1. §¹ (1) A Helyi Építési Szabályzat területi hatálya kiterjed Zsurk település egész közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 37/2008.(III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint az 52/2008. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1m) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. § (1) A szabályozási terv kötelező jellegű elemeinek jelmagyarázatát a tervek tartalmazzák.

(2) A tervek kötelező erejű szabályozási elemeinek módosításához a terv módosítása szükséges.

3. § (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően – a tervvel megegyezően – engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (területelőkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3) Az útszabályozással érintett telkeken – építési engedély kiadásával párhuzamosan – a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben az út céljára történő telekalakításról is gondoskodni kell.

4. § A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik.

5. § (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) A már meglévő, kialakult telek beépítése, melynek térmértékei (telekterület, telekszélesség, telekmélység) kisebbek az övezeti szabályozásban megadottaknál, az egyéb kötelező jellegű szabályozási előírások betartásával engedélyezhető, ha a beépítés feltételei egyébként fennállnak, és legalább egy 6,0 m széles építési hely kialakítható.

(3) Az építési határvonalakat vagy a szabályozási terv, vagy – ennek hiányában – az OTÉK-ban meghatározott elő-, oldal- és hátsókerti szabályozás határozza meg.

(4) Terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(5) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.

(6) Ha a telek jelenlegi telekterülete nem felel meg az építési zónára vonatkozó előírásoknak, akkor a telekterület – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető.

(7) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határvonalától is meg kell tartani.

(8) Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz helyezhető el úgy, hogy beépítés az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.

(9) Közművezeték védősávjában új építési telek nem alakítható.

(10) Ha a jelenlegi beépítési mód és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen bővíthető.

(11) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán, telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított zöldfelületként kell kezelni.

6. § (1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. A terv lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusias lakóterületek (Lf).

(2) A lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) Lakóövezetben lévő lakótelken legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.

(4) A lakóterületen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabadon álló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. Az engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége 6,0 m-nél kisebb nem lehet.

(5) A lakóterületen az alábbi előírásokat kell alkalmazni: sajátos építési használat Lf, Alkalmazható építési övezet (beépítés módja): oldalhatáron álló, legkisebb alakítható szélesség: 14 m, legkisebb alakítható terület: 900 m2, legnagyobb beépítettség: 30 %, max. építménymagasság: 4,5 m.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldterületként kell kialakítani.

(7) Az utcai kerítéseket az épített jelleggel, faszerkezettel vagy tömör falazott lábazattal kell kialakítani. A kerítésmezők kitöltéséhez fa és fém oszlopos rács változatok alkalmazhatók. A kerítés magassága max. 2,0 m lehet.

(8) Falusias lakóterületen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület) építése engedélyezhető.

(9) Az övezetben melléképítmények közül – az 5. § (8) bekezdésben meghatározott építményeken túl – legfeljebb 2 m-es belmagasságú kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, épített kerti tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldség verem, kerti szabadlépcső (tereplépcső és lejtő), szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop helyezhető el.

7. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Településközponti vegyes területen nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő.

(3) Településközpont vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Településközpont vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani.

(5) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi értékeket kell alkalmazni. Településközponti vegyes: építési övezet jele: Vt, beépítési mód: 0. Az alakítandó telek legkisebb alakítható szélessége: 14 m, legkisebb alakítható mélysége: 40 m, legkisebb alakítható területe: 700 m², legkisebb zöldterület: 30 %. Legnagyobb beépítettség: 40 %. Legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(6) Közterület felől garázsbejárat nem nyílhat.

(7) Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkolót saját telken kell biztosítani.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód előírásai esetén az épületek az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők az egyéb övezeti előírások betartásával, amennyiben a beépítés a szomszédos telek övezet szerint előírt beépítését nem korlátozza.

8. § (1) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint nem zavaró egyéb ipari, gazdasági (Ge) és mezőgazdasági célú, gazdasági létesítmények elhelyezését szolgáló (Gm) területek.

(2) A Ge jelű ipari területen nem helyezhető el jelentős mértékű zavaró hatású és különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös, vagy szaggal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(3) A Gm jelű területen mezőgazdasági célú ipari gazdasági létesítmények helyezhetők el.

(4) A területen az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni (Sajátos építési használat)

(5) A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 5 m szélességű zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén a zöldterület részeként megvalósítva.

9. § (1) A terv különleges területe sajátos használat szerint a temető területe (Kü-t), és szabadidős-sport terület (Kü-s).

(2) A különleges területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben sajátos használat szerint

(3) A temetőben a telekhatárok mentén, telken belül 30 m széles fásított zöldfelületet kell kialakítani.

10. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók) járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, közműforgalom, vasutak, vízi és légi-közlekedés, továbbá közművek és hírközlési (elektronikus és postai) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.

(3) A közlekedési és közműterületek sajátos tagozódása szerint az alábbi területek kerültek kialakításra:

(4) A közlekedési területek szabályozási szélességét a terv szerint biztosítani kell. Területen belül építményt elhelyezni úgy lehet, ha annak esetleges védőövezete nem korlátozza az út használatát.

(5) Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, ennek helyszükségletét biztosítani kell.

(6) A terv közlekedési és közműterületei közterületek.

(7) Közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását.

(8) Közlekedési területen épület nem helyezhető el.

11. § (1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció közpark, övezete jele Z. A közpark területén pihenőhelyek, növényzet, utca- és térbútorok helyezhetők el.

(3) A zöldterületen épület építése nem engedélyezhető.

12. § (1) A terv erdőterületi rendeltetésük szerint: véderdő Ev, gazdasági erdő Eg, ártéri erdő V_{ártéri erdő}

(2)² Sajátos tagozódások szerint az alábbiak

(3)³ A közlekedési területek szélességét a szabályozási terveken feltüntetett terv és a 1 melléklet szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozottan az úthasználati értékét. Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet. Külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége irányadó, amit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az építési területek szélességét az engedélyezési tervükben kell pontosítani.

13. § (1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Mezőgazdasági általános övezetben (Má) a természetvédelem alatt nem álló és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak.

(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2%-ot, birtokközpont telkén 45%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 150 m² építhető be. Természetvédelmi és természeti területen új birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Mezőgazdasági korlátozott használatú (Mko) zóna az országos ökológiai hálózat által lefedett terület, melyet a terv kijelöl.

(5) Az övezetbe jellemzően a természetvédelem által érintett különleges természet megőrzési területek területébe eső mezőgazdasági területek tartoznak. Külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természetvédelmi területen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek, a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szakhatóság előírásai szerint szabad.

(6) Az övezetben épület csak a HÉSZ előírásai szerint az illetékes szakhatóság és a természetvédelmi kezelő szervezet bevonásával helyezhető el.

(7) A Natura 2000 területen (1. melléklet) a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges, telekalakításhoz, építési engedélyezéshez, talajfelszínen zajló technikai jellegű sporttevékenységhez, a termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz.

(8) Az övezet területén elhelyezhetőek: nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között), köztárgyak, honvédelmet az árvíz és belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

14. § (1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a Tisza folyó medre, partja és hullámtere. (1. melléklet)

(2) A hullámtéren – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett a (3) bekezdésben foglalt építmények helyezhetők el.

(3) A hullámtérben közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények helyezhetők el. Magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. Az építmények magassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. Anyaghasználat vonatkozásában a természetes anyagokat kell felhasználni (kő, fa).

(4) A hullámtérben építmény engedélyezésére illetékes és hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásában a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatóságként működik közre.

(5) A parti sávban épületet, építményt elhelyezni csak a természetvédelmi törvény, az OTÉK, és az arra hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet.

(6) Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén a töltéslábtól számított 10-10 m széles területsávon belül épületet építeni nem lehet. A hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyagnyerő hely nem nyitható.

(7) Az Igazgatóság szakvéleményét minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban előzetesen ki kell kérni.

15. § (1) A település régészeti védelem alatt álló területeit, régészeti lelőhelyeit, országos műemléki védettségű épületeit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szabályozási tervlapokon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévő terepszinthez viszonyítva 30,0 cm-nél nagyobb mélységű földmunkával járó minden tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető.

(3) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

16. § A műemléki környezetben az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

17. § (1) Vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.

(2) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

(3) A község területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a hatályban lévő rendeletekben foglalt határértékeket. A levegőterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályokban rögzített határértékeket. Csendes övezet: a HNP. Ig. által védett területek, a temető, közpark, szabadidős területek. Átlagos érzékenységű övezet: minden más települési terület.

(4) Az igazgatási területen csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

(5) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(6) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető és tárolható.

18. § (1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2) A zöldterületek megvalósítása érdekében környezetalakítás és környezetvédelmi célból beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait.

(3) A beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési és közterület esetében a terület kezelőjét terheli.

(4) Építési tilalommal terhelt ingatlanok: 102, 63 hrsz-ú ingatlanok.

19. § (1) Amennyiben beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése az építtető kötelezettsége.

(2) Az 1.) pontban meghatározottól az Önkormányzat és az érdekeltek megállapodásban eltérhetnek.

(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az Önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

20. § (1) Ez a rendelet 2007. október 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Záhony Nagyközségi Közös Tanács 1985. évi 1. számú, Záhony és Településcsoportja Általános Rendezési Tervének építési előírásairól szóló rendelet Zsurk települést érintő előírásai hatályukat vesztik.

21. §⁴ Jogharmonizációs záradék E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK számú irányelvével harmonizál, annak előírásaival ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.