Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvényt, amelyben az önkormányzatok részére biztosított központi forrásokról, és az önkormányzat költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokról is rendelkezett, amely a 2025. évi költségvetés előkészítése, illetve végrehajtása során jelentősen meghatározza az önkormányzatok gazdálkodását.

A törvény alapján terveztük meg az önkormányzat feladataihoz igénybe vehető központi forrásokat, a költségvetés készítése során alkalmaztuk a központi jogszabályokban és a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott előírásokat.

A költségvetésről, valamint az államháztartásról szóló törvényekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a hivatkozott határozatok szellemében elvégzett tervezési folyamat eredményeként az önkormányzat 2025. évi költségvetésének megtárgyalására az előterjesztés és a mellékletei alapján teszek javaslatot, amelyet az alábbiak szerint indokolok.

A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2025. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszeren alapul.

Az önkormányzatok finanszírozásában – a korábbi évekhez hasonlóan – 2025-ben is megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a munkahelyek megvédését, egyúttal a szomszédos ország területén zajló fegyveres konfliktus negatív hatásainak mérséklését szolgáló intézkedések.

A kormány által benyújtott 2025. évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A 2025-ös költségvetés fókusza a gazdaságfejlesztésre, a béremelésre, az otthonteremtésre és a családtámogatásra helyeződik, ugyanakkor továbbra is prioritás az ország fizikai és gazdasági biztonságának a garantálása, valamint az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszer fenntartása. A 2025. évi költségvetést e fenti prioritások alapján tervezte a kormány.

A fenti általános elvek mellett az önkormányzati finanszírozás tekintetében a jövő év legfőbb célkitűzése az energiahatékony gazdálkodás kialakítása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése és a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése. A költségvetési törvény több jogcím esetében is megteremti a lehetőségét – a törvényi előirányzatok keretein belül a tényszámokhoz igazodóan – kiegészítő források esetleges biztosításának a települések számára.

Az önkormányzatot megillető állami támogatások – előző évhez hasonlóan – kötött felhasználással, feladatfinanszírozásként kerülnek átadásra a település részére, a központi költségvetés csak a kötelező önkormányzati feladatokra biztosít támogatást, az önként vállalt feladatokat a településnek a saját bevételei terhére lehet finanszírozni.

Összességében megállapítható, hogy a kötelező feladatokra biztosítható állami támogatások nem fedezi teljes egészében az önkormányzat kötelező feladatainak kiadásait, az önkormányzati költségvetés rendkívüli központi támogatás nélkül nem hajtható végre.

A település tárgyévi működési célú kiadásai 18.762.316 Ft-tal haladják meg a működési célú bevételeket, a hiányzó forrás fedezetére javasoljuk tervezni - egyéb központi támogatás jogcímen- a költségvetési törvényben biztosított rendkívüli központi támogatást.

A költségvetési rendelet-tervezetben a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként 20.146.902 Ft költségvetési hiány szerepel, melynek indoka, hogy az államháztartási szabályok szerint a költségvetési bevételeknek nem része a költségvetési maradvány. A település hiányát az előző évi költségvetési maradvány teljes mértékben fedezi.

A település biztonságos működtetése, valamint a fizetőképesség megőrzése érdekében továbbra is takarékosság kell, hogy jellemezze a gazdálkodást, a szociális kiadások tekintetében továbbra is javasoljuk a rászorultság elvének fokozott érvényesítését, a foglalkoztatás elősegítésére a START munka mintaprogramok és egyéb közfoglalkoztatási lehetőségek maximális kihasználását.

Az önkormányzati gazdálkodás vitele során úgy javasoljuk a kifizetések ütemezését az egyes feladatokhoz kapcsolódó döntéshozatalt, hogy azok minden tekintetben és mértékben igazodjanak az önkormányzati bevételek teljesülésének üteméhez és nagyságrendjéhez. Elsőrendű a kötelező feladatok és a kötelező közszolgáltatások biztosítása, az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik az alapfeladatok ellátását.

A település fejlesztései tekintetében törekedni kell a település önfenntartó képességének javítására, a lakosság jogos igényeinek kielégítésére, és figyelembe kell venni a település teherbíró-képességét.