(1) (1)A rendelet hatálya Balsa község teljes igazgatási területére terjed ki.
(2)A településrendezési terv készítésére felhatalmazó jogszabályok:
-1990 évi LXV.tv. 8§(1) bek.
-1990 évi LXV.tv. 16§(1) bek.
-1997 évi LXVIII.tv. 7§ (3) bek.
(3)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi LXXVIII. törvény, valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, és a törvény alapján meghatározott az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint az 1/2007 törzsszámú szabályozási terv (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.
(4)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(1) (1)A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik.
beépítésre szánt terület és építési övezete
-falusias lakóterület Lf
-településközpont vegyes terület Vt
gazdasági terület
-egyéb nem zavaró hatású ipari célú Ge
-mezőgazdasági üzemi célú Gm
-kerskedelmi-szolgáltató Gksz
üdülőterület
-hétvégiházas Ü-h
különleges terület
-temető terület Kü-t
- kegyeleti park Kü-kegy
-szabadidős, sportolási, kiállító, rekreációs terület Kü-r
-kutatás-fejlesztés Kü-k
-sportterület Kü-s
általános közlekedési területek
-települési gyűjtőút Köu-gy
-fontosabb mg-i feltáró út Köu-mg
-hagyományos kiszolgálóút Köu-k
-kerékpárút Kök
-kötöttpályás közlekedési terület Kök
zöldterületek
- közpark, zöldterület Z
- védőerdő Ev
- gazdasági erdő Eg
- egészségügyi- turisztikai szociális Ee
mezőgazdasági területek és építési övezeteik
- általános mezőgazdasági területek Má
- általános védett mezőgazdasági ter. Mko
- kertes mezőgazdasági terület Mke
vízgazdálkodással összefüggő területek
- a Tisza folyó medre és partja V
- szántó V szántó
- legelő V legelő
- ártéri erdő V ártéri erdő
(2)A beépítésre szánt területek építési használatának mértéke
Sajátos használat Építési Beépítési Az alakítandó telek Legnagyobb beépítettség Megengedett max. építmény magasság m
szerinti terület övezet mód Legkisebb Legkisebb Legkisebb
alakítható alakítható zöldfelület %
terület m2 széllesség m
Falusias lakó Lf 0 900 14 30 30 4.5
Településközp.
vegyes Vt 0 700 14 30 40 7,5
Üdülőterület Ü-h 0 500 16 40 15 4.5
Nem zavaró
ipari Ge Sz 2000 40 30 30 7,5
Mezőgazdasági
Üzem Gm Sz 2000 40 30 30 4,5
Kereskedelmi,
Szolgáltató Gksz Sz 2000 40 30 30 7,5
Különl.terület
temető Kü-t Sz (K) (K) 40 10 4.5
Különl.terület
Kegyeleti park Kü-kegy - - - (K) - -
Különl.terület
Kiállító,
rekreáció Kü-r Sz 2000 40 40 3 7,5
K+F,megújuló
energia Kü-k Sz 2000 40 40 3 7,5
Különl.terület Kü-s Sz (K) (K) 40 1 4,5
sport
(K) Az Étv. 18. §. (2) szerint meghatározott ép. övezeti paraméter

(1) (1)Építési, engedélyezési eljárás előtt a terepmagasság, a domborzat függvényében kell a földszinti padlóvonalat meghatározni, mely 100,37m.Bf.,ez a mértékadó árvízszint felett +1m-el van.
(2)A terepmagasság néhány helyen a nyílt ártér jelleg miatt a mértékadó árvízszint alatti, ezért a meglévő épületek bevédésére helyenként homokzsákokból kialakított védmű építése szükséges.
(3)A vízkár-elhárítási terv településre vonatkozó előírásait az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni.
(4)A belterület szabályozási tervén S-1 a mértékadó árvízszint a rétegvonal mentén lehatárolásra került. A küszöbszint meghatározásánál ezt a szintet +1,0 m biztonságot kell figyelembe venni.
(5)Az egyes terület-felhasználási egységen belüli épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(6)Építési övezetben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket lehet kialakítani.
(7)Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
(8)A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas-tetős épületek tetőtereinek beépítése és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is.
(9)Meglévő korábban kialakított telek az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával beépíthető.
(10)Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani.
(11)Ha a telek szélessége meghaladja a 16 m-t, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 m széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges.
(12)Az előkert mérete a beépült utcákon 3, méter míg az új utcákon 5 méter. Az előkert vonala egyúttal kötelező építési vonal is.
(13)Lakóterületen belül az oldalkertek mérete min. 6 méter. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és a telek szélessége miatt az épület 6 m-es oldalkerti méretének betartása esetén nem építhető be racionálisan, minimálisan 6m szélességű lakóépülettel, és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült, vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, amely azonban nem lehet kevesebb 4,5 méternél, lakóépület esetén.
(14)Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 m.
(15)Közművezeték fölött, vagy alatt új építési telek nem alakítható ki.
(16)Közterületen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára épület, pavilon nem létesíthető. Köztárgyak elhelyezése az OTÉK 39. §-a szerint.
(17)Közművesítési fokozatok az OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint, teljes, részleges, hiányos, közművesítettlen terület. Balsa község egész területén legalább részleges közművesítettség szükséges. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.
Ahol szennyvízcsatorna van az utakon a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.

(1) (1)Balsa település lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusias lakóterületek (Lf).
(2)Lakóterületen a hátsókertek mértéke minimum 6 m, illetve a kialakult.
(3)Falusias lakóterületen (Lf) 3 m építménymagasságú állattartó épület elhelyezhető az állattartási, önkormányzati helyi rendeletben előírtak szerint.
(4)Lakóterületen belül, falusias lakóterületen maximum 2 lakóépület építhető.
(5)Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (13) bekezdése szerinti eltérésekkel.
(6)Előkert és oldalkert felöli megközelítéssel süllyesztett garázs nem létesíthető.
(7)A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Lakóterület Alakítandó telek Legnagyobb beépítettség% Megengedett Max. Építmény magasság (m)
Sajátos építési Alkalmazható Legkisebb Legkisebb
használat építési övezet alakítható alakítható
(beépítési mód) szélesség terület méret
(m) (m2)
Lf Oldalhatáron álló 14 900 30 4,5

(8)A telek területének min. 40 %-át zöldterületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(9)A lakóterületen csak legalább részleges közművesítettséggel lehet épületet építeni.
(10)Az utcai kerítéseket az épített jelleggel, faszerkezettel vagy tömör falazott lábazattal kell kialakítani. A kerítésmezők kitöltéséhez fa és fém oszlopos rács változatok alkalmazhatók. A kerítés magassága max. 2,0 m lehet.
Falusias lakóterületen elhelyezhető:
· lakóépület,
· kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
· szálláshely szolgáltató épület,
· kézműipari építmény,
· helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
· a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)
(11)A földszinti padlómagasság nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől.
(12)Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető: - közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktároló legfeljebb 2 m-es belmagasságú, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, terepszintnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz, fürdőmedence, napkollektor, épített kerti tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldség verem, kerti szabadlépcső (tereplépcső, és lejtő). Szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék zászlótartó oszlop.

(1) (1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
Ilyen helyen nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő
(2)Településközpont vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el.
(3)Településközpont vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani.
(4)A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Építési övezet jele Beépítési mód Az alakítandó telek Legnagyobb Beépítettség% Legnagyobb építmény magasság (m
Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legkisebb
alakítható alakítható alakítható zöldfelület
szélesség m mélysége Területe %
m m2
Településk.
vegyes Vt 0 14 40 700 30 40 7,5

(5)Közterület felől garázsbejárat nem nyílhat (de üzletbe- járat és portál azonban több is ).
(6)Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak a saját telken biztosítható.
(7)Oldalhatáron álló beépítési mód előírásai esetén az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan és
oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt úgy teszi lehetővé, hogy a szomszédos telek övezet szerint előírt beépítését nem korlátozza, illetve a kialakult állapot az egyéb előírások betartása mellett is ezt lehetővé teszi.

(1) (1)A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint nem zavaró egyéb ipari, gazdasági célú (Ge), mezőgazdasági célú üzemi létesítmények (Gm), (Gksz) kereskedelmi, szolgáltató területei.
(2)A Ge jelő ipari területen nem helyezhető el jelentős mértékű zavaró hatású, illetőleg a jelentős mértékű zavaró hatású és különlegesen veszélyes (pl. tűz – robbanás – fertőzőveszélyes) bűzös, vagy szaggal járó gazdasági tevékenységhez szükséges
építmények, valamint a településgazdálkodási és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.
(3)A Gm jelű területen mezőgazdasági célú üzemi létesítmények helyezhetők el.
(4)A Gksz jelű területen kereskedelmi célú, nem zavaró hatású épület helyezhető el. Nem helyezhető el egyházi, egészségügyi és szociális épület.
A területen az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Építési övezet jellege Beépítési mód Az alakítandó telek Legnagyobb% Beépítettség Legnagyobb építmény
Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legkisebb magasság m
alakítható alakítható alakítható zöldfelület
szélesség Mélysége Területe %
m m m2
Ipari-gazdasági
Gazd.ter Ge Sz 40 50 2000 30 30 7,5*
Kereskedelmi,
szolgáltató Gksz Sz 40 50 2000 30 30 7,5
Mezőgazdasági
Célú gazd.ter. Gm Sz 40 50 2000 30 30 4,5*
Sz = Szabadonálló
* a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény … stb. az építmény magasságába nem számítandó be.
(5)A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 5 m szélességű zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, a zöldterület részeként megvalósítva.

(1) (1)A különleges területek sajátos használat szerint temető terület.
Balsa településen a különleges területek sajátos használatuk szerint:
· működő temető területe Kü-t
· szabadidős terület, sportolás, kiállító Kü-s
· lezárt temető területe Kü-kegy
· K+F, megújítandó energiaforrások területe Kü-k
.különleges kiállító, rekreációs ter. Kü-r
A különleges területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni: a terv szerinti térbeli rendben

Sajátos haszn. Alkalmazható Az alakítandó telek
rend.szerint Beépítési mód Éptítési övezet jele Legnagyobb Legnagyobb A legkisebb Legkisebb
beépítettség % építm.mag. zöldterület alakítható terület
(m) % m2
Temető Szabadonálló Kü-t 10 *3,5 20 -
Szabadidős,sportolási Szabadonálló Kü-s 1 4,5 20 K
Kegyeleti park Nem beépíthető 100 K
K+F Szabadonálló Kü-k 10 7,5 30 5000
Különleges ter.kiállító,rekr. Szabadonálló Kü-r 3 7,5 40 2000

* A technológiailag szükséges nagyobb építmény magasság nem számítandó be.
K kialakult telekméret

(1) (1)Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek és üdüléssel kapcsolatos sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)Az üdülőterület hétvégi házas, laza beépítésű.
(3)A beépítésre szánt terület építési használatának mértéke.
Saját használat Építési övezet Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Megengedett max. építmény A legkisebb zöldterület
jele terület szélesség beépítettség magasság (m) %
(m2) (m2) %
Üdülőterület Ü-h 0 500 16 15 4,5 40
(4)Az előkert mérete 5m.
(5)Az övezet építési telkein melléképítmények és épületek medence kivételével nem helyezhetők el.
(6)Az üdülőterület teljes közművesítéssel kell ellátni.
(7)Állattartó épület az övezet telkein nem helyezhető el.
(8)Közösségi, szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el az övezet telkein.
(9)Új építések engedélyezésénél az épületek padlóvonalát a mértékadó árvízszint +1,00 m fölé kell vinni.

A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók) járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, közműforgalom, vasutak, vízi és légi-közlekedés, továbbá közművek és hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.
(1)A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
(2)Sajátos tagozódások szerint az alábbiak
Neve Szabályozási szélesség
a.) országos mellékút Köu-m 22 m
b.) belterületi gyűjtőút Köu-gy 16 m
c.) a település egyéb utcái, kiszolgáló utak Köu-k 12 m
d.) jelentősebb külterületi feltáró és mezőgazdasági utak Köu-mg 12 m
e.) kerékpárutak 0000 Kök
f.) kötöttpályás közlekedési terület Kök
(3)A közlekedési területek szélességét a terv és a 1 sz. melléklet szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet
építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozottan az úthasználati értékét.
Külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége irányadó, amit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az építési területek szélességét az engedélyezési tervükben kell pontosítani.
(4)Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, ennek helyszükségletét biztosítani kell.
(5)A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
(6)Közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását.
(7)Épület nem helyezhető el.
(8)A rálátási háromszög területén az út és vasút szintjétől 50 cm- nél magasabb növényzetet ültetni nem szabad.

(1) (1)A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2)A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció közpark, övezete jele Z. A közpark területén pihenőhely, növényzet, utca és térbútorok helyezhetők el.
(3)Épület nem helyezhető el.

(1)A terv erdőterületi rendeltetésük szerint:
a.) védőerdő Ev övezeti jellel
b.) gazdasági erdő Eg övezeti jellel
c.) ártéri erdő V ártéri erdő jellel
(2)A védőerdő övezetében épületet elhelyezni nem lehet.
(3)Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni 10 ha-t meghaladó területen, 0,5 %-os beépítettséggel lehet, az erdő rendeltetésének megfelelő építménnyel. Az építmény magassága max. 4,5 m lehet, kivéve a magasles építményt, mely építménymagassága 10,0m. Anyaghasználat fa, kő, természetes építőanyagok.

(1) (1)A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozó és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagozódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni, az alábbiak szerint.
(2)Mezőgazdasági általános övezetben (Má) az övezetbe a természetvédelem alatt nem álló, és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak.
Az övezetbe eső telkeken növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint.
A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2 %-ot, birtokközpont telkén 45 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 150 m2 építhető be. Természetvédelmi és természeti területen új birtokközpont nem alakítható ki. Építési anyaghasználat fa, kő, természetes anyagok.
2.1. Gazdasági épület elhelyezésének feltételei:
2.1.1. Szőlő-gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén, ha a termőkert legalább 1 hektár,
2.1.2. Szántó kert, legelő (gyep) művelési ág esetén ha a telekterület legalább 5 hektár,
2.1.3. Nádas, rét vízállásos művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2.2. Lakóépület elhelyezésének feltételei:
2.2.1. Szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,
2.2.2. Szántó, kert legelő (gyep) művelési ág esetén, ha a telekterület legalább 15 hektár,
2.2.3. Rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.
(3)Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko.)
3.1 MKo zóna az országos ökológiai hálózat által lefedett terület.
3.2
3.3
3.4
3.5 Az övezet területén elhelyezhetőek:
3.5.1. Nyomvonal jellegő építmények és mőtárgyaik (külön jogszabályok keretei között.
3.5.2. A köztárgyak.
3.5.3. A honvédelmet az árvíz és belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló mőtárgyak.
(4)Mezőgazdasági kertes (Mke) övezet
4.1 Az övezetbe korábban zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.
Az övezet területén a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:
4.1.1 720 m2 –t el nem érő területő telken építmény nem helyezhető el.
4.1.2 720-1500m2 közötti területnagyságú telken egy gazdasági épület és az egy terepszint alatti pince helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs vagy kertmővelési ágban van nyilvántartva.
4.1.3 Az 1500m2-t meghaladó területő telken legfeljebb két gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha telek szőlő, gyümölcs vagy kert mővelési ágban van nyilvántartva.
4.1.4 Az övezetben lakóépület nem építhető.
4.1.5 Szántó, gyep, nádas, mővelési ágú telek vagy telekrész nem építhető be.

(1) (1)A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei, a Tisza folyó medre és partja, hullámtere V, V ártéri szántó, V ártéri erdő.
(2)A hullámtéren – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes
szakhatóság által engedélyezett a (3) bekezdésben foglalt építmények helyezhetők el.
(3)A hullámtérben közösségi, vizisport és sporthorgászati építmények helyezhetők el. Magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. Az építmények magassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. Anyaghasználat vonatkozásában a természetes anyagokat kell felhasználni (kő, fa).
(4)Az ártéri erdő, az ártéri szántó területein a tulajdonosok csak a nagyvízi medrek területére vonatkozó rendelkezések szerinti korlátozások betartása mellett végezhetnek mezőgazdasági művelést.
(5)Balsa község nagyvízi medrében lévő területek természeti területként kezelendők.
(6)
(7)A hullámtér a Tisza mentén mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része természeti területként kezelendő.
(8)A hullámtér a Tisza folyó és az árvízvédelmi fővonal közötti terület.
(9)Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10-10 m széles területsávot. A hullámtéren a lábvonaltól számított 60m-en, a mentett oldalon pedig 110m-en belül anyaggödröt pincét, vermet, árnyékszéket, szennyvízgyűjtőt nyitni nem szabad.
(10)Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni.

(1) (1)A HÉSZ mellékletei (2) tartalmazza a közigazgatási területen lévő helyi védelem alá javasolt épületeket.
(2)A helyi védelem alá helyezésről, a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségéről, a kedvezmények mértékéről külön önkormányzati helyi értékvédelmi rendeletben kell intézkedni
(3)

(1) (1)Vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.
(2)A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
(3)Tilos a természetes és természetközeli állapotok vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 m-en belül a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.
(4)A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtárgyat, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzárt szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
Természet és tájvédelem
(5)Meg kell akadályozni a természeti és a természetközeli területek túlhasználatát, szennyezését, terhelését.
(6)A természeti területek kezelési eljárásairól a HNP Igazgatóság gondoskodik.
(7)Az adventív, invazív fajok (akác, gyalogakác, keserűfű, selyemkóró) terjedésének megakadályozása, csak az őshonos fafajok telepítése (tölgy, hazai nyár, főz, szil) engedélyezhető.
(8)
(9)Természeti területen egyes növényvédőszerek, vagy a talaj termőképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának korlátozását a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti.
Zöldterületek
(10)A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz.
Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
Zajterhelés
(11)
(12)Az állattartásra szolgáló építmények elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(13)Az igazgatási területen csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.
(14)
(15)
(16)
(17)

E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.