Kántorjánosi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelete

Kántorjánosi Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2018. 02. 01

Kántorjánosi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelete

Kántorjánosi Község Helyi Építési Szabályzatáról

2018.02.01.

Kántorjánosi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában, Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában, Nemzeti Park Igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában, Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában, Területi vízügyi hatóság a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában, Országos vízügyi főigazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában, Területi vízügyi igazgatási szervnek a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában, Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában, Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában, Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában, Közlekedésért felelős miniszternek a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában, Légiközlekedési hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában, Katonai légügyi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A 14. b) pontjában, Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában, Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában, Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában, Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában, Honvédelemért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában, Megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában, Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában, Országos Atomenergia Hivatal a 9. melléklet táblázatának A24. pontjában, Budapesti Főváros Kormányhivatala a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben, valamint a szomszédos települések önkormányzatainak (Baktalórántháza, Vaja, Őr, Hodász, Nyírderzs, Ófehértó, Nyírgyulaj) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, valamint Kántorjánosi Község Önkormányzat Képviselő Testületének 13/2017. (VI.27) számú rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Kántorjánosi Község teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv) továbbá az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint a T-11/2016. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási tervek módosításával van lehetőség.

1.1.1. Közterület kialakítására vonatkozó előírások

2. § 1. A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat, építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló, közterület alakítási tervet készíttethet.

2. A közterület alakítási tervet az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá.

3. Építési telek megközelítésére, és közmű elhelyezésére magánutat lehet kialakítani.

1.1.2 Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon ábrázolt és jelen rendelet 7. mellékletének táblázatában számba vett területek. A régészeti területeket - adatszolgáltatás alapján - minden módosítás alkalmával felülvizsgálni, aktualizálni kell.

(2) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(3) A település közigazgatási területén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 3m2/fa méretűnek kell lennie.

(4) Falusias lakóövezetekben az utcaképet alakító épületek ritmusának biztosítása érdekében kialakítható telekterületek legfeljebb 40,0 méter utcafronti szélességűek lehetnek.

1.1.1. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § 1. A település közigazgatási területén található védett természeti értékeket - NATURA200 területek - a szabályozási tervek rögzítik.

2. Az építmények elhelyezése során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.

3. A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan építési tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

4. Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.

5. Közművezetékeket minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat magterület övezetével érintett, felszín alatti elhelyezéssel kell létesíteni.

6. A szabályozási terveken jelölt ökológiai hálózat folyosó övezetével érintett területeken épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.

1.1.1. Környezetvédelmi előírások

1.1.1.1 Zaj- és rezgés elleni védelem

5. § 1. Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi célra szolgáló épületet, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad kialakítani, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

2. A zaj elleni védelmi zónák tagolása:

a) csendes zóna: a temető, a közparkok és a sport területek,

b) átlagos érzékenységű zóna: minden egyéb települési terület,

c) nem érzékeny zóna: az igazgatási területnek az S-1 jelű tervlapon lehatárolt tervezési területe, kivéve az a) pontban felsoroltak.

1.1.1.2 Fényszennyezés elleni védelem

6. § 1. A fényszennyezés elleni védelmi szabályai:

a) a sport és a szórakoztató/szolgáltató létesítményeken, illetve azok ingatlanján lefelé világító fényforrásokat lehet elhelyezni,

b) középületek, közparkok, emlékművek, díszkertek kivilágításához használt fényforrások fényét lefelé kell irányítani, vagy védőburával illetve árnyékoló pajzzsal kell ellátni,

c) nem közterületi fényforrás elhelyezésekor úgy kell megoldani, hogy az általa vetett fénynyaláb az ingatlan határát nem lépheti át.

2. A gazdasági és mezőgazdasági üzemi területeken lefelé világító fényforrásokat lehet elhelyezni.

3. Abban az esetben tekinthető lefelé világítónak egy fényforrás, ha az általa vetett fénynyaláb/fénykúp határoló felületének minden alkotója és a horizont min. 20 fokos szöget zárnak be.

1.1.1.1 Környezeti károk elleni védelem

7. § 1. Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű céljára szolgáló épület védőtávolsága a belterület határát nem érintheti.

2. A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak felszín feletti, fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

3. Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.

4. Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatására szolgáló épületek helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.

5. Beépítésre szánt területeken, valamint egyéb tereprendezéssel érintett területeken a humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára kell teríteni.

1.1.1. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

8. § 1. A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:

a) az építési telken talajfeltöltést alkalmaznak és

b) az épületek létesítésénél, az alapozási/vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az megjelenő belvíz ellenére is biztonságosan funkcionáljon, mindenféle épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül.

c) vagy a vízelvezetés, belvízrendezés keretében megoldásra kerül az egész érintett telektömbben.

2. A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy az ilyen területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kár ne okozzon.

1.1.1. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)

9. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.

1.1.2. Közművek előírásai

10. § 1. Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettség fokozatokat a 8. melléklet táblázata tartalmazza.

2. A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig.

3. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.

4. A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

1.1.1. Építés általános szabályai

11. § 1. Melléképítmény önállóan – kivéve közműbekötések műtárgyai -, főépítmény nélkül nem építhető.

2. Kialakult beépítési területen – az érintett ingatlan két oldalán legalább összesen 5 főépülettel beépített építési telek van - foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

3. Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezetei paraméter és védőtávolságok betartásával és a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

4. Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét.

5. Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani. Műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.

6. Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek csak zárványtelek (közterületi kapcsolattal nem rendelkező) esetén alakítható ki. Kivéve ahol az építési övezet előírása másként nem rendelkezik.

7. Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet az utcai telekhatárral párhuzamosan vagy az oldalhatárra merőlegesen kell építeni a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

8. A szabályozási terven jelölt védett településszerkezeti határvonalon belül minden építési övezetben az előkert mélysége kialakultnak tekintendő. Az ezen kívüli építési övezetekben – kivéve ahol a szabályozási terven külön ábrázolásra került építési vonal - az alábbiak szerint alakul:

a) lakóterületeken 3-5 méter közötti,

b) mezőgazdasági üzemi és gazdasági területeken 10-15 méter közötti,

c) egyéb különleges beépítésre szánt területeken 3-5 méter közötti.

9. Új utcai kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

10. Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros fasor telepítését jelenti. Lakóterületen belül egyszintes növényállomány alakítandó ki.

b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

11. A szabályozási terveken jelölt védelmi sávokban épületet, építményt elhelyezni nem lehet (autópálya nyomvonalsávjának és szénhidrogén hálózat biztonsági sávjának területe).

1.1.1. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

12. § Kántorjánosi a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

1.2.. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

1.2.1.1. Lakó területek előírásai

13. §

Falusias lakóterület

1. A falusias lakóterület jellemzően nagytelkes, legfeljebb 6,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
a) A falusias lakóterület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) lakó,
ab) mező- és erdőgazdasági,
ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari,
ad) kereskedelmi, szolgáltató,
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
af) igazgatási,
ag) kulturális, közösségi, szórakoztató,
ah) sport,
ai) és szállás (max. 8 vendégszobát tartalmazó) rendeltetéseket tartalmazhatják
b) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:
ba) közmű becsatlakozási műtárgy,
bb) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
bc) kerti építmény,
bd) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
be) csapadékvíz gyűjtő,
bf) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldséges verem,
bg) állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,
bh) mezőgazdasági géptároló
bj) háztartással összefüggő egyéb tároló.
2. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
3. Az építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.
4. Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken, szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak (oldalkert legkisebb mérete 4 m). Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza (oldalkert legkisebb mérete 4 m).
4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 0%-a.
5. Az övezetben az utcafronti telekhatártól mért 35,0 méter távolsági állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
6. Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól legalább 25,0 méter távolságra helyezhető el.
7. Az övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.
8. Az övezet építési telkein belül összesen 2 lakó rendeltetésű egység helyezhető el.

1.1.1.1. Vegyes területek előírásai

14. §

Településközponti terület

1. A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
a) A településközponti terület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) lakó,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
ac) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ad) kulturális, közösségi szórakoztató,
ae) igazgatási, iroda,
af) sport,
ag) és a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató is rendeltetéseket tartalmazhatják
2. Az övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, és a 2,5 méter épületmagasságot.
3. Az építési övezetek paramétereit a 2. melléklet tartalmazza.
4. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
5. Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
6. Az építési telek építési oldalán, illetve a hátsó telekhatárán álló határfalat legalább tűzfalként kell kialakítani.
7. Az övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.
8. Az övezet építési telkein belül összesen 4 lakó rendeltetésű egység helyezhető el.

15. §

Hétvégi házas üdülő

1. A hétvégi házas területen elsősorban a 4,5 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
a) A hétvégi házas terület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) üdülő,
ab) sport.
2. Az övezetben állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
3. Az építési övezetek paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
4. Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 16,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
5. Az övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

1.1.1.1 Gazdasági területek előírásai

16. §

Gazdasági területek

1. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
a) Az övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet építési helyén belül elhelyezhető főépületek:
aa) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
ac) egyéb irodaépület,
ad) sportlétesítmény.
c) A zóna területén elhelyezhetők:
ba) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott gazdasági célú létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik,
bb) oktatási, szociális épületek.
d) Az építési övezetek paramétereit az 4. melléklet tartalmazza.
e) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadon álló épület elhelyezés is lehet, ha a telek legalább 24,0 m széles és a kötelező oldalkerti méret betartható, valamint a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
f) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
2. Egyéb (ipari) gazdasági terület (Ge)
a) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet területén az a) pontban felsorolt építmények helyezhetők el.
c) Az övezet területén elhelyezhetők:
bc) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott gazdasági célú létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
bd) oktatási, szociális épületek (önálló rendeltetési egységként nem helyezhetőek el)
d) Az építési övezetek paramétereit a 5. melléklet tartalmazza.
e) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.

1.1.1.1. Különleges területek előírásai

17. §

Különleges (beépítésre szánt) terület

1. A különleges beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozó paramétereket a 6. melléklet tartalmazza
2. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kü):
a) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, kis- és nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari rendeltetés befogadására alkalmas.
b) Az építési övezetben elhelyezhető energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási tevékenység rendeltetésű építmény. Az építési övezetben elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
c) Az övezetben lakó rendeltetésű épület önállóan nem helyezhető el.
d) A keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak felszín feletti, vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban lehet.
e) Az állattartó épületeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani.
f) Trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetőek el közelebb 100,0 méternél felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.
g) A technológiához kötődő toronyszerű építmények (pl.: tartályok, silók, …stb.) esetében a max. megengedett épületmagasság 21,0 méter.
h) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
3. Különleges sport terület (Ksp):
a) Az övezetben elhelyezhető épületek szabadidős és szabadtéri sport kiszolgálását célzó rendeltetéseket tartalmazhatják.
b) A területen önállóan is elhelyezhetőek rekreációs, pihenő funkcióhoz kapcsolódó építmények, létesítmények is.
c) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.

1.1.1. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

1.1.1.1 Különleges területek előírásai

18. §

Különleges (beépítésre nem szánt) terület

1. Temető terület (K-t):
a) Az övezet területén a rendeltetéshez kapcsolódó és azok üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el, a terület max. 5%-ig
b) Ravatalozó, harangtorony építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter
1. Homokbánya terület (K-b):
a) Az övezetben csak a bányászati tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló épületek helyezhetőek el.
b) A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére.
c) Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani.

1.1.1.1 Közlekedési és közmű területek előírásai

19. § 1. A közlekedési célú terület övezete az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

2. A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

3. Az utak szabályozási vonallal meghatározott útépítési területe mentén létesítményt elhelyezni csak az útépítési terület megtartásával szabad. Ezt a területet, az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területbe eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a szabályozási tervekkel összhangban történhet.

4. A közutak építési (szabályozási) szélességén belül utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

5. A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

6. Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.

7. Közlekedési területek - melyek egyben közműterületek is - övezetei:

a) I. rendű közlekedési célú terület: autópálya, összekötő út, gyűjtő út

b) II. rendű közlekedési célú terület: kiszolgáló út, gyalogút

c) dűlő utak.

8. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, fő dűlőutak esetén az út szélétől mért 15 - 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.

9. Az országos mellékút és helyi gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületen, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni.

10. Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani. Külterületen valamennyi építési övezetben elhelyezhető nyomvonal jellegű építmény és műtárgyaik. Átjátszó állomás, mobil hírközlő torony belterületen nem helyezhető el.

1.1.1.1 Zöld területek előírásai

20. §

Közparkok, közkertek

1. Zöld területek, közkertek (Kp)
a) Az övezetben elhelyezhetőek max. 3%-os beépítettséggel, a 3,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan, és a 5,0 m-es megengedett legnagyobb épületmagasságot meg nem haladóan:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermek játszószerek, stb.)
b) a terület fenntartásához szükséges épület
c) nyilvános wc
d) szabadtéri színpad
b) Az övezetben épület teljes közművesítettség esetén létesíthető.
c) A telek legalább 60 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
d) A területet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
e) A zöldterületnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

1.1.1.1 Erdőterületek előírásai

21. § 1. Gazdasági erdőterület (Eg)

a) Az övezetben, a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5% - os beépítettséggel. Az övezetben épület csak a nem erdőművelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén.

b) Az övezetben a maximális épületmagasság: 5,0 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. erdei kilátó, magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.

1.1.1.1 Mezőgazdasági területek előírásai

22. § 1. Mezőgazdasági kertes zóna (Mk)

a) Az övezetben a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.

b) Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

aa) a 720 m2 –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

ab) A 720-1500 m2 között területnagyságú és legalább 12 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.

ac) Az 1500 m2-t meghaladó területű és legalább 12 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.

ad) Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.

c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot, és a beépített terület a 400 m2-t.

d) Az épületeket a telken, az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, az övezetben kialakult építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteres távolságra, 10 m-es előkerttel.

e) Újonnan legfeljebb 5,5 m épületmagasságú gazdasági épület helyezhető el.

f) Az övezetben lakóépület legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

g) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

2. Mezőgazdasági általános zóna (Má)

a) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetőek el. Az övezetbe, ha a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható. Nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.

b) Az övezetben saját mezőgazdasági termék feldolgozó, tároló, árusító rendeltetésű épületet, építményt elhelyezni lehet.

c) Épületeket elhelyezni a legalább 5.000 m2 nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 8,5 m épületmagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.

d) Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300m2 építhető be. Gazdasági épület hiányában lakóépület nem létesíthető.

e) A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott telekrészen belül kell elhelyezni.

1.1.1.1 Természet közeli területek

23. § 1. 1.Természet közeli területek (Tk) a. Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

1.1.1.2 Vízgazdálkodási területek

24. § 1. 1. Vízgazdálkodási terület (V)

a.Az övezet területébe a folyó- és állóvizek, vízjárta területek, a csatornák, a vízbeszerzési és kezelési területek, valamint ezek védműveinek területei tartoznak.
b.Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, külterületen csak gyepként alakítható ki.
c.Az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez, illetve ezek fenntartásához, működtetéséhez, továbbá a kiszolgáló személyzet elhelyezésére szolgáló szükséges építmények helyezhetők el.

25. §

Záró rendelkezés

1. Ez a rendelet a 2017. február hó 01. napján lép hatályba.
2. A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyeknél kell alkalmazni.
3. Ezen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a 13/2006 (VII. 01.) önkormányzati rendelet.

1-10.. melléklet a 20/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Helyi Építési Szabályzat mellékletei