Gulács község képviselő testületének 3/2006 (V.24..) önkormányzati rendelete
GULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV,
Hatályos: 2019. 01. 09
Gulács község képviselő testületének 3/2006 (V.24..) önkormányzati rendelete
GULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV,
2019.01.09.
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL
Gulács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az
történt felhatalmazások alapján
az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével , továbbá a környezet természeti , táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos , a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket , jogokat és kötelezettségeket
magában foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
I. Fejezet
(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) területi hatálya Gulács Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani , korszerűsíteni , bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999 évi CXV. Törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002 (III.7) Korm rendelettel ( a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint az 5/2003. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (T-2, T-3) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A belterületbe vonás szabályai
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást nem irányoz elő.
3. § építési engedélyezés általános szabályai, építési engedély kérelem mellékletei
Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
46/1997.(XII.30.) KTM rendelet 9. § -ában meghatározott építési munkák körét nem bővítheti.
(2) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra a középületekre terjeszti ki, amelyek hasznos alapterülete meghaladja a 2000m2-t, vagy a település központi vegyes területre esnek. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.
(3) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. tv
7. §. illetve az 166/19999.(XI.19. Korm rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az idézett törvény 38. §-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39 §-ban meghatározott esetekben, Ipari terület engedélyezési eljárásában a
314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
(1) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29. KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak , építési engedély nem adható.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(5) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati helyi rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(6) Közterületen történő építés szabályozása:
a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen új épület, pavilon létesíthető.
b.) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen köztárgyak (művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó) a következők szerint helyezhetők el:
- a járda legkisebb hasznos szélességét (1,50 m) nem csökkenti,
- rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,
- a járművezető kilátását nem gátolja, a közút forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,
- a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza,
A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogosátkelőhelyektől a forgalmi haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogosátkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részen 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.
(7) Közművesítés:
a.) A közművesítettség lehetséges fokozatait az OTÉK 5. §. (2) rögzíti, és értelmezi.
b.) Közművesítettségi fokozatok:
- teljes közművesítettség,
- részleges közművesítettség,
- hiányos közművesítettség,
- közművesítetlen terület.
c.) Gulács beépítésre szánt területein teljes közművesítettség szükséges.
d.) Vízellátásnál elfogadható a bevizsgált ivóvízminőségnek elfogadott fúrott kút. (ÁNTSZ labor, FETIKÖVIZIG labor)
(8) A telekalakítás szabályai:
b.) Elővásárlási jog: az Étv 25. §.(2) bekezdés szerint önkormányzati rendelet készül a Gulács Településszerkezeti Tervében rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében.
c.) Kisajátítás: Étv 26. §-nak megfelelően történik.
d.) Kialakítható legkisebb telekterületméretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.
e.) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterület és telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandók. A kialakult telek – ha telekalakítás nem történik – beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható, és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult – az övezeti szabályozásban megadottnál
kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke az övezeti szabályok szerint biztosítandó, azonban ha a kialakult beépítettség mértéke ennél nagyobb, a beépítettség megtartható, de nem növelhető.
f.) Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási Terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek kialakíthatók a
85/2000 (XI.8.) FVM rendelet szerint.
(1) A szabályozási terv kötelező elemeit a Szabályozási Tervek tartalmazzák.
(2) A kötelező szabályozási elemek:
- tervezett szabályozási vonal,(közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala)
- szabályozási szélesség,
- építési övezetek határa, övezetek határa, területi egység határa,
- övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás,
- építési övezeti előírások, ezen belül:
- beépítési mód,
- telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,
legkisebb mélység,
kialakítható legkisebb telekterület méret,
legkisebb zöldfelület,
legnagyobb beépítettség,
legnagyobb építménymagasság,
- a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások,
- elő-, hátsó-, és oldalkertek méretei, építési hely,
- kötelező építési vonal,
- közművesítési előírások,
- terepszint alatti építmények előírásai,
- környezetvédelmi előírások.
(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alábbiakat:
Az építési övezet és nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem haladja meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20 %-át.
b) A meglevő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
c) Telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, kötelező építési vonal).
(4) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata az Étv. 18. §.(2) szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
Településszerkezet, területfelhasználás
(1) A település igazgatási területe építési szempontból
Beépítésre szánt területekre,
Beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak:
(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
a.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek:
- falusias lakóterületek (Lf)
2. Vegyes területek:
- településközpont vegyes területek (Vt)
3. Gazdasági területek:
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- ipari gazdasági területek (Gip)
4. Különleges területek:
- sportterület (Kü-1)
- temető területek (Kü-2)
- Közösségi, vízisport, pihenő centrum (Kü-3)
b.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
1. közlekedési-, közmű elhelyezési területek (K/2, K/3, K/4, K/5, KM/1, KM/2)
2. zöldterületek:
- közparkok (Z)
3. erdőterületek: (E)
- védelmi erdő, (Ev)
- gazdasági erdő, (Eg)
- egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee)
4. mezőgazdasági területek
- kertes mezőgazdasági területek, (Mk)
- általános mezőgazdasági területek. (Má)
5. vízgazdálkodással összefüggő területek (V)
Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai.
(1) Az egyes területfelhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a területfelhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4) Alagsori helyiség, helyiségcsoport, pinceszinti helyiség, helyiségcsoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények – az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek “ építési helyein belül” helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(5) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. A szomszédos telkeken az építmények közötti legkisebb távolság nem lehet kisebb:
- a telepítési távolságnál ,
- és a tűztávolságnál.
Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadonálló, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építmény magasság mértéke.
Az „A” – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó, és az „A” – „B” tűzveszélyességi osztályú helységeket tartalmazó épületek, 500 m2 alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D” –„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden – a külön jogszabály szerinti – közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakóépület esetében (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül), és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját, és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi szakhatóság határozza meg.
2. A szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
a.) Főépületek esetében:
- Ha a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítésmódnál az épület-elhelyezés a telekhatártól számított 0-1,0 méter széles csurgó-távolságra is lehetséges.
- Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is megengedhető.
b.) Melléképületek esetében:
- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.
3. A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
4. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a.) Előkertek:
Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK= 5 m kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is ÉV= 5 (m-ben)
b.) Oldalkertek:
- Az oldalkertek legkisebb szélessége:
Szabadon álló beépítési módnál a maximális építménymagasság fele.
Oldalhatáron álló beépítési módnál a maximális építménymagasság mértéke.
c.) Hátsókertek:
- A hátsókertek a HÉSZ telekzónák építési határvonalai szerint történik (hátsó építési határvonaltól a hátsó telekhatárig).
- A hátsókert nem lehet kisebb:
- sem az építmény hátsókertre néző tényleges építmény magasságának mértékénél,
- sem 6 m-nél.
5. Kialakult (K) helyzetben az építésügyi hatósági munkában, Az Étv. 18. §. (2) szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
A lakóterületre vonatkozó általános előírások
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek, elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1. mellékletben található meg). A lakóterületeken főépület építése nélkül melléképület nem építhető.
(3) Valamennyi lakóterületen meg kell oldani a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetését, illetve ártalommentes elhelyezését.
Gulács lakóterületeinek építési övezeteit az OTÉK 8. §.(2/a.) szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni, a beépítésre szánt területeken a szennyvízcsatorna megépítéséig részleges közművesítettség megengedhető.
(4) Lakóterületeken belül, a minimális telekterület esetében (400 m2 és 500 m2) csak egy lakóépület építhető.
(5) Gulács lakóterületei sajátos építési használatuk szerint:
- falusias lakóterületek (Lf).
(1) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, elhelyezésére szolgál.
A falusias lakóterületen telkenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.
(2) A falusias lakóterületen az alábbi melléképületek építhetők:
a.) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,
b.) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,
5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
6. pince, pince felépítménye,
7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
A falusias lakóterületen az alábbi melléképítmények létesíthetők:
- közmű becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály – tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.
(c) A falusias lakóterületen még kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő.
(d) A falusias lakóterületen kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bek.-ben előírtak figyelembevételével
- Kézműipari épület
- Egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
(3) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(4) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20 m széles, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.
Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. Min. 18 m szélességű telken az oldalhatáron álló beépítésű övezetben a telekhatártól 1 m távolságra is elhelyezhető az épület.
(5) Az előkertek, építési vonalak szabályozása, szabályozási terv és HÉSZ 7. §.(5) 4.a pont szerint.
(6) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §.
(5) bekezdés 4.b. pont szerinti eltérésekkel.
(7) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a HÉSZ 7. §. (5) 4.c. pontja szerint.
(8) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
1. TÁBLÁZAT:
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott |
Megengedett maximális építmény magasság
(m) |
Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb zöldfelületek
(%) |
Legnagyobb Beépítettség
(%) |
Falusias lakó |
Lf-1 |
Oldalhatáron álló |
800 |
14 |
40 |
30 |
4,5 |
Lf-2 |
Oldalhatáron álló |
1000 |
16 |
40 |
30 |
4,5 |
Lf-3 |
Oldalhatáron álló |
1500 |
16 |
40 |
30 |
4,5 |
(9) Átmenő /két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű/ utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél, 80 m telekmélység felett, megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése.
(10) Állattartásra szolgáló épületek, helységek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat, és más ‚jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket Gulács Község állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg.
(11) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű építési övezetek lakóterületei funkciónális zónákra tagolódnak.
Előkert zóna:
- Az utcai telekhatártól az építési határvonalig, illetve oldalkertig terjedő zóna.
Lakó és gazdasági udvar zónája:
- Az utcai építési határvonaltól a hátsó építési határvonalig terjedő zóna.
Lakóudvar:
- Az utcai telekhatártól 35 m-ig terjedő zóna. Lakófunkció
Gazdasági udvar:
- Az utcai telekhatártól 35 m-től 60 m-ig terjedő zóna.
Gazdasági funkció
Hátsókert:
- Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túli telekrész nem beépíthető.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
- 35 m – 60 m hosszú teleknél a min. 6 m hátsókert biztosítandó.
- A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett az építési helyen, szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Településközpont vegyes terület
(1) A településközpont vegyes terület, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény
Amennyiben az övezetben ilyen funkció jelenleg működik az fenntartható.
(3) A településközpont vegyes területen elhelyezhető melléképületek:
a.) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,
b.) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,
5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
6. pince, pince felépítménye,
7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(4) A településközpont vegyes területen az alábbi melléképítmények létesíthetők:
- közmű becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály – tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.
(5) Előkertek, oldalkertek és hátsókertek szabályozása, szabályozási terv szerint, valamint a HÉSZ
7. § .(5) 4 pont a.) b.) c.) szerint.
(6) Az övezetben teljes közművesítettség szükséges, a szennyvízcsatornázásig legalább részleges közművesítettség.
(7) A telek területének minimum 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(8) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
2.sz. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott |
Megengedett min/max építmény magasság (m) |
Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb zöldfelületek
(%) |
Legnagyobb Beépítettség
(%) |
Településközpont vegyes terület |
Vt |
Oldalhatáron álló |
1000 |
14 |
15 |
40 |
-7,5 |
(1) Gulács gazdasági területei sajátos használatuk szerint:
a.) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
b.) ipari gazdasági területek.
A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20. §. meghatározásai érvényesek.
(3) Gulács Község ipari gazdasági területein, jelentős mértékű zavaró hatású terület nem alakítható ki. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) A gazdasági területeken belül, az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négyegységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével.
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, elsősorban nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
3. sz. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott |
Megengedett maximális építmény magasság
(m) |
Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb zöldfelületek
(%) |
Legnagyobb Beépítettség
(%) |
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület |
Gksz-1 |
szabadon álló |
2000 |
40 |
20 |
40 |
-9,5 |
Gksz-2 |
szabadon álló |
10000 |
40 |
20 |
40 |
-9,5 |
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken előkertek szabályozása szabályozási terv szerinti, oldalkertek, és hátsókertek szabályozása HÉSZ 7. §.(5) 4 pont szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték.
Az ipari gazdasági területek
(1) Gulács ipari gazdasági területei nem jelentősen zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az ipari területeken az OTÉK 20. §.
(4) bekezdés szerinti építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terükleteken kivételesen sem helyezhetők el
- Egyházi
- Oktatási
- Egészségügyi
- Szociális épületek
(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
4. sz. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott |
Megengedett max/min. építmény magasság
(m) |
Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb zöldfelületek
(%) |
Legnagyobb Beépítettség
(%) |
Ipari gazdasági terület |
Gip |
szabadon álló |
5000 |
50 |
40 |
40 |
-9,5 |
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt nem sorolhatók egyik további beépítésre szánt területekbe (jelentős hatást gyakorolnak környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).
(2) Gulács különleges területei sajátos használatuk szerint:
a) sportterület (Kü-1)
b) temető területek (Kü-2)
c) kzösségi, vízsport, pihenő centrum (Kü-3)
(3) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a) Sportlétesítmény(övezeti jel Kü-1) Gulács Község sporttelepe , amely a Község rangjának , elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. A sportlétesítmény fejlesztésére, kialakítására, sportterület fejlesztési tanulmányterv készítendő, amely tartalmazza a létesítményeket, zöldterületi kialakítást, tereprendezést, vízelvezetést.
b) Működő temető (övezeti jel
Kü-2) Gulács Község köztemetője. A temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a Község temetkezési területének biztosítása. A temető területén legalább 20 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani, a
36/2002 (III.07.) Korm. rendelet szerint. A temető területének legalább 40%-át növényzettel kel beültetni.
c) A Tisza folyó mellett közösségi, vízisport, pihenő- lovas centrum terület (övezeti jel Kü-3) .A terület hasznosítása csak a 21/2006.(i.31.) Korm. rendelet 5. §. (4-5) bekezdés szerinti előírások figyelembevételével történhet.
5.sz. TÁBLÁZAT
Sajátos használat
szerinti terület
|
Építési
övezet
jele
|
Beépítési
mód |
Az alakítható építési telekre vonatkoztatott |
Megengedett
max/min.
építmény
magasság (m) |
Kialakítható
legkisebb
telekterület
méret (m2) |
Legkisebb
szélessége
(m)
|
Legkisebb
zöldfelülete
(%)
|
Legnagyobb
beépítettsége
(%)
|
sportlétesítmény
|
Kü-1
|
szabadon
álló |
K
|
K
|
40
|
10
|
-9,5
|
működő temető
|
Kü-2
|
szabadon
álló |
K
|
K
|
40
|
10
|
-7,5
|
Közösségi vízisport, pihenő
centrum |
Kü-3
|
|
|
|
|
|
|
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület
(1.) A Közlekedési területek, a szabályozási terv szabályozási vonalak által meghatározott („K” övezeti jelzésű) közterületei.
(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közműelhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni, csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység, csak a tervvel összhangban történhet.
(4.) A közlekedési területbe a kővetkező közutak tartoznak:
K-2. Országos mellékutak:
- 4113. jelű Mándok- Lónya- Tarpa összekötő út.
- 4126. jelű Gulács- Tivadar összekötő út
K-3. Települési gyűjtőutak:
A T-2, Szabályozási Terv szerint alakítandók ki.
K-4. Útkategóriák alapján a T-2 Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m, 10,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.
K-5. Gyalogút, minimális szabályozási szélessége 3 m.
KM-1. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.
KM-2. Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.
(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel, rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négyegységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.
Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások
(1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)
(2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal, a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban min. 5 %, de legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet, kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
(1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A közlekedési területen belüli zöldsávokat az alátámasztó munkarészek határozzák meg.
(3) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, (Z) övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen pihenőhely és gyermekjátszótér elhelyezhető.
(4) Jelenlegi közparkok:
- A településközpontjában (178 hrsz) II. világháborús emlékművel.
- Az iskola és a templom közötti park, melyben 2001 évi tiszai árvízi emlékmű található.
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a.) védelmi /védett és védő/ erdők: (Ev) övezeti jellel
b.) gazdasági erdők: (Eg) övezeti jellel
c.) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee) övezeti jellel
(3) Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet
(4) A 100000 m2-t (10 hektár) meghaladó területnagyságú telken
- gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel
az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el maximum 2 %-os beépítettséggel. A megengedett maximális építménymagasság 3,5 méter. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület:
a.) kertes (Mk) és
b.) általános (Má) terület lehet.
(3) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
1. általános mezőgazdasági területek:
a.) M-1: gyep (rét, legelő) terület
b.) M-2: (döntően) szántó művelésű terület
c.) M-3: nádas, mocsár, vízállásos terület
d.) MV-1: természetvédelmi hatóság által védendő természeti terület
2. kertes mezőgazdasági területek:
g.) Mk: gyümölcsös, szőlő, konyhakert terület
(4) Az MV-1 jelű természeti területeken az 1996 évi LIII törvény 21. §-ában felsorolt esetekben, az illetékes természetvédelmi hatóság (FETI-TKTVF) engedélye, valamint szakhatósági hozzájárulása szükséges. Az 1996. évi LIII törvény 15. §.-ba rögzített esetekben, szakhatósági állásfoglalása az említett törvény 4. §.d.) pontjában meghatározott esetekben.
a.) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld;
b.) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt.;
c.) A mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.
A fentiek alapján a nádas is azMV-1 területek közé sorolandó, valamint a mocsár és a vízállásos területek természetközeli állapotának megőrzései kívánatos.
Természeti területek esetében az 1996. évi LIII. tv. 21. §-ában felsorolt esetekben szükséges a felügyelőség engedélye, valamint a szakhatósági hozzájárulása.
(5) Az M-1 jelű övezetben, csak állattartási célokra épülhet épület, vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül, csak karám és kerítés ó, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.
(6) Az M-2 övezetben beépítési lehetőségek OTÉK 29. §.
(3) bekezdés szerint.
- Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 alatti területen lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület nem építhető.
- Állattartó telepek (új) létesítése, csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.
(7) Az M-3-as övezetben (nádas, mocsár, vízállásos terület) építményt elhelyezni nem szabad.
(8) Az Mk övezetben (kertes mezőgazdasági területen) az OTÉK 29. §.
(3) bekezdés szerint lehet építeni. Kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
(1) Gulács vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel : V).
- 25/1. sz. csatorna Új Beregi VGT
- 25/4 sz. csatorna Új Beregi VGT
- Mezei csatorna Új Beregi VGT
- Halász patak Új Beregi VGT
- Gulácsi oldalág Új Beregi VGT
- Desseffy csatorna Új Beregi VGT
- 16. sz. csatorna Új Beregi VGT
(2) Vízügyi érdekből a vízügyi társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó‚ beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a területileg illetékes, vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.
V. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
(1) A környezetvédelmi előírások a
- levegőtisztaság-védelem,
- zaj- és rezgésvédelem,
- föld- és vízvédelem,
-témakörére terjednek ki.
(2) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b.) megelőzze a környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(3) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni
a környezetvédelem előírásait.
Levegőtisztaság-védelmi előírások
(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és
összetételére valamint a klímára)
(1) A levegő védelmével kapcsolatos új előírásokat, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet, és a 120/2001 (VI.30.) Kormányrendelet tartalmazza. A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001 (V.9.) számú KöM-EüM-FVM rendelet előírásait is be kell tartani.
(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat.
(3) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
Zaj- és rezgéselleni védelem
(1) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítása a 8/2002 (III.22.) KöM – EüM
rendelet alapján történik.
(2) A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátásáról önálló önkormányzati rendelet készítendő.
(1) A vízminőség védelmével kapcsolatosan az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásai érvényesítendők.
(2) A telek biológiailag inaktív udvarfelületein növelni kell a növényzettel fedett területek arányát.
(3) A csapadékvíz ülepedő anyagtól és szerves anyagtól való tisztításáról a csapadékvíz-elvezető rendszerbe bevezetés előtt, telken belül gondoskodni kell.
(4) A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell, elszállításuk a vonatkozó, érvényben lévő rendeletek szerint történhet.
(5) A tervezési területen ismert talajszennyezés nem található. A településrendezési tervvel érintett
terület szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny terület.
(6) A lakossági eredetű veszélyes hulladékok ideiglenes helyen történő szakszerű, átmeneti tárolásáról (saját telke), a megfelelő kezelő, vagy ártalmatlanító telepre történő szállításáról a hulladék termelője köteles gondoskodni.
(7) Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezet talaj elszállításáról, esetleg ártalmatlanításáról. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosító hatás érdekében, törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt, és a maximális burkolhatóság mértékét. A már meglévő, nagykiterjedésű, összefüggő burkolt felületek kedvezőtlen megjelenése és ökológiai hatása három módon orvosolható:
- a burkolat felszedésével, zöldfelülettel, való kiváltásával,
- a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok, faverem, ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával,
- kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával.
(8) A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. ne szennyezhessék.
(9) Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárja. A vizek szennyezését, előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani.
(10) Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működtetését felfüggesztheti.
(11) Öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni, ahol:
- Az öntözés a talaj termékenységére káros folyamatokat nem idéz elő, illetve ezeknek egyidejűleg elejét veszi, továbbá feltárt, vagy hidrogeológiai vizsgálattal megállapítottan szabad, vagy szabaddá tehető vízkészlet van.
- A vízmennyiség elegendő és minőségileg — a szükséges tárózást is figyelembe véve — megfelelő.
- A terület vízrendezése megtörtént, vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik.
- Az öntözéses termelési technológia feltételei biztosítottak.
Szennyvízöntőzést csak előtisztított, a hatályos jogszabályokban előírt határérték paraméterekkel rendelkező szennyvízzel szabad.
(12) Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzen. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat.
(13) Tógazdaságot elsősorban olyan vízzáró talajon kell létesíteni, amely talajjavítás és vízrendezés után sem alkalmas szántóföldi művelésre, és egyúttal az előírt minőségű víz rendelkezésre áll. A halastavakat a talajvízszint káros megemelkedésének, illetve a szomszédos területeken keletkező károknak a megakadályozására az elvezető hálózatba bekötött szivárgókkal kell körbevenni. A halastavak feltöltésére és táplálására csak olyan vizet szabad felhasználni, amely különösen a lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint a mikrobiológiai szennyezettség szempontjából megfelelő.
(14) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló
123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
(15) A 49/2001.(IV.3. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről előírásait be kell tartani.
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, település tisztaság
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását Önkormányzati Rendelet szabályozza. A település területén keletkező kommunális hulladékot zárt tárolóedényben kell tárolni, annak elszállításáig.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával.
(3) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átmeneti szelektív tárolását a hulladékgazdálkodási terv szerint kell biztosítani.
(4) Lakó -, ipari-, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, intézmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
(5) A meglevő, hígtrágyát termelő állattartó telepek, a keletkező hígtrágyát zárt tárolóba kötelesek vezetni.
(6) A tisztántartás feladata magában foglalja a közterületek tisztítását, a hó- és síkosság mentesítést, illetőleg pormentesítést. Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakaszról. Járda hiányában egy méter széles területsávon, illetve a járda mellett, ha zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területen, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, valamint tömbtelken a külön tulajdonba álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területek köztisztaságáról. Tulajdontól függetlenül a használóra hárulnak a köztisztasági kötelezettségek a szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek esetében. Az üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles tisztántartani.
(7) Az önkormányzat elkészíti a településrendezési tervvel kapcsolatos köztisztasági szabályrendeletét, állattartási szabályrendeletét. A temetkezési tevékenységet külön rendelet szabályozza
Természetvédelmi előírások
(1) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a FETI-TKTVF adatközlése szerint a HÉSZ 2. számú mellékletben szerepel.
1. A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
2. A természetközeli területeken – a védettség kihirdetése után – a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a FETI-TKTVF hozzájárulását igényli.
(2) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
1. Természeti területen, a település belterülete kivételével — tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a természetvédelmi igazgatóság (HNP) hozzájárulásával kerülhet sor.
2. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 m-en belül a vízkár elhárításához szükséges – vegyi anyagok kivételével — a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.
3. A bányászati tevékenységet a természeti területek lehető legkisebb mértékű igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bánya területén a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és ha lehetséges — természetszerű állapotot kell kialakítani.
VI. Fejezet
Művi és természeti értékvédelem
A településszerkezet és a településkép védelme
(1) Az országos műemlékvédelem alatt álló építészeti értékek, jelen HÉSZ 3. sz. melléklete szerint.
(2) Gulács tervezett műemléki környezeteinek lehatárolását a T-2 jelű szabályozási terv rögzíti.
(3) Régészeti értékek: a HÉSZ 4. sz. mellékletében szerepelnek.
Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.
(4) Az egyedi (helyi) művi értékvédelem: a helyi védelemre tervezett épületek jellemző adatait a helyi
értékvédelmi vizsgálat tartalmaz.
VII. Fejezet
Közérdekű környezetalakítás céljából az
- ipari gazdasági területeken 30 méteres, míg a
- temető területén 10 méteres védőfásítás alakítandó ki 10 éven belül.
A védőfásítások helyét a szabályozási terv jelöli
VIII. Fejezet
29. § (1) ez a rendelet 2006. július 24. napján lép hatályba.
(2.) E rendeletet a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Siket Sándor Dr. Szűcs László
polgármester jegyző
1. sz. melléklet:
1.) Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociális intézményépületek, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.
2.) Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, kisgéptároló, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, kazánház, kisipari-, vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi árusító üzlet. Pince, pince felépítménye.
3.) Az építési vonal értelmezése:
a.) Kötelező építési vonal: A szabályozási terven kötelezően megadott előkerti mérettel meghatározva. A kötelező előkerti méret egyben kötelező építési vonalat jelent.
Jele: EK = 5 m ÉV= 5 m
b.) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosan építeni, hanem az oldalhatára merőlegesen is elhelyezhető az épület a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.
4.) Közművesítettségi fok értelmezése:
a) Teljes közművesítetségnek minősül:
a.a.) közüzemi energiaszolgáltatás: (villamos energia és vezetékes gáz)
a.b.) közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
a.c.) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, továbbá
a.d.) a közterületi nyílt, vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte
b) részleges közművesítettségnek minősül:
b.a.) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b.b.) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy fúrott kút bevizsgált, elfogadható vízminőséggel
b.c.) egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés
b.d.) közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, vagy nyílt árkos csapadékvíz szikkasztás
c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn.
d) Közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat.
2. sz. melléklet:
TERMÉSZETI TERÜLETEK HELYE ÉS FELSOROLÁSA
Helység |
védettség |
név |
hrsz. |
művelésiág |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
02 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
03 |
kivett csatorna |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
05 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/0a |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/1b |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/1c |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/1d |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/1f |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/1g |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/1h |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
06/2 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
07 |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
040 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
041/2 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
041/3 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
041/4 |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
041/5a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
041/5b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
046/6 |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
041/7 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0127/1 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0127/2a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0127/2b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0128 |
folyó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0129 |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0130 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0131 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/b |
kivett vízállás |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/c |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/d |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/f |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/g |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/h |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/j |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/k |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/l |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/m |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/1a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/1a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/1b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/1b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/2 |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3c |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3c |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3d |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3d |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3f |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3f |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3g |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/3g |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/4a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0132/4b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0133 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1a |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1a |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1c |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1c |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1d |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1d |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1f |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1f |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1g |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1g |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1h |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/1h |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/2a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/2b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/3 |
kivett sh.út |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/4 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/5 |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/6 |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0135/7 |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0136 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/2 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/3 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/4 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/5 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/6 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/7 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/8a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/8b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/9 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/10 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/11 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/12 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/13 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/14a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/14b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/15a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/15b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/15b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/16 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/17a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/17b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/18 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/19a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/19b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/20 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/21a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/21b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/22a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/22b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/23 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0137/24 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0138 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0139 |
kivett sh.út |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0140/1 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0140/2 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0141/2 |
kivett csatorna |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0141/3 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0141/4 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0142 |
kivett áro |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0143 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0144/1 |
kivett sh.út |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0144/2 |
kivett sh.út |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0145 |
kivett csatorna |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/2 |
kivett sh.út |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/4a |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/4b |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/4c |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/5 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/6 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/7 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/8 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/9 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/10 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/11 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/12 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/13 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/14 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/15 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/16 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/17 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/18 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/19 |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/20 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/21 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/22 |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/23 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/24 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/25 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/26 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/27 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/28 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/29 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/30 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/31 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/32 |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/33 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/34 |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0146/35 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0147/a |
gyümölcsös |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0147/b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0149 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0150 |
kivett töltés |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0180 |
kivett töltés |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0181 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0182 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/3 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/4 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/5 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/6 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/7 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/8 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/9 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/10 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/11 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/12 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0183/13 |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0184 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0185 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0199 |
kivett |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0207 |
kivett töltés |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0208 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0209 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0210 |
kivett árok |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0211/1a |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0211/1b |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0211/1c |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0212/1 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0212/3 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/b |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/c |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/d |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/f |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/g |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0213/h |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0219/1 |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0220/a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0220/b |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0221/1 |
Tisza folyó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0221/3 |
Tisza folyó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/b |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/c |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/d |
kivett mocsár |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/f |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/2a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/2b |
kivett vízállás |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/2c |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/2d |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/2f |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/3 |
agyaggödör |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/4 |
kivett vízállás |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/5a |
szántó |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0222/5b |
gyep |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0223. |
kivett sh Út |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0224/2 |
erdő |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0225/1 |
kivett közút |
Gulács |
védett |
Szatmár-Beregi TK |
0225/2 |
kivett közút |
Természeti területek:
|
2840013 |
Gulács |
067/1a |
erdő |
2840013 |
Gulács |
067/1b |
gyep |
2840013 |
Gulács |
067/2 |
kivett |
2840013 |
Gulács |
067/3a |
gyep |
2840013 |
Gulács |
067/3b |
erdő |
2840013 |
Gulács |
090 |
kivett |
2840013 |
Gulács |
088/a |
gyep |
2840013 |
Gulács |
088/b |
erdő |
2840013 |
Gulács |
0122/6b |
erdő |
2840013 |
Gulács |
0122/6g |
erdő |
2840013 |
Gulács |
0122/6f |
erdő |
2840013 |
Gulács |
0122/6d |
gyep |
2840013 |
Gulács |
0122/5h |
erdő |
2840013 |
Gulács |
0122/5g |
erdő |
Védelemre tervezett:
|
Gulács |
058 |
8,1533 |
0 |
Gulács |
059 |
0,1654 |
0 |
Gulács |
060/1 |
1,9944 |
8,38 |
Gulács |
060/2 |
0,152 |
0 |
Gulács |
061 |
2,614 |
10,56 |
Gulács |
062/1 |
1,3882 |
5,71 |
Gulács |
062/2 |
0,0667 |
0 |
Gulács |
062/4 |
1,0821 |
0 |
Gulács |
062/5 |
11,2859 |
60,9 |
Gulács |
0106 |
0,6096 |
0 |
Gulács |
0107 |
0,3223 |
0 |
Gulács |
0108 |
5,6882 |
42,23 |
Gulács |
0109 |
0,167 |
0 |
Gulács |
0110 |
0,5629 |
0 |
Gulács |
0111 |
8,9969 |
68,38 |
Gulács |
0112 |
1,3678 |
0 |
Gulács |
0113 |
0,3018 |
0 |
Gulács |
0114 |
12,3231 |
93,66 |
Gulács |
0115 |
0,2714 |
0 |
Gulács |
0116 |
0,5588 |
0 |
Gulács |
0117 |
9,3935 |
71,39 |
Gulács |
0118 |
0,77 |
0 |
Gulács |
0119 |
3,5622 |
42,03 |
Gulács |
0120/2 |
8,2713 |
62,86 |
Gulács |
0120/3a |
2,5546 |
30,14 |
Gulács |
0120/3b |
0,526 |
1,63 |
Gulács |
0120/4a |
5,3402 |
40,59 |
Gulács |
0120/4b |
0,1988 |
0,62 |
Gulács |
0121 |
0,4321 |
0 |
Gulács |
0122a |
86,8554 |
997,74 |
Gulács |
0122b |
0,6023 |
7,11 |
Gulács |
0163/25* |
|
|
Gulács |
0163/26* |
|
|
Gulács |
0163/27* |
|
|
Gulács |
0164/2 |
|
|
Gulács |
0168/2 |
1,4374 |
0 |
Gulács |
0169/12-14* |
|
|
Gulács |
0285 |
4,6949 |
0 |
Gulács |
0286 |
3,2341 |
73,09 |
Gulács |
0287 |
0,7107 |
0 |
Gulács |
0288 |
0,4241 |
0 |
Gulács |
0289 |
5,2251 |
39,71 |
Gulács |
0290 |
4,0237 |
30,58 |
Gulács |
0291 |
11,2757 |
254,83 |
Gulács |
0292 |
5,9028 |
26,56e |
Gulács |
0293/1 |
0,2595 |
0 |
Gulács |
0293/2 |
0,3845 |
0 |
Gulács |
0294/1a* |
15,6976 |
336,07 |
Gulács |
0294/1b* |
11,7867 |
285,93 |
Gulács |
0294/2 |
0,2898 |
0 |
Gulács |
0294/3 |
1,5436 |
29,81 |
Gulács |
0294/4 |
1,9023 |
36,73 |
Gulács |
0294/5 |
2,2156 |
43,46 |
Gulács |
0294/6 |
5,7217 |
115,41 |
Gulács |
0294/7 |
1,1543 |
0 |
Gulács |
0295 |
1,2017 |
0 |
Gulács |
0296 |
1,4196 |
0 |
Gulács |
0297/1a |
1,1371 |
5,12 |
Gulács |
0297/1b |
0, 6124 |
13,84 |
Gulács |
0297/1c |
0,2068 |
0,93 |
Gulács |
0297/2a |
7,377 |
90,00 |
Gulács |
0297/2b |
0,2487 |
5,62 |
Gulács |
0298 |
3,1678 |
0 |
Gulács |
0299 |
1,7946 |
21,18 |
Gulács |
0300 |
1,0989 |
0 |
Gulács |
0301/1 |
1,5059 |
34,03 |
Gulács |
0301/2 |
0,8605 |
19,45 |
Gulács |
0301/3 |
0,1431 |
3,23 |
Gulács |
0301/4 |
0,1722 |
3,89 |
Gulács |
0301/5 |
0,2437 |
5,51 |
Gulács |
0301/6 |
1,1457 |
25,89 |
Gulács |
0301/7 |
0,7599 |
17,17 |
Gulács |
0301/8 |
1,1461 |
25,9 |
Gulács |
0301/10 |
0,3507 |
0,84 |
Gulács |
0301/11 |
3,412 |
0 |
Gulács |
0302a |
4,1036 |
5,06 |
Gulács |
0302b |
0,2987 |
0 |
3. számú melléklet
GULÁCS MŰEMLÉKEI, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEI:
MŰEMLÉK:
- Református templom, Rákóczi utca (458hrsz.) jelenlegi formájára kiépítve 1818-21 között.
- Népi lakóház, Szabadság u. 11 sz. (193 hrsz.)az épület magán tulajdonban van, jelenleg felújítás alatt , az 1800-as évek végén épült, hagyományos vastagtornácos.
- Népi lakóház, Szabadság u. 31 sz. (230 hrsz.) az épület állami tulajdonban van, 1700-as években épült, fatalpon álló, vesszőből font, vert falú, jelenleg üresen áll, teljesen felújítva, később Tájházzá, Falumúzeummá alakítják ki.
MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK:
T-2 szabályozási terv szerint kerülnek kijelölésre, a római katolikus templom és görög katolikus templom környezetében.
HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK:
- a Szarka-féle ház a Rákóczi u. 12. szám (17/a hrsz.) alatt,
- a Dessewffy-kúria a Rákóczi utca 22. szám (11 hrsz.) alatt.
HELYI TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÉDELEM:
Gulács településközpontja T-2 szabályozási terv szerint.
4. sz. melléklet
RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK : Gulács nyilvántartott régészeti lelőhelyei
lelőhelyszám |
határnév
|
1. |
Nagy-réti (25/4) csatorna |
2. |
Tóbeli dűlő mellett
|
Azonosítatlan 1.
|
Gulács határa |
Azonosítatlan 2. |
Tisza meder |
5. sz. melléklet
(1) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §.
(1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(2) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a „D” ás „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(3) Az újonnan kivitelezet, tervezett vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni.
(4) Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről — amelynek alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
(5) Az újonnan kivitelezett, tervezett ipari létesítményekben gondoskodni kell az 1996. évi XXXI. Tv. 18. §.
(2) bekezdése a.) pontjában meghatározottaknak megfelelően az oltóvízről.
(6) Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. Víztárolót a 3511996. (XI 29.) BM sz. rendelettel hatályba léptetett OTSZ 51. §., 52. §., 53. §-ban meghatározottak szerint kell létesíteni.