Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdés c.) pontjában foglalt felhatalmazás, valamint Balsa község képviselőtestületének 38/2008(1ll.20)sz. településszerkezeti terv megállapításáról szóló döntése értelmében Balsa község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terveiről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.   §.

A rendelet hatálya és alkalmazása

(1)             A rendelet hatálya Balsa község teljes igazgatási területére terjed ki.

(2)             A településrendezési terv készítésére felhatalmazó jogszabályok:

-1990 évi LXV.tv. 8§(1) bek.

-1990 évi LXV.tv. 16§(1) bek.

-1997 évi LXVIII.tv. 7§ (3) bek.

(3)             A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi LXXVIII. törvény, valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, és a törvény alapján meghatározott az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint az 1/2007 törzsszámú szabályozási terv (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.

(4)             A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező

zöldterületek

• közpark, zöldterületZ
•                                                                                Ev
• gazdasági erdőEg
• egészségügyi- turisztikai szociálisEe

mezőgazdasági területek és építési övezeteik

• általános mezőgazdasági területekMá
• általános védett mezőgazdasági tér.Mko
• kertes mezőgazdasági területMke

vízgazdálkodással összefüggő területek

• a Tisza folyó medre és partjaV
• 
  
• 
  
• ártéri erdőV ártéri erdő

1. A beépítésre

(K) Az Étv. 18. §. (2) szerint meghatározott ép. övezeti paraméter

3* §.

Általános építési szabályok

(1)              Építési, engedélyezési eljárás előtt a terepmagasság, a domborzat függvényében kell a földszinti padlóvonalat meghatározni, mely 100,37m.Bf.,ez a mértékadó árvízszint felett +1m-elvan.

(2)              A terepmagasság néhány helyen a nyílt ártér jelleg miatt a mértékadó árvízszint alatti, ezért a meglévő épületek bevédésére helyenként homokzsákokból kialakított védmű építése szükséges.

(3)              A vízkár-elhárítási terv településre vonatkozó előírásait az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni.

(4)              A belterület szabályozási tervén S-1 a mértékadó árvízszint a rétegvonal mentén lehatárolásra került. A küszöbszint meghatározásánál ezt a szintet +1,0 m biztonságot kell figyelembevenni.

(5)              Az egyes terület-felhasználási egységen belüli épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.

(6)              Építési övezetben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket lehet kialakítani.

(7)              Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.

(8)              A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas-tetős épületek tetőtereinek beépítése és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is.

(9)              Meglévő korábban kialakított telek az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával beépíthető.

(10)          Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani.

(11)          Ha a telek szélessége meghaladja a 16 m-t, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 m széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges.

(12)          Az élőkért mérete a beépült utcákon 3, méter míg az új utcákon 5 méter. Az élőkért vonala egyúttal kötelező építési vonal is.

(13)          Lakóterületen belül az oldalkertek mérete min. 6 méter. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és a telek szélessége miatt az épület 6 m-es oldalkerti méretének betartása esetén nem építhető be racionálisan, minimálisan 6m szélességű lakóépülettel, és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült, vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, amely azonban nem lehet kevesebb 4,5 méternél, lakóépület esetén.

(14)          Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 m.

(15)          Közművezeték fölött, vagy alatt új építési telek nem alakítható ki.

(16)          Közterületen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára épület, pavilon nem létesíthető. Köztárgyak elhelyezése az OTÉK 39. §-a szerint.

(17)          Közművesítési fokozatok az OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint, teljes, részleges, hiányos, közművesítettlen terület. Balsa község egész területén legalább részleges közművesítettség szükséges. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.

Ahol szennyvízcsatorna van az utakon a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.

(8) A telek területének min 40 %-át zöldterületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(9) A lakóterületen csak legalább részleges közművesítettséggel lehet épületet építeni.

(10) Az utcai kerítéseket az épített jelleggel, faszerkezettel vagy tömör falazott lábazattal kell kialakítani. A kerítésmezők kitöltéséhez fa és fém oszlopos rács változatok alkalmazhatók. A kerítés magassága max. 2,0 m lehet.

Falusias lakóterületen elhelyezhető:

• 
  
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• szálláshely szolgáltató épület,
• kézműipari építmény,
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)

(11) A földszinti padlómagasság nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől.

(12) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető: közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktároló legfeljebb 2 m-es belmagasságú, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, terepszintnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz, fürdőmedence, napkollektor, épített kerti tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldség verem, kerti szabadlépcső (tereplépcső, és lejtő). Szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék zászlótartó oszlop.

5.§

Településközpont vegyes terület

Ilyen helyen nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő

1. Településközpont vegyes területen lakás esetén max.

4 rendeltetési egység helyezhető el.

1. Településközpont vegyes területen teljes közműve sítettséget kell kialakítani.
   
2. A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

1. Közterület felöl garázsbejárat nem nyílhat (de üzletbe­járat és portál azonban több is ).
2. Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak a saját telken biztosítható.
3. Oldalhatáron álló beépítési mód előírásai esetén az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan és oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt úgy teszi lehetővé, hogy a szomszédos telek övezet szerint előírt beépítését nem korlátozza, illetve a kialakult állapot az egyéb előírások betartása mellett is ezt lehetővé teszi.

6.§

Gazdasági területek

(1) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint nem zavaró egyéb ipari, gazdasági célú (Ge), mezőgazdasági célú üzemi létesítmények (Gm), (Gksz) kereskedelmi, szolgáltató területei.

(2) A Ge jelű ipari területen nem helyezhető el jelentős mértékű zavaró hatású, illetőleg a jelentős mértékű zavaró hatású és különlegesen veszélyes (pl. tűz- robbbanás- fertőzésveszély) bűzös, vagy szaggal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodási és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

A területen az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

1. A Gm jelű területen mezőgazdasági célú üzemi létesítmények helyezhetők el.
2. A Gksz jelű területen kereskedelmi célú, nem zavaró hatású épület helyezhető el. Nem helyezhető el egyházi, egészségügyi és szociális épület.

1. 7.§

   Különleges területek
   

   
   

   1. A különleges területek sajátos használat szerint temető terület.

   Balsa településen a különleges területek sajátos használatuk szerint:
   

   
   

   .  működő temető területe                                                                 Kü-t

   • szabadidős terület, sportolás,kiállítóKü-s

        . lezárt temető területe                                                                      Kü-kegy

   • K+F, megújítandó energiaforrások

   területe                                                                          Kü-k

   • különleges kiállító, rekreációs tér.Kü-r

   A különleges területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben

   Sajátos haszn.rend. szerint	Alkalmazható			Az alakítandó telek
   	Beépítési Mód	Építési övezet jele	Legne- gyobb beépítetts ! ég % i	Legnagyo bb építm. mag.(m)	A legkisebb zöldterü­let %	Legkisebb alakítható terület m2
   Temető	Szabadonálló	Kü-t	10	*3,5	20	-
   Szabadidős, sportolási	Szabadonálló	Kü-s	1	4,5	20	K
   Kegyeleti park	Nem beépíthető				100	K
   K+F	Szabadonálló	Kü-k	10	7,5	30	5000
   Különleges ter.kiállító, rekr.	Szabadonálló	Kü-r	3	7,5	40	2000

   
   

   * A technológiailag szükséges nagyobb építmény magasság nem számítandó be. K kialakult telekméret

   
   

építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozottan az úthasználati értékét.

Külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége irányadó, amit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az építési területek szélességét az engedélyezési tervükben kell pontosítani.

1. Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, ennek helyszükségletét biztosítani kell.
2. A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
3. Közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását.
4. Épület nem helyezhető el.
5. A rálátási háromszög területén az út és vasút szintjétől 50 cin­nél magasabb növényzetet ültetni nem szabad.
   

10.§

Zöldterületek

(1)        A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.

(2)        A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció közpark, övezete jele Z. A közpark területén pihenőhely, növényzet, utca és térbútorok helyezhetők el.

(3)        Épület nem helyezhető el.

2.A védőerdő övezetében épületet elhelyezni nem lehet.

3.Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni 10 ha-t meghaladó területen, 0,5 %-os beépítettséggel lehet, az erdő rendeltetésének megfelelő építménnyel. Az építmény magassága max. 4,5 m lehet, kivéve a magasles építményt, mely építménymagassága 10,Om. Anyaghasználat fa, kő, természetes építőanyagok.

12.         §.

Mezőgazdasági területek

(1)        A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az

állattenyésztés,                továbbá         az         ezekkel            kapcsolatos

termékfeldolgozó és tárolás (továbbiakban:                           mezőgazdasági

termelés), illetőleg ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagozódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni, az alábbiak szerint.

(2)        Mezőgazdasági általános övezetben (Má) az övezetbe a természetvédelem alatt nem álló, és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak.

Az övezetbe eső telkeken növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos

termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint.

A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2 %-ot,

birtokközpont telkén 45 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a,   de legfeljebb 150 m² építhető be.

Természetvédelmi és természeti területen új birtokközpont nem alakítható ki. Építési anyaghasználat fa, kő, természetes anyagok.

2.1.    Gazdasági épület elhelyezésének feltételei:

2.1.1.       Szőlő-gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén, ha a termőkert legalább 1 hektár,

2.1.2.        Szántó kert, legelő (gyep) művelési ág esetén ha a telekterület legalább 5 hektár,

2.1.3.        Nádas, rét vízállásos művelési ág területén épület nem helyezhető el.

2.2. Lakóépület elhelyezésének feltételei:

2.2.1.        Szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,

2.2.2.        Szántó, kert legelő (gyep) művelési ág esetén, ha a telekterület legalább 15 hektár,

2.2.3.        Rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.

(3)        Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko.)

3.1      MKo zóna az országos ökológiai hálózat által lefedett terület.

3.2       

3.3       

3.4        

3.5.1.         Nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között.

3.5.2.         A köztárgyak.

3.5.3.         A honvédelmet az árvíz és belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(4)         Mezőgazdasági kertes (Mke) övezet

4.1 Az övezetbe korábban zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.

Az övezet területén a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

4.1.1           720 m^[1] -t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

4.1.2           720-1500m² közötti területnagyságú telken egy gazdasági épület és az egy terepszint alatti pince helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.

4.1.3           Az 1500m²-t meghaladó területű telken legfeljebb két gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha telek szőlő, gyümölcs vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.

4.1.4           Az övezetben lakóépület nem építhető.

4.1.5           Szántó, gyep, nádas, művelési ágú telek vagy telekrész nem építhető be.

13.         §.

A vízgazdálkodási területek

(1)         A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei, a Tisza folyó medre és partja, hullámtere V, V ártéri szántó, V ártéri erdő.

(2) A hullámtérben – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett a (3) bekezdésben foglalt építmények helyezhetők el.

(3) A hullámtérben közösségi, vizisport és sporthorgászati építmények helyezhetők el. Magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. Az építmények magassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. Anyaghasználat vonatkozásában a természetes anyagokat kell felhasználni (kő, fa).

(4) Az ártéri erdő, az ártéri szántó területein a tulajdonosok csak a nagyvízi medrek területére vonatkozó rendelkezések szerinti korlátozások betartása mellett végezhetnek mezőgazdasági művelést.

(5) Balsa község nagyvízi medrében lévő területek természeti területként kezelendők.

(6)

(7) A hullámtér a Tisza mentén mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része természeti területként kezelendő.

(8) A hullámtér a Tisza folyó és az árvízvédelmi fővonal közötti terület.

(9)Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10-10 m széles területsávot. A hullámtéren a lábvonaltól számított 60m-en, a mentett oldalon pedig 110m-en belül anyaggödröt pincét, vermet, árnyékszéket, szennyvízgyűjtőt nyitni nem szabad.

(10) Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni.

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

                    15.         §.

(1)              A       HÉSZ mellékletei (2) tartalmazza a közigazgatási területen lévő helyi védelem alá javasolt épületeket.

(2)              A       helyi védelem alá helyezésről, a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségéről, a kedvezmények mértékéről külön önkormányzati helyi értékvédelmi rendeletben kell intézkedni

(3)               

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

1.) E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

Balsa, 2008. márc.hó 20. nap