Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető, vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Az önkormányzatoknak fentieket figyelembe véve a tárgyév végét megelőző 30. napig kell gondoskodni az adórendeleteik felülvizsgálatáról, és amennyiben szükséges azok módosításáról.

A rendelet bevezető része, mely preambulum, nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.), valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14,) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) rendelkezéseinek. Hatályon kívül helyezett jogszabályt tartalmaz és a felhatalmazást és feladatkört megjelölő rendelkezések sem kerültek feltüntetésre. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) ad felhatalmazást az önkormányzatok számára, hogy helyi adót vezessenek be. Ugyanezen törvény határozza meg, hogy a helyi adó bevezetéséről szóló helyi rendeletben milyen szabályok megállapításra kap felhatalmazást a helyi önkormányzat.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. §-a szerint:

„Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) a törvény MÁSODIK RÉSZÉBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza,

f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.

A hatályos rendelet vizsgálata során megállapítottam, hogy korát tekintve elavult, ezért új rendelet megalkotását javaslom.

A rendeletben a fentiek alapján az adó bevezetéséről és mértékére vonatkozóan lehet rendelkezni, tekintettel arra, hogy a további a jelenleg hatályos rendeletben lévő szabályok más magasabb szintű jogszabályokban már szabályozásra kerültek. Ideiglenes és állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység már évek óta nincs, ezeket a fogalmakat hatályon kívül helyezték, így iparűzési tevékenység van, melyre vonatkozóan az adó kivethető. A rendeletben különböző kedvezmények és mentességek is szerepeltek, azonban az adótörvény sok mentességet megállapít alapból, amit helyi rendeletben nem lehet ismételten szabályozni.

Javaslom a helyi rendelet újraalkotását, az előző rendelet hatályon kívül helyezésével. Az iparűzési adó mértékén nem javaslunk módosítást.

2025. évben szeptember 30-ig 33.563.568.- Ft iparűzési adó folyt be az adózóktól.

Még ezek sem a végleges számok, hiszen az adóév zárásakor ismeri meg a vállalkozó az éves nettó árbevételét, és az képezi az iparűzési adó bevallásának alapját. Ezen bevallások benyújtásának határideje 2026. május 31.

Kintlévőségeink behajtását folyamatosan végezzük, felszólításokat küldünk ki a hátralékkal, pótlék hátralékkal rendelkezők részére.

Iparűzési adón a fennálló összes hátralék: 4.966.158.- Ft és ebből a tárgyévi 1.218.046.- Ft. A behajtásról folyamatosan gondoskodunk.

A helyi adókból származó bevételek egyfajta pénzügyi, gazdálkodási stabilitást biztosítanak az önkormányzatok számára. A jól működő önkormányzat a településen élő lakosok részére tudja biztosítani az önkormányzati törvény által előírt kötelező feladatokat, ezen felül a lakosság igényeihez igazodva önként vállalt feladatok ellátására is sor kerülhet.

Több szegmense is lehet, mivel egyfelől az önkormányzat számára pozitív bevételt keletkeztető szabályozás, másfelől arra ösztönözzük az állampolgárokat, hogy a közös teherviselésben aktív részt vállaljanak.

Bevételt keletkeztető szabály.

Környezeti hatást akkor keletkeztet, amennyiben a bevételt olyan tevékenységre fordítjuk mely a környezetvédelmet szolgálja.

Abban az esetben, ha az önkormányzat környezeti hatást kiváltó tevékenységre fordítja az adóbevételét, az hatással van a lakosság egészségére is.

A rendelet-tervezet elfogadása többlet adminisztratív terhet nem ró a Hivatalra mivel ez az adótípus korábban is élt.

Az indokolásban részletesen leírtak szerint, régi, elavult jogszabály újraalkotása.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek biztosítottak.