1. §¹ Csengerújfalu Önkormányzat megnevezése, székhelye: Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csengerújfalu Község Önkormányzata. Az önkormányzat székhelye: 4764 Csengerújfalu Kossuth út. 102.

2. § (1) A Képviselő-testületet a Polgármesterrel együtt 5 fő képviselő alkotja.

(2) Határozatképes a Képviselő-testület, ha tagjaiból legalább 3 fő jelen van.

(3)² Határozatképtelen a Képviselő-testület, ha az ülésen a (2) bekezdés szerinti képviselői létszám nincs jelen, ebben az esetben az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

(4) Minősített többségű döntéshez az önkormányzati képviselők több, mint a felének, igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

3. § (1) Az önkormányzati képviselők névsorát a 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati képviselők az általuk meghirdetett helyen és időben fogadóórát, fogadónapot tarthatnak.

(3) Az önkormányzati képviselőt a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségén ügyfélfogadási időn kívül is fogadni kell, részére a megfelelő tájékoztatást meg kell adni, kérését lehetőleg soron kívül kell teljesíteni, amennyiben annak jogi és egyéb akadálya nincs.

(4) Az önkormányzati képviselő kötelessége:

(5)³ Az önkormányzati képviselő Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Titkárságán benyújtott írásbeli előterjesztéssel, egyébként a Képviselő- testület ülésén szóbeli előterjesztés keretében, a döntéshozatal kezdeményezésének indokolásával tehet javaslatot rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára. A Képviselő- testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítéséért felelőst, és a döntés- tervezet benyújtásának határidejét. Elutasított előterjesztés esetén annak ismételten a Képviselő- testület elé történő terjesztése során az ismételt indítványhoz indokolást kell csatolni, amely bemutatja az új tényeket, jogszabályváltozást vagy körülményeket, melyek alapján az előterjesztés újratárgyalása indokolt. Az előterjesztés ismételt napirendre vételéről a Képviselő- testület hoz döntést.

(6)⁴ A képviselő az ülésről való távolmaradását a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségénél köteles bejelenteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén ezt a szabályt nem kell alkalmazni.

(7)⁵

(8)⁶

(9)⁷

(10)⁸

4. § (1)⁹ A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal ülésezik. A Képviselő- testület rendes üléseit tárgyhónap harmadik szerdai napján, 15.00. órakor tartja Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségén. A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségének hirdetőtábláján közzéteszi.

(1a)¹⁰ A Képviselő- testület ülését a jogszabályban foglalt kötelező eseteken túl össze kell hívni az éves munkaterv szerint, az önkormányzat bizottságai beszámolóinak, a közszolgáltatók éves jelentéseinek megtárgyalása esetén, a pályázati döntések határideje előtt

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendjei:

(3) A Képviselő-testület éves munkatervet hagy jóvá, amelyet a Polgármester készít elő a helyben működő pártok, társadalmi szervezetek, intézmények vezetői, közszolgáltatást nyújtó szervek, a bizottságok, valamint a jelentősebb gazdálkodó szervek vezetőinek javaslata figyelembevételével. A munkatervben nem szerepeltett javaslatról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5)¹² A Képviselő-testület a tárgyalásra benyújtott írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményeit a (6) bekezdés szerint határozza meg. Szóbeli előterjesztést a testület csak abban az esetben tárgyal, ha azt a tárgyalandó napirendek közé az ülésen felveszi.

(6) Az előterjesztés tartalmazza:

(7) A Képviselő-testület ülését Csengerújfalu Község Polgármestere, akadályoztatása esetén az Alpolgármester együttes, akadályoztatásuk esetén a Korelnök hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére az ülés összehívására a Korelnök jogosult.

(8)¹³ A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 (öt) nappal kell eljuttatni a képviselőkhöz és a meghívottakhoz, elektronikus úton. Rendkívüli érdek, vagy halaszthatatlan döntést igénylő ügyben az ülés formális meghívó nélkül telefonon vagy elektronikus úton azonnal, az ülés előtt egy órával is összehívható. Rendkívüli érdek, vagy halaszthatatlan döntést igénylő ügyek azok különösen, melyek esetében az azonnali döntéshozatal elmaradása súlyos jogkövetkezményekkel járna,- veszélyeztetné az önkormányzat működését, kárt, vagy jogsérelmet okozna az érintetteknek. Ilyenek lehetnek a természeti katasztrófák kezelése, közegészségügyi veszélyhelyzetek, a közszolgáltatások zavara esetei, sürgős pénzügyi döntések, jogszabályban előírt határidőhöz kötött döntések.

(9)¹⁴ A meghívót a településen helyben a szokásos módon (Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségének hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel) kell közzé tenni, az ülésen biztosítani kell az állampolgárok részvételének lehetőségét. A Polgármester adott napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget biztosíthat az állampolgároknak. A jelenlévők napirenden kívüli közérdekű bejelentést tehetnek.

(10) A Képviselő-testület ülését a Polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester együttes akadályoztatásuk, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Korelnök vezeti.

(11) Az ülés rendje:

(12) A Polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. A rend biztosítása érdekében intézkedéseket tehet:

(13)¹⁷ Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 20 perc lehet, mely időkeretet határozathozatallal szükség esetén a Képviselő- testület meghosszabbíthat. Az előterjesztéssel kapcsolatban a Képviselők részére hozzászólásra rendelkezésre álló időkeret hozzászólásonként legfeljebb 5 perc. A Polgármester megvonja a szót, ha a hozzászólás eltér a tárgytól, vagy időkereten túli. Elutasított előterjesztés esetén ismételt napirendre vételre akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megvitatása, és a döntéshozatal szempontjából új, releváns körülmény merült fel. Az indokolással ellátott ismételt napirendre vonatkozó előterjesztés elfogadásáról a Képviselő- testület határozatot hoz.

(14)¹⁸ Ha a Képviselő- testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt ugyanazon ügyben két egymást követő alkalommal nem hoz döntést, a Polgármester jogosult dönteni, sürgős, az önkormányzat működőképességét befolyásoló, a költséghatékonyságot szolgáló pénzügyi döntést igénylő esetekben, közszolgáltatások zavartalan fenntartása, vagy az intézmények folyamatos, zavartalan működtetéséhez szükséges kérdésekben

5. §¹⁹ (1) A döntés (szavazás) előtt a jegyzőnek szót kell adni, az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

(2) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére a Polgármester az ülést szünet elrendelésével felfüggesztheti.

(4) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(5) A határozat meghozatalához az egyszerű többséget igénylő kérdésekben a jelen lévő önkormányzati képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(6) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3) igen szavazata szükséges (minősített többség) a jogszabályban foglaltakon túl:

(7) A Képviselő-testület szavazatait nyílt szavazással, kézfelemeléssel, vagy elektronikus szavazatösszesítő berendezés használatával hozza.

(8) Egyes esetekben, amelyről a Képviselő-testület határoz, az ülésvezető név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik igen-nel, vagy nem-mel szavaznak, vagy tartózkodnak. A jegyző a szavazatokat a névsorban rögzíti, nyilatkozatukat a képviselők aláírásukkal hitelesítik.Név szerinti szavazást a transzparencia, és a nyilvános felelősségvállalás jegyében a közérdekű, vitatott vagy nagy horderejű ügyekben, ahol az átláthatóság és az elszámoltathatóság kiemelt szempont, mint a költségvetés elfogadása, vagyonkezelési vagy értékesítési ügyek, önkormányzati ingatlanok eladása, bérbeadása vagy vagyonkezelésbe adása, személyi kérdések, politikailag megosztó döntések, vagy képviselői indítvány alapján.

(9) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő indítványára a szavazás egy alkalommal történő megismétlését.

(10) Ha a nyílt szavazás során a szavazásra tett javaslat nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot, a Képviselő- testület a javaslatot elutasító döntést hoz.

(11) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, a szavazás lebonyolítására. A szavazatszámláló bizottság három tagja közül kettő fő a Képviselők közül, egy fő nem Képviselőként kerül megválasztásra. A szavazást a bizottság készíti elő, mely során a szavazólapokat, és azok összegyűjtéséhez szükséges urnát előkészíti, és a szavazólapokat kiosztja a Képviselők részére. A szavazás lebonyolítására a bizottság Képviselők által üres állapotban megtekintett, majd ezt követően lezárt urnát használ. A szavazat számlálás idejére a szavazatszámláló bizottság szünetet rendel el. A szavazás eredményét a bizottság ismerteti a Képviselő- testülettel. A titkos szavazásról, és annak eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(12) Sürgősségi indítványt a Polgármester, bizottság és a képviselő terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű döntést hoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja meg.

(13) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, a napirendek meghatározásakor dönti el, hányadik napirendként.

(14) Az ülés kezdetén közli a Polgármester a képviselők által már ülés előtt benyújtott kérdések tárgyát. A képviselők kérdéseiket a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el, ezeket szóban, vagy írásban lehet megtenni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz akkor, ha a kérdező a választ nem fogadta el. A kérdés és a válasz elmondásának időtartamáról a testület esetenként határoz.

(15) Azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Polgármester 1000,- Ft összegű rendbírsággal sújtja, melyet az erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles a mulasztással érintett képviselő befizetni.

(16) A közlés időpontjának

(17) Az ülés jegyzőkönyve:

(18) Lakossági fórumokat, amelyek a lakosság közvetlen tájékoztatását szolgálják, a testület eseti döntései alapján kell szervezni. A lakossággal való kapcsolattartás formái a képviselői fogadóóra, lakossági fórum, hirdetőtábla, Szamosangyalos Község Önkormányzatának hivatalos honlapja.

(19) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze, a meghívottak a fórum tárgya szerint érintett helyi lakosok, társadalmi és gazdasági szervezetek képviselői, külső szakértők. A lakossági fórumon a polgármester, vagy meghívott szakértő előadását követően a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat tehetnek, vagy hozzászólásokat, kezdeményezhetik a Képviselő- testület döntéshozatalát. A lakossági fórumon jegyzőkönyv készül, melyet a Polgármester ír alá, és mellékletét képezi a megjelentekről készült jelenléti ív. A lakossági fórumon elhangzott javaslatokról a Polgármester a Képviselő- testületet tájékoztatja

6. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, önkormányzati ügyekben a Képviselő-testület által döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendelt viszonyban álló, választott, testületként működő szervek.

(2)²⁰ Az állandó bizottság kettő fő képviselő, és egy fő nem képviselő taggal működik.

(2a)²¹ A képviselő-testület határozattal hozza létre az ideiglenes bizottságot. A határozatban rögzítik a bizottság célját és feladatát, a tagok számát és személyét, a működés időtartamát meghatározott időre vagy feladat elvégzéséig), a bizottság működéséhez szükséges forrásokat. Az ideiglenes bizottság ad hoc testület, amely egy konkrét ügy vizsgálatára vagy előkészítésére jön létre. A bizottság tagjai lehetnek önkormányzati képviselők, és a bizottság tárgya szerint illetékes külső szakértők. Az ideiglenes bizottság üléseit a bizottság létrehozásakor a testület által annak összehívásával megbízott személy hívja össze. A bizottság ülései jegyzőkönyvet kell vezetni, és a bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testület felé. A bizottság működése során javaslatokat tesz, előterjesztéseket készít a képviselő- testület felé. Az ideiglenes bizottság megszűnik ha a kijelölt feladatot elvégezte, ha a képviselő-testület határozattal feloszlatja.

(3)²²

(4)²³ Az önkormányzat állandó bizottsága:

(5) Vagyonnyilatkozat kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság

7. § (1) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(2)²⁴ A Képviselő-testület megválasztott bizottságainak elnevezését, személyi összetételét az 2. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a Polgármester előterjesztésére a bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításkor dönt.

8. § (1) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(2) A bizottság működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részletes működési szabályokat a bizottságok ügyrendjükben állapíthatják meg.

9. § (1)²⁵ Az ülést az Elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek az elektronikus úton küldött meghívót és az előterjesztést az ülést megelőző legalább 5 (öt) nappal kézhez kapják. A meghívó az olvasási visszaigazolás visszaküldésével átvettnek minősül.

(2)²⁶

(3)²⁷

(4) A bizottság elnöke tájékoztatja a tervezett ülésről és napirendről a képviselőket, a Polgármestert és a jegyzőt.

(5) A bizottság adott témakör feldolgozásához külső szakértőt is igénybe vehet, illetve felkérhet.

(6)²⁸

10. § (1) A Polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott, főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselő.

(2) A Képviselő-testület törvényes képviselője a Polgármester, a Képviselő-testület a képviselet esetenkénti ellátásával az Alpolgármestert, a települési képviselőt, más személyt megbízhat.

(3) A Polgármester feladatai a képviselő-testület céljaival, összhangban a következők:

(4) A Polgármester a jogszabályban megállapított hatáskörei gyakorlásán túlmenően:

(4a)²⁹ A Polgármester átruházott hatáskörben dönt az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott összegű általános tartalék felhasználásáról, melyről a soron következő Képviselő- testületi ülésen beszámol.

(4b)³⁰ A Polgármester átruházott hatáskörben dönt az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott, a Polgármester részére kijelölt saját kereten belül elkülönített pénzeszközök terhére történő kötelezettségvállalásról, melyről a soron következő Képviselő- testületi ülésen beszámol.

(4c)³¹ A Polgármester átruházott hatáskörben dönt az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben (rendkívüli települési támogatás, elemi kár vagy egyéb káresemény bekövetkezése esetén nyújtható vis maior támogatás).

(4d)³² A Polgármester átruházott hatásköreinek visszavonásáról a Képviselő- testület határozattal dönt.

(5) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Képviselő–testület következő ülésén történő tájékoztatási kötelezettsége mellett, a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával, két ülés között legfeljebb 5.000.000,-Ft erejéig kötelezettséget vállaljon az éves költségvetés terhére. A kötelezettségvállalás a kötelező és a szabadon vállalt önkormányzati feladatok ellátását, és az alapvető működtetést nem veszélyeztetheti.

(6) A Képviselő-testület a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a Képviselő-testület részére megállapított feladatok tekintetében hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

(7) A Képviselő-testület a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig elfogadott éves összesített közbeszerzési terv módosításával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

(8)³³

11. § (1) A Képviselő-testület a tagjai közül a Polgármester javaslatára titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Polgármester munkájának a segítésére, 1 (egy) fő társadalmi megbízatású Alpolgármestert választ.

(2) Az Alpolgármester ellátja a Polgármester helyettesítését távolléte, vagy akadályoztatása esetén, ellátja továbbá a Polgármester által meghatározott feladatokat. Az Alpolgármester feladatait a Polgármester irányításával látja el.

(3) A társadalmi megbízatású Alpolgármester előre meghatározott és meghirdetett időpontokban tart fogadóórát, fogadónapot. A fogadóórák időpontját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

12. § (1)³⁴ Csenger Város Polgármestere a törvényben és az álláshely betöltésére kiírt pályázatban meghatározott feltételek figyelembe vételével nevezi ki a jegyzőt és az aljegyzőt.

(2)³⁵

(3) A jegyző

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásával a Képviselő- Testület Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Pénzügyi Osztályának vezetőjét bízza meg.

13. § (1) A hivatal elnevezése: Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal

(2) Az egységes hivatal szervezeti tagozódása:

(3) Az Igazgatási Osztály alapvető feladatai a hatósági, titkársági, szervezési, a művelődési, egészségügyi, ifjúsági és az oktatási-nevelési feladatok végrehajtása, szervezése, ellenőrzése. Civil szervezetekkel, vállalkozói szférával való kapcsolattartás. Biztosítja a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködést, az Önkormányzat, és a nemzetiségi önkormányzat között kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően.

(4)³⁶ A Városfejlesztési és Pénzügyi Osztály alapvető feladatai fő feladatként ellátja a pénzügyekkel, a helyi adókkal, a költségvetéssel, könyvvitellel, anyaggazdálkodással, pénzügyi nyilvántartással, a belső és a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.

(5) Titkárság alapvető feladatai:

(6) Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Székhelytelepülésének, Kirendeltségeinek munkarendje

(7) Pénteken és ügyfélfogadási időn kívül a Hivatal nem fogad ügyfeleket,

(8) A Hivatal segíti a társadalmi és egyéb civil szervezetek, az önszerveződő közösségek működését, számukra helyiséget, hirdetési és sokszorosítási lehetőséget a Hivatal lehetőségeinek figyelembe vételével, külön eseti egyeztetés mellett biztosít.

(9)³⁸ A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján kötött közigazgatási szerződés szerint, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a Hivatal szakmai segítséget nyújt a hatósági ügyek intézéséhez, a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek munkáját felkérésre közvetlenül segíti, feladatellátásához sokszorosítási, ügyviteli és adminisztrációs támogatást nyújt. Igény esetén, a Hivatal lehetőségein belül ellát szervezési és végrehajtási feladatokat, rendezvényeik lebonyolításához helyiséget biztosít.

(10)³⁹

(11) Az iratkezelés szervezeti rendjére vonatkozó előírásokat, a közfeladatot ellátó szervezet iratkezelésére vonatkozó általános követelményeket, és annak szervezeti rendjére vonatkozó előírásokat a Jegyző iratkezelési szabályzatban szabályozza.

(12) Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv belső szervezeti egységei, osztályai közti kapcsolattartás módjai az alábbiak:

(13) Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv egyéb költségvetési szervekkel, Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségeivel, önkormányzatokkal, társhatóságokkal, dekoncentrált kormányzati szervekkel, egyéb szervekkel történő kapcsolattartás módja:

14. §⁴⁰ Csengerújfalu Község Önkormányzata Csenger Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzataként, és a társulás tagjaként együttműködik a térség területén az önkormányzatok szociális igazgatási-, és a szociális szolgáltatásokat végző intézményeinek fejlesztését, szolgáltatásaik biztosítását, működtetését és működését érintő tevékenység szervezésében. A Képviselő- testület a társulás fenntartásával, beruházási, fejlesztési források lehívásával kapcsolatos feladat- és hatáskörét, valamint a Társulás által alapított költségvetési szerv vonatkozásában, az alapító okiratban meghatározott, a költségvetési szerv fenntartásával kapcsolatos fenntartói döntések tekintetében hatásköreit Csenger Többcélú Kistérségi Társulásra átruházza. Az átruházott hatásköreinek visszavonásáról a Képviselő- testület határozattal dönt.

15. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetését kétfordulós rendszerben, rendeletben állapítja meg.

(2) Az első forduló tárgyalásán elemzi az önkormányzatok számára kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, gazdasági programot állít össze, amely számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meghatározza a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait. A program tartalmazza az igényeket, célkitűzéseket, ezek kielégítésének lehetőségeit, meghatározhatja a megvalósulás sorrendjét, illetve mindezek alternatíváit és hosszabb távú hatásait.

(3) A második forduló előtt a programot nyilvánosságra kell hozni, tárgyában esetenként közmeghallgatást lehet tartani. A második fordulóban a költségvetési törvényben előírt rendelkezések figyelembevételével önkormányzati költségvetési rendelet-tervezetet tárgyal meg a testület, amelyben elsőbbséget kell biztosítani a kötelező feladatoknak.

(4) A költségvetési rendelet-tervezet előkészítése, és annak tervezése során a Polgármester, Jegyző, a különös figyelmet fordítanak a költségvetés és az aktuális szakpolitikai prioritások közti kapcsolat viszonyának vizsgálatára, és értékelésére.

(5) Az Önkormányzat az önkormányzati tulajdonával a törvény keretein belül önállóan rendelkezik.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület közös vagyont hoz létre, a közös vagyonnal kapcsolatos kérdésekről rendeletet kell alkotni.

(7) Az (6) bekezdés szerinti rendelet megalkotásához név szerinti szavazás szükséges.

16. § (1)⁴¹

(2)⁴²

(3) Az állampolgárokra kötelezettséget előíró, illetve az egyes tervezetek vitája előtt – a testület döntése alapján – közmeghallgatást lehet tartani.

(4) Az előkészítés során a rendelet-tervezetet összhangba kell hozni a rendelet tárgyához kapcsolódó jogszabályokkal és azok keretein belül figyelembe kell venni a helyi érdekeket és szokásokat.

(5) A rendeletek kötelező szabályaihoz a testület jogkövetkezmények kapcsolását is előírhatja - szankció alkalmazása, jog megvonása. A rendelet elfogadását követően azt a helyben szokásos módon, Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségének hirdető táblájára történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A rendelet a kifüggesztés napján lép hatályba. A Képviselő-testület a halaszthatatlan intézkedést, rendeletalkotást igénylő ügyek esetében elrendelheti a rendelet azonnali kihirdetését és hatályba léptetését.

(5a)⁴³ A Polgármester, a Jegyző, az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztés keretében, a döntéshozatal kezdeményezésének indokolásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét

(6)⁴⁴ A helyi önkormányzati rendeleteket a Jegyző a községi honlapon közzéteszi, valamint elérhetők a Nemzeti Jogszabálytár felületén.

(7)⁴⁵

(8) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának szükség szerinti vizsgálatáról, egységes szerkezetbe foglalásáról.

17. § (1)⁴⁶ A Képviselő-testület jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, határozat hozatallal dönt:

(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős(ek) megnevezését.

(3)⁴⁷

(4)⁴⁸

18. § Csengerújfalu Község Önkormányzat, mint jogi személy által használt bélyegző lenyomata középen Magyarország hivatalos címerével, Csengerújfalu Község Önkormányzat körfelirattal van ellátva.

19. § (1)⁴⁹ A Szabályzat függelékei, mellékletei:

(2)⁵⁰

(3)⁵¹ A Képviselő–testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveibe történő betekintés biztosításáról ügyfélfogadási időben a jegyző gondoskodik. A Képviselő–testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveibe történő betekintésre vonatkozó kérelmeket közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kérelemként kell kezelni, azokra a vonatkozó, hatályos ágazati jogszabályok rendelkezései, és az önkormányzat közadatkezelési szabályzata az irányadó.

21. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 8-án 20 órakor lép hatályba.

(2) A 20. § 2024. október 14-én 20 órakor lép hatályba.