A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – többször módosított – 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §-ában, 21. §-ában, 29. §-ában, 31. §-ában és 131. §-ában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. fejezet
   

Alapvető rendelkezések

A rendelet célja

1. §

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa a gyermekvédelem helyi szabályait, különösen a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, igénybevételének szabályait, a fizetendő térítési díjakat. 

(2) E rendelet meghatározza:

• az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodás formáit,
• az ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját,
• a benyújtandó igazolás és nyilatkozat tartalmát,
• a kérelem elbírálásának szempontjait, részletes szabályait,
• a jövedelemszámításnál irányadó időszakot,
• az ellátás megszűnésének eseteit és módjait,
• a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit,

(3) Az önkormányzat e rendelet alkalmazása során a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben, valamint e rendeletben elismert jogait biztosítva jár el.

(4) Az önkormányzat e rendeletben szabályozott gyermekvédelmi tevékenységét a családdal együttműködve végzi, elősegítve a gyermek családban történő nevelkedését. 

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Zsurk Község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a település területén tartózkodó hajléktalan magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre, valamint szüleire.

Kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekekre is.

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. §

Az önkormányzat a gyermekek védelmének rendszereként a következő ellátásokat biztosítja:

a) pénzbeli ellátások,

b) természetbeni ellátások,

c) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő Záhony Város Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő. A Polgármesteri Hivatal  a szükséges formanyomtatványokat az ügyfelek rendelkezésére bocsátja.

(2) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint a családjában, háztartásában élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat, bizonyítékokat becsatolni. Az ügyfél nem köteles az olyan adatok igazolására amelyet, valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, ha annak a Hivatal általi beszerzését a törvény lehetővé teszi, avagy az ügyfél írásban felhatalmazást a az igazolások beszerzésére.

(3) A jövedelem számításhoz felhasználható bizonyítékok:

1. a havonta rendszeresen mérhető jövedelem estén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás, amelytől eltárni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós javulás vagy romlás vélelmezhető,
   
2. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások estében a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapjában kifizetett ellátás igazoló szelvénye, vagy számla kivonata, nyugdíjösszesítő vagy gyermektartásdíj fizetését igazoló dokumentum,
   
3. álláskeresési járadék vagy segély esetén az azt megállapító határozat,
4. vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
   
5. egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.  

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jövedelemszámítási időszaknál rövidebb időről szóló igazolás is elfogadható és kérhető, ha a fentiekben meghatározott időszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tükrözik reálisan a kérelmező és családja anyagi helyzetét.

(5) A kérelem elbírálása során jövedelem és vagyon vizsgálattól el lehet tekinteni akkor, ha a kérelmező részére 3 hónapon belül rendszeres szociális ellátás került megállapításra vagy a gyermekek részére a jegyző megállapította a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot.   

5. §

(1) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek nyilatkoznia kell saját és a családjában, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(2) Ha e rendelet másképpen nem rendelkezik, nem állapítható meg ellátásra való jogosultság, illetve meg kell szüntetni az ellátást, ha az (1) bekezdésben megjelölt személyek vagyonnal rendelkeznek. A vagyonnál vizsgálni kell a forgalomképességet is.

(3) Indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében Záhony város Polgármesteri Hivatal mint döntés előkészítő szerv helyszíni szemlét tart és az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat környezettanulmányban rögzíti.

6. §

(1) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(2) A pénzbeli ellátások kifizetéséről, illetve a természetbeni ellátások értékének rendezéséről határozat alapján Záhony Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

7. §

(1) Az e rendeletben, valamint a Gyvt-ben meghatározott feltételek hiányában, illetve a rendelkezések megsértésével nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást – az igénybevevő kötelezésével – vissza kell fizettetni az igénybevevővel, amennyiben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(2) A méltányosság feltételeként az 5. § szerinti vagyoni helyzet vizsgálatát is el kell végezni. Ha a vagyoni helyzet vizsgálatában az érintett nem működik közre, akkor méltányosságból a tartozás elengedésének és csökkentésének nincs helye.

9. §

E rendeletben szabályozott ellátásokra – a feltételek fennállása esetén – csak akkor állapítható meg jogosultság, ha a családban, illetve háztartásban élők

1. önhibájukon kívül kerültek létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe,
2. minden elvárhatót megtesznek helyzetük rendezése érdekében.
   

3. Személyes gondoskodás keretébe tartozó

gyermekjóléti alapellátások

14. §

(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megszüntetése.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult a lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézménynél kell biztosítani. 

15. §

Az önkormányzat, figyelembe véve a Gyvt. 94. § (2) bekezdését a személyes gondoskodást, nyújtó alapellátásokat az alábbi formákban biztosítja:

• gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat,
• gyermekek napközbeni ellátása,
• gyermekek átmeneti gondozása,
• helyettes szülői hálózat, továbbá
• szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást.

3.1 A gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat

16. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi lelki egészségének, családjában történő nevelésének, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének érdekében a  Gyvt. 39. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárás.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátást az ellátások teljesítésével (gondozással) biztosítja. A gondozói tevékenységet, így különösen a családgondozást a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja.

(3) Zsurk, Győröcske községek és Záhony Város Önkormányzati Képviselő-testületei a Gyvt. 39. §-ában és 40. §-ában foglalt feladatok ellátására Társulási Megállapodást kötött, mely e rendelet 1. számú mellékletét képezi.

17. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele önkéntes, de az ellátás igénybevételét megalapozza a Gyvt. 32. § (1) bekezdése szerinti határozat, intézkedés, megállapodás is.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás ellátás megszűnésének és megszüntetésének módjára értelemszerűen a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.

3.2 Gyermekek napközbeni ellátása

18. §

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével biztosítja.

(2) A gyermekek átmeneti ellátása a következő formában történik:

• óvodában
• iskolai napköziben

(3) A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelemre, valamint az ellátás igénybevételének dokumentumára a Gyvt. 31.-32. §-ait kell alkalmazni.

(4) Az ellátások igénybevételéért a Gyvt. térítési díjról szóló rendelkezése, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások térítési díjairól szóló 133/1997. (VII.29.) Kormány rendelet szerint kell a térítési díjat fizetni.

(5) A térítési díjat

• akkor lehet elengedni, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.
• a térítési díjat akkor lehet legfeljebb 50 %-ig csökkenteni, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.

(6) A térítési díj elengedésének feltétele a család vagyoni helyzetének vizsgálata. Ha a vagyoni helyzet vizsgálatában érintett nem működik közre, akkor a térítési díj elengedésének nincs helye.

(8) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját évente kétszer tárgyév január 31-ig és augusztus 31. napjáig lehet megállapítani.

(9) a gyermekek napközbeni ellátása megszűnésének módjára értelemszerűen a Gyvt. 37/A. §-ban foglaltakat kell figyelembe venni.   

3.3   Gyermekek átmeneti gondozása

19. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni, a Gyvt. 45-48. §-aiban foglaltaknak megfelelően.

(2) A gyermekek átmeneti gondozása ellátást az önkormányzat – érvényes szerződés alapján – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött Ellátási Szerződés útján látja el, melyet a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz. 

(3) A gyermekek átmeneti gondozása iránti kérelemre, valamint az ellátás igénybevételének dokumentumára a hivatkozott törvény 31-32. §-ait kell alkalmazni.

(4) Az ellátások igénybevételérét a Gyvt. térítési díjról szóló rendelkezése, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások térítési díjairól szóló 133/1997. (VII.29.) Kormány rendelet szerint kell a térítési díjat fizetni.

(5) A gyermekek átmeneti gondozása megszűnésének és megszüntetésének módjára értelemszerűen a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.        

3.4 Helyettes szülői hálózat

20. §

(1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja. 

(2) A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti.

(3) A helyettes szülőket működtető

1. külön jogszabályban meghatározott szalmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és
   
     
2. tevékenységükben folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá

folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában. /Gyvt. 49. § /4/ bekezdés/

(4) A helyettes szülőt a gyermek ellátására nevelési díj és külön ellátmány illeti meg.

/Gyvt. 49. § /5/ bekezdés/

(5) A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a. /Gyvt. 56. § /1/ bekezdés/

(6) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

1. százötven százaléka, ha nevelt gyermek a Gyvt. 82. § /1/ bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd,
2. száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, illetőleg fogyatékos. /Gyvt. 56. § /2/ bekezdés/
   

(7) A helyettes szülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként – az éves nevelési díj 25%-ánál. /Gyvt. 56. § /3/ bekezdés/

(8) A (7) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják. /Gyvt. 56. § (4) bekezdés/

(9) A helyettes szülő /4/ bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek megfelelő ellátására fordíthatja.

(10) A helyettes szülő tevékenységét külön jogszabályban meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.

III. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

21. §

A képviselő-testület az általa fenntartott intézmények térítési díjait külön rendeletben határozza meg.

22. §

(1) Ezen rendelet kihirdetése 2006. július 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/2004.(IV.9.) Önkormányzati rendelet.

Zsurk, 2006. június 28.

Pócsik Barnabás   sk.                                                                              Révész Viola sk.

polgármester                                                                                            aljegyző