Zsurk Község Önkormányzati Képviselő-testületének 11/2011.(X.03.) Önkrmányzati rendelete
A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 11. 30- 2014. 10. 28Zsurk Község Önkormányzati Képviselő-testületének 11/2011.(X.03.) Önkrmányzati rendelete
A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2013-11-30-tól 2014-10-28-ig
EGYSÉGES SZERKEZETBEN a 12/2011./XI.30./, 10/2013. önkormányzati rendelettel
**Zsurk Község Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye , címere, zászlója bélyegzője
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
ZSURK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Székhelye: 4627 Zsurk, Dózsa u. 1.
Web oldalának címe: www.zsurk.hu
(2) Címere: csücskös talpú heraldikai pajzsban helyezkedik el. A pajzsot ezüstmázú, hullámos vonalú pólya osztja két részre. A felsőrészben, mely vörös színű, középen a település jellegadó műemléke a harangtorony stilizált képe helyezkedik el, fekete és fehér színekben. Mellette felül két oldalt félhold és hullámos szárú hatágú csillag helyezkedik el, mely motívumok a régebbi címerelőzményekből kerültek átvételre. A hullámos vonalú pólya, valamint az alsó rész kék színe a Tisza folyóra utal, mely évezredek óta az egyik fő megélhetését szolgálta a településnek. A címer alján elhelyezkedő hármas halom jelzi a környék ingoványos, vízjárta területeihez képest való magasabb térszínt, kiemelkedéseket és a vízi átkelőhelyet.
(3) Önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Zsurk Község Képviselőtestülete” feliratú körbélyegző, középen a **Magyarország címerével.
(4) A címer használatát az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(5)** Az önkormányzat szervei: képviselő-testület, polgármester (főállású), bizottság, jegyző, közös önkormányzati hivatal.
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre
2. §
- Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:
a) pedagógia szakmai szolgáltatása
b) **hatályát veszti
c) községüzemeltetési feladatok
d) helytörténeti gyűjtemény gondozása
e) a település infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások, felújítások
f) sportfeladatok.
g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
(2) Az önkormányzat a település érdekében álló fejlesztési és lakossági ellátást közvetlenül érintő ügyekben együttműködik a megyei önkormányzattal.
(3) Zsurk Község Önkormányzata az általános iskolai oktatásról és nevelésről intézményfenntartó társulás útján gondoskodik. Az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatainak megbízásos társulás útján tesz eleget.
(4) A szerv TEÁOR, szakágazat, szakfeladat szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza
3.A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület és bizottságai
3.§
(1) Az önkormányzat képviselő-testületének 5 tagja van, a polgármester és 4 képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakóhelyét az 2. függelék tartalmazza.
(2) A polgármester minden hónap első hétfőjén 17 órától fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.
(3) A polgármester hivatalos bélyegzője:
„Zsurk Község Polgármestere” feliratú körbélyegző, középen a **Magyarország címerével.
(4)* A képviselő-testület tagjai közül 2 fő alpolgármestert választ, az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat.
(5) Az alpolgármester minden hónap első hetében, hétfőn 8 órától 10 óráig fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.
(6) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.
(7) A képviselő-testület állandó jelleggel
Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottságot hoz létre tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(8) A bizottság létszáma, az elnökkel együtt:
Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság 3 fő
(9) A Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság feladat és hatáskörei
Ellátja a képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos teendőket.
4. Az átruházott hatáskörök
4.§
(1) A képviselő testület a polgármesterre hatásköröket ruház át.
(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója döntéseit a jogszabályok megsértésével, vagy a képviselő-testület határozataiban foglaltakkal ellentétesen hozta meg.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről évente testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.
(4) A Polgármesterre átruházott hatáskörök:
a)Gyakorolja a képviselő-testület által külön rendeletben átruházott szociális ellátással összefüggő hatásköröket:
aa)lakásfenntartási támogatás megállapítása,
ab)temetési segély megállapítása,
b)Gyakorolja a rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott személyek munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogosítványokat.
5. A Képviselő-testület működése
5. §
(1) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
- A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevek átadása,
- az önkormányzati képviselők eskütétele,
- a polgármester eskütétele,
- a polgármester illetményének megállapítása,
- a bizottságok megválasztása,
- az alpolgármester választását lebonyolító szavazatszámláló bizottság létrehozása,
- az alpolgármester megválasztása,
- az alpolgármester eskütétele,
- a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele,
- a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,
- a polgármester költségátalányának megállapítása,
- az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
- tájékoztató az összeférhetetlenségi szabályokról,
- tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,
(3) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére, költségátalányára a Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tesz javaslatot.
(4) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztségét.
(5) A képviselő-testület alakuló ülésén a titkos szavazás lebonyolítására – tagjai sorából – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(6) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásáról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
- a választás időpontját,
- a jelenlévő képviselők nevét,
- a tárgyalt napirendi pont megnevezését,
- a szavazás számszerű eredményét,
- a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
6.A képviselő-testület ülései
6.§
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete éves üléstervet készít. A testület évente az üléstervében meghatározott számú /rendes ülést/, de legalább 6 ülést tart.
(2) A testület üléseit általában a székhelyén tartja, az ülés a testület székhelyén kívüli helyre is összehívható.
(3) A képviselő-testület üléseit úgy kell összehívni, hogy a képviselők az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülés tervezett időpontja előtt legalább 4 nappal megkapják, kivétel a sürgősségi indítvány. A napirendi ponttal érintettek részére meg kell küldeni az adott napirend írásos előterjesztését.
(4) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előadóit.
(5) A képviselő-testület üléseiről /helye, időpontja, napirendi javaslat/ az állampolgárokat értesíteni kell oly módon, hogy a testületi ülés meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára.
(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a hivatal osztályvezetőit,
c) az előterjesztéssel érintett intézmények, szervezetek képviselőit, ha azt a döntés meghozatala indokolja,
7.Előterjesztés
7. §
(1)**A képviselő testület napirendjeit általában írásos előterjesztések alapján tárgyalja. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(2)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő nevét,
b) a tárgy pontos meghatározását,
c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
d) a meghozandó döntés indokait,
e) az előkészítésben résztvevők megnevezését,
f) a határozati javaslatot, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
g) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,
h) a határidő megjelölését.
8.A sürgősségi indítvány
8. §
(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a jegyző,
c) az önkormányzat bizottsága,
d) a települési képviselők egynegyede.
(3) A sürgősségi indítvány – a sürgősség okának rövid indoklásával – írásban a polgármesternél legkésőbb az ülés időpontját legalább 3 órával megelőzően nyújtható be.
(4) A sürgősségi indítványt a polgármester terjeszti a testület elé, kivéve az eljárási szabályok megsértése miatt elutasított indítványt.
(5) A sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elutasításáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) A sürgősségi indítványt elfogadása esetén a képviselő-testület a meghívóban közölt napirendek után tárgyalja.
9.A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
9. §
(1) A képviselő-testületet írásos meghívóval a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 nap időtartamot meghaladó távollét.
(3) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot.
(4) A polgármester az ülést az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, legkésőbb a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.
(5) A törvényben szabályozott eseteken kívül a polgármester is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.
(6) A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó mellőzésével - telefonon, e-mailen is – összehívható.
(7) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:
- pályázatok ügyében,
- vis maior támogatás igényléséhez,
- hiánypótlások teljesítése érdekében,
- a katasztrófavédelmi ügyekben.
(8) A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkezésekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, mely nem haladhatja meg a 30 percet. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatódik. A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon és a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
(9) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester 15 napon belül újra összehívja. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(10) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb eseményekről, tett intézkedésekről.
10.A tanácskozás rendje
10. §
(1) A polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének zavarása esetén rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a képviselő-testületnek, hogy a rendzavarót a terem elhagyására kötelezze. A képviselő-testület erről is egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távol maradó és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.
(3) A napirend elfogadását megelőzően a képviselő-testület jegyzőkönyv-hitelesítőt választ tagjai sorából. A jegyzőkönyv-hitelesítőre a polgármester tesz javaslatot. Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésről végleg távozik, a képviselő-testület új hitelesítőt választ.
(4) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
- polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,
- beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
- a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
- a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
- határozat hozatalt nem igénylő napirendi pontok.
(5) A Képviselő-testület az (4) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.
(6) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
- az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
- az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
- vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
- módosító javaslatok megtétele,
- döntés a módosító javaslatokról,
- döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
11.A napirendek vitája
11. §
(1) A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt röviden kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(4) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. A vitát a polgármester vezeti, aki jogosult a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak szót adni, illetve indokolt esetben tőlük a szót megvonni. Vita esetén a polgármester határozza meg a hozzászólások rendjét. A polgármester a testület ülésein a tanácskozási joggal nem rendelkező állampolgároknak indokolt esetben szót adhat, hozzászólást engedélyezhet.
(5) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását bármely képviselő kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) A vita lezárása után az előterjesztő válaszolhat a vitában elhangzottakra.
(7) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(8) Az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
12.Kérdések, interpellációk
12. §
(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az öt percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján öt napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző két munkanappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző két munkanapon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(7) A kérdésekről, interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.
13.A szavazás szabályai, határozathozatal
13. §
(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület több módosító indítvány esetén az utolsó módosító javaslatról szavaz. Amennyiben a módosító indítvány nem kerül elfogadásra, az azt megelőző módosító javaslatról kell szavazni. A szavazást mindaddig folytatni kell, ameddig a módosító vagy az eredeti javaslatról a Képviselő-testület nem szavaz.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges a **Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
- összeférhetetlenség kimondásához,
- hatáskör átruházásához,
- önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, bérbeadásához, más módon történő hasznosításához, vállalkozásba történő beviteléhez, megterheléséhez és a hitel felvételéhez.
(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
(6)** A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
14.Az ülés rendjének fenntartása
14. §
(1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
b) figyelmezteti a hozzászólót a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére,
c) figyelmezteti a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
d) megvonhatja a szót attól a nem települési képviselő hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,
e) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
f) ismételt rendzavarás esetén a nem települési képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja,
g) súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködést vehet igénybe.
(2) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, vagy olyan körülmény merül fel, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, azt csak újabb polgármesteri összehívást követően lehet folytatni.
(3) A polgármesternek a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A képviselő-testület ülésén a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.
(5) A képviselő-testületi ülésen a mobiltelefon használatát mellőzni kell.
15.A szavazás módja
15. §
(1) A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat – a polgármester, bármely képviselő, a jegyző javaslatára – mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazás elrendeléséről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Szavazni csak személyesen lehet.
(3) A szavazás történhet:
- nyílt szavazással, kézfelemeléssel
- titkos szavazással, szavazólapon, szavazófülke és szavazóurna igénybevételével.
(4) A testület a döntési javaslatot elutasította, ha az nem kapta meg a jelenlévő, illetve a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazatát.
(5) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselőtestület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d)a szavazás során a bizottság megállapításait és a hozott határozatait,
e) a szavazás eredményét.
A titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.
(7) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel mondhatja ki a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlását.
(8) A név szerinti szavazás során a jegyző ABC sorrendben olvassa a települési képviselők névsorát, akik felállva, „igen, nem, tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
(9) Bármilyen módon történik a határozat hozatala, a szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, majd ismerteti az önkormányzat döntését.
16.Önkormányzati rendeletalkotás,
a Képviselő-testület határozatai
16. §
(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a képviselők egynegyede,
- a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani.
(3) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján /helye: 4627. Zsurk, Dózsa Gy. út 1 ./ való kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A kifüggesztés kezdő napja a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülést követő nap. A rendeletet a kihirdetést követő további 10 napig az önkormányzat hirdetőtábláján kell tartani. Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a széleskörű nyilvánosság biztosítása érdekében közzé kell tenni a község internetes honlapján is.
(5) Az érvényben lévő önkormányzati rendeleteket az önkormányzat irodahelyiségében, vagy
a **Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki megtekintheti.
(6) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően évszámmal, sorszámmal kell ellátni.
(7) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(8) A határozat megjelölése tartalmazza:
a Képviselő-testület megnevezését,
a „határozata” kifejezést,
a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
a határozat címét.
(9) A határozat a (8) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését,
b) amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
17.A képviselő-testületi ülések dokumentálása
17. §
(1) A képviselő-testület üléséről és a közmeghallgatásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni az ülés, illetve a közmeghallgatás napjától számított 15 napon belül.
(2) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül.
(3) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni. Az őrzésről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
b) a tárgyalt napirendi pontok megnevezését,
c) a tanácskozás lényegét,
d) a szavazás számszerű eredményét,
e) a hozott döntéseket.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét és a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület által, egyszerű többséggel, a jelenlévő települési képviselők közül megválasztott hitelesítő írja alá.
(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, melyhez mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket és
c) a jelenléti ívet.
(7) A jegyzőkönyvet a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével az állampolgárok az önkormányzat irodahelyiségében vagy a **Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben is megtekinthetik.
18.Közmeghallgatás
18. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői meghatározott témákban és más közérdekű ügyekben kérdéseket és javaslatokat tehetnek fel.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a téma megjelöléséről a lakosságot 8 nappal korábban értesíteni kell, oly módon, hogy a közmeghallgatás meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára, valamint el kell helyezni a város internetes honlapján.
(3) A közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjainak határozatképes számban kell megjelenniük.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
19.Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
19. §
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
20.**Jegyző és a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal
20. §
(1) A jegyző, illetve akadályoztatása esetén Záhony Város Polgármestere által kijelölt köztisztviselő az ügyfélfogadási rend szerinti fogadóórát tart.
(2) A jegyző hivatalos bélyegzője:
„Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(3) A hivatal elnevezése: Záhony Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 4625 Záhony, Ady Endre utca 35.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységei:
Hatósági és Szociális Osztály
Pénzügyi és Városgazdálkodási Osztály
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos pecsétje:
„Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.”
(6) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:
Hétfő 800-tól – 1700-ig
Kedd 800-tól – 1600-ig
Szerda 800-tól – 1600-ig
Csütörtök nincs ügyfélfogadás
Péntek 800-tól – 1200-ig
(7) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat Záhony Város Polgármestere által kijelölt, a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselő látja el.
21.**Zsurk települések igazgatási feladatainak ellátása
21. §
(1) Záhony Város, Zsurk Község és Győröcske Község képviselő-testületei 2013. március 1. napján állapodtak meg a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal megalapításáról, Zsurk és Győröcske települések igazgatási feladatainak ellátásáról.
(2) A jegyző, illetve akadályoztatása esetén Záhony Város Polgármestere által kijelölt köztisztviselő Zsurkon minden héten kedden délután 13 órától – 15 óráig fogadóórát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal.
(3) A jegyző illetve akadályoztatása esetén Záhony Város Polgármestere által kijelölt köztisztviselő köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
22.Az önkormányzat vagyona
22. §
Az önkormányzat a vagyonára vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg. A rendelet rögzíti:
a) a törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait,
c) a forgalomképes vállalkozói vagyont,
valamint azokat a feltételeket, feladat és hatásköröket, amelyek alapján e vagyonról rendelkezni lehet.
23.Az önkormányzat gazdálkodása
23 §
(1) A képviselő-testület költségvetését külön rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Első fordulóban: számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, - a jegyző által már egyeztetett intézményi költségvetések tekintetében is - azok gazdaságos, célszerű megoldásait.
b) Második fordulóban: az első fordulóban kialakított véleményeket figyelembe véve a jegyző a vonatkozó jogszabályok szerinti tartalommal elkészített rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a bizottságok, azt követően a testület elé. A rendelet-tervezet tartalmazza az államháztartási és az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott részletezés szerint a bevételi forrásokat a kiadásokat címenként, célonként, feladatonként. A rendelet-tervezethez csatolni kell a Pénzügyi Bizottság véleményét, továbbá szükség esetén a könyvvizsgáló írásos jelentését.
24. Záró rendelkezések
24. §
(1) Ez a rendelet 2011. október 03. 13,00 órakor lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2009. (VII.14. ) önkormányzati rendelet, hatályát veszti a 12/2009(XII.29.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti a 10/2010.(XI.2.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 13/2010.(XI.10.)önkormányzati rendelet.
Z s u r k, 2011. október 03.
Pócsikné Vakula Ágnes sk. dr. Nagy Anita sk.
polgármester jegyző