(2) A szociális ellátásra való jogosultság megállapításához a kérelmező köteles a jövedelemi viszonyait, hitelt érdemlően igazolni, valamint arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot a kérelem nyomtatványának, míg a vagyonnyilatkozatot mellékletének kell tartalmaznia.

2.§. (1) Egészségi és mentális állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki

a) epilepsziában, vagy

b) krónikus fertőző betegségben, vagy

c) krónikus pszichiátriai betegségben szenvedő, vagy

d) végtag hiánya miatt súlyosan mozgáskorlátozott.

3.§. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködni köteles.

Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális Központ (a továbbiakban: Szociális Központ).

(2) Az önkormányzat hivatala a kérelem benyújtásakor köteles a kérelmezőt tájékoztatni

a)    a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről /az együttműködés vállalásáról a kérelmezőt nyilatkoztatni kell/.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Szociális Központnál megjelenni, és nyilvántartásba vetetni magát.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.

(5) Ha a segélyezett a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Szociális Központ 10 munkanapon belül írásban szólítja fel a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítésére.

A Szociális Központ köteles az illetékes önkormányzati hivatalt minden hó 25. napjáig tájékoztatni, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy együttműködési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül ismételten nem tesz eleget.

(6) A Szociális Központ a nyilvántartásba vételkor az álláskeresőt tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeként előírt beilleszkedési program elkészítésének menetéről, annak típusairól és az együttműködés eljárás szabályairól.

(8) A Szociális Központ a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül köteles az álláskereső személy bevonásával, valamint - ha szükséges - a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást kötni.

A Szociális Központnak folyamatosan kapcsolatot kell tartania az álláskereső személlyel és havonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. A kapcsolattartásról esetnaplót kell vezetni.

(9) A beilleszkedést segítő programok:

a) kapcsolattartás a Szociális Központtal;

b) a segélyezett és családja önfenntartó képességének szinten tartása és fejlesztése érdekében egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel;

c) problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások szervezése (alkoholizmus, drog, játékszenvedély, stb.);

d) csoportfoglalkozások a személyiség negatív tendenciáinak megállítására és az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítására – önismeret fejlesztése, álláskeresési technikák oktatása, munkaerő-piaci ismeretek, rehabilitációs tanácsadás;

e) munkavégzésre (közfoglalkoztatás stb.) történő felkészülési programban való részvétel;

f) munkalehetőség felajánlása, állásinformációs források felkutatása - munkáltatókkal kapcsolatfelvétel, közvetítői feladatok ellátása, állásajánlatok, átképzések tekintetében a munkaügyi központ és a segélyezett között;

g) képzéssel, átképzéssel, továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás;

h) információs szolgáltatás: pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról, a helyben igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a nem helyben igényelhető ellátások igénybevételének módjáról;

i) jogi, munkaügyi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi tanácsadások megszervezése.

j) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

   ja) a program tartalmát,

   jb) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

   jc) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

  jd) amennyiben a segélyezett a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem teljesíti, a Szociális Központ köteles írásban tájékoztatni az önkormányzati hivatalt.

(10) A Szociális Központ köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről (pl.: a munkaügyi központ képzései). Több beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

A beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról a tárgyévet követő év január 30. napjáig kell írásos értékelést készíteni a Szociális Központnak, melyet tájékoztatásul meg kell küldeni az önkormányzati hivatalnak.

(11) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az, aki:

a) nem jelenik meg a megadott határidőre a Szociális Központnál, ott nem veteti nyilvántartásba magát,

b) a beilleszkedést segítő programról nem köt írásos megállapodást a Szociális Központtal,

c) nem teljesíti a programban foglaltakat

(2) Önkormányzati segélyt kaphatnak, akiknek önhibájukon kívül nem várt többletkiadásaik jelentkeznek - így különösen:

1. krónikus, hosszan tartó betegség, kórházi ápolás, műtét miatti jövedelem kiesés,
2. előre nem felismerhető elemi kár okozta helyzet elhárítása, melynek megelőzése nem várható el kellő körültekintéssel sem,
3. közüzemi díjak megfizetésének elősegítéséhez,
4. gyermekétkeztetés díjának kifizetéséhez,
5. gyermek fogadásának előkészítéséhez,
6. válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartásához,
7. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
8. nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

(3) Önkormányzati segélyben a közös háztartásban élők esetén egyszerre csak egy személy részesülhet, továbbá az egy naptári évben adható összegének felső határa háztartásonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(4) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben írt önhibának minősül különösen az alkoholista, szerencsejáték függő életmód.

(6) Amennyiben a kérelmezőnek az önkormányzat közmunkát tud biztosítani, azt fel kell kínálni. Ha a felkínált munkára kérelmező alkalmas fizikai és egészségügyi szempontból, de a munkát nem fogadja el, kérelmét el lehet utasítani.

5. § Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is megállapítható azzal, hogy ilyen célú kérelem benyújtása esetén a 4. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) Az önkormányzati segély igénylésére a temetési költségeket megfizető személy jogosult.

b) Az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

c) Az önkormányzati segély összege: 25.000 Ft.

6.§. **Hatályát veszti

7.§. (1) Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá

b) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

c) jövedelemre tekintet nélkül jogosult a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, ha más jogcímen nincs jogosultsága.

8.§. (1) A szociális alapszolgáltatásokon túl legalább napi egyszeri meleg étkeztetést kell biztosítani, tartósan, vagy átmeneti jelleggel kérelmére, annak aki  a

a) a 70.életévét betöltötte vagy

b) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

c) daganatos beteg, vagy

d) cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alatt áll, vagy

e) alkohol-epilepszia betegségben szenved, vagy

9.§. Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba.

10.§. Hatályát veszti a 7/2007.(V. 31.) Önkormányzati rendelet.

11.§. Átmeneti rendelkezések:

(1) A települési önkormányzat által megállapítható ápolási díjat a rendelet hatályba lépését követően a települési önkormányzat nem állapít meg.

(2) A rendelet hatályba lépését megelőzően megállapított ápolási díj folyósítását a települési önkormányzat 2011. július 31. napjával szünteti meg.

(3) A rendelet hatályba lépését követően az ápolási díj felülvizsgálatával, illetve megszüntetésével kapcsolatos hatáskör gyakorlója a képviselő-testület.

Zsurk, 2011. április 19.

Pócsikné Vakula Ágnes   sk.                                                                        Révész Viola   sk.

polgármester                                                                                                 aljegyző