az önkormányzat vagyonáról

egységes szerkezetben

Márokpapi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreinek szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya, az Önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

1. A rendelet hatálya

1. §(1) A rendelet hatálya Márokpapi Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki, beleértve:

a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonát, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,

b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát,

c) a vállalkozásba vitt vagyont.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatának részletes szabályaira.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. § (1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény akként határoz meg.

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona - a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott vagyonelemeken kívül - azok az utak, amiket Márokpapi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a település helyi építési szabályzatáról szóló rendelete nem helyi jelentőségű védett épületként  határoz meg.

(5) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről Márokpapi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

3. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 2. § alá.

(2) Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. A tulajdonosi jogok gyakorlója, a hatáskörök, a versenyeztetés formái

4. §^[1]  A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket  a 13. § (1) bekezdés b), c) pontjában valamint a16. § (1) bekezdés b) pontjában a polgármesterre ruházza.

 (2) A versenyeztetés formái:

a) a nyilvános árverés,

b) a nyilvános pályázati eljárás.

4. Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás

5. § (1) Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt Márokpapi Község Önkormányzat hivatalos honlapján (továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) kell közzétenni.

(3)^[2] Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesítheti:

a) A 25 millió Ft egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem éri vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános pályázati eljárás útján, a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az a pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni. Az értékesítésre kijelölésről a Képviselő-testület dönt..

c) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyontárgy 1. melléklet szerinti nyilvános árverés nélkül értékesíthető az alábbi esetekben:

ca) telek-kiegészítésként történő értékesítés,

cb) ingatlanok cseréje,

d) cc) jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultja részére történő értékesítés.

,

6. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.

(2) A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékesítő jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

a) ingatlan vagyonát beszerzési értéken,

b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,

c) értékpapír vagyonát névértéken,

d) egyéb társasági részesedését (üzletrész, törzsbetét) névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét bejegyzett, ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező által elkészített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására

a) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

aa) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

ab) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,

b) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló alapján kerülhet sor.

6. A vagyon megterhelése, vállalkozásba vitele

8. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakra tekintettel terhelhető meg.

9. § (1) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a Képviselő- testület dönt.

(2) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

7. A vagyon használat, hasznosítási joga, társulásba vitele

10. § (1) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.

(2) Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.

(3) ^[3] A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedésének feltételei:

a) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke 25 millió Ft egyedi érték feletti, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni.

b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, nyilvános pályázati eljárás útján lehet a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A használatba adásról és hasznosítási jogának átengedéséről a Képviselő-testület dönt. A pályázati felhívást a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni.

c) A vagyon használatának és hasznosítási jogának ingyenes átengedése – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel - nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően, kivéve az intézmény használatába, hasznosításába átengedett vagyont, valamint azt a vagyont, amely az önkormányzat kötelező feladatai ellátására irányuló cél megvalósítását szolgálja. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

11. § (1) Az Önkormányzat által alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és a hasznosítási jog átadása ingyenes a következő feltételekkel:

a) Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás (ingatlanok karbantartása, elhasználódott ingók pótlása, stb.) az intézményt illeti és terheli. Az intézmény köteles ezen bevételeket és kiadásokat a költségvetés tervezése során a polgármester felé írásban jelezni.

b) Az intézmény használatába adott vagyon felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás szükségességét az intézmény köteles a polgármester felé írásban jelezni a költségvetési koncepció készítéséhez. A felújításról a Képviselő- testület a költségvetési rendeletben dönt.

(2) Az intézményvezető jogai és kötelezettségei:

a) Az intézmény használatába adott ingatlanokra határozott és határozatlan időtartamra, a polgármester előzetes hozzájárulásával, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával, indokolás nélkül, legfeljebb 60 napos felmondási idő kikötésével bérleti szerződést köthet.

b) Az intézmény a használatába adott vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba vitele nem lehetséges.

12. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők társulásba.

(2) A társulás ingatlanvagyonához kapcsolódó vagyon feletti rendelkezési jogokra, a felhalmozási célú beruházásokra a társulási megállapodás rendelkezései az irányadók.

8. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés,

kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás

13. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

a) 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c) pontban foglalt eseteta Képviselő-testületet,

b) 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet – a polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,

c) értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,

d) az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az intézmény vezetőjét illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés a) b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

b) d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;

e) ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,

f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.

14. §(1) A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés kötésével valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

15. §(1) Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti.

9. Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott vagyon

16. § (1) Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott

a) a 100.000-, Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,

b) az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról – kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a polgármester dönt.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők és

b) a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és

c) a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti.

10. A vagyonkezelés szabályairól

17. §(1) Márokpapi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő- testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvényben (továbbiakban: önkormányzati törvény) meghatározott vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése a nemzeti vagyonról szóló törvény és az önkormányzati törvény, illetve a Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (a továbbiakban: vízi közmű törvény) foglalt rendelkezések szerint történhet.

18. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény, illetve vízi közmű esetén a vízi közmű törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a képviselő-testület döntése alapján, az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az önkormányzati törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervekkel köthető.

(4) A Képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jogellenértékének meghatározásához - szükség szerint - az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérheti.

(5) A vagyonkezelői jog ellenértékéről kivétel nélkül a vagyonkezelési szerződés rendelkezik.

(6) A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,

e) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,

f) a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(8) A vagyonkezelő a kötelezettségek megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(9) A vagyonkezelő jog ugyanazon vagyontárgyra meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(10) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

18. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kell megfizetni.

(2) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(3) A (2) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a önkormányzati hivatal közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(4) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (2) bekezdésszerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

19. § (1) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

20.§ (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester –a közös önkormányzati hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének,teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester – a közös önkormányzati hivatal közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítvány készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester – a közös önkormányzati hivatal közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzés végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A vagyonkezelési szerződés megszűnésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az önkormányzati törvényben foglaltak az irányadók.”

11.Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár

21. §(1) Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajbonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni. Az ingatlan vagyonkataszterben nyilvántartott vagyon tekintetében az intézménynek nyilvántartási és évente egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzati nyilvántartással. Az ingatlan vagyonkataszter nyilvántartó programban a vagyon az alábbi kódokkal kerül intézményenként elkülönítésre:

a) Márokpapi Község  Önkormányzata

 (2) A költségvetésben és a zárszámadásban közvetett támogatásként kimutatandó értéket térítésmentes használatba adás esetén az ingatlanvagyon kataszterben lévő becsült érték 10 %-ában kell megállapítani.

12. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2016. február 18. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Márokpapi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 3/2006.(III.21.) önkormányzati rendelete.

23. § (1) A folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

dr. Fejes Viktória                                                                        Hibály István

     aljegyző                                                                                   polgármester