Szamoskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Hatályos: 2004. 04. 15- 2023. 07. 04

Szamoskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

2004.04.15.

Szamoskér Község Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) A rendeletet Szamoskér közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. § (1) Szamoskér Község Önkormányzata ( a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató, a képviselőtestület által kiírt nyilvános pályázat eredményeként, az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján Becker- Pannónia Kft-vel biztosítja 2012 évdecember hó 31 napig ( a továbbiakban: szolgáltató).

Értelmező rendelkezés

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 4 l/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét) illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2. Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtő edényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

3. Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

4. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.

5. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

6. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladék átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

7. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.

8. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenységi körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.

9. Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

10. Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

11. Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék bortokosának vagy a begyűjtőnek a telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

12. Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

13. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.

II. Fejezet

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. § A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat saját szervezete útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

Az ingatlantulajdonos feladatai

5. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,

c) a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtő edényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

6. § Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a) a település központjában folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület kerítésének letakarítása,

b) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,

e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

7. § (1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

8. § Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosság mentesítés és hó eltakarítás

9. § (1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m 2 –nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata alul- és felüljáró felületén, zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) útburkolati jelen,

c) járdasziget és járda közé,

d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e) kapubejárat elé,

f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.).

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

10. § (1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,

c) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11. § (1) Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

12. § (1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésére bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.

(2) Az igénybe veendő gyűjtőedények típusai és a gyűjtőedényekben elhelyezhető települési szilárd hulladékok súlyának felső határa: 110 literes gyűjtőedény 40 kg, 1100 literes gyűjtőedény 450 kg

(3) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

13. § A gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt – a 14. §-ban meghatározott tartalmú – szerződés megkötésével jön létre.

14. § A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,

h) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,

i) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

j) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

k) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

l) az irányadó jogszabályok meghatározása.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak. Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokások hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt, illetve más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni.

(5) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét, a szolgáltató köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg köteles értesíteni.

(6) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondoskodott.

(7) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

16. § (1) Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély ( közterület-használati szerződés) alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

17. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

18. § Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett, lomtalanításból vagy épület felújításból származó települési szilárd hulladékot – legfeljebb m 3 –t havi egyszeri alkalommal a rendeletben meghatározott hulladék lerakóhelyre maga is elszállíthatja, és ott díjmentesen elhelyezheti.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

19. § (1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag Mátészalka Ecsedi u. hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.

20. § (1) A szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére rendelkezésre bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(2) A gyűjtőedény a szolgáltatótól megvásárolható vagy bérbe vehető.

(3) A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélést külön írásbeli szerződés alapján a szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

21. § (1) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

22. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató évente két alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilád hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

Közszolgáltatási díj

23. § A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási egyelőre nem kell fizetnie A közszolgáltatási díjat a képviselő-testület/közgyűlés egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg. Azt az önkormányzat viseli.

A közszolgáltatás szüneteltetése

24. § A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

25. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

(3) Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

(4) Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

26. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §- ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

(4) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást ne veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

27. § (1) A közszolgáltatás ne terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére; nem terjed ki továbbá a közintézmény működése során keletkezett hulladékra. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13. §-a (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanírásáról vagy hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

a) a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésében megjelölt hulladékot a Mátészalka hulladék lerakóhelyre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

(5) Az ingatlantulajdonos jogosult az (1) bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe vehet.

28. § (1) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlan tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(3) A (2) bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – mind hulladék lerakóhely üzemeltetőjét, mind az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) terheli.

(4) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja a kijelölt hulladék lerakóhelyre, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében köteles a rendeletben meghatározott elhelyezési díjat fizetni az üzemeltető részére.

29. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

(2) Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

30. § (1) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(2) A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,

c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Szabálysértés

31. § Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet

a) 5. és 6. §-ában az ingatlantulajdonosnak a közterület, épület és telek tisztántartására,

b) 7. és 8. §-ában a kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelességeire,

c) 9. §-ában a síkosság-mentesítésre és hó-eltakarításra,

d) 10. §-ában a közterület tisztántartásával összefüggő egyéb tilalomra és kötelességre,

e) 15. §-ának (2) bekezdésében az ingatlantulajdonos kötelességére,

f) 16. §-ának (3)-(5) bekezdésében és 17. §-ának (3) bekezdésében a hulladékgyűjtő edényre,

g) 22. §-ának (4) bekezdésében az elszállítandó hulladéknak a közterületen való elhelyezésére,

h) 28. §-ának (1) és (4) bekezdésében a gazdálkodó szervezet kötelességeire,

i) 29. §-ának (2) bekezdésében a hulladék termelőjének és birtokosának feladataira, vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.

32. § A 31. §-ban meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetője ötszáz forinttól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

Hatálybalépés

33. § Ez a rendelet 2004 április 15-én ép hatályba. Kihirdetésével egyidejüleg hatályát veszi a jogelőd Szamosszeg Községi Közös Tanácsnak a környezetvédelemről szóló 1988. évi 2 számu tanácsrendelete számu tanácsrendelete.