatóak.
• Lapostető nem építhető.
• A tetőforma utcára merőleges gerincű vagy jellegű nyeregtető, vagy összetett tetőidom.

Egyedileg védett épületek esetében - kötelező (a meglévővel megegyező illetve korrigált) tetőidom alkalmazandó.

A tetőidom hajlásszöge nem lehet kisebb 300-nál és nem lehet nagyobb 380-nál.

4. - Építészeti térarányok, utcaképek védelme

a) Térarányok, utcaképek

• A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
• Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
• Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

 b) Homlokzati arányrendszer védelme

• község területén belüleges épületek homlokzatainakszefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkély az utca felé stb.)
• A nyílás és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
• Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.
• Megengedett legnagyobb ablakméret 150 x 150 cm.
• Megengedett legnagyobb ajtóméret 200 x 240 cm.
• Fa anyagú nyílászárók alkalmazandók.
• Oromfal mind falazottan, mind faanyaggal megjelenhet.

32.§.

5. Kerítések

Lábazat anyagai: kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes természetes anyag. Mezők anyaga: fa, illetve kovácsoltvas jellegű. Drótkerítés csak abban az esetben létesíthető, ha örökzöldekkel, vadszőlővel vagy egyéb növényzettel befuttatott illetve takart.

33.§.

​

Építészeti értékvédelem

(1) Országos, műemléki védelem alatt áll a református templom épülete, 135. hrsz.

(2) A helyi építészeti értékvédelem önkormányzati rendelet szabályozza. alá tartozó egyedi épületek kijelölését külön

34. §.

 Sajátos jogintézmények

​

(1) Beültetési kötelezettség került rögzítésre a szabályozási terven az iparterületeken belül, melynek megvalósításáról a terület tulajdonosa és használója köteles gondoskodni a rendelet jóváhagyását követő 3 éven belül, új létesítmények esetében a használatbavételig

Jele: IG/E  ipari gazdasági területen belüli védőerdősáv.

(2) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatóak a szabályozással érintett ingatlanokon.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

35. §.

(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba.

Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

(K)

kialakult telekterület Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érint.

Melléképület

Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület. Az egyes területfelhasználási egységeken belül – az övezeti előírások és az általános egyéb előírások keretei között - más épülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetőek el:

• jármű - (gépkocsi-, motorkerékpár-, munkagéptároló)
• a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító
• tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra továbbá szín, fészer, magtár, góré, csür, pajta)
• állattartás céljára szolgáló épületek és építmények
• kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon
• kazánház.

Melléképület lakássá nem minősíthető át.

3)

A saját szükségletű állattartás mértéke

- Nagy haszonállat (marha, ló, szamár, öszvér) max. 2 db

- Haszonállat (sertés, juh, kecske)                     max. 5 db

 - Kis haszonállat (baromfi, nyúl, galamb)                max. 100 db

4) Kistermelői állattartás mértéke

- Nagy haszonállat:

• 25 db ló
• 40 db szarvasmarha, szamár, vagy öszvér

• Haszonállat

• 80 db sertés
• 150 db juh/kecske
• 30 db strucc

- Kis haszonállat

• 500 db baromfi
• 500 db galamb

50 db nyúlt és szaporulata.

(5)

A 700 m2 és 3000 m2 telekterületű lakóterületen a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni.