Az államháztartási törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján a tárgyévi hiány finanszírozásának módjáról a képviselő-testületnek rendelkezni kell. A stabilitási törvény szerint működési célra csak likvid hitel vehető fel, a likvid hitelt a költségvetési év végével vissza kell fizetni, azt csak év közben átmeneti finanszírozást szolgálhat. Ennek figyelembevételével megállapítható, hogy működési költségvetési hiány nem tervezhető, a tárgyévi költségvetési hiány finanszírozására csak költségvetési maradvány kerülhet számbavételre, annak külső finanszírozása (hitel) nem megengedett.

A finanszírozási bevételek jogcímen 30.789.515 Ft maradvány igénybevételével számol a költségvetés az alábbiak szerint:

Személyi juttatások:

E jogcímen a költségvetés 152.384.264 Ft nagyságrenddel számol. Itt került tervezésre a falugondnok, a közfoglalkoztatottak bére, a választott tisztségviselők bére/tiszteletdíja és költségtérítése.

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó:

A jogszabályban meghatározott mértékű szociális hozzájárulási adó került tervezésre a fenti bérek és tiszteletdíjak vonatkozásában, összesen 13.320.938 Ft összegben.

Dologi kiadások:

Az önkormányzati dologi kiadásai 101.399.228 Ft összegben került megtervezésre az előző évi adatok – és sajátosságok – , továbbá a folyamatban lévő projektek szakmai szolgáltatásainak figyelembe vételével.

A KSH hivatalos információja szerint a 2025. évi átlagos infláció 4,4% volt. Az infláció hatását a központi támogatás nem kezeli, ezért a település likvid helyzetének megőrzésének érdekében további takarékossági intézkedések szükségesek.

A szociális kiadások tervezett nagyságrendje 27.831.000 Ft, egyezően az e célra biztosított központi támogatással.

A háziorvosi alapellátást, mint szolgáltatást jelenleg az önkormányzat látja el a NEAK-kal kötött szolgáltatási szerződés alapján Csengerújfalu és Ura községekben. A háziorvost jelenleg az OKFŐ foglalkoztatja, erre külön megállapodás született, melyet a képviselő-testület hagyott jóvá. A feladatellátás finanszírozását az ágazati támogatások biztosítják.

A szociális alapszolgáltatási feladatait a település a Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó intézményén keresztül látja el, a helyi szociális tagintézmény tekintetében megtörtént az egyeztetés, mely alapján megállapítható, hogy ez évben is kötött felhasználású támogatást biztosít a központi költségvetés a feladatellátásra, ugyanakkor az egyes alapellátásokra biztosított támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. 2026. évben is ösztönző támogatást lehet igénybe venni abban az esetben, ha társulás keretében látja el a feladatot az önkormányzat. A szociális alapellátások tekintetében 15 % béremelés került végrehajtásra 2026. január 01-jétől, melynek fedezetét biztosítja a központi költségvetés.

A csengeri tűzoltó egyesület részére tagdíj került megtervezésre 458.550 Ft nagyságrendben, megállapodás szerint. A Kistérségi Társulás részére 85.000 Ft tagdíj került tervezésre. A szociálisan rászorultak felsőfokú tanulmányainak támogatásához a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszer keretében 90.000 Ft önkormányzati támogatás került tervezésre. Sportegyesület részére 1.000.000,- Ft támogatás, a Mentésügyért Alapítvány részére 100.000,- Ft támogatás került tervezésre.

Az előre nem látható kiadások illetve az előre nem tervezhető bevétel kiesések kezelésére tartalék tervezése kötelező a költségvetésben, a tervezett szerint 6 millió forint általános tartalék került tervezésre.

A tervezett fejlesztési kiadások összege 87.610.637,- Ft, melyből beruházási kiadásként 74.393.347,- Ft, míg felújítási kiadásként 13.217.290,- Ft került megtervezésre. Beruházásként került tervezésre a külterületi útfejlesztés 73.671.142,- Ft-tal, továbbá a háziorvosi alapellátás eszközfejlesztése 722.205,- Ft nagyságrendben.

Felújításként került megtervezésre a Versenyképes Járások Program keretében a háziorvosi alapellátás fejlesztése 3.717.290,- Ft összegben, valamint az óvodai játszótér felújítása 9.500.000,- Ft összegben.

Az előző év decemberében leutalt megelőlegezett állami támogatás visszafizetése 5.000.215 Ft.

Az Áht. 24. §.(4) bekezdésében előírt, tájékoztató jelleggel bemutatott mérlegeket és kimutatásokat szöveges indoklással kell bemutatni. A tájékoztató táblázatok az előterjesztés mellékleteként kerültek becsatolásra.

Az önkormányzati bevételek tekintetében megállapítható, hogy az önkormányzat helyi adó bevétele 2026. évben jelentősen nem nőtt előző évhez képest. A helyi adók tekintetében a lakosság teherbíró képességét figyelembe véve az adómértéke tovább nem növelhető, új adónemet a Képviselő-testület nem vezet be. A háborús veszélyhelyzetben nem fogalmazódott meg javaslatként sem új adó bevezetése, sem a meglévő adómértékek növelése.

Az önkormányzat működési bevételeit elemezve a mérsékelt növekedés jellemző középtávon.

Az állami támogatások rendszere alapvetően nem változott, ún. feladatfinanszírozást biztosít a központi költségvetés elszámolási kötöttség mellett. A központi támogatások tekintetében megállapítható, hogy azok fajlagos összege lényeges változást nem mutat, így várhatóan a december hónapban bejelentett bérintézkedések forrását év közben póttámogatásként biztosítja a központi költségvetés. A település működőképességét a korábbi években is csak kiegészítő támogatással tudta biztosítani a város, a hiány fedezetére javasoljuk ez évben is rendkívüli támogatási igény benyújtását. Az Önkormányzat a kötelező feladatok nagy részét társulási formában látja el. Az előző évhez hasonlóan a Társulások feladatellátásával összefüggő teljes normatív állami támogatást a székhely önkormányzat igényli. Az önkormányzat fejlesztési kiadásait alapvetően meghatározza a jelenleg folyamatban lévő beruházások befejezése, ugyanakkor prioritás az új Uniós ciklus keretében kiírásra kerülő pályázatok előkészítése és benyújtása.

Hitelállománnyal a település nem rendelkezik, több évet érintő működés és fejlesztési kötelezettsége nincs.

A települési önkormányzat a helyi adókból mentességet, illetve kedvezményt nem biztosít, a jogszabályban felsorolt lehetőségek közül helyiségek hasznosítása esetében fordulhat elő mentesség, tapasztalati adatok alapján 61.000 Ft kedvezmény került számbavételre.

Az önkormányzatot megillető állami támogatások – előző évhez hasonlóan – kötött felhasználással, feladatfinanszírozásként kerülnek átadásra a település részére, a központi költségvetés csak a kötelező önkormányzati feladatokra biztosít támogatást, az önként vállalt feladatokat a településnek a saját bevételei terhére lehet finanszírozni.

Összességében megállapítható, hogy a kötelező feladatokra biztosítható állami támogatások nem fedezi teljes egészében az önkormányzat kötelező feladatainak kiadásait, az önkormányzati költségvetés rendkívüli központi támogatás nélkül nem hajtható végre.

A település tárgyévi működési célú kiadásai 29.156.294 Ft-tal haladják meg a működési célú bevételeket, a hiányzó forrás fedezetére javasoljuk tervezni - egyéb központi támogatás jogcímen - a költségvetési törvényben biztosított rendkívüli központi támogatást.

A költségvetési rendelet-tervezetben a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként 25.789.300 Ft költségvetési hiány szerepel, melynek indoka, hogy az államháztartási szabályok szerint a költségvetési bevételeknek nem része a költségvetési maradvány. A település hiányát az előző évi költségvetési maradvány teljes mértékben fedezi.

A település biztonságos működtetése, valamint a fizetőképesség megőrzése érdekében takarékossági, racionalizáló intézkedések bevezetését javasoljuk, a szociális kiadások tekintetében a rászorultság elvének fokozott érvényesítését, a foglalkoztatás elősegítésére a START munka mintaprogramok és egyéb közfoglalkoztatási lehetőségek maximális kihasználását.

Az önkormányzati gazdálkodás vitele során úgy javasoljuk a kifizetések ütemezését az egyes feladatokhoz kapcsolódó döntéshozatalt, hogy azok minden tekintetben és mértékben igazodjanak az önkormányzati bevételek teljesülésének üteméhez és nagyságrendjéhez. Elsőrendű a kötelező feladatok és a kötelező közszolgáltatások biztosítása, az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik az alapfeladatok ellátását.

Prioritást élvez az energiával történő takarékosság, erre vonatkozóan a Képviselő-Testület a döntéseit meghozta.

A település fejlesztései tekintetében törekedni kell a település önfenntartó képességének javítására, a lakosság jogos igényeinek kielégítésére, és figyelembe kell venni a település teherbíró-képességét.