1. § 1. A rendelet célja, hogy megállapítsa Kántorjánosi Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának a Ltv.-ben nem szabályozott részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való hatékony gazdálkodást.

2. A rendelet hatálya Kántorjánosi Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

3. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

2. § 1. Az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a 2.-3. bekezdésekben részletezett feladat- és hatásköröket Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), valamint a Polgármester gyakorolja.

2. A képviselő-testület

3. A Polgármester

4. A Polgármester a 3. bekezdésében foglalt feladat- és hatásköreit a Kántorjánosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével gyakorolja.

5. Ha e rendelet vagy más jogszabály nem jelöli meg a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettséget teljesítő szervet, a jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, terhelik.

3. § Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások és helyiségek üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait a Hivatal bevonásával látja el.

4. § Az Önkormányzat és a Hivatal a lakásigénylők, bérlők és lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni.

5. § 1. Az önkormányzati lakásokat bérbeadással lehet hasznosítani.

2. Bérbe adni üres lakást, vagy – az e rendeletben meghatározott esetekben – üresnek minősülő lakást lehet.

3. A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét

(4) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő között közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés, a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat hozza létre.

6. § (1) Közös kérelmükre a házastársakkal és élettársakkal bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Kérelmére bérlőtársként kell továbbá bevonni a lakásbérleti jogviszonyba a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult nagykorú személyt is.

7. § (1) Az önkormányzat a társbérleti jogviszonyt nem létesít.

8. § (1) A lakás nem lakás céljára is bérbe adható a Polgármester döntésével.

(2) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadás kivételesen, átmeneti időre történik, ezért a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 6 hónapra lehet megkötni.

9. § Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:

10. § (1) Szociális helyzete alapján adható bérbe a lakás annak a nagykorú személynek,

(2) A szociális jellegű bérbeadás további feltétele az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 azonosítószámú projekt keretében létesült szociális bérlakások esetében az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 azonosítószámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig), hogy bérleti jogviszony kizárólag azzal a személlyel köthető, aki 2018. április 1-ét követően Együttműködési megállapodással rendelkezik az EFOP-1.6.2-16-2017-00028 projekt keretében és z a jogviszony az igénylés időpontjában is fennáll.

(3) A jövedelmi viszonyokat jövedelemigazolással kell igazolni.

11. § (1) Szociális helyzetére tekintettel lakást igénylő személy bérleti ajánlatot tesz a polgármesternél. A bérleti ajánlatot a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ajánlat a benyújtásától számított 1 évig érvényes, ezt követően meg kell újítania.

(2) A bérleti ajánlatok közül lakásigénylési névjegyzéket állít össze a polgármester. A névjegyzékbe – a beadás időrendjében – annak a kérelmezőnek az ajánlatát kell felvenni, aki megfelel a szociális jellegű lakásbérlet 10. §-ban foglalt feltételeinek.

(3) A bérleti ajánlatok benyújtására egész évben folyamatosan van lehetőség. A (2) bekezdés szerinti lakásigénylési névjegyzék alapján a szociális jellegű bérleti jogviszony létesítéséről 30 napon belül hoz döntést a képviselő-testület.

(4) Amennyiben azt a megüresedett lakást, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a Képviselő-testület döntése értelmében szociális jelleggel kell bérbe adni, a névjegyzékben szereplők közül választja ki a bérlőt. Előnyben részesítheti a képviselő-testület azt a lakásigénylőt, aki

12. § (1) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal köthető azzal a feltétellel, hogy a jogosultságot legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal létesíthető azzal a feltétellel, hogy a jogosultságot évente felül kell vizsgálni, azzal, hogy a nem rendeltetésszerű használat, illetve a tartozás felhalmozása bérleti szerződésbontást von maga után.

13. § (1) A szociális jellegű bérleti jogviszonyra való jogosultságot az Önkormányzat évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat érdekében a bérlő köteles a 3. mellékletben foglalt nyilatkozat és annak az abban foglaltak igazolására jövedelemigazolások benyújtására.

(2) A szociális jellegű bérleti jogviszonyt fenn kell tartani a következő feltételek együttes fennállása esetén:

14. § (1) A szociális jellegű bérleti jogviszony felülvizsgálata során a 10. §-ban foglalt feltételek hiányában a bérlakásra nem szociális (költségelvű) bérleti jogviszonyt kell létesíteni.

(2) A nem szociális bérleti jogviszony legkorábban a felülvizsgálat során hozott döntés közléstől számított 60. napot követően léphet hatályba.

15. § A Polgármester üres önkormányzati lakás nem szociális bérleti jogviszony keretében történő hasznosításáról is dönthet azzal a feltétellel, hogy az érintett lakás nem az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projektek keretében létesült.

16. § (1) A nem szociális bérleti jogviszony létrehozásáról a benyújtott bérleti ajánlat alapján a polgármester dönt.

(2) A nem szociális bérleti jogviszony közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés, a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal köthető.

(3) Kivételes és különösen indokolt esetben dönthet úgy a Képviselő-testület, hogy a nem szociális bérleti jogviszony maximum 1 éves határozott időre köthető. Felülvizsgálatára és meghosszabbítására a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szociális helyzetet csak a bérlő külön kérésére kell vizsgálni.

17. § (1) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.

(2) Ha a bérlő kijelölés, bérlő kiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.

(3) Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti, közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.

18. § (1) A képviselő-testület települési közérdekből létesíthet bérleti jogviszonyt: szolgálati bérleti jogviszony.

(2) Szolgálati bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni. Szolgálati bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a bérlőtársak legalább egyike munkaviszonyban áll az önkormányzati szervvel vagy a településen az Önkormányzat érdekeiben közérdekű feladatot lát el. A bérlő halála esetén a szolgálati lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak.

19. § (1) Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt.

(2) A Hivatal az önkormányzati lakást a leltár és a műszaki állapotot, fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján adja át a bérlőnek.

20. § Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról kizárólag rendeltetésszerű használat esetén. Amennyiben bebizonyosodik a nem rendeltetésszerű használat, a javítás költségei a bérlőt terhelik.

21. § (1) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést.

(2) Az Önkormányzat a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe beszámítja.

22. § (1) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a Polgármester engedélye szükséges, a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület a költségek megtérítését a lakás komfortfokozatát növelő munka esetén akkor járul hozzá, ha a bérlő egyúttal a bérleti szerződés módosításához, az új komfortfokozat szerinti lakbér fizetéséhez hozzájárul.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok költségét, a számlával igazolható és a felek megállapodása szerinti költségeket, valamint a költségviselés módját.

23. § Az Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legfeljebb kétszer a Hivatal bevonásával – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. Az ellenőrzésekre történő utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a szerződésbe kell foglalni.

24. § Az Önkormányzat a bérleti szerződés megkötésével egyidőben a bérlő rendelkezésére bocsátja a Lakáshasználati útmutatót, melyet a Bérlő aláírásával igazol, hogy az abban foglaltakat tudomásul vette (6. melléklet szerint).

25. § (1) A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakásba költözés időpontjától számított 5 munkanapon belül a bérleményben ideiglenes lakóhelyet létesít, továbbá a lakhatási támogatás megszűnését követően 5 munkanapon belül kijelentkezik erről a lakcímről. Továbbá tudomásul veszi, hogy a bérleti jogviszony megszűnésének napján a lakást rendeltetésszerű állapotban a Bérbeadó részére át kell adnia, lakhatásáról magának szükséges gondoskodnia, cserelakásra nem jogosult.

(2) A bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni.

(3) A lakás állapotának és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is. Rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet esetén a bérlő haladéktalanul köteles annak tényéről tájékoztatni a bérbeadót.

26. § (1) A lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 15. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni.

(2) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját megfizetni, és a közüzemi szolgáltatóknak a vízfogyasztásért, az áramfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért díjat megfizetni. Közüzemi fogyasztásmérők cseréjének költsége a bérbeadót terheli.

(3) Az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projektek keretében létesült önkormányzati bérlakások esetében a bérlő vállalja, hogy a lakásba védett fogyasztóként kártyás fogyasztásmérő órát szereltet fel a szolgáltatóval. Védett fogyasztói igazolását az önkormányzat adja ki.

(3) A bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni.

27. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról. A szociális jelleggel bérbe adott lakás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje is a bérlő kötelezettsége olyan módon, hogy arról előzetesen tájékoztatta a bérbeadót, ugyanis a berendezések cseréje kizárólag azonos műszaki paraméterekkel rendelkezőre történhet.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Az épülethez tartozó telek karbantartása (fűnyírás, növényzet ápolása), továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó közterület karbantartása (járda tisztán tartása, hó- és síkosság mentesítése, zöldterület kaszálása stb.) is a bérlő kötelezettsége.

28. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E kötelezettséget a bérleti szerződésben fel kell tüntetni.

(2) A bérlő a lakásból történő távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban az Önkormányzat részére haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bérlő a bérbeadót a távollétről nem tájékoztatta, a távollét alatt bekövetkezett káresemény költségei a bérlőt terhelik.

(3) Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a lakását életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja, és távollétét nem jelentette be, vagy távollétének oka nem indokolt. Indokoltnak kell tekinteni az alábbi okokból történő, két hetet meghaladó távollétet: a) egészségügyi ok, különösen a gyógyintézeti kezelés.

29. § A lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 1 napon belül köteles gondoskodni. Amennyiben a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, viszont a bérbeadó tudomására jut, a bérbeadó elvégezteti a rovar- és rágcsálóirtást, melynek költsége a bérlőt terheli.

30. § (1) A bérlő a lakást, sem annak egy részét nem adhatja albérletbe.

(2) A bérlő a lakásba befogadhatja:

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személy a lakásba csak a Polgármester írásbeli engedélyével fogadható be. A Polgármester kizárólag a bérlő élettársának és testvérének befogadását engedélyezheti, ha azok saját lakással nem rendelkeznek.

31. § (1) A bérbeadás alapjától függően a lakás lakbére:

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait az önkormányzati rendelet 4. melléklete tartalmazza.

32. § (1) A fizetendő bérleti díjat a lakásbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(2) A bérlő a következő külön szolgáltatásokért fizet külön díjat:

(3) A külön szolgáltatások díja a szolgáltató által kibocsátott számla alapján kerül kiszámításra a bérlő részére.

(4) A nem szociális céllal bérbe adott ingatlanok és helyiségek esetén a bérleti díjat emelni minden év július 1. napjával, de legalább 1 hónappal korábban kihirdetett rendelettel lehet.

(5) Az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült szociális bérlakások bérleti díjai esetében a képviselő-testület évente új bérleti díjat állapíthat meg.

33. § (1) A lakás

(2) A cseréhez szükséges Önkormányzati hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:

(3) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

(5) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

34. § (1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosíthatja vagy megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére másik lakást ad bérbe, amennyiben rendelkezik üres lakással.

35. § (1) A szociális alapon kiadott lakásoknál amennyiben a bérlő és a vele együtt költözők száma 50 % vagy afeletti mértékben csökken és a bérbeadónak van üresen álló, a költözők számával arányban álló szociális bérlakása, akkor a bérbeadó jogosult a lakáscserét végrehajtani.

36. § (1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben és az alábbi feltételekkel mondhatja fel rendkívüli felmondással:

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondás esetén a bérlő cserelakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt.

37. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös

(2) A bérbeadó az örököst nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére.

(3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, azokat gondosan kell kezelni.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, közüzemi szolgáltatásért fizetendő díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt a hagyatéki teherként bejelenteni.

38. § (1) Az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni.

(2) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:

(3) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról a Hivatal helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(6) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

39. § (1) A lakást bérleti szerződés nélkül jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.

(2) A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt bírósági eljárást kezdeményez.

40. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a rendelet VI. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(2) A bérbeadói jogköröket – a közérdekű helyiségbiztosítás és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyiségek bérbeadása tekintetében a Polgármester gyakorolja.

(3) Az önkormányzat intézménye, gazdasági szervezete által hasznosított helyiségek tekintetében a bérbeadói jogköröket az intézmény, szervezet vezetője gyakorolja.

41. § (1) A megüresedő és újonnan létesített helyiségek bérbeadása elsősorban versenytárgyalás keretében történik.

(2) Nem kell versenytárgyalást hirdetni, ha:

(3) A közérdekű helyiségbiztosítás esetén a bérleti szerződés ügyében a döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

42. § (1) A versenytárgyalási eljárást a megüresedéstől számított 45 napon belül kell lebonyolítani. A versenytárgyalási hirdetményt legalább a helyi lapban és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, illetve az önkormányzati hirdetőtáblákon ki kell függeszteni.

(2) A kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) Az induló bérleti díj a képviselő-testület által meghatározott összeg.

(4) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a licitdíjat a versenytárgyalást megelőzően befizeti. A licitdíj az induló bérleti díj egyhavi összegével megegyező összeg. A befizetett licitdíjat a versenytárgyalást követő 3 munkanapon belül a bérleti jogot el nem nyert pályázó részére vissza kell fizetni, míg a nyertes esetén az óvadék összegébe beszámításra kerül.

(5) A licitálók közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja. Az eredményes licitálóval a Polgármester bérleti szerződést köt.

(6) Ha a versenytárgyalás azért eredménytelen, mert egyetlen pályázó sem nyújtotta be pályázatát, az eljárást 10 %-kal csökkentett induló bérleti díj meghirdetésével meg kell ismételni, ismételt eredménytelenség esetén a helyiség bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

(7) A bérleti szerződés megkötésekor a helyiség bérletére jogosult a havi bérleti díj háromszorosával megegyező összegű óvadékot köteles fizetni, a bérlő kötelezettségeinek szerződésszerű biztosítására. Az óvadék megfizetésére kedvezmény nem adható.

43. §¹ (1) Egyéb nem lakás céljáró szolgáló építmények bérleti díjának összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

2. Kedvezmények, mentességek:

44. § (1) Bérleti szerződés csak azzal köthető, akinek az Önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj tartozása nincs.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása versenytárgyalás útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes licit tartalmaz, ha a bérbeadásról a képviselő-testület versenytárgyalás mellőzésével döntött, a határozatban megjelölt összeg.

(3) A bérleti díj összegét évente január 1. napjától emelni kell. Az emelés mértékében a bérleti jogot elnyert ajánlattevővel meg kell állapodni. Az emelés mértéke legalább az előző évi infláció mértékével azonos.

45. § (1) A helyiség - a bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges - kialakítása, berendezésekkel, felszerelésekkel való ellátása a bérlő feladata, a költségek megtérítésére nem tarthat igényt. Az átalakítással, átépítéssel járó munkálatok csak a polgármester előzetes engedélyével végezhetők.

(2) A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be. A helyiségre – a garázsok kivételével – bérlőtársi szerződés nem köthető.

(3) A helyiség bérleti joga kizárólag másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető, a polgármester engedélyével. A lakosság ellátását szolgáló helyiségek cseréjéhez a polgármester akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő a helyiséget a korábbi rendeltetésével azonos célra kívánja használni.

(4) A helyiség meghatározott része albérletbe adható a polgármester engedélyével. A helyiség egészét albérletbe adni nem lehet.

46. § Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el, továbbá ha a bérleti díjat nem a szerződés szerint fizeti meg.

47. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével a 14/2009.(XI.27.) számú rendelet hatályát veszti.

(2) Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló valamennyi bérleti jogviszonyra, valamint jogcím nélküli lakáshasználatra alkalmazni kell.