Márokpapi Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5-9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a)az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemmel vagy

b)a hivatalból lehet megindítani

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3.§ A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére, jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli, szociális ellátásokat állapítja meg:

a.)önkormányzati segély

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

1.A normatív lakásfenntartási támogatás

7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen, a higiénikus állapot.

e) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

8. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által, életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

9. § A jegyző a 7. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére, az érintettet 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel.

2.Ápolási díj

10. § Az önkormányzat az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

11. § Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek

a)a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik

a)az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

b)a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

c)a gyógyszerhez való hozzájutásról,

d)egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

e)a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

12. § A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.

3.Önkormányzati segély

13. § (1) A (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociális, rászorult személyek részére önkormányzati segély nyújtható, ha a családban az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély adható:

a)eseti segély,

b)gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatás,

c)temetési költségeihez való hozzájárulás,

jogcímeken.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorultnak minősül az kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a jövedelem vizsgálattól el lehet tekinteni.

(5) Amennyiben tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a kérelmező, - indokolt esetben – határozatban köthető ki, hogy az átmeneti segély felvételére a kérelmező segítője, pártfogója, családgondozója jogosult.

(6) A Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Gyermekjóléti Szolgálata VIII. körzetének családgondozója a közös hivatal megkeresésére, a szociális előadóval a kérelmezőről, illetve a vele közös háztartásban élő személyekről környezettanulmányt készít. A kérelmezővel együtt élő kiskorú gyermekeit – szükség esetén – alapgondozásba veszi, és megvizsgálja, hogy más módon megszüntethetők-e a létfenntartását veszélyeztető tényezők.

(7) Az önkormányzati segély kérelemre, és hivatalból – különösen nevelési – oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(8) Az önkormányzati segély iránti kérelemről, a kérelem beérkezését, vagy a hivatalból eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

(9) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(10) A Képviselő-testület az önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának hatáskörét, az ügyintézési határidő rövidsége miatt a polgármesterre ruházza át, aki köteles az önkormányzati segélyek megállapításáról a képviselő-testületet tájékoztatni.

13/A §. (1) Az eseti segély jogcímen történő önkormányzati segély megállapításánál, létfenntartást átmenetileg, vagy tartósan veszélyeztető helyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező vagy családtagja:

a)betegségével kapcsolatos létfenntartásához szükséges gyógyszereit nem tudja kiváltani

(felírt vények bemutatása esetén)

b)létfenntartásához szükséges kórházi kezelés, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával)

c)közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja kifizetni, és a szolgáltatás kikapcsolása létfenntartását veszélyezteti (számla bemutatásával)

d)átmenetileg, vagy tartósan önhibájában kívül ellátásban nem részesül

e)olyan egyéb helyzet kialakulása, melyet a polgármester létfenntartást veszélyeztetőnek ítél meg

(2) A 13. § (2) bekezdés a) pont szerinti eseti segély jogcímen alkalmanként, adható önkormányzati segély összege maximum 10.000 Ft lehet. Egy naptári évben legfeljebb 2 alkalommal adható eseti segély jogcímen, önkormányzati segély.

13/B §. (1) A 13. § (2) bekezdés b) pontja szerint gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása jogcímen önkormányzati segély állapítható meg, a gyermek törvényes képviselője, és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel. A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása jogcím vonatkozásában létfenntartást átmenetileg, vagy tartósan veszélyeztető helyzetnek kell tekinteni különösen:

a)ha a szülő egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül, a gyermek betegségére tekintettel;

b)ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el, a gyermek családban történő visszakerülésének elősegítése érdekében;

c)egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén, az árvaellátás, vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig;

d)alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya, gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe –vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg, gyermek születése esetén, a törvényes képviselőjének, amennyiben a 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (a családban bekövetkezett halálesett, balesett, a család lakásában bekövetkezett elemi kár, a gyermek súlyos betegsége) a jövedelem vizsgálatától el lehet tekinteni.

(4) Az egy naptári évben – családonként – gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása jogcím legfeljebb 30.000 Ft önkormányzati segély adható, melynek összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

13/C § (1) A 13. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetés költségeihez való hozzájárulás jogcímen önkormányzati segély állapítható meg a kérelmezőnek, aki

a)a temetés költségeit viselte, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles

b)tartásra köteles hozzátartozóként gondoskodott a meghalt személy eltemettetéséről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott temetés költségeihez való hozzájárulás jogcímen, önkormányzati segély jövedelemre való tekintet nélkül megállapítható.

(3) A 13. § (2) c) pont szerinti jogcímen megállapítható önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének 10 %-a.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület 100.000 Ft-ban állapítja meg.

(5) A temetés költségeihez való hozzájárulás jogcímen az önkormányzati segélyt természetben kell megállapítani, és a temetkezési szolgáltatást végző által kiállító számla ellenében kell fizetni.

(6) A temetési segély iránti kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

(7) A közös hivatal ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti a temetési segély összegét, és a határozat számát.

(8) A temetési költségek finanszírozása tekintetében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

4. Temetési segély

5. Aktív korúak ellátása

18. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtójaként, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház

ab) aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje

ac) aa) pontban meghatározott épület kerítésén kívül határos területe, a járda

b)az ingatlan állagmegőrzése biztosítva legyen

c)az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot

d)az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

e)Az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ea) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

eb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

f) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

g)az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott.

(2) Az (1) bekezdésben maghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

19. § A jegyző a 24. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

20. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére

a)a családi körülményeire,

b)az egészségügyi állapotára

c)a mentális állapotára

való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül

a)az egy háztartásban lévő, naponta 2 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó,

b)az egy háztartásban lévő, naponta együttesen 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozók,

c)a nem egy háztartásban lévő, naponta 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül

a)aki munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette,

b)aki 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

c)aki vakok személyi járadékában részesül,

d)aki fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapotnak minősül

a)az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

b)az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.

21. § Az önkormányzat képviselő-testülete Munkaügyi Központ Vásárosnamény szervet jelöli ki az Szt. 37/A.§ (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

22. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a)a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b)az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot, a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül, személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött rendszeres szociális segély megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget, a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az együttműködésre kijelölt szerv, a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül, írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

23. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a)a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi

b)A kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) A beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről

bb) A beilleszkedést segítő programok típusairól

bc) Az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről

c)Kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot.

d)A beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 10 napon belül megállapodást köt.

e)Folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását.

f)Legalább évente írásos értékelést készít, a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a)jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget

b)Megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel a tájékoztatva a program végrehajtásáról.

24. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a)Kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel, és a munkába állást segítő szervezettekkel – az álláskeresők klubja.

b)Az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel

c)Az életmód formáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) Az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások

cb) A különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások

cc) Az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások

cd) A segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadok

d)A felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség, és az első szakképesítés megszerzése

e)A munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel

f)Munkalehetőség felajánlása

g)Az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés

h)A munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

25. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart, azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni, a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így:

a)a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól

b)a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ képzéseiről

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmazni kell

a)program tartalmát

b)a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét

c)Azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Köztemetés

26. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokások legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállítani

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól.

a)Részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át

b)Egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy 500.000 Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.

7. Közgyógyellátás

27. § Az Szt. 50. § (1) – (2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult, az a szociálisan rászorult személy

a)aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el.

b)Akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja

c)Akinek a vagyona nem éri el az 500.000 Ft-ot

d)A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról 8 napon belül dönteni kell. A képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása hatáskörét, a polgármesterre ruházza át.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

8. Étkeztetés

28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak, a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a)a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

b)A kora miatt, ha egyedül élő, és betöltötte 57. életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlag életkorúk eléri az 55. évet.

c)Az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt, az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést

d)A fogyatékosság, és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt, az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést.

e)A szenvedély betegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést.

f)A hajléktalansága miatt ha személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

29. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést az önkormányzat által fenntartott, és üzemeltetett konyha közreműködésével látja el.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a)intézményben igénybe vehető étkezéssel – ideértve a helyben fogyasztást, vagy étel elvitelét – vagy

b)intézményből az étel házhozszállításával biztosítja

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

9. Házi segítségnyújtás

29. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az önkormányzat által foglalkoztatott gondozónők bevonásával látja el.

10. Családsegítés

30. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait az önkormányzat dolgozóinak közreműködésével látja el.

11. Térítési díj

Étkeztetés

31. § (1) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének 1 napra jutó összegét.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a napok számaként, csak az ellátási napok száma vehető figyelembe

Házi segítségnyújtás

32. § A házi segítségnyújtásra gondozási óradíjat nem állapít meg a testület.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

33. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § E rendelet 2012. június 14. napján lép hatályba.

43. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2012. (II. 16.) önkormányzati rendelt.