Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Hatályos: 2024. 09. 01Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Nyírkércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya Nyírkércs község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, aki Nyírkércs község közigazgatási területén a közösségi együttélés szabályait sértő magatartások valamelyikét elköveti.
(3) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, valamint elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál
b) ingatlanhasználó: ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője, vagyonkezelője, üzemeltetője
c) közszolgáltató: a képviselő-testület által az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére feljogosított szolgáltató szervezet
d) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat
e) lakóegység: lakóépület, valamint a jellemzően emberi tartózkodás – különösen pihenés, szállás, munkavégzés – céljára szolgáló építmény
f) önkormányzati létesítmény: társadalmi, közösségi tevékenység céljaira létesített nagyobb szabású építmény, üzem, intézmény stb.
g) zöldterület: növényzettel borított közterület, különösen a közterek és közparkok
h) közhasználatú zöldterület, zöldfelület: a település belterületén önkormányzati tulajdonban álló minden olyan terület, amelyet döntő mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari‐, lakó‐, közlekedési terület, stb.) belül helyezkedik el. A járda és úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett ‐ e vagy sem. Közhasználatra szánt zöldterületek azok is, amelyek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, de tulajdonosai azt közhasználatra hozták létre, vagy a közhasználat elől nem kívánják lezárni
i) út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is
j) járda: a KRESZ 1. számú függelék I. b) pontja szerinti járda
k) szabadvezetésű járda: főhálózati szerepet betöltő gyalogos közlekedést – és nem az ingatlan közvetlen megközelítését – szolgáló járda
l) járdasziget: a KRESZ 1. számú függelék I. i) pontja szerinti járdasziget
m) kijelölt rakodóhely: a KRESZ 15. § (6) bekezdése szerinti kijelölt rakodóhely
n) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a tevékenység vagy mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti, és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít
o) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23a. pontja szerinti italok.
Eljáró hatóságok és eljárási szabályok
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárás bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.
(4) A jegyző (3) bekezdés szerinti határozatával szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, de Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.
(5) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás súlyát, természetes személy esetén a magatartás megszegőjének szociális és jövedelmi körülményeit. A jegyző a közigazgatási bírság kiszabásakor köteles tisztázni ezeket a körülményeket.
(6) A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
Közigazgatási bírság és helyszíni bírság
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személy esetében 200.000,-Ft-ig terjedő, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 2.000.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson, vagy banki átutalással Nyírkércs Község Önkormányzata „Egyéb bevételek” számlájára kell befizetni.
A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata
5. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki az engedély nélkül megvalósítható igénybevétel eseteit kivéve a közterületet engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő mértékben vagy módon használja, így különösen, ha
a) közterületen engedély nélkül, az engedélyezett módtól eltérően, vagy az engedélyezett termékkörtől eltérő terméket árusít;
b) közterületen a közvetlen szállítási előkészület esetét kivéve göngyöleget tárol;
c) az építőanyagot, építéshez szükséges szerkezetet, valamint bontásból, felújításból származó anyagot, építési törmeléket, ilyen hulladék anyagot 72 órán túl engedély nélkül közterületen tárol;
d) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően használ, felbont;
e) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 15 napon belül nem távolítja el;
f) közterületen személygépjárművet nem a kapubejárón (felhajtón) tárol;
g) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra - kivéve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér;
h) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér;
i) közterületet tartósan, állandó jelleggel közterület-használati engedély nélkül használ;
j) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi;
k) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez;
l) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel;
m) közforgalmú járdán a gyalogos közlekedésre szolgáló felületet beszűkíti és ezzel a gyalogos közlekedést zavarja;
n) csapadékvíz elvezető vagy szikkasztó árkot betemet, vagy abban bármilyen hulladékot, bontási törmeléket, földet vagy avart helyez el;
o) közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre.
(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybe vevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.
A köz- és magánterületek tisztaságát sértő magatartások
6. § Közösségellenes magatartást követ el, aki:
a) ingatlanhasználóként az ingatlan tisztán tartásáról nem gondoskodik, vagy az ingatlanra ráhordott vagy felhalmozott hulladékot a kijelölt hulladéklerakó-helyre nem szállítja el, vagy szállíttatja el;
b) az arra rendszeresített szelektív hulladékgyűjtő edénybe nem a meghatározott újrahasznosítható hulladékot helyezi el elszállításra;
c) aki az ingatlana rovar- és rágcsáló irtásáról, az emberi egészséget bármilyen módon veszélyeztető gyomnövények irtásáról nem gondoskodik;
d) a közterületre nyúló fák, más növények, élő sövények gallyazásáról, a járda járhatóvá tételéről nem gondoskodik;
e) az ingatlan előtti, saroktelek esetén az ingatlan minden oldalán (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes terület) a zöldsáv, nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, a járda hó- és síkosságmentesítéséről nem gondoskodik;
f) ingatlantulajdonosként, vagy az ingatlan használójaként az ingatlan állagmegóvásáról nem, illetve nem megfelelően gondoskodik, ezáltal az ingatlan állagának oly szintű romlását idézi elő, amely emberi életet veszélyeztet, továbbá a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza;
g) vendéglátó- és árusító helyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztántartásáról, a keletkezett hulladék eltávolításáról, a járda hó- és síkosságmentesítéséről;
h) a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét nem tartja tisztán;
i) a közcsatornát, nyílt csapadékvíz elvezető árkot beszennyezi, a csapadékvíz zavartalan elfolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról felszólítás ellenére nem gondoskodik;
j) a csapadék- és szennyvízelvezető rendszert megszünteti, megrongálja, állagát megváltoztatja, a rendszer gyomtalanítását (gyomirtását) vegyszerrel végzi;
k) aki a település belterületén engedély nélkül állatot legeltet;
l) a közszolgáltató részére elszállításra kihelyezett hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőeszközéből hulladékot vesz ki, illetve lomtalanítás során kihelyezett hulladékban guberál;
m) ingatlantulajdonosként, vagy az ingatlan tényleges használójaként a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására nem az önkormányzat által kijelölt közszolgáltatót veszi igénybe;
n) illegálisan szemetet, építési törmeléket lerak;
o) külterületen illegálisan szemetet, építési törmeléket lerak.
Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:
a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;
b) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;
c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon létesít, működtet;
d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz;
e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel – az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével – és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.
Az önkormányzat tulajdonában lévő játszótér, sportlétesítmények, valamint nevelési-oktatási intézmények udvarának és tornatermének használatára vonatkozó rendelkezések megsértése
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) az önkormányzat tulajdonában lévő létesítményeket (a továbbiakban: létesítmények) engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon használja;
b) az a nagykorú személy, aki a játszótéren elhelyezett eszközöket, játékokat használja;
c) a létesítmények területére telepített eszközöket nem a rendelkezésüknek megfelelő célra használja;
d) a létesítmények területére állatot - kivéve vakvezető kutyát - visz be;
e) a játszótér és a sportpálya területén alkoholt, bódítószereket fogyaszt, dohányzik, szemetel;
f) a játszótér és a sportpálya területére üveget, sérülés okozására alkalmas tárgyat visz be.
A temető rendjének megsértése
9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) síremlék fenntartási, - gondozási kötelességének nem tesz eleget;
b) temetőben nem a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít;
c) temető főbejáratán keresztül gépjárművel – kivéve a temetkezési szolgáltatás ellátásához szükséges közlekedést, illetve a mozgásában korlátozott vagy idős személyek szállítását biztosító gépjárműveket – behajt;
d) sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolja, azt nem a szeméttárolóban helyezi el;
e) temető területére kutyát vagy más állatot visz be – kivétel ez alól a vakvezető kutyát;
f) sorok közötti átjárást növényzet telepítésével akadályozza;
g) a temető nyitvatartási rendjét nem tartja be;
h) a temető fenntartójának, üzemeltetőjének sírhely kialakításra vonatkozó előírásait nem tartja be;
i) temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet helyez el, a temető létesítményeit, tartozékait, sírokat, síremlékeket, növényzetet rongál és beszennyez, minden olyan magatartást tanúsít, amely a kegyeleti érzést sérti és a látogatókat megbotránkoztatja;
j) síremlék, sírjel, urnasírbolt, sírbolt karbantartását, helyreállítását elmulasztja;
k) a temetőüzemeltető által elrendelt növényzeteltávolítást elmulasztja;
l) a temető területén tüzet rak, hulladékot éget, szeszes italt fogyaszt és megvendégelést folytat;
m) az építési munka befejeztével a fennmaradó anyag, törmelék elszállításáról, valamint az okozott kár helyreállításáról 10 napon belül nem gondoskodik.
Állattartás szabályainak megsértése
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart;
b) ebet - vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya, rendőrségi és jelzőkutya kivételével - piac területére, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi, oktatási-nevelési intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, közpark területére, sportpálya területére bevisz, illetve beenged, kivéve az intézmény engedélyével;
c) állat tulajdonosaként vagy felügyeletét ellátó személyként az állat által okozott szennyeződést közterületen nem távolítja el;
d) eb állattartójaként nem gondoskodik az eb megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról;
e) haszonállatot közterületen engedély nélkül legeltet vagy kóborolni hagy.
Zaj- és rezgésvédelem megsértése
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a) a településen zajjal járó építési, bontási tevékenységet hétköznap 21.00 és 6.00 óra között, vasárnap és ünnepnapon végez, kivéve a közművek meghibásodásának javításából adódó munkálatok;
b) az ingatlanon zajt keltő tevékenységet hétköznap 21.00 és 6.00 óra között, vasárnap és ünnepnapon végez;
c) a település vendéglátó egységeinek kerthelyiségeiben, teraszain hangosító berendezést munkanapon 22.00 és 7.00 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon 22.00 és 9.00 óra között jegyzői engedély nélkül üzemeltet;
d) a kereskedelmi és vendéglátó egységben engedély nélkül zeneszolgáltatást végez;
e) a kereskedelmi és vendéglátó egység bejelentett nyitvatartási idejét nem tartja be.
Közterületi szeszesital fogyasztás
12. § (1) Nyírkércs község közterületein tilos a szeszesital fogyasztása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszesital fogyasztási tilalom nem vonatkozik az engedélyezett rendezvények helyszínén és annak ideje alatt történő szeszesital fogyasztásra.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény határozza meg.
A közterületnév- és házszámtáblára, lakcímbejelentésre vonatkozó rendelkezések megsértése
13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) a közterület elnevezését tartalmazó táblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, engedély nélküli eltávolítja;
b) a házszámtáblák elkészíttetéséről és kihelyezéséről, szükséges karbantartásáról, pótlásáról nem gondoskodik.
A közterületek szennyeződésének megelőzése
14. § (1) Eldugulás okozására alkalmas, valamint környezetre veszélyes anyagokat a szennyvíz és csapadékcsatornába dobni, önteni, vagy bevezetni tilos.
(2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(3) Tilos a csapadékvízbe, csapadékcsatornába háztartási folyékony hulladékot vezetni. Tilos a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetése.
(4) Közterületen a hulladék elhelyezésére gyűjtőedények szolgálnak. Hulladékot tilos azok mellé elhelyezni.
(5) A közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat (utcabútor), eszközöket, műtárgyakat továbbá játszótereket, játszótéri játék felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni, illetve azok beszennyezése és megrongálása tilos.
(6) Zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.
(7) A közterületen lévő fák, díszcserjék, növények megsértése, leszakítása, kiirtása tilos.
(8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.
(9) Ha a jármű üzemeltetése során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzembentartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni.
15. § Ez a rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.