Zsurk Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, az 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM. számú, valamint a 16/1996.(VII.15.) BM-KTM. számú rendeletben foglaltak figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Zsurk község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a magánszemélyekre és jogi személyekre, - ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is - akik Zsurk község közigazgatási területén az ingatlan, a közterület tisztántartásában, a közszolgáltatás igénybevételében érintettek.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a köztisztasági feladatok ellátására a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére.

Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre.

(4) A köztisztaság és a települési környezet színvonalas fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(5) A település egész területén a szervezett hulladékszállításról az önkormányzat gondoskodik.

Fogalmi meghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

Illetékességi terület: Az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

Települési szilárdhulladék: A háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék.

Települési szilárdhulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás: A szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítása.

Hulladék elhelyezésére irányuló közszolgáltatás: Hulladék ellenőrzött és rendezett lerakását, illetőleg feldolgozását vagy ártalmatlanítását szolgáló létesítmény üzemeltetése.

Háztartási hulladék (szemét): A lakásokban, valamint a lakás, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak, (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget, kisebb méretű bútor darabot), továbbá kisebb mennyiségű falvakolat a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget.

Nem minősül háztartási hulladéknak: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag.

Egyéb - nem háztartási - hulladék: különösen a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben, raktárépületekben, stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem.

Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezések és készülékek, stb.) valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék  (szemét).

Háztartási hulladék szokásos mennyisége: A naponként és lakásonként keletkező háztartási hulladék - az önkormányzati rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyisége - 1,25 kg/fő/nap.

Lakás: Legalább egy 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiséggel és főzés céljára szolgáló helyiséggel rendelkező ingatlan.

Szolgáltató: Akivel az önkormányzat a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására szerződést kötött.

Vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző:

- vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

- az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,

- mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,

- az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,

- jogi személy,

- egyéb szervezet.

Köztisztasággal összefüggő tevékenység: Az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztán tartása.

Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró).

Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése.

II. FEJEZET

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a.) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak;

b.) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

(2) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.

(3) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(4) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(5) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekintetni (továbbiakban: járda).

(6) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e.

(7) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(8) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság-mentesítését a jegyző a tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén (a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére) elvégeztetheti, amennyiben az felszólítás után sem tesz eleget kötelezettségének.

(9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni környezetbarát anyagok felhasználásával (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt).

E célra  tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(10) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy ebből ne származzon baleset.

4. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezet (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a közcsatornába víznyelő aknájába, vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára (burkolt földre) salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni !

Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani. Kérelemre a jegyző engedélyezheti a bontásból kikerült vályog és fűtésből származó salak nem burkolt közútra történő szállítását. A szállítónak az anyagot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az megfeleljen a tereprendezés előírásainak.

6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.

Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos!

8. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon, stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. §

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj, maghéj stb.) szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezi tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos, köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

10. §

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz (járművel díj ellenében végzett tevékenység) használt jármű - a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve - közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(3) Ha az üzembentartó a közúti közlekedési szolgáltatást, legfeljebb 3500 kg. legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.

(4) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelesség. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, - s azt saját költségén - elszállítani, ürítésről és tisztántartásáról gondoskodni.

11. §

(1) Az épület tulajdonosa - az Országos Település Rendezési és Építési Követelmények előírásai szerint - gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A csapadékvíz akadálytalan levezetése utján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványodását.

(3) A település területén lévő élő vízfolyásba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. §

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése

a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon (vízelzáró, víznyelőakna, csap, stb.) és annak közérdekű létesítményein (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop),

g) az összefüggő zöldnövényzettel borított területen.

(3) Járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. FEJEZET 

* A 13-17. §-okat hatályon kívül helyezte a 3/2002.(IV.03.) önk. rend. 18. §-a. Ennek megfelelően a Rendelet a IV. Fejezet 18. §-tól átszámozásra került.

* Hatályon kívül helyezte a III. Fejezetet a 6/2016.(IV.20.) önk. rend. 1. §-a. Hatálytalan 2016.04.21-től.

IV. FEJEZET

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

14. §

(1) Vízhálózattal ellátott ingatlanokon vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz vízzáró tárolóban gyűjthető, amelyet kihordás utján rendszeresen ki kell tisztítani. Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyet kell létesíteni.

(2) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági, munkaterületeken, stb.) a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők.

(3) Minden magán- és közhasznú illemhelyet - beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is - állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell.

(4) A fekália tárolókat (árnyékszékeket, űrgödröket, latrinákat) a szükségeshez képest ki kell üríteni, és tartalmukat el kell szállítani.

(5) Azokon a helyeken, ahol a fekáliatároló kiürítése kézi eszközzel történik, a kiürítést és szállítást október 1-től - március 31-ig terjedő időszakban 20,00 órától 5,00 óráig, április 1-től - szeptember 30-ig terjedő időszakban 22,00 órától 4,00 óráig szabad végezni.

(6) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet.

15. §

Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése (építkezés, járműmosás, stb.) céljára igénybe venni csak a szolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

V. FEJEZET

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

16. §

(1) Aki az e rendeletben foglaltakat megsérti, a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és közigazgatási bírsággal sújtható. A közigazgatási bírság felső határa a jelen rendeletben meghatározott valamennyi jogsértés esetén kétszázezer forint.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt – a képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva - a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője folytatja le a közigazgatási eljárást és szabja ki a közigazgatási bírságot.

(3) A döntésre jogosult határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül Zsurk Község Önkormányzati Képviselő-testületéhez lehet írásban fellebbezni.

(4) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályi irányadók.

(5) A rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az önkormányzat meghatározott számlájára történő befizetés útján köteles teljesíteni.

(6) Az (1) bekezdésben foglalt szankció helyett, különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetetés alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

17. § 

* Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(V.31.) önk. rend. 1. §-a. Hatálytalan 2012.06.01-től.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

18. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 Pócsikné Vakula Ágnes                                                                  Ádám Ilona

         polgármester                                                                              jegyző