Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ban, 34. §-ban és 2. számú mellékletében foglaltak szerint a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya, hatásköri rendelkezések

1. §

1. A rendelet célja, hogy megállapítsa Kántorjánosi Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának a Ltv.-ben nem szabályozott részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való hatékony gazdálkodást.
2. A rendelet hatálya Kántorjánosi Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. 
3. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

2. §

1. Az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a (2-(3) bekezdésekben részletezett feladat- és hatásköröket Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), valamint a Polgármester gyakorolja.

2. A képviselő-testület

a) dönt az önkormányzati lakások és helyiségek hasznosítása formáiról és eszközeiről,

b) szociális bérleti jogviszonyt létesít és szüntet meg, dönt szociális lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, dönt szociális bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, szociális jelleggel bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, gyakorolja a szociális bérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot,

c) dönt a szociális alapú jogosultság megállapításáról,

d) meghatározza az önkormányzati lakások lakbérét, használati díját,

f) dönt az önkormányzati lakások és helyiségek felújításáról,

g) dönt önkormányzati lakás vagy helyiség értékesítéséről, cseréjéről, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről.

3. A Polgármester

a) a Képviselő-testület határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti a bérleti és adásvételi szerződéseket, bérbeszámítási megállapodásokat és az ezeket módosító, megszüntető szerződéseket,

b) ellenőrzi a lakáshasználatot,

c) felszólítja a bérlőt, lakáshasználót a bérleti szerződésben a Lakástörvény, a Ptk. és e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére,

d) a Képviselő-testület döntésének megfelelően a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében pert vagy közigazgatási eljárást indít, és végrehajtási eljárást kezdeményez,

e) nyilvántartja az önkormányzati lakásokat és helyiségeket, a lakásokról, helyiségekről és bérlőkről adatkezelést végez,

f) gyakorolja a Képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi és bérbeadói jogokat (ideértve a lakásbérleti jog folytatási jogosultság elismerését, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz)

g) költségelvű bérleti jogviszonyt létesít és szüntet meg, dönt lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, dönt bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, gyakorolja a bérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot,

h) eljár a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete ügyében,

i) valamint döntést hoz krízishelyzet megoldását célzó szociális bérleti jogviszony létesítéséről.

4. A Polgármester a (3) bekezdésben foglalt feladat- és hatásköreit a Kántorjánosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével gyakorolja.

5. Ha e rendelet vagy más jogszabály nem jelöli meg a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettséget teljesítő szervet, a jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, terhelik.

3. §

Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások és helyiségek üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait a Hivatal bevonásával látja el.

4. §

Az Önkormányzat és a Hivatal a lakásigénylők, bérlők és lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni. 

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK HASZNOSÍTÁSA

Lakásbérleti szerződés létrejötte

5. §

1. Az önkormányzati lakásokat bérbeadással lehet hasznosítani.
2. Bérbe adni üres lakást, vagy – az e rendeletben meghatározott esetekben – üresnek minősülő lakást lehet.

3. A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét

a)  a Képviselő-testület, vagy

b)  külön megállapodás alapján, a megállapodásban meghatározott lakásra és a megállapodásban rögzített feltételekkel a bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal rendelkező személy, vagy

c)   a bérleti jog folytatása esetén jogszabály

határozza meg.

(4) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő között közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés, a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat hozza létre.

6. §

(1) Közös kérelmükre a házastársakkal és élettársakkal bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Kérelmére bérlőtársként kell továbbá bevonni a lakásbérleti jogviszonyba a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult nagykorú személyt is.

7. §

(1) Az önkormányzat a társbérleti jogviszonyt nem létesít.

8. §

(1) A lakás nem lakás céljára is bérbe adható a Polgármester döntésével.

(2)A lakás nem lakás céljára történő bérbeadás kivételesen, átmeneti időre történik, ezért a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 6 hónapra lehet megkötni.

9. §

Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:

1. szociális jelleggel,
2. krízishelyzet megoldására szociális jelleggel,
3. lakácsere,
4. költségelven:
   1. nem szociális jelleggel,
   2. bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján,
   3. közérdekű feladatok megoldására.

Szociális jellegű bérleti jogviszony

10. §

(1) Szociális helyzete alapján adható bérbe a lakás annak a nagykorú személynek,

a) akinek családjában – a vele együttköltöző családtagokat számítva – az összes kimutatható jövedelem a lakás bérleti díján felül eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,

b) állami és önkormányzati köztartozása nincs.

c) Neki vagy vele együttköltöző családtagjának lakástulajdona, lakásbérleti joga, építési telek tulajdona vagy üdülőtulajdona Kántorjánosi településen nincs, illetőleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott mértékű ingó vagyont meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A szociális jellegű bérbeadás további feltétele az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 azonosítószámú projekt keretében létesült szociális bérlakások esetében az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 azonosítószámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig), hogy bérleti jogviszony kizárólag azzal a személlyel köthető, aki 2018. április 1-ét követően Együttműködési megállapodással rendelkezik az EFOP-1.6.2-16-2017-00028 projekt keretében és z a jogviszony az igénylés időpontjában is fennáll.

(3) A jövedelmi viszonyokat jövedelemigazolással kell igazolni.  

11. §

(1) Szociális helyzetére tekintettel lakást igénylő személy bérleti ajánlatot tesz a polgármesternél. A bérleti ajánlatot a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ajánlat a benyújtásától számított 1 évig érvényes, ezt követően meg kell újítania.

(2) A bérleti ajánlatok közül lakásigénylési névjegyzéket állít össze a polgármester. A névjegyzékbe – a beadás időrendjében – annak a kérelmezőnek az ajánlatát kell felvenni, aki megfelel a szociális jellegű lakásbérlet 10. §-ban foglalt feltételeinek.

(3) A bérleti ajánlatok benyújtására egész évben folyamatosan van lehetőség. A (2) bekezdés szerinti lakásigénylési névjegyzék alapján a szociális jellegű bérleti jogviszony létesítéséről 30 napon belül hoz döntést a képviselő-testület. 

(4) Amennyiben azt a megüresedett lakást, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a Képviselő-testület döntése értelmében szociális jelleggel kell bérbe adni, a névjegyzékben szereplők közül választja ki a bérlőt. Előnyben részesítheti a képviselő-testület azt a lakásigénylőt, aki

a) szükséglakásban él,

b) legalább 10 éve Kántorjánosiban rendelkezik lakóhellyel és életvitelszerűen itt is él,

c) a kiválasztási pontozásban magasabb eredményt ért el (A Rendelet 5. melléklete szerint).

12. §

(1) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal köthető azzal a feltétellel, hogy a jogosultságot legalább évente felül kell vizsgálni. 

(2) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal létesíthető azzal a feltétellel, hogy a jogosultságot évente felül kell vizsgálni, azzal, hogy a nem rendeltetésszerű használat, illetve a tartozás felhalmozása bérleti szerződésbontást von maga után.

13. §

(1)  A szociális jellegű bérleti jogviszonyra való jogosultságot az Önkormányzat évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat érdekében a bérlő köteles a 3. mellékletben foglalt nyilatkozat és annak az abban foglaltak igazolására jövedelemigazolások benyújtására.

(2) A szociális jellegű bérleti jogviszonyt fenn kell tartani a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) a szociális jellegű bérleti jogviszony létesítése 10. §-ban foglalt feltételeinek fennállása,

b) a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása, valamint állam vagy önkormányzat felé fennálló köztartozása nincs.

Nem szociális bérleti jogviszony

14. §

(1) A szociális jellegű bérleti jogviszony felülvizsgálata során a 10. §-ban foglalt feltételek hiányában a bérlakásra nem szociális (költségelvű) bérleti jogviszonyt kell létesíteni.

(2) A nem szociális bérleti jogviszony legkorábban a felülvizsgálat során hozott döntés közléstől számított 60. napot követően léphet hatályba. 

15. §

A Polgármester üres önkormányzati lakás nem szociális bérleti jogviszony keretében történő hasznosításáról is dönthet azzal a feltétellel, hogy az érintett lakás nem az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projektek keretében létesült.

16. §

(1) A nem szociális bérleti jogviszony létrehozásáról a benyújtott bérleti ajánlat alapján a polgármester dönt.

(2) A nem szociális bérleti jogviszony közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés, a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal köthető.

(3) Kivételes és különösen indokolt esetben dönthet úgy a Képviselő-testület, hogy a nem szociális bérleti jogviszony maximum 1 éves határozott időre köthető. Felülvizsgálatára és meghosszabbítására a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szociális helyzetet csak a bérlő külön kérésére kell vizsgálni.

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján

17. §

(1) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.

(2) Ha a bérlő kijelölés, bérlő kiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.

(3) Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti, közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.

Közérdekű feladatok megoldását szolgáló bérbeadás

18. §

(1) A képviselő-testület települési közérdekből létesíthet bérleti jogviszonyt: szolgálati bérleti jogviszony.

(2) Szolgálati bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni. Szolgálati bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a bérlőtársak legalább egyike munkaviszonyban áll az önkormányzati szervvel vagy a településen az Önkormányzat érdekeiben közérdekű feladatot lát el. A bérlő halála esetén a szolgálati lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak.

III. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYBAN

Az Önkormányzat jogai és kötelezettségei

19. §

(1) Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt.

(2) A Hivatal az önkormányzati lakást a leltár és a műszaki állapotot, fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján adja át a bérlőnek.

20. §

Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról kizárólag rendeltetésszerű használat esetén. Amennyiben bebizonyosodik a nem rendeltetésszerű használat, a javítás költségei a bérlőt terhelik.

21. §

(1) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést.

(2) Az Önkormányzat a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe beszámítja.

22. §

(1) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a Polgármester engedélye szükséges, a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület a költségek megtérítését a lakás komfortfokozatát növelő munka esetén akkor járul hozzá, ha a bérlő egyúttal a bérleti szerződés módosításához, az új komfortfokozat szerinti lakbér fizetéséhez hozzájárul.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok költségét, a számlával igazolható és a felek megállapodása szerinti költségeket, valamint a költségviselés módját.

23. §

Az Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legfeljebb kétszer a Hivatal bevonásával – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. Az ellenőrzésekre történő utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a szerződésbe kell foglalni.

24. §

Az Önkormányzat a bérleti szerződés megkötésével egyidőben a bérlő rendelkezésére bocsátja a Lakáshasználati útmutatót, melyet a Bérlő aláírásával igazol, hogy az abban foglaltakat tudomásul vette (6. melléklet szerint).

A bérlő jogai és kötelezettségei

25. §

(1) A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakásba költözés időpontjától számított 5 munkanapon belül a bérleményben ideiglenes lakóhelyet létesít, továbbá a lakhatási támogatás megszűnését követően 5 munkanapon belül kijelentkezik erről a lakcímről. Továbbá tudomásul veszi, hogy a bérleti jogviszony megszűnésének napján a lakást rendeltetésszerű állapotban a Bérbeadó részére át kell adnia, lakhatásáról magának szükséges gondoskodnia, cserelakásra nem jogosult.

(2) A bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni.

(3) A lakás állapotának és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is. Rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet esetén a bérlő haladéktalanul köteles annak tényéről tájékoztatni a bérbeadót.

26. §

(1) A lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 15. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni.

(2)A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját megfizetni, és a közüzemi szolgáltatóknak a vízfogyasztásért, az áramfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért díjat megfizetni. Közüzemi fogyasztásmérők cseréjének költsége a bérbeadót terheli.

(3) Az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projektek keretében létesült önkormányzati bérlakások esetében a bérlő vállalja, hogy a lakásba védett fogyasztóként kártyás fogyasztásmérő órát szereltet fel a szolgáltatóval. Védett fogyasztói igazolását az önkormányzat adja ki.

(3) A bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni.

27. §

(1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról. A szociális jelleggel bérbe adott lakás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje is a bérlő kötelezettsége olyan módon, hogy arról előzetesen tájékoztatta a bérbeadót, ugyanis a berendezések cseréje kizárólag azonos műszaki paraméterekkel rendelkezőre történhet.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Az épülethez tartozó telek karbantartása (fűnyírás, növényzet ápolása), továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó közterület karbantartása (járda tisztán tartása, hó- és síkosság mentesítése, zöldterület kaszálása stb.) is a bérlő kötelezettsége.

28. §

(1) A bérlő a lakásbérleti szerződés tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E kötelezettséget a bérleti szerződésben fel kell tüntetni.

(2) A bérlő a lakásból történő távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban az Önkormányzat részére haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bérlő a bérbeadót a távollétről nem tájékoztatta, a távollét alatt bekövetkezett káresemény költségei a bérlőt terhelik.

(3) Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a lakását életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja, és távollétét nem jelentette be, vagy távollétének oka nem indokolt. Indokoltnak kell tekinteni az alábbi okokból történő, két hetet meghaladó távollétet:

a) egészségügyi ok, különösen a gyógyintézeti kezelés.

29. §

A lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 1 napon belül köteles gondoskodni. Amennyiben a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, viszont a bérbeadó tudomására jut, a bérbeadó elvégezteti a rovar- és rágcsálóirtást, melynek költsége a bérlőt terheli.

30. §

(1) A bérlő a lakást, sem annak egy részét nem adhatja albérletbe.

(2) A bérlő a lakásba befogadhatja:

1. házastársát,
2. gyermekét,
3. befogadott gyermekének a gyermekét,
4. szülőjét.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személy a lakásba csak a Polgármester írásbeli engedélyével fogadható be. A Polgármester kizárólag a bérlő élettársának és testvérének befogadását engedélyezheti, ha azok saját lakással nem rendelkeznek.

IV. FEJEZET

LAKBÉR ÉS A HASZNÁLATI DÍJ, KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA

A lakbér megállapításának szabályai

31. §

(1) A bérbeadás alapjától függően a lakás lakbére:

a) szociális jelleggel vagy

b) költségelven

megállapított lakbér.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait az önkormányzati rendelet 4. melléklete tartalmazza.  

32. §

(1) A fizetendő bérleti díjat a lakásbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(2) A bérlő a következő külön szolgáltatásokért fizet külön díjat:

1. lakóház áramszolgáltatás díja,
2. szemétszállítás és tároló edény bérleti díja,
3. lakóház fűtési díja,
4. lakóház karbantartási díja,
5. kéményseprés, kémény-felülvizsgálat díja,
6. víz-és szennyvíz díja,

(3) A külön szolgáltatások díja a szolgáltató által kibocsátott számla alapján kerül kiszámításra a bérlő részére.

(4) A nem szociális céllal bérbe adott ingatlanok és helyiségek esetén a bérleti díjat emelni minden év július 1. napjával, de legalább 1 hónappal korábban kihirdetett rendelettel lehet.

(5) Az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült szociális bérlakások bérleti díjai esetében a képviselő-testület évente új bérleti díjat állapíthat meg.

V. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MEGYSZŰNÉSEK EGYES ESETEI ÉS SZABÁLYAI

Lakáscsere

33. §

(1) A lakás

a)  állampolgárok megállapodásával és az Önkormányzat jóváhagyásával vagy

b) a bérlő kérelmére az Önkormányzat döntésével

cserélhető el.

(2)  A cseréhez szükséges Önkormányzati hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:

a) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,

b) a közüzemi szolgáltatók igazolását a kérelmezővel szemben fennálló lejárt fizetési határidejű követelésük összegéről és a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési megállapodást.

(3) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

(5) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

34. §

(1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosíthatja vagy megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére másik lakást ad bérbe, amennyiben rendelkezik üres lakással.

35. §

(1) A szociális alapon kiadott lakásoknál amennyiben a bérlő és a vele együtt költözők száma 50 % vagy afeletti mértékben csökken és a bérbeadónak van üresen álló, a költözők számával arányban álló szociális bérlakása, akkor a bérbeadó jogosult a lakáscserét végrehajtani.

Az Önkormányzat részéről történő felmondás

36. §

(1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben és az alábbi feltételekkel mondhatja fel rendkívüli felmondással:

a) egyhavi vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén,

b) egyhavi vagy azt meghaladó külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozás esetén,

c) a lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt albérletbe vagy használatába adása esetén,

d) lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,

e) amennyiben a bérlő Kántorjánosi, vagy 40 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője,

f) olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. § (1) – (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé,

g) a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el,

h) ha a bérlő az önkormányzati lakás 24. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja,

i) ha a bérlő az Ör. 26. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé,

j) ha a bérlő azt önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja és távollétét nem jelentette be vagy az nem tekinthető indokoltnak,

k) ha a bérlő az Ör.  27. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget,

l) ha a lakásban élő bérlő nem tartja be az együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondás esetén a bérlő cserelakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt.

A lakás átadása a bérlő halála esetén

37. §

(1)   Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös

a)  köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 30 napon belül elszállítani, és a lakás kulcsait térítési igény nélkül visszaadni a bérbeadónak.

b) a lakásfenntartási költségek – így a lakáshasználati díj is - az örököst terhelik a lakás Önkormányzatnak történő visszaadásának napjáig.

(2) A bérbeadó az örököst nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére.

(3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, azokat gondosan kell kezelni.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, közüzemi szolgáltatásért fizetendő díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt a hagyatéki teherként bejelenteni.

A lakás visszaadása a bérleti és használati jogviszony megszűnésekor

38. §

(1) Az  önkormányzati  lakást  és a lakásberendezéseket a  bérlő   a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól  és a  befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni.

(2) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:

            a) a lakás birtokbavételekor meglévő minőségű falfestés, mázolás,

            b) lakásberendezések működőképessé tétele

(3) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról a Hivatal helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(6) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

A jogcím nélküli lakáshasználat

39. §

(1) A lakást bérleti szerződés nélkül  jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.

(2)  A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt bírósági eljárást kezdeményez.

VI. FEJEZET

NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAI

Általános szabályok

40. §

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a rendelet VI. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(2) A bérbeadói jogköröket – a közérdekű helyiségbiztosítás és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyiségek bérbeadása tekintetében a Polgármester gyakorolja.

(3) Az önkormányzat intézménye, gazdasági szervezete által hasznosított helyiségek tekintetében a bérbeadói jogköröket az intézmény, szervezet vezetője gyakorolja.

Versenytárgyalás

41. §

(1) A megüresedő és újonnan létesített helyiségek bérbeadása elsősorban versenytárgyalás keretében történik.

(2) Nem kell versenytárgyalást hirdetni, ha:

a) a helyiséget az eredeti célra, ugyanannak a bérlőnek indokolt ismételten bérbe adni,

b) a helyiség használatára az önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van igénye,

c) a Képviselőtestület közérdekű célból egyedi döntése alapján ez alól felmentést adott.

(3) A közérdekű helyiségbiztosítás esetén a bérleti szerződés ügyében a döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

42. §

(1) A versenytárgyalási eljárást a megüresedéstől számított 45 napon belül kell lebonyolítani. A versenytárgyalási hirdetményt legalább a helyi lapban és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, illetve az önkormányzati hirdetőtáblákon ki kell függeszteni.

(2) A kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b)a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát,

c) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot,

d) az óvadék és a havi bérleti díj induló összegét,

e) a versenytárgyalás helyét, valamint idejét,

f) a licitdíj összegét,

(3) Az induló bérleti díj a képviselő-testület által meghatározott összeg.

(4) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a licitdíjat a versenytárgyalást megelőzően befizeti. A licitdíj az induló bérleti díj egyhavi összegével megegyező összeg. A befizetett licitdíjat a versenytárgyalást követő 3 munkanapon belül a bérleti jogot el nem nyert pályázó részére vissza kell fizetni, míg a nyertes esetén az óvadék összegébe beszámításra kerül.

(5) A licitálók közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja. Az eredményes licitálóval a Polgármester bérleti szerződést köt.

(6) Ha a versenytárgyalás azért eredménytelen, mert egyetlen pályázó sem nyújtotta be pályázatát, az eljárást 10 %-kal csökkentett induló bérleti díj meghirdetésével meg kell ismételni, ismételt eredménytelenség esetén a helyiség bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

(7) A bérleti szerződés megkötésekor a helyiség bérletére jogosult a havi bérleti díj háromszorosával megegyező összegű óvadékot köteles fizetni, a bérlő kötelezettségeinek szerződésszerű biztosítására. Az óvadék megfizetésére kedvezmény nem adható.

Egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények bérleti díjának meghatározása

43. §

1. Egyéb nem lakás céljáró szolgáló építmények bérleti díjának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

1. műhely, üzlet, iroda helyiség 400,-Ft/nm/hó
2. művelődési ház kisterme:

• kulturális, oktatási célra nem egész napos igénybevétel esetén 5.500,-Ft/alkalom;
• egyéb ( vállalkozó, családi rendezvény, stb.) igénybevételére 7.300,-Ft/alkalom.

3. művelődési ház kisterme egész napos igénybevétel esetén:

• kulturális, oktatási célra 11.000,-Ft/alkalom;
• egyéb ( vállalkozó, családi rendezvények, stb.) igénybevételére 29.500,-Ft/alkalom.

4. művelődési ház nagyterme:

• - kulturális, oktatási célra 21.000,-Ft/alkalom;
• egyéb ( vállalkozó, családi rendezvények, stb.) igénybevételére 50.000,-Ft/alkalom.

5. ebédlő 50.000,-Ft/alkalom

Az ebédlő bérlésére csak a konyhai szolgáltatás igénybevétele esetén van lehetőség, melynek költségeit az ebédlő bérleti díja nem tartalmazza.

6. Művelődési ház kisterme folyamatos igénybevétel esetén, nyereség érdekeltségű vállalkozások tekintetében a bérleti díj egyedi megállapodás alapján kerül megállapításra, mely magába foglalja a ténylegesen felmerült költséget , plusz 20 % árrést.

2) Kedvezmények, mentességek:

a) 100 %-os kedvezmény illeti meg

- önkormányzattal és intézményeivel alkalmazásban álló alkalmazottakat;

- nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott alkalmazottakat vagy egyéb formában kötelező feladatot ellátókat lakásbérlet esetében;

b) Művelődési ház termeinek közérdekű célra történő igénybevétel esetén bérleti díjat nem kell fizetni.

c) 75 % -os kedvezményben részesülnek

- egyházak;

társadalmi szervezetek nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete esetén

Bérleti szerződés

44. §

(1) Bérleti szerződés csak azzal köthető, akinek az Önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj tartozása nincs.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása versenytárgyalás útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes licit tartalmaz, ha a bérbeadásról a képviselő-testület versenytárgyalás mellőzésével döntött, a határozatban megjelölt összeg.

(3) A bérleti díj összegét évente január 1. napjától emelni kell. Az emelés mértékében a bérleti jogot elnyert ajánlattevővel meg kell állapodni. Az emelés mértéke legalább az előző évi infláció mértékével azonos.

45. §

(1) A helyiség - a bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges - kialakítása, berendezésekkel, felszerelésekkel való ellátása a bérlő feladata, a költségek megtérítésére nem tarthat igényt. Az átalakítással, átépítéssel járó munkálatok csak a polgármester előzetes engedélyével végezhetők.

(2) A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be. A helyiségre – a garázsok kivételével – bérlőtársi szerződés nem köthető.

(3) A helyiség bérleti joga kizárólag másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető, a polgármester engedélyével. A lakosság ellátását szolgáló helyiségek cseréjéhez a polgármester akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő a helyiséget a korábbi rendeltetésével azonos célra kívánja használni.

(4) A helyiség meghatározott része albérletbe adható a polgármester engedélyével. A helyiség egészét albérletbe adni nem lehet.

46. §

Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el, továbbá ha a bérleti díjat nem a szerződés szerint fizeti meg.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELEKZÉSEK

47. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon  lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével a 14/2009.(XI.27.) számú rendelet hatályát veszti.

(2)  Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló valamennyi bérleti jogviszonyra, valamint jogcím nélküli lakáshasználatra alkalmazni kell.

Kántorjánosi, 2020. augusztus 18.

ZÁRADÉK

A rendelet kihirdetve 2020. augusztus 18-án.

                                                                                           Kerecsenyné Görög Erika

                                                                                                    jegyzőhelyettes

INDOKOLÁS 

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról a 7 /2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelethez

1.§ -4. §-hoz

A rendelet célja, hatálya, hatásköri rendelkezések meghatározására kerül sor.

2.§ - 9. § - hoz

A lakásbérleti szerződés létrejöttét szabályozza.

10. § -13. § - hoz

A szociális bérleti jogviszony tartalmát határozza meg.

14.§ - 16. § - hoz

A nem szociális bérleti jogviszony tartalmát határozza meg.

17.§ - hoz

Bérbeadás, bérlő kiválasztását szabályozza.

18.§ -   hoz

Közérdekű feladatok megoldását szolgáló bérbeadás szabályait állapítja meg.

19.§ - 24. § - hoz

Az önkormányzat jogait és kötelezettségeit részletezi.

25.§ - 30. § -hoz

A bérlő jogait és kötelezettségeit szabályozza.

31.§ - 32. § -hoz

A lakbér megállapításának szabályait állapítja meg.

33.§ - 39. § -hoz

A lakásbérleti jogviszony megszűnésének egyes eseteit és szabályait részletezi.

40.§ - 46. § -hoz

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályait részletezi.

47.§  -hoz

A rendelet hatályba lépését és hatályon kívül helyezését szabályozza.

Előzetes hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010.évi CXXX. törvény kötelezően írja elő a rendeletek megalkotása előtt a hatásvizsgálat elvégzését.

A hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló rendelet hatásvizsgálata az alábbiakra terjedt ki:

1. a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi. gazdasági, költségvetési hatásai:

A rendelet megalkotása társadalmilag pozitív hatással van a településre, mivel a szegény rászoruló emberek részére lehetőséget ad támogatás nyújtására. Gazdasági hatása a lakosságra pozitív, az önkormányzatra negatív, mert az önkormányzatnak saját forrást kell rendelkezésre bocsájtani, a pályázatban meghatározott feltételek szerint.

ab) Környezeti és egészségi következmények:

Környezeti és egészségügyi hatása még nem mérhető, de ha azzal, hogy téli tüzelőt biztosítunk, kevesebb kárt tesznek az erdők fáiban, mert kevesebb lesz a falopások száma.

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatása:

A rendelet és annak, mellékleteinek a jogszabályi követelményeknek megfelelő tartalommal és formában történő összeállítása, jelentős adminisztratív terheket ró a hivatal szociális és pénzügyi apparátusára.

2. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A jogszabály megalkotását a támogatást megállapító Kormány rendelet írja elő.

 c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

Személyi feltételt külön nem igényel, szervezetet nem kell létrehozni, pénzügyi feltételeket a saját erőhöz, illetve a fa igénylőkhöz történő eljuttatásához a képviselő-testülete költségvetésében biztosítja.

Kántorjánosi, 2020. augusztus 12.

                                                                                           Kerecsenyné Görög Erika

                                                                                              jegyzőhelyettes