„1. § Csengerújfalu Önkormányzat megnevezése, székhelye: Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csengerújfalu Község Önkormányzata. Az önkormányzat székhelye: 4764 Csengerújfalu Kossuth út. 102.”

„(3) Határozatképtelen a Képviselő-testület, ha az ülésen a (2) bekezdés szerinti képviselői létszám nincs jelen, ebben az esetben az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni.”

„(5) Az önkormányzati képviselő Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Titkárságán benyújtott írásbeli előterjesztéssel, egyébként a Képviselő- testület ülésén szóbeli előterjesztés keretében, a döntéshozatal kezdeményezésének indokolásával tehet javaslatot rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára. A Képviselő- testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítéséért felelőst, és a döntés- tervezet benyújtásának határidejét. Elutasított előterjesztés esetén annak ismételten a Képviselő- testület elé történő terjesztése során az ismételt indítványhoz indokolást kell csatolni, amely bemutatja az új tényeket, jogszabályváltozást vagy körülményeket, melyek alapján az előterjesztés újratárgyalása indokolt. Az előterjesztés ismételt napirendre vételéről a Képviselő- testület hoz döntést.

(6) A képviselő az ülésről való távolmaradását a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségénél köteles bejelenteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén ezt a szabályt nem kell alkalmazni.”

„(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal ülésezik. A Képviselő- testület rendes üléseit tárgyhónap harmadik szerdai napján, 15.00. órakor tartja Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségén. A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségének hirdetőtábláján közzéteszi. ”

„(1a) A Képviselő- testület ülését a jogszabályban foglalt kötelező eseteken túl össze kell hívni az éves munkaterv szerint, az önkormányzat bizottságai beszámolóinak, a közszolgáltatók éves jelentéseinek megtárgyalása esetén, a pályázati döntések határideje előtt”

„(5) A Képviselő-testület a tárgyalásra benyújtott írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményeit a (6) bekezdés szerint határozza meg. Szóbeli előterjesztést a testület csak abban az esetben tárgyal, ha azt a tárgyalandó napirendek közé az ülésen felveszi. ”

„(8) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 (öt) nappal kell eljuttatni a képviselőkhöz és a meghívottakhoz, elektronikus úton. Rendkívüli érdek, vagy halaszthatatlan döntést igénylő ügyben az ülés formális meghívó nélkül telefonon vagy elektronikus úton azonnal, az ülés előtt egy órával is összehívható. Rendkívüli érdek, vagy halaszthatatlan döntést igénylő ügyek azok különösen, melyek esetében az azonnali döntéshozatal elmaradása súlyos jogkövetkezményekkel járna,- veszélyeztetné az önkormányzat működését, kárt, vagy jogsérelmet okozna az érintetteknek. Ilyenek lehetnek a természeti katasztrófák kezelése, közegészségügyi veszélyhelyzetek, a közszolgáltatások zavara esetei, sürgős pénzügyi döntések, jogszabályban előírt határidőhöz kötött döntések.

(9) A meghívót a településen helyben a szokásos módon (Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal Csengerújfalui Kirendeltségének hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel) kell közzé tenni, az ülésen biztosítani kell az állampolgárok részvételének lehetőségét. A Polgármester adott napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget biztosíthat az állampolgároknak. A jelenlévők napirenden kívüli közérdekű bejelentést tehetnek.”

„(13) Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 20 perc lehet, mely időkeretet határozathozatallal szükség esetén a Képviselő- testület meghosszabbíthat. Az előterjesztéssel kapcsolatban a Képviselők részére hozzászólásra rendelkezésre álló időkeret hozzászólásonként legfeljebb 5 perc. A Polgármester megvonja a szót, ha a hozzászólás eltér a tárgytól, vagy időkereten túli. Elutasított előterjesztés esetén ismételt napirendre vételre akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megvitatása, és a döntéshozatal szempontjából új, releváns körülmény merült fel. Az indokolással ellátott ismételt napirendre vonatkozó előterjesztés elfogadásáról a Képviselő- testület határozatot hoz.

(14) Ha a Képviselő- testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt ugyanazon ügyben két egymást követő alkalommal nem hoz döntést, a Polgármester jogosult dönteni, sürgős, az önkormányzat működőképességét befolyásoló, a költséghatékonyságot szolgáló pénzügyi döntést igénylő esetekben, közszolgáltatások zavartalan fenntartása, vagy az intézmények folyamatos, zavartalan működtetéséhez szükséges kérdésekben”

„5. § (1) A döntés (szavazás) előtt a jegyzőnek szót kell adni, az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

(2) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére a Polgármester az ülést szünet elrendelésével felfüggesztheti.

(4) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(5) A határozat meghozatalához az egyszerű többséget igénylő kérdésekben a jelen lévő önkormányzati képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(6) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3) igen szavazata szükséges (minősített többség) a jogszabályban foglaltakon túl:

(7) A Képviselő-testület szavazatait nyílt szavazással, kézfelemeléssel, vagy elektronikus szavazatösszesítő berendezés használatával hozza.

(8) Egyes esetekben, amelyről a Képviselő-testület határoz, az ülésvezető név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik igen-nel, vagy nem-mel szavaznak, vagy tartózkodnak. A jegyző a szavazatokat a névsorban rögzíti, nyilatkozatukat a képviselők aláírásukkal hitelesítik.Név szerinti szavazást a transzparencia, és a nyilvános felelősségvállalás jegyében a közérdekű, vitatott vagy nagy horderejű ügyekben, ahol az átláthatóság és az elszámoltathatóság kiemelt szempont, mint a költségvetés elfogadása, vagyonkezelési vagy értékesítési ügyek, önkormányzati ingatlanok eladása, bérbeadása vagy vagyonkezelésbe adása, személyi kérdések, politikailag megosztó döntések, vagy képviselői indítvány alapján.

(9) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő indítványára a szavazás egy alkalommal történő megismétlését.

(10) Ha a nyílt szavazás során a szavazásra tett javaslat nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot, a Képviselő- testület a javaslatot elutasító döntést hoz.

(11) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, a szavazás lebonyolítására. A szavazatszámláló bizottság három tagja közül kettő fő a Képviselők közül, egy fő nem Képviselőként kerül megválasztásra. A szavazást a bizottság készíti elő, mely során a szavazólapokat, és azok összegyűjtéséhez szükséges urnát előkészíti, és a szavazólapokat kiosztja a Képviselők részére. A szavazás lebonyolítására a bizottság Képviselők által üres állapotban megtekintett, majd ezt követően lezárt urnát használ. A szavazat számlálás idejére a szavazatszámláló bizottság szünetet rendel el. A szavazás eredményét a bizottság ismerteti a Képviselő- testülettel. A titkos szavazásról, és annak eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(12) Sürgősségi indítványt a Polgármester, bizottság és a képviselő terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű döntést hoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja meg.

(13) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, a napirendek meghatározásakor dönti el, hányadik napirendként.

(14) Az ülés kezdetén közli a Polgármester a képviselők által már ülés előtt benyújtott kérdések tárgyát. A képviselők kérdéseiket a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el, ezeket szóban, vagy írásban lehet megtenni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz akkor, ha a kérdező a választ nem fogadta el. A kérdés és a válasz elmondásának időtartamáról a testület esetenként határoz.

(15) Azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Polgármester 1000,- Ft összegű rendbírsággal sújtja, melyet az erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles a mulasztással érintett képviselő befizetni.

(16) A közlés időpontjának

(17) Az ülés jegyzőkönyve:

(18) Lakossági fórumokat, amelyek a lakosság közvetlen tájékoztatását szolgálják, a testület eseti döntései alapján kell szervezni. A lakossággal való kapcsolattartás formái a képviselői fogadóóra, lakossági fórum, hirdetőtábla, Szamosangyalos Község Önkormányzatának hivatalos honlapja.

(19) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze, a meghívottak a fórum tárgya szerint érintett helyi lakosok, társadalmi és gazdasági szervezetek képviselői, külső szakértők. A lakossági fórumon a polgármester, vagy meghívott szakértő előadását követően a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat tehetnek, vagy hozzászólásokat, kezdeményezhetik a Képviselő- testület döntéshozatalát. A lakossági fórumon jegyzőkönyv készül, melyet a Polgármester ír alá, és mellékletét képezi a megjelentekről készült jelenléti ív. A lakossági fórumon elhangzott javaslatokról a Polgármester a Képviselő- testületet tájékoztatja”

„(2) Az állandó bizottság kettő fő képviselő, és egy fő nem képviselő taggal működik. ”

„(2a) A képviselő-testület határozattal hozza létre az ideiglenes bizottságot. A határozatban rögzítik a bizottság célját és feladatát, a tagok számát és személyét, a működés időtartamát meghatározott időre vagy feladat elvégzéséig), a bizottság működéséhez szükséges forrásokat. Az ideiglenes bizottság ad hoc testület, amely egy konkrét ügy vizsgálatára vagy előkészítésére jön létre. A bizottság tagjai lehetnek önkormányzati képviselők, és a bizottság tárgya szerint illetékes külső szakértők. Az ideiglenes bizottság üléseit a bizottság létrehozásakor a testület által annak összehívásával megbízott személy hívja össze. A bizottság ülései jegyzőkönyvet kell vezetni, és a bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testület felé. A bizottság működése során javaslatokat tesz, előterjesztéseket készít a képviselő- testület felé. Az ideiglenes bizottság megszűnik ha a kijelölt feladatot elvégezte, ha a képviselő-testület határozattal feloszlatja.”

„(4) Az önkormányzat állandó bizottsága:”

„(2) A Képviselő-testület megválasztott bizottságainak elnevezését, személyi összetételét az 2. függelék tartalmazza.”

„(1) Az ülést az Elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek az elektronikus úton küldött meghívót és az előterjesztést az ülést megelőző legalább 5 (öt) nappal kézhez kapják. A meghívó az olvasási visszaigazolás visszaküldésével átvettnek minősül.”

„(4a) A Polgármester átruházott hatáskörben dönt az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott összegű általános tartalék felhasználásáról, melyről a soron következő Képviselő- testületi ülésen beszámol.

(4b) A Polgármester átruházott hatáskörben dönt az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott, a Polgármester részére kijelölt saját kereten belül elkülönített pénzeszközök terhére történő kötelezettségvállalásról, melyről a soron következő Képviselő- testületi ülésen beszámol.

(4c) A Polgármester átruházott hatáskörben dönt az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben (rendkívüli települési támogatás, elemi kár vagy egyéb káresemény bekövetkezése esetén nyújtható vis maior támogatás).

(4d) A Polgármester átruházott hatásköreinek visszavonásáról a Képviselő- testület határozattal dönt.”

„(1) Csenger Város Polgármestere a törvényben és az álláshely betöltésére kiírt pályázatban meghatározott feltételek figyelembe vételével nevezi ki a jegyzőt és az aljegyzőt.”

„(4) A Városfejlesztési és Pénzügyi Osztály alapvető feladatai fő feladatként ellátja a pénzügyekkel, a helyi adókkal, a költségvetéssel, könyvvitellel, anyaggazdálkodással, pénzügyi nyilvántartással, a belső és a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.”

„(9) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján kötött közigazgatási szerződés szerint, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a Hivatal szakmai segítséget nyújt a hatósági ügyek intézéséhez, a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek munkáját felkérésre közvetlenül segíti, feladatellátásához sokszorosítási, ügyviteli és adminisztrációs támogatást nyújt. Igény esetén, a Hivatal lehetőségein belül ellát szervezési és végrehajtási feladatokat, rendezvényeik lebonyolításához helyiséget biztosít.”

„14. § Csengerújfalu Község Önkormányzata Csenger Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzataként, és a társulás tagjaként együttműködik a térség területén az önkormányzatok szociális igazgatási-, és a szociális szolgáltatásokat végző intézményeinek fejlesztését, szolgáltatásaik biztosítását, működtetését és működését érintő tevékenység szervezésében. A Képviselő- testület a társulás fenntartásával, beruházási, fejlesztési források lehívásával kapcsolatos feladat- és hatáskörét, valamint a Társulás által alapított költségvetési szerv vonatkozásában, az alapító okiratban meghatározott, a költségvetési szerv fenntartásával kapcsolatos fenntartói döntések tekintetében hatásköreit Csenger Többcélú Kistérségi Társulásra átruházza. Az átruházott hatásköreinek visszavonásáról a Képviselő- testület határozattal dönt. ”

„(5a) A Polgármester, a Jegyző, az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztés keretében, a döntéshozatal kezdeményezésének indokolásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét”

„(6) A helyi önkormányzati rendeleteket a Jegyző a községi honlapon közzéteszi, valamint elérhetők a Nemzeti Jogszabálytár felületén. ”

„(1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, határozat hozatallal dönt:

„(1) A Szabályzat függelékei, mellékletei:

„(3) A Képviselő–testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveibe történő betekintés biztosításáról ügyfélfogadási időben a jegyző gondoskodik. A Képviselő–testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveibe történő betekintésre vonatkozó kérelmeket közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kérelemként kell kezelni, azokra a vonatkozó, hatályos ágazati jogszabályok rendelkezései, és az önkormányzat közadatkezelési szabályzata az irányadó.”