Csengerújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XII. 27.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2023. 12. 21 20:00Csengerújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Csengerújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.
1. § [A rendelet hatálya]
(1) A rendelet hatálya kiterjed Csengerújfalu Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, a nonprofit gazdasági társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon), továbbá
c) a követelések kezelésére.
(2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban.
(3) Ezen rendelet szabályait akkor kell alkalmazni:
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet,
c) piacok, vásárok esetén, ha a vásárok és piacok rendjéről szóló önkormányzati rendelet,
d) lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.
2. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E rendelet alkalmazásában:
(2) Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása.
(3) Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m 2 alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e. Az erdő elsődleges rendeltetés szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti, egyéb.
(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt idő-pontban megfizeti.
(5) Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
(6) Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
(7) Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
(8) Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
(9) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
(10) Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
(11) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
(12) Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
(13) Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
(14) Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
(15) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(16) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
(17) Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
(18) Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
(19) Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
(20) Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.
(21) Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.
(22) Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
(23) Ingó vagyon: minden olyan eszköz amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.
(24) Az önkormányzati vagyon
3. § [( Az önkormányzati vagyon jellege]
Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
4. § [Törzsvagyon]
(1) Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nvtv. vonatkozó szakaszai szerint megjelölt vagyontárgyak.
(2) Forgalomképtelen mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak kimutatását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. § [Törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon]
(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a Nvtv. vonatkozó szakaszai szerint megjelölt vagyontárgyak
b) mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a képviselő-testület korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
c) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kimutatását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképesnek megállapított törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető üzleti vagyonná.
6. § [Üzleti vagyon]
(1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az üzleti vagyontárgyak kimutatását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
7. § [Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása]
(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a jogszabályban meghatározott tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
8. § [Az önkormányzati vagyon nyilvántartása]
(1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása háromévente történik.
9. § [Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai]
(1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 26–29. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a képviselő-testület döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
10. § [Az önkormányzati vagyon hasznosítása]
(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a város (község) önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
11. § [A követelésről lemondás szabályai]
Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.
12. § [A követelésről lemondással kapcsolatos hatáskörök]
(1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100 000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
13. § [Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása]
(1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. §-ban foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,
d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.
(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, és a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
14. § [Eljárás a tulajdonos képviseletében]
(1) A tulajdonos képviselet szabályai a következők:
a) a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,
b) az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a bizottság, vagy annak elnöke vagy a polgármester jár el,
c) az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, vagy vezetője,
d) e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörben az intézmény vezetője.
A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
(5) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, nonprofit gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.
15. § [Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk]
(1) Csengerújfalu Község Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonának meghatározott körét az Mötv. és az Nvtv., valamint e rendelet kerete között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében, a vagyon értékek megőrzése és védelme, a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek figyelembevétele mellett vagyonkezelésbe adhatja.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.
(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.
(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
16. § [Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai]
(1) Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe adása közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben történhet. Csengerújfalu Község Önkormányzat Képviselő- testülete által fenntartott költségvetési szervek, a feladatellátásba bevont egyéb, önkormányzati fenntartásban működő intézmények a feladatellátáshoz használt önkormányzati tulajdonban álló vagyont ingyenesen használják. A használat során a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a vagyon megőrzése és védelme, és a fenntartható vagyongazdálkodás szabályai szerint kötelesek eljárni.
(2) Az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz.
(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.
17. § [Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása]
(1) A forgalomképtelen vagyon:
a) tulajdonjogát nem érintő hasznosítása - amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg, a Polgármester hatáskörébe tartozik.
b) a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a Polgármester dönt.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
18. § [A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása]
(1) A 5. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megterheléséről – jogszabályban meghatározott kivétellel – , bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
19. § [Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyon kezelése]
Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat, intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, nonprofit gazdasági társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a 18. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.
20. § [Intézmények kötelezettségei a vagyon használat során]
Az önkormányzati intézmények kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyakkal jó gazda gondosságával kezelni állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
21. § [Az önkormányzati intézmény vezetőjének a vagyon használattal kapcsolatos jogosítványai]
(1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője a Képviselő- testület előzetes hozzájárulásával dönt
a) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan jellegű, vagy az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról,
b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról kétmillió forint értékhatárig,
22. § [A vagyonhasznosítással kapcsolatos bevétel]
A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.
23. § [Feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosítására vonatkozó szabályok]
Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
24. § [Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása]
(1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) A nem kizárólagos alapítói hatáskörbe tartozó kérdésekben a Képviselő-testület dönt.
(3) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságainak, vagy nonprofit gazdasági társaságainak elidegenítéssel járó jogügyleteik megkötése előtt értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.
25. § [Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása]
(1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó.
a) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát.
b) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem Csengerújfalu Község önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(3) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a 26. § (2) bekezdése szerinti jogosult dönt.
26. § [Ingóságok tulajdonjogának ingyenesen történő átruházása]
(1) Az önkormányzat tulajdonát képező ingóság tulajdonjogának ingyenesen történő átruházása esetén annak értékhatára nem haladhatja meg a 200 000 forintot.
(2) Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
27. § [Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása]
(1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonának meghatározott körét a Mötv. 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
28. § [Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásának részletszabályai]
(1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109 § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet melléklete szerinti pályáztatási szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.
(6) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő jogalany lehet.
(7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.
(10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére,
c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására
az Nvtv. 11. § (8) bekezdésének figyelembevételével.
(11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
29. § [Vagyonkezelői jog alapításának ellenértéke]
(1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot az Nvtv. 11. § (13) bekezdésben foglalt kivétellel ellenérték fejében alapíthat.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, és a vagyonnal kapcsolatos valamennyi kötelezettséget.
30. § [Vagyonkezelési szerződéskötés szabályai]
(1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, ellenértékét kivéve az Nvtv. 11. § (13) bekezdésben meghatározott esetet,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni,
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható,
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:
la) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
lb) a szerződés felmondásával,
lc) közös megegyezéssel,
ld) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
le) közös megegyezéssel,
lf) a vagyonkezelő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
lg) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisü-lésével, vagy
lh) a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.
m) felmondási idő:
ma) rendes felmondás esetén legalább 6 hónap,
mb) rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
mc) a felmondás azonnali hatállyal történhet a Mötv. 109. § (12) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
31. § [Vagyonkezeléshez kapcsolódó ellenőrzés szabályai]
(1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felelős.
(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatásét és a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat.
(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
32. § [A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai]
(1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület és bizottságai;
b) a polgármester;
c) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet. A versenytárgyalási pályázati eljárás szabályait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el az éves költségvetési törvényben, és az Nvtv-ben meghatározott értékhatárt, de legalább :
aa) ingó vagyon esetén az 15.000.000 Ft-ot,
ab) ingatlan vagyon esetén a 25.000.000 Ft-ot,-
b) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani minden egyéb, a törvény által kivételként meghatározott esetekben.
(4) A vagyonrendelet rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása,
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása,
h) a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.
(6) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani.
33. § [A követelésről való lemondásának, elengedésének szabályai]
(1) Az önkormányzati intézményt illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az Önkormányzat és a Hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében az intézmény vezetője köteles intézkedni.
(2) Az Önkormányzatot illető tőke vagy kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények)
a) 200.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
b) 200.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult
Az adott tárgyévben azonos kötelezett felé fennálló követeléseket össze kell számítani.
(3) A követelésről részben vagy egészben az alábbi okokból lehet lemondani:
a) ha a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna, vagy
b) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.
(4) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete,
b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené,
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét elnehezítené,
d) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező cég felszámolását eredményezné,
e) egyéb a kérelmezővel kapcsolatos méltányolható élethelyzet.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
34. § [ Záró rendelkezések]
Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 4/2014 (V.8.) önkormányzati rendelet.
35. § [ Hatálybalépés]
Ez a rendelet 2023. december 21-én 20 órakor lép hatályba.
Zsiga Mihály |
Magyari Ferenc |
1. melléklet a 11/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
1. A Szabályzat célja
1.1. A Pályázati Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati szempontból kiemelt jelentőséggel bíró önkormányzati ingó és ingatlanvagyon értékesítésének, hasznosításának módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét. Célja továbbá, hogy biztosítsa az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
1.2. Az e szabályzat szerinti pályázati versenyeztetés jogi jellegénél fogja ajánlati kötöttséget keletkeztet a pályázó felé a benyújtott pályázatában foglaltakra.
1.3. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló ingó, és ingatlan vagyon értékesítésére, hasznosítására, működtetésére, illetve egyéb, a tulajdonjog átruházását nem eredményező jogcímen történő átengedésére irányuló szerződés megkötését megelőző eljárásra.
2. Fogalom meghatározások
2.1. Ajánlatkérő: A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója.
2.2. Pályázó: Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.
2.3. Nyilvános pályázat: Ha a pályázók köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott pályázói körbe tartozók száma nem ismert.
2.4. Meghívásos pályázat: Az ajánlatkérő az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag az Ajánlatkérő által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
3. A pályázati versenyeztetési eljárás alapvető jellemzői
3.1. A pályáztatás célja: lakások önkormányzati ingó, illetve ingatlanvagyon értékesítése során a legkedvezőbb ajánlatot adóval, vagy a pályázati eljárás során kiírt egyéb, a szerződéskötés szempontjából, és az önkormányzat vagyoni érdeke szempontjából legelőnyösebb feltételeket teljesítő ajánlatadóval történő szerződéskötés.
3.2. A pályáztatás típusai:
3.2.1. nyilvános pályázati felhívás,
3.2.2. meghívásos pályázati felhívás,
3.3. Amennyiben egy adott pont szabályai a két típusú pályáztatás esetén eltérnek, ezt a szabályzat külön jelöli.
4. A pályáztatás jellege
4.1. A pályázati felhívás főszabály szerint nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy a pályázati felhívást nyilvánosan, a lehető legszélesebb körben kell meghirdetni, és pályázatot bárki benyújthat, aki a jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel.
4.2. Kivételesen kerülhet sor meghívásos pályázati felhívásra az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése során. A meghívásos pályázati értékesítésről az Ajánlatkérő az elidegenítéssel egyidejűleg dönt, ha a versenyeztetés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására az Ajánlatkérő által előre meghatározott befektetők, illetve partnerek részvételét teszi szükségessé, azzal, hogy a meghívásos pályázat tartalmának összhangban kell állnia az értékesítésre vonatkozó jogszabályokkal.
4.3. A pályázatot több, de legfeljebb négy fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben az ismételten kiírt fordulóban – az Ajánlatkérő által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az előző forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt, kivéve, ha az újra kiírt pályázati fordulót megelőzően nem történt ajánlattétel. Többfordulós pályázat esetén a pályázati felhívásnak és a 8. pontban foglalt pályázati dokumentációnak (a továbbiakban együtt: pályázati kiírás) tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
5. A nyilvános pályázati felhívás meghirdetése és tartalma
5.1. A nyilvános pályázati felhívást – a 7.1. pont kivételével – közzé kell tenni
5.1.1. Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján,
5.1.2. Az önkormányzat hivatalos honlapján.
5.2. A pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az 5.1. pontban foglaltakon felül az Ajánlatkérő döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető.
5.3. A pályázati felhívás kifüggesztésének valamint a médiában való megjelentetésnek az időpontja és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 15 napnak kell eltelni.
5.4. A nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
5.4.1. az Ajánlatkérő megnevezését, székhelyét,
5.4.2. a pályázati eljárás formáját (hasznosítás vagy értékesítés),
5.4.3. az értékesítéssel vagy hasznosítással érintett önkormányzati ingóvagyon beazonosítható részletezettséggel történő megnevezését, ingatlanvagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését,
5.4.4. a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét,
5.4.5. hasznosítás esetén a bérleti díjat, értékesítés esetén a minimum eladási árat, amennyiben azt az Ajánlatkérő előzetesen meghatározta, és közölni kívánja a résztvevőkkel,
5.4.6. a pályázati ajánlatok bontási időpontját, helyét,
5.4.7. a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az értesítés módját,
5.4.8. a pályázaton való részvétel részletes feltételeit tartalmazó, 8. pont szerinti dokumentáció beszerzésének helyét, idejét és módját, amennyiben nem ingyenes, az összegét, ami nem haladhatja meg a 50 ezer forint + ÁFA összeget.
6. Meghívásos pályázati felhívás
6.1. Meghívásos pályázati értékesítés esetén az Ajánlatkérő a kijelölt személyeket egyidejűleg és közvetlenül írásban hívja fel a pályázat benyújtására. Meghívásos pályázat során a pályázat benyújtására legalább kettő pályázót kell külön-külön írásban meghívni. A meghívásos pályázati felhívás ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a nyilvános pályázati felhívás, és a kiküldött meghívásoknak azonosaknak kell lenniük.
6.2. Meghívásos pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő - 8 napig tartó - kifüggesztéssel.
7. A pályázati dokumentáció tartalma
7.1. A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell:
7.2. az értékesítésre vagy hasznosításra kerülő önkormányzati ingatlanvagyon részletes leírását (az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege), meg kell jelölni továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát, annak bármilyen korlátozását;
7.3. a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben, a súlyozás mértékét meghatározva;
7.4. az értékesítésre (minimum ár, fizetés módja, pénzügyi garanciák) vagy a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket (bérleti díj, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a szerződés időtartama, a szerződés lényeges feltételeinek ismertetése);
7.5. a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét és módját;
7.6. a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, idejét, módját és az arra szóló felhívást, hogy a pályázó vagy képviselője a bontásnál jelen lehet;
7.7. a pályázók értesítésének módját;
7.8. az ingatlan megtekinthetőségének módját;
7.9. a pályázat elbírálásának időpontját, helyét, az eredményhirdetés módját és idejét;
7.10. az ajánlati kötöttség idejét;
7.11. az Ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy
7.12. a pályázat eredménytelenségét indokolás nélkül megállapíthassa, vagy a pályázati felhívást a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt indokolás nélkül visszavonja,
7.13. szükség esetén a pályázótól a pályázat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérjen,
7.14. a nyertes pályázó visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni.
7.15. a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;
7.16. a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámot;
7.17. esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások).
8. A pályázaton történő részvétel feltételei
8.1. A pályázaton történő részvételhez az alábbi okiratok vagy azok másolatának csatolása szükséges:
8.2. Átlátható szervezet esetén:
8.3. a pályázat benyújtásához képest 30 napnál nem régebbi cégkivonat,
8.4. 9.1.1.2.a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot
8.5. aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát.
8.6. Egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvány másolatát kell csatolnia. Természetes személy a személyazonosságát igazoló személyi igazolvány vagy útlevél és lakcímkártya másolatát köteles csatolni.
9. Az értékesítésre vonatkozó pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség, az ajánlati biztosíték
9.1. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát az alábbiakra vonatkozóan:
9.1.1. a pályázó neve, székhelye (lakóhelye), telefonszáma, faxszáma, e-mail címe;
9.1.2. a kiírásban foglalt követelményekre adott válaszok;
9.1.3. a pályázó rövid bemutatása; meghívásos pályázat esetén
9.1.4. a megajánlott vételár vagy ellenszolgáltatás összege;
9.1.5. a pályázati ajánlat pénzügyi feltételei, a fizetés módja és ütemezése;
9.1.6. a befizetett ajánlati biztosítékról szóló igazolást;
9.1.7. a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot;
9.1.8. a pályázati kiírásban szerepelő – elsősorban az ingatlan funkciójára, beépítésére, hasznosítására vonatkozó – kötelezettségek vállalását;
9.1.9. a pályázónak nincs köztartozása vagy az Ajánlatkérő felé fennálló egyéb tartozása;
9.1.10. ha ez a körülmény fennáll, annak tudomásul vételét, hogy az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség, vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
9.2. Az ajánlati kötöttség
9.2.1. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
9.2.2. A pályázó pályázati ajánlatához a pályázati dokumentációban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási (elő-bérleti) jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 20 napig – kötve van.
9.2.3. Az ajánlati kötöttség alól kivételt jelent, ha az Ajánlatkérő a 10.2.2. pont szerinti határidőn belül a pályázaton nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította vagy az eljárást visszavonta.
9.2.4. Amennyiben a pályázó az ajánlati kötöttségének ideje alatt pályázati ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.
9.3. Az ajánlati biztosíték
9.3.1. A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét az Ajánlatkérő határozza meg, de az nem lehet több az önkormányzati ingatlanvagyon forgalmi értékének 20%-ánál.
9.3.2. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.
9.3.3. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot és a pályázati dokumentáció díját a pályázati felhívás visszavonása, vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén a visszavonást vagy eredménytelenné nyilvánítást követő 8 munkanapon belül visszafizeti.
9.3.4. A pályázatok elbírálását követően - a nem nyertes pályázók részére - az Ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot 8 munkanapon belül visszafizeti. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték visszafizetését átutalással díjmentesen teljesíti. Amennyiben a pályázó az ajánlati biztosíték visszafizetését postai úton kéri, a visszafizetésre kerülő összegből le kell vonni a postai szolgáltatás díját.
9.3.5. A nyertes pályázó esetében a befizetett ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték az Ajánlatkérőt illeti meg.
10. A pályázatok, ajánlatok beérkeztetése, felbontása, elbírálása
10.1. A pályázatok beérkezése
10.2. A pályázatok felbontása
10.2.1. A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat az Ajánlatkérő a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. A pályázatok felbontásánál az Ajánlatkérőn, illetve az őt képviselő személyeken továbbá az önkormányzat jogi képviselőjén túl jelen lehetnek a pályázók, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.
10.2.2. A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázati ajánlat fontosabb jellemzőit (felkínált vételárat, bérleti díjat, annak megfizetésének módját és időpontját, hasznosítás módját). A pályázó a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.
10.2.3. Az Ajánlatkérő a pályázatok felbontásakor megállapítja, hogy mely pályázatok feleltek meg a kiírásban és jelen Szabályzatban foglaltaknak, azaz mely pályázatok érvényesek, és mely pályázatok érvénytelenek, a kiírásban vagy a Szabályzatban foglalt feltételeknek való meg nem felelés miatt.
10.2.4. A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az Ajánlatkérő jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 12. pontban meghatározott valamennyi adatot. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti, melyet az Ajánlatkérő egy képviselője és a jegyző hitelesíti.
10.2.5. A pályázatok felbontása minden esetbe közreműködése mellett történik.
10.3. A pályázatok elbírálása
10.3.1. A pályázatokat a vagyonrendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkör gyakorlója bírálja el.
10.3.2. A pályázatokat ajánlat kérő 30 napon belül bírálja el.
10.3.3. Az Ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
10.3.4. A pályázatok elbírálása során az Ajánlatkérő írásban felvilágosítást kérhet a pályázótól a pályázatban foglaltak pontosítása érdekében.
10.3.5. Az Ajánlatkérő kizárólag a kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázatokat.
10.3.6. A pályázatok elbírálásakor az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is. Meg kell jelölni azt a második helyezettet, akivel az Ajánlatkérő szerződést kötne abban az esetben, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna vagy attól a szerződéskötés után a nyertes részéről történő nem teljesítés végett az Ajánlatkérő elállna.
10.3.7. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.
11. Értékelési jegyzőkönyv
11.1. A pályázatok értékeléséről, elbírálásáról jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
11.1.1. a bírálat helyét és idejét,
11.1.2. a jelenlevőket,
11.1.3. a pályázó nevét, adatait,
11.1.4. a pályázat rövid értékelését, az értékelési szempontok szerint,
11.1.5. a pályázó kötelezettségvállalásait,
11.1.6. arra utalást, hogy a pályázat megfelel-e a kiírásban szereplő feltételeknek ,
11.1.7. érvénytelen pályázat esetén az érvénytelenség indokát,
11.1.8. eredménytelen pályázati eljárás esetén ennek indokát,
11.1.9. értékesítés esetén a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló mellék - kötelezettségvállalásokat),
11.1.10. a kikötött biztosítékok megfelelőségét,
11.1.11. a legelőnyösebb pályázatra vonatkozó javaslat, döntés indokát,
11.1.12. a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyezett pályázó megjelölését (ha erre mód van),
11.1.13. egyéb, a bírálók által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.
11.2. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv egy példányát és a benyújtott pályázatok egy-egy eredeti példányát.
12. Érvénytelenség, eredménytelenség
12.1. A pályázati eljárás érvényessége
12.1.1. A pályázati eljárás érvényes, ha a pályázati felhívás kiírása és a pályázat elbírálása a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt.
12.1.2. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha az eljárás során sérül a Szabályzatban foglalt eljárásrend valamely eleme.
12.2. A pályázat érvénytelensége, Érvénytelen a pályázat, ha
12.2.1. a pályázatot a pályázati kiírásban meghatározott határidő letelte után nyújtották be;
12.2.2. biztosítékadási kötelezettség esetén az ajánlati biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta az Ajánlatkérő rendelkezésére;
12.2.3. a pályázó a megvásárolni kívánt önkormányzati ingatlanvagyon vagy annak ajánlati árát nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár az Ajánlatkérő által elvárt minimum árat nem éri el;
12.2.4. a pályázó nem tett kötelező erejű jognyilatkozatot a pályázatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;
12.2.5. a pályázat 13.2.1.-13.2.4. pontokban felsoroltakon túlmenően nem felel meg a kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak.
12.3. A pályázati eljárás eredménytelensége
12.3.1. a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,
12.3.2. a pályázat eredménytelenségét az Ajánlatkérő indokolás nélkül megállapította,
12.3.3. a pályázati felhívást a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt indokolás nélkül visszavonta az Ajánlatkérő.
13. A pályázat eredményének közlése
14. A szerződés megkötése
14.1. Az Ajánlatkérő vagy annak megbízottja a szerződést – amennyiben a pályázati eljárás érvényes és eredményes – a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati dokumentációban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak pályázata érvényes és erről az Ajánlatkérő az elbíráláskor döntést hozott.
14.2. A nyertes pályázóval a szerződést az Ajánlatkérő a pályázat eredményét megállapító döntésnek a pályázó részéről történő kézhezvételtől számított 30 napon belül köti meg. Amennyiben a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a pályázó a befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. A befizetett ajánlati biztosíték utóbbi esetben az Ajánlatkérőt illeti meg.
14.3. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a pályázat aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az Ajánlatkérő a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, az Ajánlatkérő jogosult új pályázatot kiírni.
15. A pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvek, dokumentumok és a pályázati ajánlatok kezelése
15.1. A pályázó a pályázatok felbontásáig köteles titokban tartani pályázati ajánlata tartalmát, és az Ajánlatkérő által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. Ha a pályázó vagy az érdekkörében álló más személy a pályázati eljárással kapcsolatos titoktartási szabályokat megsértette, az Ajánlatkérő a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja.
15.2. Az Ajánlatkérő a pályázatok tartalmát kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.
16. Összeférhetetlenség
16.1. közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont)
16.2. munkavégzésre irányuló jogviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja,
16.3. más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja, 16.4. akitől bármely oknál fogva nem várható el a pályázati eljárás szabályos lebonyolítása.
2. melléklet a 11/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Vagyonrendelet 2. számú melléklete |
||||
Csengerújfalu Község Önkormányzata |
||||
Sorszám |
Megnevezés |
HRSZ |
Törzsvagyon |
|
Forgalomképtelen |
||||
Tulajdoni hányad |
Területe m2 |
|||
1. |
Csatorna |
0104 |
1/1 |
2572 |
2. |
0107 hrsz-ú Árok |
0107 |
1/1 |
5925 |
3. |
0112 hrsz-ú Árok |
0112 |
1/1 |
2692 |
4. |
0118 hrsz-ú Földút |
0118 |
1/1 |
1724 |
5. |
Árok |
0119 |
1/1 |
2173 |
6. |
012 hrsz Út |
012 |
1/1 |
8449 |
7. |
0121 hrsz-ú Földút |
0121 |
1/1 |
16634 |
8. |
Árok |
0122 |
1/1 |
4394 |
9. |
Árok |
0126 |
1/1 |
3437 |
10. |
0127 hrsz-ú Földút |
0127 |
1/1 |
2283 |
11. |
0129 hrsz-ú Földút |
0129 |
1/1 |
2933 |
12. |
0130 hrsz-ú Árok |
0130 |
1/1 |
1956 |
13. |
0132/2 hrsz-ú Földút |
0132/2 |
1/1 |
3571 |
14. |
Csatorna |
0134 |
1/1 |
13770 |
15. |
0135 hrsz-ú Földút |
0135 |
1/1 |
2447 |
16. |
0136 hrsz-ú Árok |
0136 |
1/1 |
1957 |
17. |
Árok |
0138 |
1/1 |
2406 |
18. |
Csatorna |
014 |
1/1 |
9381 |
19. |
0140 hrsz-ú Árok |
0140 |
1/1 |
2810 |
20. |
0142 hrsz-ú Földút |
0142 |
1/1 |
11293 |
21. |
0144 hrsz-ú Földút |
0144 |
1/1 |
5242 |
22. |
0145 hrsz-ú Árok |
0145 |
1/1 |
2366 |
23. |
0148 hrsz-ú Földút |
0148 |
1/1 |
13592 |
24. |
0149/1 hrsz-ú Árok |
0149/1 |
1/1 |
2082 |
25. |
Csatorna |
0149/3 |
1/1 |
10603 |
26. |
0152 hrsz-ú Árok |
0152 |
1/1 |
1755 |
27. |
0156 hrsz-ú Földút |
0156 |
1/1 |
4227 |
28. |
0157 hrsz-ú Árok |
0157 |
1/1 |
2817 |
29. |
016/2 hrsz-ú Földút |
016/2 |
1/1 |
2753 |
30. |
0161/20 hrsz-ú Földút |
0161/20 |
1/1 |
2267 |
31. |
0161/21 hrsz-ú Árok |
0161/21 |
1/1 |
1575 |
32. |
0161/22 hrsz-ú Árok |
0161/22 |
1/1 |
4513 |
33. |
Árok |
0162 |
1/1 |
5830 |
34. |
0163 hrsz-ú Földút |
0163 |
1/1 |
10355 |
35. |
Árok |
0165 |
1/1 |
3468 |
36. |
Árok |
0167 |
1/1 |
4102 |
37. |
0168/1 hrsz-ú Földút |
0168/1 |
1/1 |
3584 |
38. |
0169 hrsz-ú Árok |
0169 |
1/1 |
8477 |
39. |
Csatorna |
0172 |
1/1 |
2853 |
40. |
0173/2 hrsz-ú Földút |
0173/2 |
1/1 |
8244 |
41. |
Árok |
0174 |
1/1 |
2569 |
42. |
0176 hrsz-ú Földút |
0176 |
1/1 |
9544 |
43. |
0177/2 hrsz-ú Árok |
0177/2 |
1/1 |
4555 |
44. |
0178 hrsz-ú Földút |
0178 |
1/1 |
6903 |
45. |
Földuti árok |
018 |
1/1 |
40284 |
46. |
0180 hrsz-ú Földút |
0180 |
1/1 |
8100 |
47. |
0187 hrsz-ú Árok |
0187 |
1/1 |
7509 |
48. |
Csatorna |
019/1 |
1/1 |
5983 |
49. |
0190 hrsz-ú Földút |
0190 |
1/1 |
8524 |
50. |
Árok |
0192 |
1/1 |
6016 |
51. |
0193 hrsz-ú Földút |
0193 |
1/1 |
1044 |
52. |
0194/14 hrsz-ú Földút |
0194/14 |
1/1 |
8882 |
53. |
Árok |
024 |
1/1 |
2406 |
54. |
025 hrsz-ú Földút |
025 |
1/1 |
4052 |
55. |
Külterületi csatorna |
027 |
1/1 |
3285 |
56. |
Földút |
029 |
1/1 |
9580 |
57. |
Külterületi csatorna |
034 |
1/1 |
2555 |
58. |
Földúti csatorna |
037 |
1/1 |
9959 |
59. |
038 hrsz-ú Földút |
038 |
1/1 |
5968 |
60. |
039 hrsz-ú Árok |
039 |
1/1 |
8146 |
61. |
Külterületi csatorna |
041 |
1/1 |
6239 |
62. |
043 hrsz-ú Földút |
043 |
1/1 |
47141 |
63. |
044/4 hrsz-ú Földút |
044/4 |
1/1 |
2242 |
64. |
044/7 hrsz-ú Földút |
044/7 |
1/1 |
1123 |
65. |
046/6 hrsz-ú Földút |
046/6 |
1/1 |
3012 |
66. |
046/8 hrsz-ú Árok |
046/8 |
1/1 |
2973 |
67. |
Csatorna |
047 |
1/1 |
4145 |
68. |
048 hrsz-ú Földút |
048 |
1/1 |
5528 |
69. |
05 hrsz-ú Földút |
05 |
1/1 |
2611 |
70. |
Földuti csatorna |
050 |
1/1 |
31672 |
71. |
Külterületi csatorna |
052 |
1/1 |
2988 |
72. |
055 hrsz-ú Földút |
055 |
1/1 |
4188 |
73. |
06 hrsz-ú Árok |
06 |
1/1 |
2631 |
74. |
060 hrsz-ú Földút |
060 |
1/1 |
5127 |
75. |
Árok |
061 |
1/1 |
4975 |
76. |
065/3 hrsz-ú Árok |
065/3 |
1/1 |
505 |
77. |
067 hrsz-ú Földút |
067 |
1/1 |
7505 |
78. |
Árok |
075 |
1/1 |
7160 |
79. |
076 hrsz-ú Földút |
076 |
1/1 |
6769 |
80. |
078 hrsz-ú Földút |
078 |
1/1 |
4523 |
81. |
08 hrsz-ú Árok |
08 |
1/1 |
2009 |
82. |
081 hrsz-ú Földút |
081 |
1/1 |
6422 |
83. |
084/1 hrsz-ú Földút |
084/1 |
1/1 |
4556 |
84. |
Árok |
086 |
1/1 |
3381 |
85. |
087 hrsz-ú Földút |
087 |
1/1 |
3387 |
86. |
089 hrsz-ú Árok |
089 |
1/1 |
2119 |
87. |
09/10 hrsz-ú Út |
09/10 |
1/1 |
4464 |
88. |
09/2 hrsz-ú Árok |
09/2 |
1/1 |
1857 |
89. |
Földuti árok |
091 |
1/1 |
28820 |
90. |
096 hrsz-ú Földút |
096 |
1/1 |
1703 |
91. |
097 hrsz-ú Árok |
097 |
1/1 |
2128 |
92. |
099 hrsz-ú Árok |
099 |
1/1 |
3832 |
93. |
Petőfi Sándor utca |
110 |
1/1 |
9578 |
94. |
Jókai Mór köz |
149 |
1/1 |
1715 |
95. |
Jókai Mór utca |
156 |
1/1 |
4907 |
96. |
Béke utca |
179 |
1/1 |
2928 |
97. |
Dózsa György út |
18 |
1/1 |
1981 |
98. |
Kossuth út mögött Béke utcából nyíló árok |
181 |
1/1 |
220 |
99. |
Árok |
185 |
1/1 |
479 |
100. |
Katona József utca |
207 |
1/1 |
6360 |
101. |
Katona József köz |
212 |
1/1 |
1426 |
102. |
Játszótér |
224 |
idegen tulajdonon végzett beruházás |
0 |
103. |
Járda |
224 |
idegen tulajdonon végzett beruházás |
0 |
104. |
Névtelen utca |
24 |
1/1 |
568 |
105. |
Ady Endre utca |
264 |
1/1 |
4060 |
106. |
29 hrsz Bagosi út járda |
29 |
1/1 |
394 |
107. |
Kossuth-Bajcsy összekötő út |
295 |
1/1 |
2268 |
108. |
Temető út |
30 |
1/1 |
214 |
109. |
Ravatalozó |
31/5 |
1/1 |
3398 |
110. |
Kossuth-Táncsics közötti földút |
319 |
1/1 |
1120 |
111. |
Kossuth-Táncsics közötti földút |
333 |
1/1 |
1180 |
112. |
Táncsics M. út |
349 |
1/1 |
4096 |
113. |
Bajcsy Zs. Út |
350 |
1/1 |
9068 |
114. |
Zsidó temető |
374 |
1/1 |
7789 |
115. |
Tisza út I. |
440 |
1/1 |
7508 |
116. |
Tisza utakat összekötő út |
452 |
1/1 |
1509 |
117. |
Tisza utakat összekötő út |
454 |
1/1 |
955 |
118. |
Kossuth-Tisza utakat összekötő út |
477 |
1/1 |
3854 |
119. |
Tisza út II. |
478 |
1/1 |
5086 |
120. |
Tisza utakat összekötő út folytatása |
501 |
1/1 |
1003 |
121. |
Nagybányai út |
69 |
1/1 |
1874 |
122. |
Bagosi út |
98 |
1/1 |
10284 |
3. melléklet a 11/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Vagyonrendelet 3. számú melléklete |
||||
Csengerújfalu Község Önkorányzata |
||||
Sorszám |
Megnevezés |
HRSZ |
Törzsvagyon |
|
Korlátozottan forgalomképes |
||||
Tulajdoni hányad |
Területe m2 |
|||
1. |
Szennyvíztisztító-telep |
0178/2 |
1/1 |
1000 |
2. |
Sportpálya, öltöző |
0188/8 |
1/1 |
14544 |
3. |
Faluház |
154 |
1/1 |
1016 |
4. |
Napközi konyha |
182/2 |
1/1 |
3073 |
5. |
Polgármesteri Hivatal |
183 |
1/1 |
506 |
6. |
2 Szennyvízhálózat |
2 |
1/1 |
1 |
7. |
Orvosi rendelő + lakás |
221 |
1/1 |
1322 |
8. |
Közkutak 39 db |
idegen tulajdonon végzett beruházás |
0 |
|
9. |
IvóvÍzvezeték |
idegen tulajdonon végzett beruházás |
0 |
|
10. |
Idősek klubja |
297 |
1/1 |
975 |
11. |
Óvoda |
314 |
1/1 |
2625 |
4. melléklet a 11/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Vagyonrendelet 4. számú melléklete |
||||
Csengerújfalu Község Önkormányzata |
||||
Sorszám |
Megnevezés |
HRSZ |
Üzleti vagyon |
|
Forgalomképes |
||||
Tulajdoni hányad |
Területe m2 |
|||
1. |
Buszvárók, padok, szemetesek |
0/5 |
1/1 |
0 |
2. |
Szántó |
0174/11 |
74/10000 |
72 |
3. |
Erdő |
0188/1 |
1/1 |
30616 |
4. |
Erdő |
0188/2 |
1/1 |
21340 |
5. |
Agyaggödör |
0188/3 |
1/1 |
28760 |
6. |
Erdő |
0188/4 |
1/1 |
17851 |
7. |
Erdő |
0188/5 |
1/1 |
8955 |
8. |
Erdő |
0188/6 |
1/1 |
8178 |
9. |
Sportpálya, öltöző |
0188/8 |
1/1 |
14544 |
10. |
Szántó |
062/4 |
1/1 |
16936 |
11. |
Beépítetlen terület |
1/2 |
1/1 |
1176 |
12. |
Volt takarékszövetkezet |
155/2 |
1/1 |
270 |
13. |
Kossuth út 92. szám mögötti telek |
174/2 |
1/1 |
2017 |
14. |
Kossuth út 94. szám mögötti telek |
175/2 |
1/1 |
973 |
15. |
Kossuth út 96-98. mögötti telek |
176/2 |
1/1 |
3158 |
16. |
Tűzoltó szertár |
178 |
1/1 |
2801 |
17. |
Mocsár |
25 |
1/1 |
7707 |
18. |
Beépítetlen terület |
271 |
1/1 |
3752 |
19. |
Telkek mögötti terület |
311/4 |
1/1 |
1092 |
20. |
Építési telek |
311/5 |
1/1 |
1070 |
21. |
Építési telek |
311/6 |
1/1 |
1326 |
22. |
Kossuth út 131/A Óvoda melletti telek |
315 |
1/1 |
807 |
23. |
Kivett lakóház, udvar |
317 |
1/1 |
2200 |
24. |
Kossuth út 20. szám mögötti terület |
54 |
1/1 |
2782 |
25. |
Dózsa György úti temető melletti terület |
56 |
1/1 |
1826 |
26. |
Dózsa György út 3. szám alatti telek |
65 |
1/1 |
647 |
27. |
Dózsa György út 5. szám alatti lakás |
66 |
1/1 |
547 |
28. |
Dózsa György út 7. szám alatti lakás |
67 |
1/1 |
551 |
29. |
Dózsa György út 9. szám alatti lakás |
68 |
1/1 |
485 |