1. § (1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket írásban, az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály és Gyámhivatalánál kell benyújtani. A kérelmek elektronikus úton történő benyújtására, az ügyek elektronikus intézésére nincs lehetőség.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság megállapításához a kérelmező köteles a jövedelemi viszonyait, hitelt érdemlően igazolni, valamint arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot a kérelem nyomtatványának, míg a vagyonnyilatkozatot mellékletének kell tartalmaznia.

2. § Egészségi és mentális állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki

3. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködni köteles. Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális Központ (a továbbiakban: Szociális Központ). A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Munkaügyi Központtal történő együttműködés keretében köteles álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magát és az elhelyezkedés érdekében együttműködni, vállalni a rendszeres álláskeresést, a felkínált tanfolyamon való részvételt.

(2) Az önkormányzat hivatala a kérelem benyújtásakor köteles a kérelmezőt tájékoztatni

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy rendszeres szociális segélyének megállapításáról szóló határozatot a megállapító szerv köteles megküldeni a Szociális Központnak és a Munkaügyi Központnak.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Szociális Központnál megjelenni, és nyilvántartásba vetetni magát. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.

(5) Ha a segélyezett a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Szociális Központ 10 munkanapon belül írásban szólítja fel a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítésére. A Szociális Központ köteles az illetékes önkormányzati hivatalt minden hó 25. napjáig tájékoztatni, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy együttműködési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül ismételten nem tesz eleget.

(6) A Szociális Központ a nyilvántartásba vételkor az álláskeresőt tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeként előírt beilleszkedési program elkészítésének menetéről, annak típusairól és az együttműködés eljárás szabályairól.

(7) A Szociális Központnak folyamatosan kapcsolatot kell tartania a munkaügyi központtal és gondoskodnia kell a segélyezettek munkaügyi központtal történő együttműködéséről elhelyezkedésük érdekében. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyezett a munkaügyi központ által felajánlott munkalehetőséget, átképzést nem vállalja. A Szociális Központ az együttműködési kötelezettség megszegéséről az önkormányzati hivatalt haladéktalanul írásban értesíteni köteles.

(8) A Szociális Központ a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül köteles az álláskereső személy bevonásával, valamint - ha szükséges - a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást kötni. A Szociális Központnak folyamatosan kapcsolatot kell tartania az álláskereső személlyel és havonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. A kapcsolattartásról esetnaplót kell vezetni.

(9) A beilleszkedést segítő programok:

(10) A Szociális Központ köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről (pl.: a munkaügyi központ képzései). Több beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. A beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról a tárgyévet követő év január 30. napjáig kell írásos értékelést készíteni a Szociális Központnak, melyet tájékoztatásul meg kell küldeni az önkormányzati hivatalnak.

(11) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az, aki:

4. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható.

(2) Azok a személyek részesíthetők átmeneti segélyben, akik önmaguk, vagy családjuk megélhetéséről segítség nélkül nem tudnak gondoskodni.

(3) Az átmeneti segélyre jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg: családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregégi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a kérelmező a szociális körülményeinek feltárásában együttműködik a Polgármesteri Hivatallal.

(4) Átmeneti segélyben, közös háztartásban élők esetén egyszerre csak egy személy részesülhet, továbbá az egy naptári évben adható összegének felső határa háztartásonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(5) Az átmeneti segély alkalmanként – a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenül – a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek, valamint a (4) bekezdésben meghatározott mérték figyelembe- vételével.

(6) A tartósan nehéz helyzetben lévő, jövedelemmel nem rendelkező személy részére átmeneti segély havi rendszerességgel jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként is megállapítható, felsorolva a kifizetések időpontját és a kifizetésre kerülő összeget. Az átmeneti segély legmagasabb összege ebben az esetben sem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.

(7) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében az átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújtható, különösen élelmiszer-vásárlás, tüzelő-vásárlás, közüzemi díjak kifizetése útján.

(8) Az átmeneti segély alkalmanként jövedelmi helyzettől függetlenül a (4) bekezdésben meghatározott mérték figyelembevételével az alábbi - a kérelmező által hitelt érdemlően igazolt - esetekben nyújtható:

(9) Az átmeneti segéllyel kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

5. § (1) Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott. Az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) A temetési segély összege 25.000 Ft .

(3) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla egy példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát, valamint a jövedelemigazolást.

(4) Amennyiben az elhalt eltemettetéséről több személy gondoskodott, a temetési segélyt részükre arányosan kell megállapítani.

(5) A temetési segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

6. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat önálló ellátásként nyújtja annak a személynek, aki normatív lakás-fenntartási támogatásra nem jogosult, és akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, illetve vagyona nincs, továbbá a lakás-fenntartás havi költsége eléri a háztartásban együtt lakók összjövedelmének 30 %-át.¹

(2) A lakásfenntartás havi költségének igazolása a benyújtást megelőző negyedév minden hónapjára vonatkozó költségek igazolásával történik. Az igazolásokat a kérelmező csatolja be, és ezek alapján kell a havi átlagos költségeket megállapítani.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében figyelembe vehető költségek: lakbér vagy albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, távhő-szolgáltatási díj, közös költség, csatornahasználati díj, szemétszállítás költségei, villanyáram, víz- és gázfogyasztás, és tüzelőanyag költségei.

(4) A támogatás mértéke a jogosultsági feltételek fennállása esetén: 2.500 Ft/hó.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal, március 1. és március 31. között, illetve szeptember 1. és szeptember 30. között nyújtható be. Az ellátást hat hónapra kell megállapítani.²

(6) A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskör gyakorlója a polgármester.

(7) A lakásfenntartási támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható, ebben az esetben a folyósítás a szolgáltató részére történik.³

(8) Amennyiben a helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult tartozása a szolgáltató felé az 50.000,-Ft-ot meghaladja, a helyi lakásfenntartási támogatás csak természetben nyújtható.

(9) Kérelmező a közüzemi díj tartozásáról a kérelem benyújtásakor nyilatkozik.

7. § Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

8. § A szociális alapszolgáltatásokon túl legalább napi egyszeri meleg étkeztetést kell biztosítani, tartósan, vagy átmeneti jelleggel kérelmére, annak aki

9. § Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba.

10. § Hatályát veszti a 7/2007.(V.31.) önkormányzati rendelet.

11. § (1) A települési önkormányzat által megállapítható ápolási díjat a rendelet hatályba lépését követően a települési önkormányzat nem állapít meg.

(2) A rendelet hatályba lépését megelőzően megállapított ápolási díj folyósítását a települési önkormányzat 2011. július 31. napjával szünteti meg.

(3) A rendelet hatályba lépését követően az ápolási díj felülvizsgálatával, illetve megszüntetésével kapcsolatos hatáskör gyakorlója a képviselő-testület.