Gulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (V. 24.) önkormányzati rendelete

GULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL

Hatályos: 2006. 07. 24- 2016. 05. 17

Gulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (V. 24.) önkormányzati rendelete

2006.07.24.

GULÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

3/2006. (V.24.) rendelete a

GULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV,

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL

Hatályos: 2006. VII. 24.

Gulács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az
- 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdés szerinti jogkörben,
történt felhatalmazások alapján
az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak azországos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkela település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével , továbbá akörnyezet természeti , táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos , atelkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket , jogokat és kötelezettségeket
magában foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

.

A rendelet hatálya

(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) területi hatálya GulácsKözség közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telketalakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni,kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani , korszerűsíteni , bővíteni, lebontani,használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az épített környezetalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az1999 évi CXV. Törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények általmeghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002 (III.7) Kormrendelettel ( a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint az 5/2003. törzsszámútelepülésrendezési terv szabályozási tervei (T-2, T-3) és jelen Helyi ÉpítésiSzabályzat együttes figyelembevételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogiszemélyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. §

.

A belterületbe vonás szabályai

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást nem irányoz elő.

3. § építési engedélyezés általános szabályai, építési engedély kérelem mellékletei

Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.30.) KTM rendelet 9. § -ában meghatározott építési munkák körét nem bővítheti.
(2) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra a középületekre terjeszti ki, amelyek hasznos alapterülete meghaladja a 2000m2-t, vagy a település központi vegyes területre esnek. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.
(3) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. tv 7. §. illetve az 166/19999.(XI.19. Korm rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az idézett törvény 38. §-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39 §-ban meghatározott esetekben, Ipari terület engedélyezési eljárásában a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.

4. §

.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
(1) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29. KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége(övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (éstelekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (példáulterület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt)nem biztosítottak , építésiengedély nem adható.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagymagánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(5) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati helyi rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(6) Közterületen történő építés szabályozása:
a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljáraközterületen új épület, pavilon létesíthető.
b.) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen köztárgyak(művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási,közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, geodéziai jel,utcabútor, önálló reklámhordozó) a következők szerint helyezhetők el:
a járda legkisebb hasznos szélességét (1,50 m) nem csökkenti,
rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja,biztonságát nem veszélyezteti,
a járművezető kilátását nem gátolja, a közút forgalmi jelzések felismerésétnem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,
a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza,
A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírtszélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezésisávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen istelepíthető. A kijelölt gyalogosátkelőhelyektől a forgalmi haladási irányávalellenkező irányban, továbbá a gyalogosátkelőhely nélküli forgalmicsomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részen0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés ésnövényzet nem állhat.
(7) Közművesítés:
a.) A közművesítettség lehetséges fokozatait az OTÉK 5. §. (2) rögzíti, ésértelmezi.
b.) Közművesítettségi fokozatok:
teljes közművesítettség,
részleges közművesítettség,
hiányos közművesítettség,
közművesítetlen terület.
c.) Gulács beépítésre szánt területein teljes közművesítettség szükséges.
d.) Vízellátásnál elfogadható a bevizsgált ivóvízminőségnek elfogadott fúrott kút.(ÁNTSZ labor, FETIKÖVIZIG labor)
(8) A telekalakítás szabályai:
a.) Az Étv 23. §., 24. § ., valamint a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításrólszabályai betartandók.
b.) Elővásárlási jog: az Étv 25. §.(2) bekezdés szerint önkormányzati rendeletkészül a Gulács Településszerkezeti Tervében rögzített közérdekű célokmegvalósítása érdekében.
c.) Kisajátítás: Étv 26. §-nak megfelelően történik.
d.) Kialakítható legkisebb telekterületméretek az övezeti előírásoknakmegfelelően a HÉSZ és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.
e.) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterület éstelekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetébenbetartandók. A kialakult telek – ha telekalakítás nem történik – beépítése azegyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkekmegközelítése és közműellátása biztosítható, és telek-megszűntetésiszabályozás nem érinti. Kialakult – az övezeti szabályozásban megadottnál
kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke az övezetiszabályok szerint biztosítandó, azonban ha a kialakult beépítettség mértékeennél nagyobb, a beépítettség megtartható, de nem növelhető.
f.) Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási Terveknekmegfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek kialakíthatók a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet szerint.

5. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező elemeit a Szabályozási Tervek tartalmazzák.
(2) A kötelező szabályozási elemek:
tervezett szabályozási vonal,(közterületek és egyéb funkciójú területekelválasztó vonala)
szabályozási szélesség,
építési övezetek határa, övezetek határa, területi egység határa,
övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás,
építési övezeti előírások, ezen belül:
beépítési mód,
telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,
legkisebb mélység,
kialakítható legkisebb telekterület méret,
legkisebb zöldfelület,
legnagyobb beépítettség,
legnagyobb építménymagasság,
a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozóvédelmi előírások,
elő-, hátsó-, és oldalkertek méretei, építési hely,
kötelező építési vonal,
közművesítési előírások,
terepszint alatti építmények előírásai,
környezetvédelmi előírások.
(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosításaszükséges, kivéve az alábbiakat:
Az építési övezet és nem közterületen belüli sajátos építési használat határa,amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellettmódosulhatnak, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését,és nem haladja meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20 %-át.
b) A meglevő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyetkötelező szabályozási vonal, vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kellmódosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
c) Telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározottkötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság,beépítési mód, kötelező építési vonal).
(4) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata az Étv. 18. §.(2) szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni.
II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

6. §

.

Településszerkezet, területfelhasználás

(1) A település igazgatási területe építési szempontból
Beépítésre szánt területekre,
Beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei építési használatukáltalános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységre osztottak:

(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási tervtartalmazza.)

a.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek:
falusias lakóterületek (Lf)
2. Vegyes területek:
településközpont vegyes területek (Vt)
3. Gazdasági területek:
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
ipari gazdasági területek (Gip)
4. Különleges területek:
sportterület (Kü-1)
temető területek (Kü-2)
Közösségi, vízisport, pihenő centrum (Kü-3)
b.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
1. közlekedési-, közmű elhelyezési területek (K/2, K/3, K/4, K/5, KM/1, KM/2)
2. zöldterületek:
közparkok (Z)
3. erdőterületek: (E)
védelmi erdő, (Ev)
gazdasági erdő, (Eg)
egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee)
4. mezőgazdasági területek
kertes mezőgazdasági területek, (Mk)
általános mezőgazdasági területek. (Má)
5. vízgazdálkodással összefüggő területek (V)

7. §

.

Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai.

(1) Az egyes területfelhasználási egységeken belül épületeket és építményeketelhelyezni csak a területfelhasználási egységek szabályozási tervben jelöltövezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉKvonatkozó előírásai szerint szabad.
(2) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kellkialakítani.
(3) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásávalengedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapostetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtériépítményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4) Alagsori helyiség, helyiségcsoport, pinceszinti helyiség, helyiségcsoport létesíthető amax. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszintalatti építmények – az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítményekkivételével – csak a telkek “ építési helyein belül” helyezhetők el. A terepszint alattiépítmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet. Magastalajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(5) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. A szomszédos telkeken az építmények közötti legkisebb távolság nem lehetkisebb:
a telepítési távolságnál ,
és a tűztávolságnál.
Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadonálló, oldalhatáronálló beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke.
Az „A” – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó, és az „A” – „B” tűzveszélyességiosztályú helységeket tartalmazó épületek, 500 m2 alapterület (szintenkéntiösszesített alapterület) feletti „D” –„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari,mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden – a külön jogszabály szerinti– közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakóépületesetében (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül), és az ezekkel szomszédosmás rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját, ésszomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét atűzvédelmi szakhatóság határozza meg.
2. A szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
a.) Főépületek esetében:
Ha a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16 métert, az oldalhatáronálló beépítésmódnál az épület-elhelyezés a telekhatártól számított 0-1,0méter széles csurgó-távolságra is lehetséges.
Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadon állóépület-elhelyezés is megengedhető.
b.) Melléképületek esetében:
A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképületszabadonállóan is létesíthető.
3. A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglalóövezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
4. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a.) Előkertek:
Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK= 5 m kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, melyegyben kötelező építési vonal is ÉV= 5 (m-ben)
b.) Oldalkertek:
Az oldalkertek legkisebb szélessége:
Szabadon álló beépítési módnál a maximális építménymagasság fele.
Oldalhatáron álló beépítési módnál a maximális építménymagasságmértéke.
c.) Hátsókertek:
A hátsókertek a HÉSZ telekzónák építési határvonalai szerint történik(hátsó építési határvonaltól a hátsó telekhatárig).
A hátsókert nem lehet kisebb:
sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél,
sem 6 m-nél.
5. Kialakult (K) helyzetben az építésügyi hatósági munkában, Az Étv. 18. §. (2) szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni.
III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

8. §

.

A lakóterületre vonatkozó általános előírások

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek, elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalommeghatározása az 1. mellékletben található meg). A lakóterületeken főépület építésenélkül melléképület nem építhető.
(3) Valamennyi lakóterületen meg kell oldani a keletkező szennyvizek, éscsapadékvizek elvezetését, illetve ártalommentes elhelyezését.
Gulács lakóterületeinek építési övezeteit az OTÉK 8. §.(2/a.) szerinti teljesközművesítéssel kell ellátni, a beépítésre szánt területeken a szennyvízcsatornamegépítéséig részleges közművesítettség megengedhető.
(4) Lakóterületeken belül, a minimális telekterület esetében (400 m2 és 500 m2) csakegy lakóépület építhető.
(5) Gulács lakóterületei sajátos építési használatuk szerint:
falusias lakóterületek (Lf).

9. §

.

Falusias lakóterületek

(1) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek,mezőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaróhatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, elhelyezésére szolgál.
A falusias lakóterületen telkenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.
(2) A falusias lakóterületen az alábbi melléképületek építhetők:
a.) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,
b.) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezetiszabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,
5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
6. pince, pince felépítménye,
7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
A falusias lakóterületen az alábbi melléképítmények létesíthetők:
közmű becsatlakozási műtárgy,
közműpótló műtárgy,
hulladéktartály – tároló,
kirakatszekrény,
kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés ésjáték céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nemmagasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakóhely,
kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2vízszintes vetülettel,
háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop,és zászlótartó oszlop.
(c) A falusias lakóterületen még kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő.
(d) A falusias lakóterületen kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bek.-ben előírtak figyelembevételével
- Kézműipari épület
- Egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
(3) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nemhaladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(4) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezésis megengedhető, ha a telek legalább 20 m széles, és a kötelező oldalkerti méretekbetarthatóak.
Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a teleklegalább 20 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. Min.18 m szélességű telken az oldalhatáron álló beépítésű övezetben a telekhatártól 1 mtávolságra is elhelyezhető az épület.
(5) Az előkertek, építési vonalak szabályozása,szabályozási terv és HÉSZ 7. §.(5) 4.apont szerint.
(6) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti,kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 4.b. pont szerinti eltérésekkel.
(7) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a HÉSZ 7. §. (5) 4.c.pontja szerint.
(8) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbitáblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
1. TÁBLÁZAT:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Beépítési mód

Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott

Megengedett maximális építmény magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2)

Legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelületek
(%)

Legnagyobb Beépítettség
(%)

Falusias lakó

Lf-1

Oldalhatáron álló

800

14

40

30

4,5

Lf-2

Oldalhatáron álló

1000

16

40

30

4,5

Lf-3

Oldalhatáron álló

1500

16

40

30

4,5
(9) Átmenő /két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű/ utcai telekhatárralrendelkező lakótelkeknél, 80 m telekmélység felett, megengedett mindkétutcafronton lakóépület létesítése.
(10) Állattartásra szolgáló épületek, helységek és melléképítmények építési telkentörténő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat, és más ‚jelen HÉSZ-benmeghatározottakon túli építési feltételeket Gulács Község állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg.
(11) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű építési övezetek lakóterületei funkciónális zónákratagolódnak.
Előkert zóna:
Az utcai telekhatártól az építési határvonalig, illetve oldalkertig terjedőzóna.
Lakó és gazdasági udvar zónája:
Az utcai építési határvonaltól a hátsó építési határvonalig terjedő zóna.
Lakóudvar:
Az utcai telekhatártól 35 m-ig terjedő zóna. Lakófunkció
Gazdasági udvar:
Az utcai telekhatártól 35 m-től 60 m-ig terjedő zóna.
Gazdasági funkció
Hátsókert:
Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túli telekrész nem beépíthető.
Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettelegybeépítve létesíthető.
Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozóvédőtávolságok betartandók.
35 m – 60 m hosszú teleknél a min. 6 m hátsókert biztosítandó.
A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett azépítési helyen, szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak afőépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

10. §

.

Településközpont vegyes terület

(1) A településközpont vegyes terület, több önálló rendeltetési egységet magábafoglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató,vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociálisépületek, valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetőennincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény
Amennyiben az övezetben ilyen funkció jelenleg működik az fenntartható.
(3) A településközpont vegyes területen elhelyezhető melléképületek:
a.) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,
b.) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezetiszabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem,
5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
6. pince, pince felépítménye,
7. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(4) A településközpont vegyes területen az alábbi melléképítmények létesíthetők:
közmű becsatlakozási műtárgy,
közműpótló műtárgy,
hulladéktartály – tároló,
kirakatszekrény,
kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés ésjáték céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nemmagasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakóhely,
kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2vízszintes vetülettel,
háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop,és zászlótartó oszlop.
(5) Előkertek, oldalkertek és hátsókertek szabályozása, szabályozási terv szerint,valamint a HÉSZ

7. § .(5) 4 pont a.) b.) c.) szerint.

(6) Az övezetben teljes közművesítettség szükséges, a szennyvízcsatornázásig legalább részleges közművesítettség.

(7) A telek területének minimum 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(8) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénélaz alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

2.sz. TÁBLÁZAT

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Beépítési mód

Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott

Megengedett min/max építmény magasság (m)

Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2)

Legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelületek
(%)

Legnagyobb Beépítettség
(%)

Településközpont vegyes terület

Vt

Oldalhatáron álló

1000

14

15

40

-7,5

11. §

.

Gazdasági területek

(1) Gulács gazdasági területei sajátos használatuk szerint:
a.) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
b.) ipari gazdasági területek.
A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20. §. meghatározásaiérvényesek.
(3) Gulács Község ipari gazdasági területein, jelentős mértékű zavaró hatású területnem alakítható ki. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesenveszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös, vagy nagy zajjal járógazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) A gazdasági területeken belül, az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehetkialakítani, legalább négyegységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fatelepítésével.

12. §

.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, elsősorban nem jelentősen zavaróhatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál ésbeépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
3. sz. TÁBLÁZAT

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Beépítési mód

Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott

Megengedett maximális építmény magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2)

Legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelületek
(%)

Legnagyobb Beépítettség
(%)

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

Gksz-1

szabadon álló

2000

40

20

40

-9,5

Gksz-2

szabadon álló

10000

40

20

40

-9,5
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken előkertek szabályozásaszabályozási terv szerinti, oldalkertek, és hátsókertek szabályozása HÉSZ 7. §.(5) 4pont szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték.

13. §

.

Az ipari gazdasági területek

(1) Gulács ipari gazdasági területei nem jelentősen zavaró hatású ipari gazdaságitevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az ipari területeken az OTÉK 20. §. (4) bekezdés szerinti építmények elhelyezéséreszolgál.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terükleteken kivételesen sem helyezhetők el
- Egyházi
- Oktatási
- Egészségügyi
- Szociális épületek
(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebbtelekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetőépítménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
4. sz. TÁBLÁZAT

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Beépítési mód

Az alakíthat építési telekre vonatkoztatott

Megengedett max/min. építmény magasság
(m)

Kialakítható legkisebb telekterület méret
(m2)

Legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelületek
(%)

Legnagyobb Beépítettség
(%)

Ipari gazdasági terület

Gip

szabadon álló

5000

50

40

40

-9,5

14. §

.

Különleges területek

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedőépítmények különlegessége miatt nem sorolhatók egyik további beépítésre szántterületekbe (jelentős hatást gyakorolnak környezetükre, vagy a környezetükmegengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).
(2) Gulács különleges területei sajátos használatuk szerint:
a) sportterület (Kü-1)
b) temető területek (Kü-2)
c) kzösségi, vízsport, pihenő centrum (Kü-3)
(3) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a) Sportlétesítmény(övezeti jel Kü-1) Gulács Község sporttelepe , amely a Községrangjának , elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. A sportlétesítményfejlesztésére, kialakítására, sportterület fejlesztési tanulmányterv készítendő,amely tartalmazza a létesítményeket, zöldterületi kialakítást, tereprendezést,vízelvezetést.
b) Működő temető (övezeti jel Kü-2) Gulács Község köztemetője. A temetőbenravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a Község temetkezési területénekbiztosítása. A temető területén legalább 20 méter széles fásított védőterületet kellkialakítani, a 36/2002 (III.07.) Korm. rendelet szerint. A temető területének legalább 40%-át növényzettel kel beültetni.
c) A Tisza folyó mellett közösségi, vízisport, pihenő- lovas centrum terület (övezeti jel Kü-3) .A terület hasznosítása csak a 21/2006.(i.31.) Korm. rendelet 5. §. (4-5) bekezdés szerinti előírások figyelembevételével történhet.
5.sz. TÁBLÁZAT

Sajátos használat
szerinti terület

Építési
övezet
jele

Beépítési
mód

Az alakítható építési telekre vonatkoztatott

Megengedett
max/min.
építmény
magasság (m)

Kialakítható
legkisebb
telekterület
méret (m2)

Legkisebb
szélessége
(m)

Legkisebb
zöldfelülete
(%)

Legnagyobb
beépítettsége
(%)

sportlétesítmény

Kü-1

szabadon
álló

K

K

40

10

-9,5

működő temető

Kü-2

szabadon
álló

K

K

40

10

-7,5

Közösségi vízisport, pihenő
centrum

Kü-3




IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

15. § .

Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

(1.) A Közlekedési területek, a szabályozási terv szabályozási vonalak általmeghatározott („K” övezeti jelzésű) közterületei.
(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemekközül az utak szélességét, a közműelhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítménytelhelyezni, csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak menténelhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső,meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb.(keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység, csak a tervvelösszhangban történhet.
(4.) A közlekedési területbe a kővetkező közutak tartoznak:
K-2. Országos mellékutak:
4113. jelű Mándok- Lónya- Tarpa összekötő út.
4126. jelű Gulács- Tivadar összekötő út
K-3. Települési gyűjtőutak:
A T-2, Szabályozási Terv szerint alakítandók ki.
K-4. Útkategóriák alapján a T-2 Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutakés kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m, 10,0 m szabályozásiszélességgel alakítandók ki.
K-5. Gyalogút, minimális szabályozási szélessége 3 m.
KM-1. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 mszabályozási szélességgel alakítandó ki.
KM-2. Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.
(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytőlegyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természetivédettséggel, rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozásiszélességet e területek határától kell kimérni.
(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani,négyegységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környékenőshonos fafaj telepítésével.

16. §

.

Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások

(1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpávaltörténő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)

(2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkelés azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal, a kerekesszékkelközlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban min. 5 %, de legalább kettőkerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkolólétesítését, melyet, kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

17:§.

ZÖLDTERÜLETEK

(1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A közlekedési területen belüli zöldsávokat az alátámasztó munkarészek határozzákmeg.
(3) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, (Z) övezeti jellel. Aszabályozási terv szerinti közpark területen pihenőhely és gyermekjátszótérelhelyezhető.
(4) Jelenlegi közparkok:
A településközpontjában (178 hrsz) II. világháborús emlékművel.
Az iskola és a templom közötti park, melyben 2001 évi tiszai árvíziemlékmű található.

18. §

.

ERDŐTERÜLETEK

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a.) védelmi /védett és védő/ erdők: (Ev) övezeti jellel
b.) gazdasági erdők: (Eg) övezeti jellel
c.) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee) övezeti jellel
(3) Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet
(4) A 100000 m2-t (10 hektár) meghaladó területnagyságú telken
gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel
az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el maximum 2 %-os beépítettséggel. A megengedett maximális építménymagasság 3,5 méter. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

19. §

.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat,továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban:mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület:
a.) kertes (Mk) és
b.) általános (Má) terület lehet.
(3) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §. előírásainak megfelelően a következőövezetek kerültek kijelölésre:
1. általános mezőgazdasági területek:
a.) M-1: gyep (rét, legelő) terület
b.) M-2: (döntően) szántó művelésű terület
c.) M-3: nádas, mocsár, vízállásos terület
d.) MV-1: természetvédelmi hatóság által védendő természeti terület
2. kertes mezőgazdasági területek:
g.) Mk: gyümölcsös, szőlő, konyhakert terület
(4) Az MV-1 jelű természeti területeken az 1996 évi LIII törvény 21. §-ában felsorolt esetekben,az illetékes természetvédelmi hatóság (FETI-TKTVF) engedélye, valamint szakhatósági hozzájárulása szükséges. Az 1996. évi LIII törvény 15. §.-ba rögzített esetekben, szakhatósági állásfoglalása azemlített törvény 4. §.d.) pontjában meghatározott esetekben.
a.) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld;
b.) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt.;
c.) A mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.
A fentiek alapján a nádas is azMV-1 területek közé sorolandó, valamint a mocsár és a vízállásos területek természetközeli állapotának megőrzései kívánatos.
Természeti területek esetében az 1996. évi LIII. tv. 21. §-ában felsorolt esetekben szükséges a felügyelőség engedélye, valamint a szakhatósági hozzájárulása.
(5) Az M-1 jelű övezetben, csak állattartási célokra épülhet épület, vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül, csak karám és kerítés ó, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.
(6) Az M-2 övezetben beépítési lehetőségek OTÉK 29. §. (3) bekezdés szerint.
- Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 alatti területen lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület nem építhető.
- Állattartó telepek (új) létesítése, csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.
(7) Az M-3-as övezetben (nádas, mocsár, vízállásos terület) építményt elhelyezni nem szabad.
(8) Az Mk övezetben (kertes mezőgazdasági területen) az OTÉK 29. §.(3) bekezdésszerint lehet építeni. Kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el.

20. § .

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

(1) Gulács vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornákmedre és parti sávja (övezeti jel : V).
25/1. sz. csatorna Új Beregi VGT
25/4 sz. csatorna Új Beregi VGT
Mezei csatorna Új Beregi VGT
Halász patak Új Beregi VGT
Gulácsi oldalág Új Beregi VGT
Desseffy csatorna Új Beregi VGT
16. sz. csatorna Új Beregi VGT
(2) Vízügyi érdekből a vízügyi társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-esparti sáv szabadon hagyandó‚beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelésfolytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtólszámítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető,beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt,pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységetvégezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján aterületileg illetékes, vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.
V. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

21. § .

Általános előírások
(1) A környezetvédelmi előírások a
- levegőtisztaság-védelem,
- zaj- és rezgésvédelem,
- föld- és vízvédelem,
-témakörére terjednek ki.
(2) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b.) megelőzze a környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(3) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényrekell juttatni
a környezetvédelem előírásait.

22. § .

Levegőtisztaság-védelmi előírások

(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és
összetételére valamint a klímára)
(1) A levegő védelmével kapcsolatos új előírásokat, a levegő védelmével kapcsolatosegyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet, és a 120/2001 (VI.30.)Kormányrendelet tartalmazza. A környezeti levegő minőségének tartós és hatékonymegóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001 (V.9.) számúKöM-EüM-FVM rendelet előírásait is be kell tartani.
(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedetthatárértékeket meghaladó kibocsátásokat.
(3) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait ésmeg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

23. § .

Zaj- és rezgéselleni védelem
(1) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítása a 8/2002 (III.22.) KöM – EüM
rendeletalapján történik.
(2) A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátásáról önállóönkormányzati rendelet készítendő.

24. § .

Föld és vízvédelem

(1) A vízminőség védelmével kapcsolatosan az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatelőírásai érvényesítendők.
(2) A telek biológiailag inaktív udvarfelületein növelni kell a növényzettel fedett területekarányát.
(3) A csapadékvíz ülepedő anyagtól és szerves anyagtól való tisztításáról acsapadékvíz-elvezető rendszerbe bevezetés előtt, telken belül gondoskodni kell.
(4) A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell,elszállításuk a vonatkozó, érvényben lévő rendeletek szerint történhet.
(5) A tervezési területen ismert talajszennyezés nem található. A településrendezésitervvel érintett
terület szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny terület.
(6) A lakossági eredetű veszélyes hulladékok ideiglenes helyen történő szakszerű,átmeneti tárolásáról (saját telke), a megfelelő kezelő, vagy ártalmatlanító telepretörténő szállításáról a hulladék termelője köteles gondoskodni.
(7) Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások soránszennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, aszennyezet talaj elszállításáról, esetleg ártalmatlanításáról. A talajfunkciókmegőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosító hatásérdekében, törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Azúj beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületekkialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetségesbeépítési arányt, és a maximális burkolhatóság mértékét. A már meglévő,nagykiterjedésű, összefüggő burkolt felületek kedvezőtlen megjelenése és ökológiaihatása három módon orvosolható:
a burkolat felszedésével, zöldfelülettel, való kiváltásával,
a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok,faverem, ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával,
kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával.
(8) A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiaitulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosanmegváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítésesorán gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. neszennyezhessék.
(9) Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagykezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a vízszennyezését kizárja. A vizek szennyezését, előidéző üzemet csakszennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani.
(10) Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén avízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenységkorlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzemműködtetését felfüggesztheti.
(11) Öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni, ahol:
Az öntözés a talaj termékenységére káros folyamatokat nem idéz elő, illetveezeknek egyidejűleg elejét veszi, továbbá feltárt, vagy hidrogeológiaivizsgálattal megállapítottan szabad, vagy szabaddá tehető vízkészlet van.
A vízmennyiség elegendő és minőségileg — a szükséges tárózást isfigyelembe véve — megfelelő.
A terület vízrendezése megtörtént, vagy az öntözés bevezetésével egyidejűlegmegtörténik.
Az öntözéses termelési technológia feltételei biztosítottak.
Szennyvízöntőzést csak előtisztított, a hatályos jogszabályokban előírthatárérték paraméterekkel rendelkező szennyvízzel szabad.
(12) Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogyaz öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzen. Az öntözőtelepről szennyvíz aszomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat.
(13) Tógazdaságot elsősorban olyan vízzáró talajon kell létesíteni, amely talajjavítás ésvízrendezés után sem alkalmas szántóföldi művelésre, és egyúttal az előírtminőségű víz rendelkezésre áll. A halastavakat a talajvízszint károsmegemelkedésének, illetve a szomszédos területeken keletkező károknak amegakadályozására az elvezető hálózatba bekötött szivárgókkal kell körbevenni. Ahalastavak feltöltésére és táplálására csak olyan vizet szabad felhasználni, amelykülönösen a lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint a mikrobiológiaiszennyezettség szempontjából megfelelő.
(14) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait be kelltartani.
(15) A 49/2001.(IV.3. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről előírásait be kell tartani.

25. § .

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, település tisztaság
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállításátÖnkormányzati Rendelet szabályozza. A település területén keletkező kommunálishulladékot zárt tárolóedényben kell tárolni, annak elszállításáig.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről biztonságos és átmeneti tárolásáról,elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik,szakirányú cégek bevonásával.
(3) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átmeneti szelektív tárolását ahulladékgazdálkodási terv szerint kell biztosítani.
(4) Lakó -, ipari-, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények,intézmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező hulladék ártalommenteselhelyezése biztosított.
(5) A meglevő, hígtrágyát termelő állattartó telepek, a keletkező hígtrágyát zárt tárolóbakötelesek vezetni.
(6) A tisztántartás feladata magában foglalja a közterületek tisztítását, a hó- éssíkosság mentesítést, illetőleg pormentesítést. Az ingatlan tulajdonosa, vagyhasználója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakaszról. Járda hiányábanegy méter széles területsávon, illetve a járda mellett, ha zöldsáv is van, az úttestigterjedő teljes területen, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai,valamint tömbtelken a külön tulajdonba álló egyes épületek gyalogosmegközelítésére és körüljárására szolgáló területek köztisztaságáról. Tulajdontólfüggetlenül a használóra hárulnak a köztisztasági kötelezettségek a szórakozó-,vendéglátó- és árusítóhelyek esetében. Az üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó kötelestisztántartani.
(7) Az önkormányzat elkészíti a településrendezési tervvel kapcsolatos köztisztaságiszabályrendeletét, állattartásiszabályrendeletét. A temetkezési tevékenységet külön rendelet szabályozza

26. § .

Természetvédelmi előírások

(1) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapjánmegtörtént, a FETI-TKTVF adatközlése szerint a HÉSZ 2. számú mellékletbenszerepel.
1. A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alákerülnek.
2. A természetközeli területeken – a védettség kihirdetése után – a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a FETI-TKTVF hozzájárulását igényli.
(2) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
1. Természeti területen, a település belterülete kivételével — tilos a természetes éstermészet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterségeslétesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgálólétesítmények elhelyezésére a természetvédelmi igazgatóság (HNP)hozzájárulásával kerülhet sor.
2. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyekpartvonalától számított 1000 m-en belül a vízkár elhárításához szükséges – vegyianyagok kivételével — a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és avízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.
3. A bányászati tevékenységet a természeti területek lehető legkisebb mértékűigénybevételével kell folytatni. A felhagyott bánya területén a felszíni tájsebeketfolyamatosan meg kell szüntetni, és ha lehetséges — természetszerű állapototkell kialakítani.
VI. Fejezet

Művi és természeti értékvédelem

27. §

.

A településszerkezet és a településkép védelme
(1) Az országos műemlékvédelem alatt álló építészeti értékek, jelen HÉSZ 3. sz.melléklete szerint.
(2) Gulács tervezett műemléki környezeteinek lehatárolását a T-2 jelű szabályozási tervrögzíti.
(3) Régészeti értékek: a HÉSZ 4. sz. mellékletében szerepelnek.
Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatóságiengedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.
(4) Az egyedi (helyi) művi értékvédelem: a helyi védelemre tervezett épületek jellemző adatait a helyi
értékvédelmi vizsgálat tartalmaz.
VII. Fejezet

28. §

Beültetési kötelezettség

Közérdekű környezetalakítás céljából az
- ipari gazdasági területeken 30 méteres, míg a
- temető területén 10 méteres védőfásítás alakítandó ki 10 éven belül.
A védőfásítások helyét a szabályozási terv jelöli
VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) ez a rendelet 2006. július 24. napján lép hatályba.

(2.) E rendeletet a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Siket Sándor Dr. Szűcs László
polgármester jegyző

A HÉSZ mellékletei

1. sz. melléklet:

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.) Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helybeni fogyasztásra is szolgálóvendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociálisintézményépületek, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.
2.) Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító,tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, kisgéptároló, szín,fészer, magtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló épületek ésépítmények, kazánház, kisipari-, vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmiárusító üzlet. Pince, pince felépítménye.
3.) Az építési vonal értelmezése:
a.) Kötelező építési vonal: A szabályozási terven kötelezően megadott előkertimérettel meghatározva. A kötelező előkerti méret egyben kötelező építésivonalat jelent.
Jele: EK = 5 m ÉV= 5 m
b.) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcaitelekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosanépíteni, hanem az oldalhatára merőlegesen is elhelyezhető az épület aminimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.
4.) Közművesítettségi fok értelmezése:
a) Teljes közművesítetségnek minősül:
a.a.) közüzemi energiaszolgáltatás: (villamos energia és vezetékes gáz)
a.b.) közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
a.c.) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, továbbá
a.d.) a közterületi nyílt, vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttesmegléte
b) részleges közművesítettségnek minősül:
b.a.) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b.b.) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy fúrott kút bevizsgált, elfogadhatóvízminőséggel
b.c.) egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés
b.d.) közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, vagy nyílt árkoscsapadékvíz szikkasztás
c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírtfeltételek valamelyike nem áll fenn.
d) Közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat.
2. sz. melléklet:
TERMÉSZETI TERÜLETEK HELYE ÉS FELSOROLÁSA

Helység

védettség

név

hrsz.

művelésiág

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

02

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

03

kivett csatorna

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

05

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/0a

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/1b

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/1c

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/1d

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/1f

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/1g

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/1h

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

06/2

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

07

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

040

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

041/2

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

041/3

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

041/4

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

041/5a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

041/5b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

046/6

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

041/7

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0127/1

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0127/2a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0127/2b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0128

folyó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0129

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0130

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0131

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/b

kivett vízállás

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/c

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/d

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/f

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/g

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/h

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/j

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/k

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/l

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/m

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/1a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/1a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/1b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/1b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/2

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3c

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3c

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3d

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3d

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3f

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3f

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3g

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/3g

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/4a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0132/4b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0133

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1a

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1a

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1c

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1c

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1d

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1d

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1f

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1f

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1g

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1g

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1h

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/1h

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/2a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/2b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/3

kivett sh.út

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/4

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/5

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/6

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0135/7

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0136

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/2

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/3

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/4

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/5

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/6

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/7

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/8a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/8b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/9

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/10

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/11

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/12

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/13

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/14a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/14b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/15a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/15b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/15b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/16

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/17a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/17b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/18

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/19a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/19b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/20

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/21a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/21b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/22a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/22b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/23

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0137/24

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0138

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0139

kivett sh.út

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0140/1

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0140/2

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0141/2

kivett csatorna

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0141/3

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0141/4

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0142

kivett áro

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0143

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0144/1

kivett sh.út

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0144/2

kivett sh.út

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0145

kivett csatorna

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/2

kivett sh.út

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/4a

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/4b

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/4c

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/5

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/6

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/7

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/8

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/9

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/10

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/11

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/12

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/13

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/14

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/15

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/16

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/17

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/18

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/19

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/20

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/21

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/22

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/23

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/24

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/25

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/26

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/27

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/28

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/29

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/30

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/31

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/32

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/33

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/34

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0146/35

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0147/a

gyümölcsös

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0147/b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0149

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0150

kivett töltés

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0180

kivett töltés

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0181

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0182

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/3

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/4

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/5

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/6

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/7

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/8

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/9

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/10

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/11

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/12

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0183/13

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0184

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0185

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0199

kivett

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0207

kivett töltés

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0208

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0209

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0210

kivett árok

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0211/1a

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0211/1b

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0211/1c

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0212/1

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0212/3

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/b

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/c

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/d

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/f

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/g

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0213/h

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0219/1

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0220/a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0220/b

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0221/1

Tisza folyó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0221/3

Tisza folyó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/b

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/c

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/d

kivett mocsár

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/f

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/2a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/2b

kivett vízállás

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/2c

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/2d

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/2f

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/3

agyaggödör

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/4

kivett vízállás

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/5a

szántó

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0222/5b

gyep

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0223.

kivett sh Út

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0224/2

erdő

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0225/1

kivett közút

Gulács

védett

Szatmár-Beregi TK

0225/2

kivett közút

Természeti területek:

2840013

Gulács

067/1a

erdő

2840013

Gulács

067/1b

gyep

2840013

Gulács

067/2

kivett

2840013

Gulács

067/3a

gyep

2840013

Gulács

067/3b

erdő

2840013

Gulács

090

kivett

2840013

Gulács

088/a

gyep

2840013

Gulács

088/b

erdő

2840013

Gulács

0122/6b

erdő

2840013

Gulács

0122/6g

erdő

2840013

Gulács

0122/6f

erdő

2840013

Gulács

0122/6d

gyep

2840013

Gulács

0122/5h

erdő

2840013

Gulács

0122/5g

erdő

Védelemre tervezett:

Gulács

058

8,1533

0

Gulács

059

0,1654

0

Gulács

060/1

1,9944

8,38

Gulács

060/2

0,152

0

Gulács

061

2,614

10,56

Gulács

062/1

1,3882

5,71

Gulács

062/2

0,0667

0

Gulács

062/4

1,0821

0

Gulács

062/5

11,2859

60,9

Gulács

0106

0,6096

0

Gulács

0107

0,3223

0

Gulács

0108

5,6882

42,23

Gulács

0109

0,167

0

Gulács

0110

0,5629

0

Gulács

0111

8,9969

68,38

Gulács

0112

1,3678

0

Gulács

0113

0,3018

0

Gulács

0114

12,3231

93,66

Gulács

0115

0,2714

0

Gulács

0116

0,5588

0

Gulács

0117

9,3935

71,39

Gulács

0118

0,77

0

Gulács

0119

3,5622

42,03

Gulács

0120/2

8,2713

62,86

Gulács

0120/3a

2,5546

30,14

Gulács

0120/3b

0,526

1,63

Gulács

0120/4a

5,3402

40,59

Gulács

0120/4b

0,1988

0,62

Gulács

0121

0,4321

0

Gulács

0122a

86,8554

997,74

Gulács

0122b

0,6023

7,11

Gulács

0163/25*

Gulács

0163/26*

Gulács

0163/27*

Gulács

0164/2

Gulács

0168/2

1,4374

0

Gulács

0169/12-14*

Gulács

0285

4,6949

0

Gulács

0286

3,2341

73,09

Gulács

0287

0,7107

0

Gulács

0288

0,4241

0

Gulács

0289

5,2251

39,71

Gulács

0290

4,0237

30,58

Gulács

0291

11,2757

254,83

Gulács

0292

5,9028

26,56e

Gulács

0293/1

0,2595

0

Gulács

0293/2

0,3845

0

Gulács

0294/1a*

15,6976

336,07

Gulács

0294/1b*

11,7867

285,93

Gulács

0294/2

0,2898

0

Gulács

0294/3

1,5436

29,81

Gulács

0294/4

1,9023

36,73

Gulács

0294/5

2,2156

43,46

Gulács

0294/6

5,7217

115,41

Gulács

0294/7

1,1543

0

Gulács

0295

1,2017

0

Gulács

0296

1,4196

0

Gulács

0297/1a

1,1371

5,12

Gulács

0297/1b

0, 6124

13,84

Gulács

0297/1c

0,2068

0,93

Gulács

0297/2a

7,377

90,00

Gulács

0297/2b

0,2487

5,62

Gulács

0298

3,1678

0

Gulács

0299

1,7946

21,18

Gulács

0300

1,0989

0

Gulács

0301/1

1,5059

34,03

Gulács

0301/2

0,8605

19,45

Gulács

0301/3

0,1431

3,23

Gulács

0301/4

0,1722

3,89

Gulács

0301/5

0,2437

5,51

Gulács

0301/6

1,1457

25,89

Gulács

0301/7

0,7599

17,17

Gulács

0301/8

1,1461

25,9

Gulács

0301/10

0,3507

0,84

Gulács

0301/11

3,412

0

Gulács

0302a

4,1036

5,06

Gulács

0302b

0,2987

0
3.számú melléklet
GULÁCS MŰEMLÉKEI, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEI:
MŰEMLÉK:
Református templom, Rákóczi utca (458hrsz.) jelenlegi formájárakiépítve 1818-21 között.
Népi lakóház, Szabadság u. 11 sz. (193 hrsz.)az épület magántulajdonban van, jelenleg felújítás alatt , az 1800-as évek végén épült,hagyományos vastagtornácos.
Népi lakóház, Szabadság u. 31 sz. (230 hrsz.) az épület államitulajdonban van, 1700-as években épült, fatalpon álló, vesszőből font,vert falú, jelenleg üresen áll, teljesen felújítva, később Tájházzá,Falumúzeummá alakítják ki.
MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK:
T-2 szabályozási terv szerint kerülnek kijelölésre, a római katolikus templom és görögkatolikus templom környezetében.
HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK:
a Szarka-féle ház a Rákóczi u. 12. szám (17/a hrsz.) alatt,
a Dessewffy-kúria a Rákóczi utca 22. szám (11 hrsz.) alatt.
HELYI TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÉDELEM:
Gulács településközpontja T-2 szabályozási terv szerint.
4. sz. melléklet
RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK : Gulács nyilvántartott régészeti lelőhelyei

lelőhelyszám

határnév

1.

Nagy-réti (25/4) csatorna

2.

Tóbeli dűlő mellett

Azonosítatlan 1.

Gulács határa

Azonosítatlan 2.

Tisza meder
5. sz. melléklet

TŰZRENDÉSZETI ELŐÍRÁSOK

(1) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozottkörülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésébenmeghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(2) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a„D” ás „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynéllegalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(3) Az újonnan kivitelezet, tervezett vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kellkiépíteni.
(4) Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű,szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről — amelynek alkalmasnak kelllennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
(5) Az újonnan kivitelezett, tervezett ipari létesítményekben gondoskodni kell az 1996.évi XXXI. Tv. 18. §. (2) bekezdése a.) pontjában meghatározottaknak megfelelőenaz oltóvízről.
(6) Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót(medencét, tartályt) kell létesíteni. Víztárolót a 3511996. (XI 29.) BM sz. rendelettelhatályba léptetett OTSZ 51. §., 52. §., 53. §-ban meghatározottak szerint kelllétesíteni.