Ura Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. Évi LXXIV. Törvény ( a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2 ) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a Tktv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés, továbbá a 43/A. §-ában biztosított véleményezési eljárás lefolytatásával a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet célja Ura sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:

1.  a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,
3. a településképi követelmények meghatározása,
4. a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,
6. az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.

2. A helyi védelem célja

2.§ A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy ezen területek településképi védelme (jellegzetes, értékes területek megőrzése, vagy kialakítása) biztosított legyen. Az önkormányzat a lehatárolt területekre településképi követelményeket állapít meg, mely követelmények érvényesülését településkép-érvényesítési eszközökkel biztosítja.

4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

4.§ E rendelet alkalmazásában:

(1) 

(2)Funkcionális célokat szolgáló utcabútor : olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

(3) Helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alá helyezett érték, a 4., 5., 6. és 9. pontban foglaltak gyűjtőfogalma.

(4) Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos községkép megőrzése céljából, vagy építészeti, községtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.

(5) Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.

(6)Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.

(7) Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cmx175cm, kb. 2nm  látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72 »-90 » képátlójú, 16 :9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 nm látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)

(8) Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.

(9)Közérdekű molinó : olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

(10) Közérdekű reklámfelület : olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

(11) Más célú berendezés : a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

(12) Pasztell színezés: Minden olyan színezés, ahol a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalattal jelennek meg, mely színezésben a felület meghatározó színvilágát megadó szín mellett főleg csak fehértartalom dominál, fekete nincs vagy csak nagyon kevés tartalommal jelenik meg. A pasztell színezés árnyalatjelző, vagyis egyedi színnevekkel társulva jelenik meg ( pasztellrózsaszín, pasztellsárga).

(13) Rikító szín a környezetétől bántóan elütő szín.

(14) Önkormányzati faliújság : az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat. 

(15)Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.

(16) Útbaigazító hirdetmény : közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

(17) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi

(18) Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.

(19) Védett terület: a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet, és a helyi védettségű terület gyűjtőfogalma.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

5.§ (1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. A helyi védelem fajtái

6.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.

(3)Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(5) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

7. A helyi védelem alá helyezés és annak megszűnése

7.§ (1) Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a Polgármesternél írásban kezdeményezheti. A kérelemnek tartalmaznia kell a

a) a védelemre javasolt érték megnevezését és pontos helyét,

b) az ingatlantulajdonos megnevezését,

c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás indoklását,

d) védelemre javasolt érték fotódokumentációját (legalább 5 db színes fotó)

(2) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a kérelmező értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,

b) az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,

c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,

d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és

e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.

(3) A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:

a) a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,

b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,

c) a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat

(4) A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján a a Polgármester előterjesztésével a Képviselő-testület dönt, jelen rendelet módosításával, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: EljR.) foglalt előírásoknak megfelelő eljárás lefolytatásával.

(5) Az Ura Község Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.

(7) A helyi védettség elrendelésekor a jogerős hatósági engedélyek azok érvényességi határidejéig hatályban maradnak.

(8) Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselőtestületet.

(9) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.

(10) A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítése vagy megőrzése.

(11) A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.

(12) A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.

(13) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(14) A nyilvántartásban szerepelnie kell az ingatlan hatályos földhivatali térképkivonatának, legalább tíz fényképből álló fotódokumentációnak, és az objektum rövid műszaki leírásának, megjelölve benne a védettség elrendelésének indokait (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai).

(15) A helyi védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről a jegyző gondoskodik, mely bejegyzés tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8.§ (1) A 2.sz. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése

9.§  (1)   A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett a 4. számú térkép mellékletben lehatárolt területek, melyek a Kossuth Lajos út, a Bercsényi utca, valamint a Bercsényi köz nyomvonalának két oldalán megjelenő tömböket jelentik.

(2)   A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. A teljes településre vonatkozó követelmények

10.§   (1)   Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.

(2)     A lakó-, a vegyes-, a különleges és a zöldterületeken, valamint a tájképvédelmi övezet által érintett területeken elektronikus hírközlést szolgáló közcélú antennák és hírközlési átjátszó létesítmények és berendezések – nagyságtól függetlenül – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(3)  A település kertközségi beépítésű területein tervezett új építésű vagy átépítésre kerülő épületek esetében településképi tájékozatás és szakmai konzultáció kikérése szükséges.

(4)   A település területén a homlokzatképzés színtelítettségének a közepes és alacsony telítettség, “nem rikító”, vagy ezzel egyenértékű tartományban kell maradnia.

(5)     A település területén kék színű tetőhéjalás, valamint az ipari, gazdasági területeken kívül trapézlemez, valamint cseréputánzatú lemez tetőfedés – az ásványzúzalékos lemezfedés kivételével – létesítését megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(6)     Klíma berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.

11. Általános településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

11.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területeken építési tevékenységgel érintett  épületek:

1. a jellemzően vakolt, vagy téglaarchitektúrájú felületképzés és pasztell színezésen kívül egyéb megoldás nem alkalmazható lakóházak esetén;
2. lakóépületek esetén tilos a nem 35-45 fok közötti lejtésű tetőkialakítás; a cserépen vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedő anyagon kívül más (pl. műanyag, bitumenes lemez, hullámpala… stb.) anyag használata;
3. utcai oromzat nem nyúlhat a tető síkja fölé
4. nyílászárók kialakítása nem lehet tetősíkon túlnyúló felépítmény-jellegű, kivéve az építészeti értékek történeti helyreállítása során eredetileg fellelhető tetőfelépítmények esetén.
5. az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép -kivéve eredeti homlokzati dísz helyreállítása esetén- nem létesíthető,
6. tilos az üzletfeliratot a bejárat feletti, vagy amelletti, az építészeti tagozatok nagyságrendjétől eltérő, vagy az épület homlokzatához nem illeszkedő stílusban elhelyezni,
7. cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,
8. tilos védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót az épület homlokzatától eltérő stílusban elhelyezni,
9. meglévő épületeken tilos az üzletportál feletti előtető portálon kívüli beépítése, 80 cm-es kiállásnál nagyobb elhelyezése

(2) A telken a zöldfelületek kialakításával kapcsolatban:

1. az 1. függelék szerinti invazív növényfajok nem telepíthetőek, zöldfelületen elhelyezkedett építmények nem térhetnek el a főépület jellemző tömegképzésétől és színhasználatától

12. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó speciális településképi követelmények

12.§ (1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.

(2) Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,

d) eredeti épülettartozékait – mint nyílászárók, gémeskút stb.

a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 7. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(3)   Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4)   A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.

(5)   A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során a községi főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.

(6)   Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be (kivéve a XIX-XX. századi, jellemzően ipari és eredetileg is fémszerkezetű nyílászárókkal rendelkező épületek esetén). Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.

(7)   Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.

(8)Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.

(9) Helyi védelem alatt álló épület környezetében elhelyezett új épületnél

1. Csak a meglévő helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők.
2. Az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.

13. A helyi védett területekre vonatkozó általános településképi követelmények

13. §  Helyi védett területen a 12. §-ban foglalt előírások betartása mellett

(1)   A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni.

(2)   A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.

(3)   A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként való kialakítását megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges.

(4)   Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez.

(5)   Meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá új épület építése akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek.

(6)   Új elektronikus hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

(7)   Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.

(8)   Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

14. § (1) A védett területen meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat.

(2)   A védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a magán- és közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Új ültetésnél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta telepíthető (kivéve az 1. függelékben szereplő növények listájában szereplő növények).

(3)   A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

V. FEJEZET

14. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

15.§ Ura közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképi törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben  (a továbbakban Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

16.§ (1) Ura közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 19. § -ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

17.§ Ura közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el

  a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön

  b) plexi vagy biztonsági üveg mögött

  c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben

  d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

  e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan.

15. Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok

18.§ (1) Nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés az 5. sz. mellékletben meghatározott, a jelmagyarázatban tiltással jelölt területeken

(2) E rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza  azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla vagy egyéb eszköz helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.

19.§ A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megjelenést.

a) A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.          

b) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

c) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

20.§ (1) Ura közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.

(2) Ura közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.

(3) Ura közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények ezen hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

4) Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada   vehető igénybe reklám közzétételére.

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyűjtása

d) idegenforgalmi és közlekedési információk

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

21.§ Ura közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység idejére, ha az építési reklámháló kihelyezésének engedélyezését kérelmezik.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. Településkép-védelmi tájékoztató és szakmai konzultáció

22. § (1) Az Önkormányzat a főépítésszel történő szakmai egyeztetésre előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít, a kérelem benyújtását követő 8 napon belül.

(2) A szakmai egyeztetésre irányuló kérelem tartalma:

a) települési érték védetté nyilvánítására vonatkozó javaslat esetén a településképi védelemre jelölt érték megnevezése, és annak szöveges bemutatása,

b) településképi védelemre jelölt értéket bemutató, színes, legalább 5 db fényképet tartalmazó fotódokumentáció

 (3) A szakmai konzultáció tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírás is lehet. Szakmai konzultáció kikérése kötelező a rendelet 10.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(4) A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt nyilatkozatok kötik az önkormányzatot a további eljárások során.

VII. FEJEZET

17. Településképi véleményezési eljárás

23. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően,

a) építmény, épület építése, bővítése, átalakítása esetén

aa) a műemléki környezetben történő beavatkozás esetén minden esetben.

b) helyi védelem alatt álló építményt érintő építési tevékenység esetén;

c) műemléki védettség alatt álló ingatlanokon.

(2) Az érintett területek a mindenkor érvényes szabályozási tervrajzi anyagából, illetve e rendelet mellékleteiből azonosíthatók.

18. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

24. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, tervező illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban a Polgármesterhez címzett kérelmére indul. A véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, amihez hozzáférést biztosít a polgármester részére.

A kérelemhez mellékelt építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

1. helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
2. településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása
3. reklámelhelyezés ábrázolása,
4. rendeltetés meghatározása
5. rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

(2) A kérelem tartalmazza a kérelmező nevét és címét, a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt szükséges mellékletként csatolni.

(3) A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le, véleményét a községi főépítész szakmai álláspontjára alapozza. A 15 napon belül írásban megfogalmazott véleménnyel kapcsolatosan önálló jogorvoslatnak helye nincs. A döntés az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

19. A településképi véleményezés részletes szempontjai

25. § (1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a 312/2012. (XI.8.) Korm. Rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a

a) a településképi követelményeknek való megfelelést

aa) a telepítés és beépítés módjában,

ab) a településrendezési eszköznek való megfelelésben,

ac) az épület homlokzata, homlokzatának színe és tetőzete, a tetőzet hajlásszöge, színe és anyaga esetleges tetőfelépítményei építészeti kialakításában,

ad) a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek;

ae) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő tájékoztató és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

af) a terv községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását

ba) a földszinti, többszintes épület esetén minden szint alaprajza a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát,

bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

bc) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

bd) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok építési jogait,

be) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

bf) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása esetén

bg) biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

bh) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, hogy

ca) segíti, szolgálja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

cb) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,

cc) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozásokat és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatokat,

cd) a közterület fölé benyúló építmény-részei, szerkezetei és berendezései befolyásolják-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő alap, a (2) bekezdésben szereplő általános, valamint részletes szempontokat a községi főépítész szakmai véleményének kialakításakor egyaránt figyelembe veszi.

VIII. FEJEZET

20. Településképi bejelentési eljárás

26.§ A településképi bejelentési eljárás az építtető, tervező illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez a 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendeletben meghatározott tartalommal és módon kell benyújtani, mely eljárást a Polgármesternek a bejelentést követő 15 napon belül kell lefolytatnia.

27.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek közül az építési tevékenységeket megelőzően a műemléki környezetben minden esetben, a helyi védett területeken és a műemléki vagy helyi védelem alá nem tartozó településképi szempontból meghatározó jelentőségű területeken pedig a közterületről látható beavatkozásoknál, az alábbi munkák esetén:

a) új épület építése,

b) meglévő épület megjelenését befolyásoló építési tevékenység,

c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,

d) a telek természetes terepszintjének nem engedélyköteles megváltoztatása, amennyiben az utcaképet érinti

e) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot,

f) szellőző-, légkondicionáló kültéri egysége, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése,

g) kerítés építése, átalakítása, bővítése, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz,

h) közműhálózatok közterületi földszín feletti létesítményeinek, műtárgyainak elhelyezése, vagy cseréje,

i) közterületi utcabútorok, köztárgyak elhelyezése,

j) közterületi zöldfelületek, gyalogos felületek létesítése.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben

a) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, vagy jelentősen megváltoztathatja az ingatlan gépkocsi forgalmát,

b) lakás rendeltetése változik, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése lakás rendeltetéssé módosul, vagy

c) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé.

28.§ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljáráshoz nem kötött elhelyezések közül

a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű tábla,

ab) egyedi tájékoztató tábla,

ac) kirakat,

ad) cég, vagy márkamegnevezést hordozó előtető, napvédő ponyva;

b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett

ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin,

bb) utcabútoron elhelyezett információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,

bc) totemoszlop elhelyezése esetén.

29.§ Amennyiben a 28. §-ban felsorolt berendezések és felszerelések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati határozat csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével adható ki.

30.§ (1) Reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a polgármesternél.

(2) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(3) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, amelyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(4) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

31.§ (1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul. A bejelentés melléklete a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő papíralapú dokumentáció.

(2) A polgármester a főépítész szakmai véleménye alapján a településképi bejelentési eljárás során feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja vagy megszünteti az eljárást

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és

ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;

b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

bb) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;

c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

32.§ (1) A településképi bejelentési eljárás során hozott határozattal szemben írásban, a Képviselő- testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül.

(2) 

IX. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

21. Településképi kötelezési eljárás

33. § (1)  A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/E. § előírásai szerint településképi kötelezést bocsát ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8.§ -11. § bekezdésében foglaltak megtételére kötelezheti.

a) ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére;

b) az a) bejezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi;

c) a b) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost településképi bírság megfizetésére is kötelezi a jelen rendelet 36.§ szerint.

(2) A polgármester elindítja az (1) pont szerinti eljárást

a) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a tulajdonosok

aa) az épület jó karban tartását, homlokzati elemeinek, színezésének védelmét, egységes megjelenésének biztosítását vagy rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzését,

ab) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítását,

ac) a telek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használatát vagy

ad) építkezés átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítését, rendben tartását ilyen kötelezettségük keletkezésétől számítva legalább három hónapon át elmulasztották.

b) a településképet rontó hirdetések, cégérek megszüntetése érdekében, ha a hirdető berendezés és a hirdetmény

ba) állapota nem megfelelő,

bb) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, vagy

bc) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető;

(3) A településképi bírságot kiszabásakor a Képviselő- testület mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát.

(4) A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(5) A befolyt településképi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településképi bírság felhasználásáról.

22. Településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

34. § (1) A Tvtv. 11.§-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetében a polgármester településképi kötelezési határozat végre nem hajtása esetén a tulajdonossal szemben bírság kiszabását rendelheti el (településkép-védelmi bírság).

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

a) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentés határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

b) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie. 

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ura Község Önkormányzata Képviselő-testülete által elfogadott

a) településszerkezeti terv leírásáról szóló 70/2005. (XII.21.) számú önkormányzati határozatának 2. sz. mellékletének 16. pontja az épített környezet védelméről;

b) Ura község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 12/2005(XII.29) számú rendeletének 6.§ (1), (4) bekezdései, 8.§ (5) bekezdése, 17.§ (5) a) pontja, 24.§ (1)-(5) pontjai, 25.§, 32.§-a, valamint 1., 2. számú függeléke;

(2) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(3) E rendelet az alábbi mellékletekkel, ill. függelékekkel együtt kell alkalmazni :

            1. melléklet : Országos védelem alá tartozó területek

            2. melléklet : Helyi védelem alá tartozó objektumok jegyzéke

            3. melléklet : Természetvédelmi területek

            4. melléklet : A településképi szempontból meghatározó területek térképmelléklet

            5. melléklet : Reklám közzétételére illetve rekámhordozók és azok berendezésének elhelyezésével különböző mértékben figyelembe veendő területek

1. függelék: Telepítésre nem javasolt, invazív növények listája

            Karácsony Sándor Zoltán                                 Biró Attiláné

            polgármester                                                            jegyző