(1) (1)Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2)Az adó alanya a vállalkozó
(3)Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelem szerzésre irányuló tevékenység.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

(1) (1)A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2)Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység , ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel (telephellyel) nem rendelkező vállalkozó
a. piaci és vásározói kiskereskedelmet folytat,
b. építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye a telephelynek minősül.

(1) (1)Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik,, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
(2)Az adózó az adókötelezettség keletkezését, változását 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzat adóhatóságához.
(3)Az önkormányzat illetekességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

(1) (1)Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, valamaint:
a, 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával
b, 1999. évben az anyagköltség 66 % - ával
c, 2000. évtől az anyagköltséggel
(2)Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztani.
(3)Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(1)Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke:
a) 1998. évben az adóalap …. – 1,2 %-a
b) 1999. évben az adóalap …..- 1,5 %-a
c) 2000. évben az adóalap …. – 1,8 %-a
(2)Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi adóáltalány összege 500 Ft.
(3)A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4)Az ideiglenes tevékenység után a megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

(1) (1)Mentes az iparűzési adó alól az adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár a magánnyugdíj pénztár és a költségvetési szerv abban az évében, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(2)Mentes az iparűzési adó alól
a, az önkormányzat és intézményei
b, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság
c, az a helyi lakos, aki mezőgazdasági kistermelő és mezőgazdasági vállalkozó akinek bruttó árbevétele 1000 e/Ft-ot nem haladja meg. Az 1000 e/Ft-ot meghaladó érbevétel adóköteles.
d, az a vállalkozó, aki 200 m/Ft. feletti beruházást valósított meg, vagy több mint 40 új munkahelyet létesített
-az I. félévben keletkezett adókötelezettség esetében 5 évig
-a II. félévben keletkezett adókötelezettség esetében az adóévet követő 5 évig.

(1) (1)A vállalkozó az iparűzési adójából az adóévet követő év május 31-ig tesz adóbevallást.
(2)Az Art. 23 § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. Adóbevallást kell tenni (1) bekezdésben foglaltakról függetlenül 30 napon belül ha:
a. a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében a cégjegyzékbe bejegyezte
b. a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyezés iránti kérelme benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe
c. az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta
d. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvivviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja
e. a számvitelről szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával
f. átalakul a megszűnés napjával
g. felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző naptól
h. a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik a zárómérleg elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával
i. az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával,kivéve az iparűzési adót, ha az adózó adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét, telephelyét áthelyezi, megszünteti
j. az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettség megszünt, a megszünés napjával
k. egyéni vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta.
(3)Az adót az adózó az önadózás szabályai szerint köteles megállapítani és bevallani.

(1) (1)A vállalkozói az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2)A adóelőleg összege:
a, az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál, a megelőző év adójának megfelelő összeg,
b, az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg,
c, tevékenységét év közben kezdő vállalkozó a várható adójáról adóbevallást köteles tenni, a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül.
(3)Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelőleg összegét annak figyelembevételével kell megállapítani.
(4)Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(1) (1)A vállalkozó az iparűzési adólelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig és szeptember 15-ig fizeti meg.
(2)Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves bevallás alapján fizetési meghagyásban közli.
(3)Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a 8. § (2) bekezdés a, b, pontban említett vállalkozó az adólelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
(4)A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőlegét a várható éves fizetendő adónak megfelelő összegre az adóév december 20 napjáig kell egészíteni, az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével.
(5)Az adózó az adóév folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
(6)Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét a kerekítés általános szabályait figyelembe véve 100 Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
(7)A helyi iparűzési adót a Polgármesteri Hivatal iparűzési adóbeszedési számlájára kell befizetni.
(8)Az 5. § (2) bekezdése szerinti adókötelezettség esetében a fizetendő adót az adóhatóság – az e célra rendszeresített nyugtatömb alkalmazásával – készpénzben is beszedheti, 5.000 Ft. összegit. A pénzösszeget 24 órán belül, de legkésőbb a beszedést követő első munkanapon be kell fizetni a (7) bekezdés szerint.

(1) (1)Az önkormányzat jegyzője egyedi kérelem alapján részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, bírságot, a pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti méltánylást érdemlő körülmények megléte esetében.

(2)Egyedi esetben az önkormányzat jegyzője a helyi adót mérsékelheti. A méltányosság gyakorolható: csőd, felszámolás, végelszámolás, esetében, ha az adó behajtására belátható időn belül nincs remény.

(1) (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény és a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény rendelkezései az irányadók.
(2)Ezen rendelet 1998. január hó 1. napjával lét hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3)Ezzel egyidőben hatályát veszti Balsa Község Önkormányzatának 12/1996. (XII.22.) számú rendelete.

(1) (1)Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt- bel-és külterületet magába foglaló- térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
(2)Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alválallkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany, mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési érékteként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe.
(3)Vállalkozó. a gazdasági tevékenységet saját nevében a kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
a)vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy
b)az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély
c)mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,
d)az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély
e)jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is
f)egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.
(4)Nettó árbevétel:
a)a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével a, b, j, alapponokban foglalat eltérésekkel
b) a, b, g és j, alappontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) – könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a, pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele
c)biztosítóknál: A biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és nem biztosítási tevékenység bevételeivel: csökkentve a kapott osztalékkal és részesedésekkel, a saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a kártalanítási számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
d)a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel
e)befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamat jellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,
f)az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel
g)a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepnél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a., pont szerint- illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a, b, c, és e alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti -nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor az 1, alpont szerinti nettó árbevétel,
i)a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketáraságokról, valamint a kockázati tőkelapról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a., pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.
k) a, b, g és j, alapontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intémény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a, pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásából származó árbevétel
(5)Közszolgáltatási szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, tovább a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a viziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele leglalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
(6)Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez.
(7)Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett helyi, ilyen hely hiányában vagy több ilyen hely van akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelep vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésében a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
(8)Telephely:
az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől-, ahol részben vagy egészben iparűzis tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárat, a bányát, a kőlolaj-vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant
b)hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió-és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton, vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.
(9)Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozások esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Nem minősül eladott áruk beszerzési értékének a saját előállítású – áruvá, gyöngyöleggé minősített – félkész és késztermékeknek a számvitelről szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értékekként elszámolt értéke, továbbá az az érték, amelyet a 37. pont szerint anyagköltségként, a 39. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként kell figyelembe venni.
(10)Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével.
(11)Anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet.
(12)Közvetített szolgáltatás: az adóalany által igénybe vett szolgáltatást harmadik személynek részben vagy egészben – változatlan formában – történő átadása.