Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető, vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Az önkormányzatoknak fentieket figyelembe véve a tárgyév végét megelőző 30. napig kell gondoskodni az adórendeleteik felülvizsgálatáról, és amennyiben szükséges azok módosításáról.

Balsán az önkormányzat 2003-ban vezette be a magánszemélyek kommunális adóját. Jelenleg az adó mértéke adótárgyanként 10.000.- Ft/év.

Az önkormányzat 2003.-ban a helyi adók bevezetéséről szóló 14/2003.(XII.27.) önkormányzati rendeletében magánszemélyek kommunális adóját és idegenforgalmi adót vezetett be.

A helyi rendelet áttekintése során tett megállapítások:

A rendelet bevezető része nem felel meg a jogszabályszerkesztési követelményeknek, nem tartalmazza a felhatalmazást adó és a feladatkört megjelölő jogszabályi helyeket. A rendelet nem felel meg az IRM rendelet jogszabályszerkesztési előírásainak az alcímek vonatkozásában sem.

A rendeletben szabályozás szerepel az idegenforgalmi adóra vonatkozóan, amelyet azonban már az önkormányzat nem tud beszedni, tekintettel arra, hogy üdülő ingatlan a közigazgatási területen nem található.

Javaslom a rendelet hatályon kívül helyezését és a magánszemélyek kommunális adója tekintetében új önkormányzati rendelet megalkotását. Nem javaslom az idegenforgalmi adóra vonatkozó helyi rendelet megalkotását.

2025. évben beszedett kommunális adó 2.596.000.- Ft volt. A 2024. december 31-ig fennálló hátralék összege 1.075.392.- Ft, és a tárgyévi hátralék 1.218.946.- Ft.

Az adó mértékét továbbra is 10.000.- Ft/adótárgy mértékben javasoljuk megállapítani.

Adókötelezettség a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 24. §-ban meghatározott magánszemélyeket terheli, azzal az eltéréssel, hogy az adókötelezettség elsődlegesen az adó tárgyát képező ingatlanban életvitelszerűen élő magánszemélyt terheli.

A Htv. 24. §-ban meghatározott magánszemély:

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.

Az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Fenti szabályok miatt tartalmazza a rendelet-tervezet 1. § (1) bekezdés azon kitételt, hogy elsődlegesen az épületben élő személy, akit az adófizetési kötelezettség terhel annak érdekében, hogy ha több tulajdonosa van egy ingatlannak, az adófizetési kötelezettség az ingatlanra viszonyítottan és évi egyszeri fizetési kötelezettséget keletkeztessen.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnésére a Htv. 25. §-ban foglaltak vonatkoznak.

A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adótárgy kapcsán az értékesítés ténye bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályokat is szerkesztettünk a rendeletbe.

Mentességet és kedvezményt nem javaslunk a rendeletben megállapítani.

A helyi adókból származó bevételek egyfajta pénzügyi, gazdálkodási stabilitást biztosítanak az önkormányzatok számára. A jól működő önkormányzat a településen élő lakosok részére tudja biztosítani az önkormányzati törvény által előírt kötelező feladatokat, ezen felül a lakosság igényeihez igazodva önként vállalt feladatok ellátására is sor kerülhet.

Több szegmense is lehet, mivel egyfelől az önkormányzat számára pozitív bevételt keletkeztető szabályozás, másfelől arra ösztönözzük az állampolgárokat, hogy a közös teherviselésben aktív részt vállaljanak.

Bevételt keletkeztető szabály.

A bevételt lehet olyan célra fordítani, mely a település környezetére gyakorol hatást, ez a képviselő-testület döntésének kompetenciájába tartozik.

Az előző pontban leírtak szerint.

A rendelet-tervezet elfogadása többlet adminisztratív terhet nem ró a Hivatalra, mivel ez az adótípus eddig is létezett.

A rendelet elavult szabályokat tartalmazott, sok helyen a magasabb szintű jogszabályokban foglalt szabályok is szerepeltek benne. Jogszabályszerkesztési szempontból nem felel meg a Jat. és az IRM rendelet rendelkezéseinek.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek biztosítottak.