EGYSÉGES SZERKEZETBEN a 12/2011./XI.30./, 10/2013. önkormányzati rendelettel

**Zsurk Község Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye , címere, zászlója bélyegzője

1. §

 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

ZSURK  KÖZSÉG  ÖNKORMÁNYZATA

Székhelye: 4627  Zsurk, Dózsa u. 1.

Web oldalának címe: www.zsurk.hu

(2) Címere: csücskös talpú  heraldikai pajzsban helyezkedik el. A pajzsot ezüstmázú, hullámos vonalú pólya osztja két részre. A felsőrészben, mely vörös színű, középen a település jellegadó műemléke a harangtorony stilizált képe helyezkedik el, fekete és fehér színekben. Mellette felül két oldalt félhold és hullámos szárú hatágú csillag helyezkedik el, mely motívumok a régebbi címerelőzményekből kerültek átvételre. A hullámos vonalú pólya, valamint az alsó rész kék színe a Tisza folyóra utal, mely évezredek óta az egyik fő megélhetését szolgálta a településnek. A címer alján elhelyezkedő hármas halom jelzi a környék ingoványos, vízjárta területeihez képest való magasabb térszínt, kiemelkedéseket és a vízi átkelőhelyet.

(3) Önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Zsurk Község Képviselőtestülete” feliratú körbélyegző, középen a **Magyarország címerével.

(4) A címer használatát az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5)** Az önkormányzat szervei: képviselő-testület, polgármester (főállású), bizottság, jegyző, közös önkormányzati hivatal.

2. Az önkormányzat feladata, hatásköre

2. §

1. Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

a) pedagógia szakmai szolgáltatása

b) **hatályát veszti

c) községüzemeltetési feladatok

d) helytörténeti gyűjtemény gondozása

e) a település infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások, felújítások

f) sportfeladatok.

g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) Az önkormányzat a település érdekében álló fejlesztési és lakossági ellátást közvetlenül érintő ügyekben együttműködik a megyei önkormányzattal.

(3) Zsurk Község Önkormányzata az általános iskolai oktatásról és nevelésről intézményfenntartó társulás útján gondoskodik. Az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatainak megbízásos társulás útján tesz eleget.

(4) A szerv  TEÁOR, szakágazat, szakfeladat szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza

3.A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület és bizottságai

3.§

 (1) Az önkormányzat képviselő-testületének 5 tagja van, a polgármester és 4 képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakóhelyét az 2. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester minden hónap első hétfőjén 17 órától fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.

(3) A polgármester hivatalos  bélyegzője:

„Zsurk Község Polgármestere” feliratú körbélyegző, középen a **Magyarország címerével.

(4)* A képviselő-testület tagjai közül 2 fő alpolgármestert választ, az alpolgármesterek  társadalmi megbízatásban  látják el feladatukat.

(5) Az alpolgármester minden  hónap első hetében, hétfőn 8 órától 10 óráig fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.

(6) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

(7) A képviselő-testület állandó jelleggel

 Vagyonnyilatkozat Kezelő  Bizottságot hoz létre tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(8) A bizottság létszáma, az elnökkel együtt:

Vagyonnyilatkozat Kezelő  Bizottság                                  3 fő

(9) A Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság feladat és hatáskörei

Ellátja a képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos teendőket.

4. Az átruházott hatáskörök

4.§

(1) A képviselő testület a polgármesterre hatásköröket ruház át.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója döntéseit a jogszabályok megsértésével, vagy a képviselő-testület határozataiban foglaltakkal ellentétesen hozta meg.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről évente testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.

(4) A Polgármesterre átruházott hatáskörök:

a)Gyakorolja a képviselő-testület által külön rendeletben átruházott szociális ellátással összefüggő hatásköröket:

aa)lakásfenntartási támogatás megállapítása,

ab)temetési segély megállapítása,

b)Gyakorolja a rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott személyek munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogosítványokat.

5. A Képviselő-testület működése

5. §

(1) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

1. A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevek átadása,
2. az önkormányzati képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester illetményének megállapítása,
5. a bizottságok megválasztása,
6. az alpolgármester választását lebonyolító szavazatszámláló bizottság létrehozása,
7. az alpolgármester megválasztása,
8. az alpolgármester eskütétele,
9. a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele,
10. a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,
11. a polgármester költségátalányának megállapítása,
12. az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
13. tájékoztató az összeférhetetlenségi szabályokról,
14. tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,

(3) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére, költségátalányára a Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tesz javaslatot.

(4) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, az alpolgármester  társadalmi megbízatásban látja el a tisztségét.

(5) A képviselő-testület alakuló ülésén a titkos szavazás lebonyolítására – tagjai sorából – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(6) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásáról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

1. a választás időpontját,
2. a jelenlévő képviselők nevét,
3. a tárgyalt napirendi pont megnevezését,
4. a szavazás számszerű eredményét,
5. a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(7)   A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

6.A képviselő-testület ülései

6.§

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete éves üléstervet készít. A testület évente az üléstervében meghatározott számú /rendes ülést/, de legalább 6 ülést tart.

(2)  A testület üléseit általában a székhelyén tartja, az ülés a testület székhelyén kívüli helyre is összehívható.

(3)  A képviselő-testület üléseit úgy kell összehívni, hogy a képviselők az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülés tervezett időpontja előtt legalább 4 nappal megkapják, kivétel a sürgősségi indítvány. A napirendi ponttal érintettek részére meg kell küldeni az adott napirend írásos előterjesztését.

(4)  A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a javasolt napirendeket,

c) a napirendek előadóit.

(5) A képviselő-testület üléseiről /helye, időpontja, napirendi javaslat/ az állampolgárokat értesíteni kell oly módon, hogy a testületi ülés meghívóját ki kell függeszteni az  önkormányzat hirdetőtáblájára.

(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)  a jegyzőt,

b)  a hivatal osztályvezetőit,

c) az előterjesztéssel érintett intézmények, szervezetek képviselőit, ha azt a döntés meghozatala indokolja,

7.Előterjesztés

7. §

(1)**A képviselő testület napirendjeit általában írásos előterjesztések alapján tárgyalja. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő nevét,

b) a tárgy pontos meghatározását,

c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,

d) a meghozandó döntés indokait,

e) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

f) a határozati javaslatot, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

g) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

h) a határidő megjelölését.

 8.A sürgősségi indítvány

8. §

(1)  Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2)  Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a jegyző,

c) az önkormányzat bizottsága,

d) a települési képviselők egynegyede.

(3)  A sürgősségi indítvány – a sürgősség okának rövid indoklásával – írásban a polgármesternél legkésőbb az ülés időpontját legalább 3 órával megelőzően nyújtható be.

(4) A sürgősségi indítványt a polgármester terjeszti a testület elé, kivéve az eljárási szabályok megsértése miatt elutasított indítványt.

(5)  A sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elutasításáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A sürgősségi indítványt elfogadása esetén a képviselő-testület a meghívóban közölt napirendek után tárgyalja.

9.A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

9. §

(1)     A képviselő-testületet írásos meghívóval a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(2)   Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

(3)     Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot.

(4)     A polgármester az ülést az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, legkésőbb a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.

(5)    A törvényben szabályozott eseteken kívül a polgármester is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.

(6)    A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó mellőzésével - telefonon, e-mailen is – összehívható.

(7)     A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:

1. pályázatok ügyében,
2. vis maior támogatás igényléséhez,
3. hiánypótlások teljesítése érdekében,
4. a katasztrófavédelmi ügyekben.

(8) A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkezésekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, mely nem haladhatja meg a 30 percet. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatódik. A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon és a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

(9)  A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester 15 napon belül újra összehívja. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(10)  A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb eseményekről, tett intézkedésekről.

10.A tanácskozás rendje

10. §

(1) A polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének zavarása esetén rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a képviselő-testületnek, hogy a rendzavarót a terem elhagyására kötelezze. A képviselő-testület erről is egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távol maradó és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.

(3) A napirend elfogadását megelőzően a képviselő-testület  jegyzőkönyv-hitelesítőt választ tagjai sorából. A jegyzőkönyv-hitelesítőre a polgármester tesz javaslatot. Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésről végleg távozik, a képviselő-testület új hitelesítőt választ.

(4) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

1. polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,
2. beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
3. a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
4. a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
5. határozat hozatalt nem igénylő napirendi pontok.

(5) A Képviselő-testület az (4) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(6)     A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

1. az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
2. az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
3. vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
4. módosító javaslatok megtétele,
5. döntés a módosító javaslatokról,
6. döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

11.A napirendek vitája

11. §

(1) A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt röviden kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(4) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. A vitát a polgármester vezeti, aki jogosult a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak szót adni, illetve indokolt esetben tőlük a szót megvonni. Vita esetén a polgármester határozza meg a hozzászólások rendjét. A polgármester a testület ülésein a tanácskozási joggal nem rendelkező állampolgároknak indokolt esetben szót adhat, hozzászólást engedélyezhet.

(5)  Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását bármely képviselő kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A vita lezárása után az előterjesztő válaszolhat a vitában elhangzottakra.

(7) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(8) Az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

12.Kérdések, interpellációk

12. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az öt percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján öt napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző két munkanappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző két munkanapon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(7) A kérdésekről, interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

13.A szavazás szabályai, határozathozatal

13. §

(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület több módosító indítvány esetén az utolsó módosító javaslatról szavaz. Amennyiben a módosító indítvány nem kerül elfogadásra, az azt megelőző módosító javaslatról kell szavazni. A szavazást mindaddig folytatni kell, ameddig a módosító vagy az eredeti javaslatról a Képviselő-testület nem szavaz.

(2)     A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3)  Minősített többség szükséges a **Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:

1. összeférhetetlenség kimondásához,
2. hatáskör átruházásához,
3. önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, bérbeadásához, más módon történő hasznosításához, vállalkozásba történő   beviteléhez, megterheléséhez és a hitel felvételéhez.
   

(4)     Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5)     Ha a Képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(6)** A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

14.Az ülés rendjének fenntartása

14. §

(1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti meg: 

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,

b) figyelmezteti a hozzászólót a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére,

c) figyelmezteti a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

d) megvonhatja a szót attól a nem települési képviselő hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,

e) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

f) ismételt rendzavarás esetén a nem települési képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja,

g) súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködést vehet igénybe.

(2) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, vagy olyan körülmény merül fel, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, azt csak újabb polgármesteri összehívást követően lehet folytatni.

(3)     A polgármesternek a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4)     A képviselő-testület ülésén a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.

(5)     A képviselő-testületi ülésen a mobiltelefon használatát mellőzni kell.

15.A szavazás módja

15. §

(1) A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat – a polgármester, bármely képviselő, a jegyző javaslatára – mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazás elrendeléséről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Szavazni csak személyesen lehet.

(3) A szavazás történhet:

1.  nyílt szavazással, kézfelemeléssel
2. titkos szavazással, szavazólapon, szavazófülke és szavazóurna igénybevételével.

(4) A testület a döntési javaslatot elutasította, ha az nem kapta meg a jelenlévő, illetve a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazatát.

(5) A titkos szavazás lebonyolítására  a képviselőtestület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d)a szavazás során a bizottság megállapításait és a hozott határozatait,

e) a szavazás eredményét.

A titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.

(7) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel mondhatja ki a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlását.

(8) A név szerinti szavazás során a jegyző ABC sorrendben olvassa a települési képviselők névsorát, akik felállva, „igen, nem, tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

(9) Bármilyen módon történik a határozat hozatala, a szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, majd ismerteti az önkormányzat döntését.

16.Önkormányzati rendeletalkotás,

 a Képviselő-testület határozatai

16. §

(1)  Rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a képviselők egynegyede,
3.  a jegyző.

(2)  A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani.

(3)   A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4)  Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján /helye: 4627. Zsurk, Dózsa Gy. út 1 ./ való kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A kifüggesztés kezdő napja a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülést követő nap.   A rendeletet a kihirdetést követő további 10 napig az önkormányzat hirdetőtábláján kell tartani. Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a széleskörű nyilvánosság biztosítása érdekében közzé kell tenni a község internetes honlapján is.

(5)  Az érvényben lévő önkormányzati rendeleteket az önkormányzat irodahelyiségében, vagy

a **Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki megtekintheti.

(6)  Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően évszámmal, sorszámmal  kell ellátni.

(7) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(8)     A határozat megjelölése tartalmazza:

a Képviselő-testület megnevezését,

a „határozata” kifejezést,

a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

a határozat címét.

(9)   A határozat a (8) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

          a) a Képviselő-testület döntését,

b) amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

17.A képviselő-testületi ülések dokumentálása

17. §

(1) A képviselő-testület üléséről és a közmeghallgatásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni az ülés, illetve a közmeghallgatás napjától számított 15 napon belül.

(2) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül.

(3) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni. Az őrzésről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontok megnevezését,

c) a tanácskozás lényegét,

d) a szavazás számszerű eredményét,

e) a hozott döntéseket.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét  és a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület által, egyszerű többséggel, a jelenlévő települési képviselők közül megválasztott hitelesítő írja alá.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, melyhez mellékelni kell:

a) a meghívót,

b) az írásos előterjesztéseket és

c) a jelenléti ívet.

(7) A jegyzőkönyvet a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével az állampolgárok az önkormányzat irodahelyiségében vagy a **Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben is megtekinthetik.

18.Közmeghallgatás

18. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői meghatározott témákban és más közérdekű ügyekben kérdéseket és javaslatokat tehetnek fel.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a téma megjelöléséről a lakosságot 8 nappal korábban értesíteni kell, oly módon, hogy a közmeghallgatás meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára, valamint el kell helyezni a város internetes honlapján.

(3) A közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjainak határozatképes számban kell megjelenniük.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

19.Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

19. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

20.**Jegyző és a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal

20. §

(1) A jegyző, illetve akadályoztatása esetén Záhony Város Polgármestere által kijelölt köztisztviselő az ügyfélfogadási rend szerinti fogadóórát tart.

(2) A jegyző hivatalos bélyegzője:

     „Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

(3) A hivatal elnevezése: Záhony Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 4625 Záhony, Ady Endre utca 35.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységei:

Hatósági és Szociális Osztály

Pénzügyi és Városgazdálkodási Osztály

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos pecsétje:

„Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.”

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:

                   Hétfő                                 8⁰⁰-tól – 17⁰⁰-ig

                   Kedd                                 8⁰⁰-tól – 16⁰⁰-ig

                   Szerda                                8⁰⁰-tól – 16⁰⁰-ig

                   Csütörtök                           nincs ügyfélfogadás

                   Péntek                                8⁰⁰-tól – 12⁰⁰-ig

(7) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat Záhony Város Polgármestere által kijelölt, a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselő látja el.

21.**Zsurk  települések igazgatási feladatainak ellátása

21. §

(1) Záhony Város, Zsurk Község és Győröcske Község képviselő-testületei 2013. március 1. napján állapodtak meg a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal megalapításáról, Zsurk és Győröcske települések igazgatási feladatainak ellátásáról.

(2) A jegyző, illetve akadályoztatása esetén Záhony Város Polgármestere által kijelölt köztisztviselő Zsurkon minden héten kedden délután 13 órától – 15 óráig fogadóórát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.

(3) A jegyző illetve akadályoztatása esetén Záhony Város Polgármestere által kijelölt köztisztviselő köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

22.Az önkormányzat vagyona

22. §

Az önkormányzat a vagyonára vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg. A rendelet rögzíti:

a) a törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait,

c) a forgalomképes vállalkozói vagyont,

valamint azokat a feltételeket, feladat és hatásköröket, amelyek alapján e vagyonról rendelkezni lehet.

23.Az önkormányzat gazdálkodása

23 §

 (1) A képviselő-testület költségvetését külön rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

a) Első fordulóban: számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, - a jegyző által már egyeztetett intézményi költségvetések tekintetében is - azok gazdaságos, célszerű megoldásait.

b) Második fordulóban: az első fordulóban kialakított véleményeket figyelembe véve a jegyző a vonatkozó jogszabályok szerinti tartalommal  elkészített rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a bizottságok, azt követően a testület elé. A rendelet-tervezet tartalmazza az államháztartási és az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott részletezés szerint a bevételi forrásokat a kiadásokat címenként, célonként, feladatonként. A rendelet-tervezethez csatolni kell a Pénzügyi Bizottság véleményét, továbbá szükség esetén a könyvvizsgáló írásos jelentését.

24. Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet 2011. október 03.  13,00 órakor lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg  hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2009. (VII.14. ) önkormányzati rendelet,  hatályát veszti a 12/2009(XII.29.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti a 10/2010.(XI.2.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 13/2010.(XI.10.)önkormányzati  rendelet.

Z s u r k, 2011. október 03.

Pócsikné Vakula Ágnes   sk.                                                                      dr. Nagy Anita  sk.

polgármester                                                                                                      jegyző