Csengerújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2004. (XI. 10.) önkormányzati rendelete
a község igazgatási területe Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2004. 11. 11
Csengerújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2004. (XI. 10.) önkormányzati rendelete
a község igazgatási területe Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
2004.11.11.
[1a] az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. 6. § (3) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
A rendelet hatálya és alkalmazása
(1) A rendelet hatálya Csengerújfalu község teljes közigazgatási területére terjed ki
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításának és védelmének szabályairól szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat és egyéb érvényben lévő helyi rendeletek együttes figyelembevételével szabad.
(3) A rendeletet, a T-2, valamint a T-3 rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.
(1) A terv kötelező szabályozási elemei :
• az állam-, az igazgatási- és a belterületi határ,
• a szabályozási vonal,
• az építési övezet és az övezet határa,
• a közterület felöli építési határvonal,
• a védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke,
• a mezőgazdasági - üzemi területek védőtávolsága,
• elő-, oldal- és hátsókért minimális mérete,
• a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetőleg övezetek szerinti besorolás,
• a nyomvonalas építmények építési területe,
• a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,
• az építési övezetek főbb mutatói, övezeti előírások, ezen belül
- beépítési mód,
- telekre vonatkoztatott legkisebb - szélesség,
- mélység,
- telekterület,
- zöldfelület,
- legkisebb - legnagyobb építménymagasság,
- legnagyobb beépítettség,
- építési hely,
• a „szabályozási terv készítési” kötelezettség.
• a műemlék telke, és a műemléki jelentőségű terület határa.
(2) A terv irányadó szabályozási elemei az azonos övezeten belüli telekhatárok, melytől a telekalakítás szabályai megtartásával lehet eltérni.
(3) Ahol a terv szerint a terület-felhasználási mód, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetök.
(4) Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe illeszkedés igazolására minden olyan esetben, amikor az adott terület-felhasználási mód, építési övezet illetőleg övezet területén nem annak elsődleges rendeltetése szerinti építmény épül, továbbá, a gazdasági, a mezőgazdasági - üzemi, és a beépítésre nem szánt területeken történő építéshez, valamint a kivételesen elhelyezhető építmények esetében.
(5) A 40/1999.(IV.23.)FVM. rendelet szerint a terv alapján Területi Tervtanácsi bemutatásra kötelezett minden, a településközpontban tervezett legalább 1500m2- épített szintterületet meghaladó intézményi hasznosítású épület, valamint a 5000m2 - épített szintterületet meghaladó minden olyan építmény, amely a vegyes, a gazdasági és különleges területen kerül elhelyezésre.
(6) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;
b) az irányadó szabályozási elemek módosítása - a szabályozási terv módosítása nélkül - a kötelező szabályozási elemek betartásával engedélyezhető.
A területfelhasználási módok szerinti tagolódás és építési használatuk mértéke,
valamint az építési övezeti, illetve övezeti tagolódás
|
, a beépítésre szánt területen: |
jele |
|
- lakóterület: |
- falusias |
Lf |
|
- vegyes terület: |
- településközpont vegyes terület |
Vt |
|
- gazdasági terület: |
- kereskedelmi és szolgáltatási |
Gksz |
|
|
- nem zavaró hatású ipari gazdasági |
|
|
|
mezőgazdasági üzemi |
Gip |
|
- különleges terület: |
- sportolási |
K-sp |
|
|
- temetőterület |
K-t |
|
|
- belbiztonsági |
K-bel |
|
- üdülőterület: |
- hétvégiházas |
Üh |
|
, a beépítésre nem szánt |
területen: |
|
|
- közlekedési és közműterület: |
|
|
|
- országos mellékút |
K-om |
|
|
- kiszolgáló út |
K-k |
|
|
- gyalogút |
Kgy |
|
|
- vegyesforgalmú út |
K-v |
|
- zöldterület: |
- közpark |
Z-Kp |
|
|
díszpark |
|
|
- erdőterület: |
- védelmi (védő) |
Ev |
|
|
- gazdasági |
Eg |
|
|
- turisztikai - jóléti (mint másodrendű |
nem közlekedési |
|
|
célú közterület) |
Et |
|
- mezőgazdasági terület |
általános |
Má 1 |
|
|
- gyümölcsös |
Má 2 |
|
|
- kiskerti (volt zártkert) |
Mk |
|
-egyéb terület: |
- közcélú nyílt csatornák |
|
|
|
medre és partja, árok, tó |
V |
2) A beépítésre szánt területek építési használatának mértékét az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni .
|
A terület-felhasználási egységre vonatkozóan |
Az építési teleki-e vonatkozóan |
|
általános használat szerinti terület |
sajátos használat szerinti terület |
megengedett
legnagyobb
beépítettség
(%) |
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb zöldterület aránya * (%) |
|
lakóterület |
Falusias Lf |
30 |
4,5-6** |
30 |
|
vegyes
terület |
településközpont vegyes terület VT |
40 |
4,5-6
6-12*** |
Int 20 |
|
gazdasági |
Kereskedelmi - szolgáltató Gk |
40 |
6 |
30 * |
|
terület |
Ipari Gip |
40 |
8 |
40 * |
|
különleges |
Sportolási célú K-sp |
5 |
4,5-12,0 |
40 |
|
terület |
Temető K-t |
3 |
5,0 |
15 |
|
|
Belbiztonsági K-bel |
30 |
10 |
20 |
|
Üdülő terület |
Hétvégiházas Üh |
20 |
4 |
50 |
|
* = legalább három szintes növényállomány telepítése esetén az előírt |
legkisebb, zöldterületi arány |
az egynegyedével csökkenthető.
** = egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb, beleértve a már meglévő templomtornyot is. Védett épület melletti telken K= kialakult, ahol az Étv. 18. §. (2) szerinti illeszkedés elve szerinti eljárás során az új épület a védett épület építménymagasságától max. ±l,0m-el térhet el *** = csak közösségi intézményépület építése esetén.
Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása
(1) A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.
(2)Nyúlványos (nyeles) telek csak a tervezett utcák menti lakóterület telkeihez, az utca megnyitásáig alkalmazható. Beépítése csak a terv szerint engedélyezhető.
(3)Meglevő, korábban kialakított telek — az egyéb szabályok betartásával - telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, de csak akkor, ha szélessége a rá vonatkozó övezeti előírások szerint alakítható új telek legkisebb szélességének 67%-át eléri.
(4)A közérdekből (pl. utca-szélesítés miatt) történő telek-csökkenést nem telekalakításnak, hanem meglevő teleknek kell tekinteni.
(5)Ahol a terv az élőkért nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult, míg új utcákon 5 méter.
(6)Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.
(7)A terv építési telkein önálló melléképítmény a terménytároló verem és a közmüvek és építményeik kivételével - a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
II. Fejezet
A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
5. §
(1) A terv lakóterülete elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. §. (2) bekezdésének 2. és 8. pontja szerinti építmények nem helyezhetők el. Haszonál lat-tartó épület csak a falusias lakóterületen és csak legfeljebb a saját szükségletű állattartáshoz szükséges mértékben helyezhető el.
(3) A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerint.
|
lakóterület |
A telek |
|
legkisebb |
legnagyobb |
|
Sajátos építési használat |
alkalmazható építési övezet (beépítési mód) |
Szélessége (m) |
Mély
sége
(m) |
terüle
te
(m2) |
aktív zöldterülete (%) |
beépí
tettsé
ge
(%) |
utcai építménymagassága (m) |
|
falusias |
Lf-O |
16 |
60 |
1.000 |
30 |
20 |
4,5-6,0 |
(4) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen és a vegyes területen lakás rendeltetés esetén meglevő építési telken csak a legalább részleges közművesítettséggel,
- míg a falusias lakóterület terv szerinti új utcák menti telkein csak teljes közművesítettséggel lehet.
(5) A (3) bekezdés szerinti építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés karakterére vonatkozóan az alábbi előírásokat is be kell tartani:
a. , az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is
beépíthetők. Közbenső telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától legalább az övezetre előírt legnagyobb homlokzatmagasságnak megfelelő, de legalább 6 méter oldalkert biztosított.
b. , a lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni.
Falusias lakóterületen a mezőgazdasági építményeket, a telek gazdasági sávjában kell elhelyezni, amelyek építmény magassága legfeljebb 5,0 méter lehet. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 30 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 50 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 80 m mélységig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.)
c. , az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget
küzdene le, nem helyezhető el.
d. , az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontja szerinti melléképítményeket az
alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni:
- A gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,
e. , az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, a szélkerék, az
ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a meglevő terepszinttől 60 cinnél magasabb terasz sem.
Az állattartó épületek elhelyezésének szabályai
(1) A legkisebb távolságokat az alábbi táblázat szerint kell megtartani az állattartó épületek vonatkozásában:
|
az állatok számuk |
legkisebb távolság |
|
mezőgazdasági területen a telek határától (m) |
lakó- és intézményi épülettől illetőleg építési helyüktől (m) |
üdülő-, kereskedelmi gazdasági-, és szabadidőközpont területtől (m) |
|
Nagy haszonállat < 5 db |
10 |
10 |
100 |
|
6-20 db |
20 |
20 |
100 |
|
21-30 db |
20 |
30 |
200 |
|
Haszonállat együtt is |
|
|
|
|
(sertés, juh, kecske) <5 db |
10 |
10 |
100 |
|
6-20 db |
20 |
20 |
200 |
|
Kis haszonállatok együtt is |
|
|
|
|
- baromfi < 500 db |
15 |
15 |
100 |
|
500-1000 db |
20 |
20 |
200 |
|
1001-2000 db |
25 |
30 |
300 |
|
2001-3000 db |
30 |
50 |
300 |
|
- nutria, prémgörény |
|
|
|
|
<50 db |
20 |
30 |
300 |
|
51-100 db |
30 |
40 |
500 |
|
101-200 db |
30 |
60 |
500 |
|
201-300 db |
30 |
80 |
500 |
|
>300 db |
30 |
100 |
500 |
|
-nyúl <50 db |
15 |
10 |
100 |
|
51-200 db |
25 |
15 |
200 |
|
>200 db |
25 |
20 |
200 |
|
- prémróka <50 db |
25 |
100 |
300 |
(2) A telket többszintes növényállománnyal körbe kell ültetni a telekhatár mentén.
(1) A terv vegyes területe a sajátos építési használata szerint településközpont
vegyes terület.
(2) A településközpont vegyes terület általában több rendeltetési egységet magába
foglaló igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek, valamint lakóépületek, illetőleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetők el az OTÉK 16. §. (2) bekezdésének 7. pontja szerinti építmények.
(3) A vegyes területet teljes közművesítettséget kell kialakítani.
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjü építési övezeteketkell alkalmazni:
|
Sajátos
építési
használat |
alkalmazható |
A telek |
|
legkisebb |
legnagyobb |
|
Rendel
tetés |
Építési
övezet
jele
(beépítési
módja) |
Széles
sége
(m) |
Mélysége
(m) |
Területe
(m2) |
Aktív
zöldfelüle
te
(%) |
Beépített
sége
(%) |
Utcai építmény- magassága (m) |
|
Település
-központi
vegyes |
lakás |
VT-Z
VT-0
VT-SZ |
20 |
40 |
800 |
|
40 |
4,5-6
(6-12) |
Megjegyzés: Z=zártsorú[hézagosán zártsorú) SZ=szabadon álló 0=olcalhatáron álló
Az 500 m2-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m2-től kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő db épület helyezhető el.
(5) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell :
a. , Az utcai épület mögötti épületet az oldalsó telekhatárra tűzfallal kell
elhelyezni. Keresztszámy is építhető a kötelező szabályozási elemek betartásával. A 25 méternél szélesebb telken vagy belső udvarban szabadon álló épületek is engedélyezhetők.
b. , Épületrész nem nyúlhat ki a közterület fölé.
c. , A közterület felől garázsbejárat nem nyílhat.
d. , Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló max. 50%-a
közterületen is biztosítható az építmény 100 méteres körzetében.
(1) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi és szolgáltató és nem zavaró ipari gazdasági felhasználású területek. Ipari felhasználás esetén a telekalakítás is csak az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (3) bekezdés 1. pontja szerinti egyházi, egészségügyi és szociális épületek.
(3) Az ipari területen nem helyezhetők el az OTÉK 20. §. (2) bekezdés 1. pontja ésbekezdése szerinti jelentős mértékű zavaró hatású, valamint a
(4) bekezdés szerinti településgazdálkodási, és az (5) bekezdés 2. pontja szerinti építmények.
(2) A közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
új rendeltetési egységet jelentő helyiség építése csak legalább részleges közművesítettség megvalósulása esetén engedélyezhető.A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket lehet alkalmazni:
|
sajátos építési használat |
Alkalmazható |
a telek |
|
legkisebb |
legnagyobb |
|
Beépítési mód |
építési
övezet
jele |
széles
sége
(m) |
Mély
sége
(m) |
terüle
te
(mj |
aktív zöldterülete (%) |
beépí
tettsége
(%)'■ |
építmény
magassá-ga
(m) |
|
Kereskedelmi
szolgáltató |
SZ |
Gk |
30 |
50 |
1 500 |
30 |
40 |
6 |
|
Ipari |
sz |
Gip |
40 |
50 |
2.000 |
40 |
40 |
8 |
(6) Az ipari gazdasági terület építési telkeit legalább háromszintes növényállománnyal kell ellátni a telekhatárok mentén saját telken belül. Ez a meglevő mezőgazdasági üzemi telkek esetében a telken kívül, mezőgazdasági terület rovására is megvalósítható.
(7) A kereskedelmi - szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igény max. 50 %-a a közterületen is biztosítható a telek 100m-es körzetében.
(8)Az ipari és a mezőgazdasági üzemi építmények, valamint az egyéb gazdasági terület építményeinek parkoló igényét az építési telken kell biztosítani.
(1) A terv különleges területei sajátos használatuk szerint sportolási-, és temetőterületek, valamint a belbiztonsági területek.
(2) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a legalább részleges közmüvesítettség megléte esetén lehet, ha legalább:
- korszerű közmű-pótlóval biztosított az energiaellátás,
- az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz-elhelyezés,
- nyílt árkos csapadékvíz elvezetés megoldott.
(3) A területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni:
|
sajátos használat ill. rendeltetés |
alkalmazható |
A telekre |
|
beépítési
mód |
építési
övezet
jele |
a telek legnagyobb beépítettsége (%) |
az épület legjíagyobb építménymagassága (m) |
A telek legkisebb aktív zöldterülete % |
|
temető |
szabadon
álló |
K-t |
3 |
5 |
15 |
|
sportolási célú |
K-sp |
5 |
4,5-12 |
40 |
|
belbiztonsági |
K-bel |
30 |
10 |
20 |
(4)A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül az OTÉK 1. melléklet 54. pont a-c., valamint a pihenés célját szolgálóan az e., továbbá az m., pontja szerinti építmények helyezhetők el.
(1) A terv üdülőterületei sajátos használatuk szerint hétvégiházas üdülőterületek.
(2) A hétvégiházas terület telkein legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek
helyezhetők el.
(3) Az üdülőterületen új épületet építeni csak akkor lehet, ha a teljes
közművesítettség megvalósulása a használatba vételig biztosított.
(4)A területen az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezetet kell alkalmazni:
|
Sajátos
hasz
nálat |
alkalmazható |
A telek |
|
legkisebb |
legnagyobb |
|
Beépítési mód |
Építési
övezet
jele |
Elő/ol-
dal
kertje
mérete
(m) |
Széles
sége
(m) |
Mély
sége
(m) |
Terüle-te
(m2) |
Aktív
zöldfe
lülete
(%) |
Beépí-
tett-sége
(%) |
Épít
mény
magas
sága
(m) |
|
Hétvégi
házas |
Szabadon álló |
Üh |
min.
10/4 |
20 |
30 |
600 |
50 |
20 |
4 |
A beépítésre nem szánt területek
A közlekedési és közműterület
(1) A terv szabályozási vonallal jelölt közlekedési és útterületei közterületek.
(2) Az
(1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik :
a, , országos mellékutak: -a 4923. sz. út 22 m
- a tervezett D-i új út 22 m
b, . a település egyéb utcái kiszolgáló utak, illetőleg vegyesforgalmú utak a terv
szerinti térbeli rendben 6, 12-16 m
c, , jelentősebb külterületi mezőgazdasági utak
- a 02, 022, 029, 043, 049,
050, 076,0122,0121,0142,
0146,0180 hrsz.-ú utak 14 m
g., kerékpárutak az országos mellékutak kül- és belterületi szakaszán,
az út területén belül kell biztosítani.
(3) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Szabályozási szélességen belül építményt elhelyezni csak a szabályozási terv szerint lehet.
(4) Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni.
(5) A terv vegyesforgalmú útját díszburkolattal kell ellátni. Területén csak térszint alatti közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 3 méternél nem magasabb fénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el.
(1) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok, területük közterület.
(2) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.
(3) A díszparkokban a testedzést szolgáló „tomapálya, gyermekjátszótér stb” nem alakítható ki.
(1) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint védelmi (védő-), turisztikai, valamint gazdasági erdők.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőt 100%-os lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint lehet beültetni.
(3) Erdőterületen a földrészletek megközelítését szolgáló utak és a vízelvezető árkok, valamint őrházak építése engedélyezhető.
(4) Az erdőgazdálkodás üzemi építményeit / kivéve a védelmi-védő erdőket / az OTEK 28. §. (4) bekezdés 1. pontja szerinti 0,5 %- os beépítettséggel el lehet helyezni.
(5) A terv erdőterületein az OTEK 28. §. (4) bekezdése szerinti építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a terület, illetőleg az építmény legalább részleges közművesítéssel ellátható.
a község igazgatási területe Szabályozási Terveinek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
14. § A mezőgazdasági terület
(1)A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban : mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint:
a. ) Mái jelű, általános övezetében minden, az (1) bekezdésben említett építmény
elhelyezhető,
b. ) Má 2 jelű, növénytermesztésre szolgáló övezetében az állattenyésztés
építményei csak a „kistermelői” állattartásnak megfelelő mértékben helyezhetők el,
c. ) Mk jelű övezetében haszonállat-tartó építmény és lakóépület nem helyezhető el.
(2) Az Má 1 és az Má 2 övezetben :
a, , az OTÉK 29. §.
(2) és (3) bekezdése szerinti beépítés akkor valósítható meg, ha a telek az alábbi táblázatban előírt feltételeknek megfelel:
|
telekalakításra
vonatkozó
rendelkezés |
OTÉK szerinti eset |
a telek legkisebb |
|
szélessége
(m) |
mélysége
(m) |
Oldalkertje
(m) |
elő kér tie (m) |
|
új telek nem alakítható |
29. §.(2).2. (720-1500m2) |
|
|
5 |
10 |
|
29. §.(2)3. (15003000m) |
|
|
5 |
10 |
|
új telek alakítható |
29. §.(3)(>
3000m2) |
30 |
50 |
5 |
10 |
|
(> 6000m2) |
50 |
100 |
5 |
10 |
a) csak szabadon állóan lehet építeni. A terményfeldolgozó épületek építménymagassága legfeljebb 8,0 méter, egyéb épületeké legfeljebb 4,0 méter lehet.
b) az építési munka csak akkor engedélyezhető, ha a részleges közművesítés feltételei biztosítottak.
(3) A kistermelőit meghaladó kapacitású állattartó telepek esetében illetőleg építésekor az alábbi védőtávolságokat kell betartani (méter):
|
|
országos közúttól és települési főúttól |
vasúttól |
lakott területtől ipari-, raktározási üzemtől |
más mg-i üzemtől |
élelmiszer ipari üzemtől |
|
sertés 2000 db-ig |
100 |
50 |
200 |
200 |
500 |
|
2-5000 db |
100 |
50 |
500 |
200 |
500 |
|
5000 db fölött |
100 |
50 |
1000 |
200 |
1000 |
|
marha |
100 |
100 |
100 |
500 |
250 |
|
Juh |
50 |
1000 db-ig 200 / efölött 300 |
|
baromfi |
100 |
100 |
500 |
500 |
1000 |
(4) (3) bekezdés szerinti védőtávolságok az illetékes szakhatóságok által elfogadott módon korszerűsített tartási technológia megvalósítása esetén csökkenthetők.
(5) Nem lehet építési telket kijelölni és azt beépíteni a település távlati fejlesztési terül étéin.
(6) Ahol a terv mezőgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek alakítható, ott az Mgy övezetben csak „kistermelői” mértékű állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetők. Az ettől nagyobb mértékű állattartáshoz mezőgazdasági üzemi területet kell kijelölni.
(7) A terv Má és Mk övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, védő-, vagy gazdasági rendeltetésű erdőterületként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.
(8) Az Mk (kiskerti) övezetben az alábbi építési szabályokat is meg kell tartani
a) az egyes kertek külön-külön is körbe keríthetők építménynek minősülő
kerítéssel. Ezt növényzettel teljes egészében be kell futtatni.
b) az egyes kertek területén csak egy darab, legfeljebb 3x5 méter külméretű, és 3
méter építménymagasságot meg nem haladó épület helyezhető el, feltéve, hogy a telek szélessége legalább 10 méter, mélysége legalább 25 méter, területe pedig legalább 720 m2.
c) az épületet a kert előtti útra merőleges tömeggel és gerinccel, oldalhatáron
állóan kell elhelyezni, legalább 5 méter előkerttel. Oromfalas nyeregtetővel kell fedni, padlószintje nem lehet 30 cm-nél magasabban a természetes tcrepszinttől, és a tetőben csak egy nyílás helyezhető el. A melléképítmények közül csak az OTÉK 1. számú melléklet 54. pont e-i., valamint az m. pontja szerintiek engedélyezhetők.
(1) A terv egyéb, a vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a jelentősebb árkok és az időszaki vízállásos tó.
(2) A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el.
III. Fejezet
A bel- és a külterület lehatárolása, valamint a település távlati fejlesztési területei
(1) A település jelenlegi belterülete a tervben a következők szerint változik: Északi oldalán (a sportpálya és környékén a tervnek megfelelően) a belterület nő, és a dél-nyugati oldalán bővül a tervezett gazdasági területekkel. A DK-i belterületek a terv szerint külterületek lesznek.
(2) A település távlati fejlesztési területei az (1) bekezdés szerinti területek, valamint az Ura-i igazgatási határ melletti üres lakóterületek.
(3) A külterület beépítésre szánt területei a 4923. sz. országos mellékút melletti gazdasági, a 02 és a 018 hrsz.-ú út melletti gazdasági területek, valamint a határátkelő területe és a Keleti övcsatorna melletti üdülőterületek.
A közterületek meghatározása
(1) A település közterületei a 10. §. (2) bekezdése szerinti utak, és a 11. §. szerinti zöldterületek, valamint a turisztikai és jóléti erdő.
(2) A közterületek beültetési kötelezettségű területek, melyeket a tulajdonos kötelezettségével 2006. 12.31.-ig meg kell valósítani.
(1) A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes területfelhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:
a. , a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztő burkolattal kell
kialakítani, s a csapadékvizüket külön hálózattal gyűjteni, és kezelés után engedni a közcsatornába,
b. ,a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit) úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
(2) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban megállapított zónákhoz rendelt terhelési határértékeket kell alkalmazni
(3) Zaj- és rezgésvédelem terén (jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM sz. rendelet kategóriája szerint) a terv területén a “lakó- és intézményterület laza falusias beépítéssel” besoroláshoz rendelt határértéket kell alkalmazni. Az üdülőterületen ezek felső határértékeitől 5-5 decibellel kisebb értéket kell figyelembe venni.
(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozató fasorok telepítéséről gondoskodni kell, melyet legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosa ill. kezelője kell, hogy elvégezzen kertészeti kiviteli tervek alapján a TRT alátámasztó munkarészének figyelembe vételével.
(5) A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából „B” érzékeny terület, melynek az intézkedési szennyezettségi határértéke C2.
(6) Felül kell vizsgálni a szennyvízelhelyezést. A csatornázásig is legalább zárt szennyvíztározó kialakítására építése kötelező.
(7) Meg kell valósítani a kistérségi szemételhelyezést.
(8) Meg kell valósítani a legalább nyílt, burkolt medrü árokkal a csapadékvíz elvezetést, és a terv szerinti helyeken a zárt-fedett csapadékvíz elvezetést kell kialakítani.
(9) A fúrt kutak felülvizsgálatát és vízjogi újraengedélyezését el kell végeztetni a tulajdonossal.
(10) Kommunális szennyvíz és sertés hígtrágya közös aknában nem gyűjthető.
A településrendezés sajátos jogintézményei
(1) Változtatási tilalmat kell elrendelni a tervezett és szabályozási terv készítési kötelezettséggel terhelt üdülő területekre a szabályozási terv elkészítéséig.
(2) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket:
a., a vonalas infrastruktúra által lefedett területsávokat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket).
(3) A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a terv szerinti közlekedési és közműterületek megvalósítása érdekében. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki-fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.
(4)A terv zöldterületeit és erdőterületeit, továbbá a gazdasági- és a különleges területek telkeire előírt körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a kialakításuktól számított 2 éven belüli beültetési kötelezettség terheli a telek tulajdonosának kötelezettségével.
A Záró rendelkezések
(1) A Csengerújfalu község területére készített Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat 2004. február 10-én lép hatályba.
(2) rendelkezéseit az elfogadása után keletkezett ügyekben alkalmazni kell.
|
Csáki Sándorné
polgármester |
Suta Mihály
jegyző |
Ezen rendeletet 2004. február 9-én kihirdetem.
A „saját szükségletű” haszonállat tartás és az állattartó épületek elhelyezésének
1.) Az állattartás saját szükségletnek megfelelő mértékét az alábbi táblázat szerint kell megtartani (a darabszám a kategóriában az együttesen tartható állatok száma):
|
nagy haszonállat (marha, ló, szamár, öszvér) (db együttesen, max.) |
haszonállat (sertés, juh, kecske) (db együttesen, max.) |
kis haszonállat (baromfi, nyúl, galamb) (db együttesen, max.) |
|
2 |
5 |
100 |
- kereskedelmi gazdasági és különleges terület határától 50 m
- zöldterület határától 30 m
- lakóépülettől 10 m
- ásott kúttól 15 m, fúrt kúttól 5 m, kerti csaptól 3 m, vízvezetéktől 2 m.
(1) Az 1.) és 2.) pont szerinti előírásoknak a már kialakult állattartó építmények vonatkozásában is érvényt kell szerezni a darabszám és/vagy a meglévő állattartás építményrészre korlátozásával.
Hézagosán zártsorú a beépítés, ha az adott telek épületei és/vagy a szomszédos telek épületei nem közvetlenül, hanem nem éghető anyagú falazott kerítéssel, kapuzattal csatlakoznak egymáshoz (a nyílászáró készülhet éghető anyagból, elsősorban fából). Ilyen esetben, ha az egymást átfedő határfalak egyike tűzfal, úgy azok bármilyen távolságra állhatnak egymástól, teljes átépítés illetőleg új épület építése esetén azonban csak akkor, ha távolságuk legalább 3 méter.
2. melléklet a 2/2004. (XI. 10.) önkormányzati rendelethez