Gulács község képviselő testületének 11/2017 (XII.1..) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

Hatályos: 2017. 12. 01- 2019. 04. 30

Gulács község képviselő testületének 11/2017 (XII.1..) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

2017.12.01.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 143. §. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Gulács Község Önkormányzata Képviselő-testülete a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Gulács község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy a mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,

b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 13. pontja szerinti terület,

c) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23a. pontja szerinti italok

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok

3. Közigazgatási bírság

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személyek esetén 50.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.

(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására a szabályszegő igazolja.

(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett felhívás is alkalmazható, amennyiben a Ket. 94. § -ában meghatározott feltételek fennállnak.

5. A közigazgatási bírság megfizetése

5. § (1) Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy vagyona van.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Gulács Község Önkormányzata 68800147-11120432 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

III. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

6. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata

6. § (1) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki

a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően közterületi engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont,

b) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 30 napon belül nem távolítja el,

c) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra – kivéve a 6. § (1) bekezdésben foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

d) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

e) közterületet tartósan, állandó jelleggel képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés nélkül használ,

f) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi,

g) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,

h) építési munkával kapcsolatos létesítmény(eke)t, építmény(eke)t és törmelék(ek)et közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol,

j) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel.

7. Plakátok, hirdetmények elhelyezésének rendje

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a plakátok hirdetmények elhelyezésének rendje körében, aki hirdetményt meghatározott hirdetőfelületen helyez el vagy az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 7 napon belül nem távolítja el.

(2) Amennyiben ezen személy nem állapítható meg, úgy a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjének azt kell tekinteni, akinek érdekében a hirdetmény elhelyezésre került.

8. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást;

b) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

c) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz,

d) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

9. A köztisztaság fenntartása

9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról,

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovarmentesítéséről és rágcsálómentesítéséről,

c) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,

d) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,

e) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,

f) az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról,

g) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,

h) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) a szokásos mennyiségű hulladéknál nagyobb mennyiségű hulladék, többlet-hulladék összegyűjtéséről - amennyiben az a hulladék elszállítását végző szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltakon kívül, az általa biztosított lehetőségek igénybevételén felül keletkező hulladék –, annak a hulladékgyűjtő udvarra történő elszállításáról nem gondoskodik,

b) a község közigazgatási területén hulladékot közterületen, magánterületen nyílt téren éget, kivéve a külön jogszabály(ok)ban meghatározott esetekben szükségessé váló égetés az ott szabályozott módon.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik,

b) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,

c) a földmunkák végzésénél a termőréteg külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik,

d) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki:

a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában egy méter széles területsáv, lépcsők, síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,

b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,

c) hórakást

ca) útkereszteződésben,

cb) útburkolati jeleken,

cc) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,

cd) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré,

ce) kapubejárat elé, annak szélességében

helyez el.

d) síkosság elleni védekezéshez konyhasót használ.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az utcai árus, aki az utcai árusítás céljára bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt nem tartja folyamatosan tisztán, az árusítás során keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén nem gondoskodik.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a rendezvény szervezője, aki vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat nem tartja be:

aa) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni,

ab) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1.5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,

ac) közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető,

ad) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat.

b) fa közterületre történő ültetéséhez a polgármester előzetes írásos hozzájárulását nem kéri meg.

(9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki hulladékgyűjtő udvaron, hulladékgyűjtő szigeten, hulladéklerakóban, hulladékgyűjtő edényekből, a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból guberál.

(10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével- bevisz.

(11) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával - olyan szennyezőforrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti,

b) az ivóvizet szolgáltató kutat nem háztartási ivóvíz ellátás céljára használ, más célú felhasználáshoz nem rendelkezik a vízszolgáltató előzetes engedélyével,

c) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos.

10. Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe,

b) a települési szilárd hulladékot nem szabványos gyűjtőedényben, vagy nem a szolgáltató által rendszeresített zsákban helyezi ki elszállításra,

c) a rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe veszélyes hulladékot, építési-bontási törmeléket, termőföldet, szennyezetlen talajt, kőtörmeléket helyez el,

d) a gyűjtőedényben a dolgozók testi épségét, a szállító eszközök műszaki állapotát veszélyeztető anyagot vagy folyékony hulladékot helyez el,

e) a gyűjtőedény tisztántartásáról, karbantartásáról nem gondoskodik,

f) saját tulajdonú ingatlanon települési szilárd hulladékot halmoz fel,

g) a szelektív gyűjtés céljára kihelyezett gyűjtőedényben más hulladékot helyez el.

11. Környezetünk védelme, zajvédelem

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a szennyvizet, akár saját területen kilocsol,

b) az ásott kutat szennyezi, ásott kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttat,

c) a meglévő vízelvezető árkot - ingatlanok előtti közterületen, kertekben - betölti, a víz lefolyását megakadályozza,

d)a közparkok területére gépjárművel, segédmotoros-kerékpárral, lovas szekérrel behajt, parkol,
e)lakott területre telepített fát, facsemetét rongál, kivág, megcsonkít vagy a fa telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

12. Temető rendje

12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) síremlék fenntartási, - gondozási kötelességének nem tesz eleget,

b) temetőben nem a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít,

c) sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolja, azt nem a szeméttárolóban helyezi el,

d) temető területére kutyát visz be,

e) sorok közötti átjárást növényzet telepítésével akadályozza.

13. Házszámtábla elhelyezése

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan használója, kezelője, ennek hiányában tulajdonosa, aki a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a kihelyezett közterületi névtáblát megrongálja, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, a kezelő hozzájárulása nélkül eltávolítja azt.

14. Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok

14. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen szeszesitalt fogyaszt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszesital fogyasztási tilalom nem vonatkozik

a) a működési engedéllyel rendelkező és szeszesital kimérésére jogosult vendéglátói-ipari üzletek által közterület használati engedély alapján használt közterületekre ( pl.: kerthelyiség, terasz, kitelepülés helye, stb.) nyitva tartásuk időtartama alatt;

b) a szeszesital kimérésére is jogosító engedéllyel közterületen szervezett alkalmi rendezvények területére, a rendezvény ideje alatt;

c) az önkormányzat által, vagy megbízásból szervezett, illetve engedélyezett rendezvényekre, a rendezvény ideje alatt;

d) az év első és utolsó napjára.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterület használati engedély jogosultja, aki a vendégkörét nem tájékoztatja, hogy mely területre vonatkozik az engedélye, azaz mely területen fogyasztható szeszesital a rendelet megsértése nélkül.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan olyan részeg, vagy önhibájából bódult állapotban tartózkodik, ami másokban megbotránkozást okoz.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az a nagykorú személy, aki segítséget nyújt fiatalkorú személy részére szeszesital megvásárlásához.

IV. Fejezet

Záró rendelkezés

15. § Ez a rendelet 2017. december 1. napján lép hatályba.

Ujvári Judit Vassné Szűcs Róza
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2017. december 1.
Vassné Szűcs Róza
jegyző

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról szóló 11/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelet indokolása

1. Általános indokolás

Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában rögzíti a helyi önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkosson.
Az Mötv. 8. § (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A nagyközség lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága, az életviszonyok rendezettsége stb. céljából szükségesnek tartom a rendeletben foglalt magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások szankcionálási lehetőségének megteremtését.

2. Részletes indokolás

1. §

-2. §-hoz

A rendelet személyi hatályát és értelmező rendelkezéseket tartalmaz.

3. §

-hoz

A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazható szankciókat határozza meg. Ez a közigazgatási bírság.
A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt, annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát.
A Ket. felhatalmazást ad a képviselő-testületnek, hogy rendeletben állapítsa meg a közigazgatási bírság felső határát, amely természetes személyek esetén 200.000,-Ft, míg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 millió Ft lehet.
A rendeletben a bírság felső határának természetes személyek esetén 50.000 Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500.000 Ft került megállapításra.

4. §

-hoz

A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazza.
Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltéréssel, mivel e magatartások miatti eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.

5. §

-hoz

A közigazgatási bírság megfizetésének módját határozza meg.

6. §

-14. §-hoz

Azon egyes magatartásokat tartalmazza, amelyek a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősülnek.
Ezek az alábbiak:
- A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata
- Plakátok, hirdetmények elhelyezésének rendje
- Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység
- A köztisztaság fenntartása
- Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele
- Környezetünk védelme, zajvédelem
- Temető rendje
- Házszámtábla kihelyezése
- Szeszesital árusításával vagy közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok