Balsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
Balsa község önazonosságának védelméről
Hatályos: 2025. 12. 25Balsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.12.25.
Balsa község önazonosságának védelméről
Általános indokolás
Általános indokolás
A magyar Országgyűlés a helyi önazonosság védelméről megalkotta a 2025. évi XLVIII. törvényt. A törvény 2025. július elsején lépett hatályba. A Kormány a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról 240/2025.(VII.31.) Korm. rendeletet alkotott, mely a törvény végrehajtási rendelete.
Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az önkormányzati rendelet megalkotására a képviselő-testület tagjai részéről történt szóbeli kezdeményezésen felül lakossági megkeresés is érkezett. A lakossági kezdeményezésben felvetésre került, hogy mivel a környező települések bevezetik ezen helyi szabályt, így Balsa gyűjtőfaluvá válik, melynek negatív hatásai már érzékelhetőek. A kezdeményező javasolja az önkormányzati elővásárlási jog, szomszéd elővásárlási jog, helyi lakos elővásárlási jog bevezetését.
Javasolja továbbá a lakcímlétesítési feltételeknél a büntetlen előélet, köztartozásmentesség, igazolt jogviszony, (biztosítotti és munkavégzési) vagy vállalkozói igazolvány, valamint betelepülési hozzájárulás bevezetését.
Az önkormányzati rendelet megalkotására felhatalmazást adó magasabb szintű jogszabályok szerint a rendeletalkotás célja
Balsa település önazonosságához való joga, alkotmányos védelmének lehetőségével élve,
a település fejlődésének és hagyományainak, valamint társadalmi rendjének és értékeinek megőrzése,
a közösség életformájának a kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szembeni védelem,
az egyéni jogok és a közösségi érdekek közötti összhang megteremtése és
a település értékeinek a következő generáció számára történő megőrzése.
A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Höv.tv.) felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletet alkossanak a helyi önazonosság védelme érdekében.
A törvény az alábbi esetekben ad felhatalmazást:
„(2) Felhatalmazást kap a települési – a fővárosban kerületi – önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben
a) jogvédelmi eszköz alkalmazását vezesse be;
b) határozza meg a jogvédelmi eszköz alkalmazása alóli mentesség vagy kedvezmény eseteit;
c) határozza meg a betelepülés feltételeit;
d) állapítsa meg a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket;
e) határozza meg a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.”
Természetesen lehetséges további követelmények támasztása is a betelepülők felé, Magyarországon már sok település élt ezzel a rendeletalkotási lehetőséggel, különféle szabályok alkalmazásával.
Itt szeretném tájékoztatni a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet megalkotásánál, szabályainak megfogalmazásánál figyelembe kell venni és be kell tartani az Alaptörvény rendelkezéseit, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseit.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint:
„XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szabályai szerint:
„7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti – különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,
b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
Hátrányos megkülönböztetés
8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
a) neme, illetve ennek megfelelő identitása,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) * nemzetiséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) *
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.”
Fenti jogszabályhelyeket azért idéztem be jelen előterjesztésbe, hogy a képviselő-testület tudja mérlegelni, milyen szabályokat kíván bevezetni, hogy elkerülhessük a magasabb szintű jogszabályokkal történő ütközést.
A Höv.tv. 6. §-a alanyi mentességet állapít meg, tehát mentesül a betelepülőre vonatkozó korlátozások, tilalmak, feltételek alól az, aki:
a) a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;
b) bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
c) állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
d) nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;
e) lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;
f) az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
g) a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
h) a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;
i) az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.
A lakcímlétesítési tilalom szabályozása fentiek miatt Alaptörvény és fenti egyenlő bánásmódról szóló törvény ellenes.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
1. §-hoz: Megállapítja, hogy az önkormányzat a helyi önazonosság védelme érdekében jogvédelmi eszközök alkalmazását vezeti be.
A 2. §-hoz
2. §-hoz: Megállapítja a jogvédelmi eszközöket.
A 3. §-hoz
3. §-hoz: Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 4. §-hoz
4. §-hoz: A lakcím létesítés általános feltételeit határozza meg.
Az 5. §-hoz
5. §-hoz: A lakcím létesítési engedély feltételeit sorolja fel.
A 6. §-hoz
6. §-hoz: Az alanyi mentesség esetén követendő eljárást szabályozza.
A 7. §-hoz
7. §-hoz: A jogellenes betelepülés jogkövetkezményeit állapítja meg.
A 8. §-hoz
8. §-hoz: Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
Az 1. melléklethez
A lakcím létesítés iránti kérelem adatlapja.
A 2. melléklethez
Az alanyi mentesség igazolásának kérőlapja.