Tákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 02Tákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Tákos Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel, szervezeti és működési rendjének meghatározására e rendeletet alkotja.
[2] Tákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Tákos Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 4845 Tákos Kossuth Lajos utca 51.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Tákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Székhelye: 4845 Tákos Kossuth Lajos utca 51.
(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Tákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság).
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal) Címe: 4844 Csaroda, Beregszászi utca 14/B.
(5) Az önkormányzat az alábbi Társulások tagja:
a) Csaroda és Környéke Óvodai Társulás
b) Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás
c) Gelénes és Környéke Szociális Szolgáltatói Társulás
d) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás
(6) Az Önkormányzat jegyzőjének megnevezése, székhelye: Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője Székhelye: 4844 Csaroda Beregszászi utca 14/B.
2. § (1) A Képviselő-testület körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a képviselő-testület elnevezését.
(2) A közös hivatal körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését.
(3) A polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Tákos Község Polgármestere elnevezést.
(4) A Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezést.
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei
3. § (1) Az Önkormányzat ünnepe július hónapban –Patak Parti Fesztivál.
(2) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.
(3) Az önkormányzat címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.takos.hu
3. Az önkormányzat által alapított elismerések
4. § (1) Az önkormányzat által alapított elismerések:
a) Tákos község díszpolgára cím,
b) Pro Urbe emlékérem,
(2) Az elismerés adományozásáról az önkormányzat külön rendeletben rendelkezik.
4. Az önkormányzat által ellátott feladatok
5. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek figyelembevételével biztosítja.
(2) A Képviselő-testület - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az Önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását - figyelemmel az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra - az 1. melléklet tartalmazza.
5. Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok
6. § (1) Önkormányzati feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(3) Önként vállalt önkormányzati feladatok:
a) civil szervezetek, szerveződések támogatása,
b) a gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
6. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
7. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:
a) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II.23.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott települési támogatások megállapítását,
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-a szerinti köztemetés megállapítását,
c) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 102. § (6) bekezdése szerinti rendeletésmód változtatásához szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását.
d) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 81. § (10) bekezdésében meghatározott, az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről szóló tájékoztatás megadását.
(2) A Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza át: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 29/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, (4) és (6) bekezdésében, 35. § és 36. § (1) bekezdésében, (3) és (4) bekezdésében, 37. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletének elfogadásával, vagy módosításával dönt a hatáskör átruházásáról.
(2) A hatáskör átruházás elveit a következők szerint határozza meg:
a) amely ügyek kollektív döntést igényelnek, azok bizottsági hatáskörbe tartozzanak;
b) amelyek operatív jellegűek, gyors döntést kívánnak meg, ott azokat a polgármesterre vagy jegyzőre ruházza át;
(3) A képviselő-testület az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat. Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha azt a képviselő-testület 2/3-a, legalább 3 fő a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet módosításával kezdeményezi.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
7. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.
10. § (1) A Képviselő-testület évente 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja.
(3) A Képviselő-testület ülése a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen is megtartható.
(4) Az ülés helyszíne abban az esetben térhet el a (2) bekezdésben foglaltaktól,
a) ha a napirendi pontok jellege – helyszínbejárás, intézménylátogatás, külterületi ügyek vagy egyéb ok – szükségessé teszi,
b) ha a székhely alkalmatlan egy adott technikai vagy befogadóképességi követelmény teljesítéséhez,
c) ha egyéb logisztikai vagy szervezési ok adódik,
d) a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás szerint közös ülés megtartása indokolt.
(5) Eltérő helyszín kizárólag a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések illetékességi területén belül lehet. A helyszínváltoztatásról a polgármester dönt, a döntés okát a meghívóban meg kell indokolni.
(6) A meghívóban fel kell tüntetni az új helyszín pontos címét, külterületi helyszín esetén a hely megközelítésének leírását.
(7) Az eltérő helyszínen tartott ülés helyszínének költségeit, technikai kiszolgálását az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. Ha az eltérő helyszín nagyobb költséggel jár, azt előzetesen becsülni kell, és arról a képviselő-testületet tájékoztatni szükséges. Az ülés nyilvánosságát az eltérő helyszínen is biztosítani kell, azt indokolatlanul korlátozni nem lehet.
11. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a 16. §-ban foglalt esetet kivéve, írásbeli meghívó alapján kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket, illetve egyéb mellékleteket, lehetőség szerint elektronikus úton is el kell küldeni a képviselőnek. A meghívó tartalmazza legalább: az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, valamennyi napirendi pontot, azok előterjesztőjét.
(2) A meghívót a rendes ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 24 órával írásban (elektronikusa, vagy papíron) kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót a rendes ülés tervezett időpontját megelőző 2 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.
(3) A meghívó kézbesítése történhet postai úton tértivevénnyel, személyesen átvétellel, vagy elektronikus úton (pl. e-mail) hiteles átvételi igazolással. Az átvételt igazolni kell a kézbesítés dátumával, a képviselő aláírásával, ha személyes az átvétel, vagy a digitális rendszer log fájlal, visszaigazolással, ha elektronikusaz átvétel. Ha a képviselő nem igazolja a meghívó átvételét, az ülés során a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti ezt, és arról meg kell győződni, hogy a képviselő számára lehetőség volt az átvételre.
(4) A képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja. Az üléseket lehetőség szerint minden hónap, páros hetének csütörtöki napján 17:00 órára kell összehíni. Az üléstervre javaslatot tehet a polgármester, alpolgármester, képviselők, jegyző. Az üléstervet a jegyző állítja össze tárgyév január 30. napjáig a polgármester irányításával. A képviselő-testület elé a polgármester terjeszti jóváhagyásra tárgyév február 15. napjáig.
(5) Az ülésterv tartalmi elemei:
a) a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei;
b) a közmeghallgatások napirendjeinek a meghatározása;
c) a napirendi pont előterjesztőjének a megjelölése;
(6) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az érintett önkormányzati intézmények vezetőit,
d) a közös hivatal napirend szerint illetékes előadóját,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét.
12. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
13. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
14. § Amennyiben a polgármester a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára az ülést 15 napon belül nem hívja össze, az indítványozóknak az ismételt indítvány benyújtásakor írásban kell jelezniük a korábbi indítvány napját, tartalmát, és hogy a polgármester elmulasztotta az összehívást
15. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
h) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt,
i) bezárja az ülést.
16. § A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható halaszthatatlan intézkedést kívánó esetekben az ülést megelőző 4 órával.
17. § (1) A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
8. A tanácskozás rendje
18. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) napirend elfogadása egyszerű többséget igénylő határozattal;
b) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;
c) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;
d) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
e) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
f) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
d) módosító javaslatok megtétele;
e) döntés a módosító javaslatokról;
f) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
19. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(2) Egy napirendi pont esetében 3 alkalommal maximum 3 perc időtartamban lehet hozzászólni.
(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik
c) ha a hozzászólásban más személyt sértő, vagy lealacsonyító kifejezés hangzik el.
9. Az előterjesztések
20. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) az írásban benyújtott határozattervezet, rendelettervezet
b) beszámoló, tájékoztató és indítvány
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester
b) bizottság elnöke
c) képviselők,
d) jegyző.
(4) Kizárólag írásban nyújtható be a jelentős költségvetési kihatással járó előterjesztés, valamint a rendelettervezet.
(5) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(6) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
10. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
21. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) tájékoztatás az önkormányzati választás eredményéről
b) megválasztott képviselők, polgármester eskütétele
c) tiszteletdíjról szóló rendelet felülvizsgálatáról
d) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról
e) döntés polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról
f) alpolgármester megválasztása, tiszteletdíjának meghatározásáról
g) bizottság tagjainak megválasztása
(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot, amelyről a képviselő-testület dönt.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást szavazólap és urna használatával bonyolítja le.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a választás időpontját, az alpolgármesteri tisztségre jelölt képviselőkre érkezett szavazatok számát, a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
11. A döntéshozatali eljárás
22. § (1) A képviselő-testület döntése határozat, vagy rendelet.
(2) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.
(3) Az önkormányzati képviselők egynegyedén kívül név szerinti szavazást indítványozhat a polgármester. Az indítványt a vita lezárása után, a döntés meghozatala előtt, szóban kell a képviselő-testületnek előterjeszteni. A polgármesteri indítványról vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt a képviselő-testület. Ha az indítvány elfogadásra kerül, a név szerinti szavazást a polgármester rendeli el. A névszerinti szavazás során a jegyzőkönyvvezető abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.
(4) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésén túl név szerinti szavazást tart a közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló döntés meghozatalakor.
(5) A névszerinti szavazásról készített hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) Titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg szavazatszámláló bizottságot választ tagjai közül.
(7) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben, és urna igénybevételével történik.
(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(9) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén elutasító határozatot kell hozni. A szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – ezt követően dönteni kell.
(10) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentés elmulasztása esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő tiszteletdíja maximum 2 hónap időtartamra maximum 10 %-kal csökkenthető.
23. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslattétel sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti indítványok elfogadásához.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz.
(4) A képviselők egynegyedének javaslatára, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
24. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) az önkormányzati rendelet számát,
b) az önkormányzati rendelet címét,
c) az önkormányzati rendelet hatályát.
25. § A polgármester minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.
12. A jegyzőkönyv
26. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül.
(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatalban munkaidőben tekinthető meg.
13. A lakossággal való kapcsolati formák, a közmeghallgatás, lakossági fórumok
27. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal a Faluházban előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán közzéteszi.
(2) A képviselő-testület a falugyűlést határozza meg annak a fórumnak, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.
(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZI, AZOK JOGÁLLÁSA, FELADATAIK
14. A Polgármester jogállása, feladatai
28. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
29. § A polgármester feladatai:
a) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
c) tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
e) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,
f) képviseli az önkormányzatot,
g) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi civil és egyéb szervezetekkel, az önkormányzat testvértelepülésével, illetve
h) nyilatkozik a sajtónak.
30. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester
a) önkormányzati pályázat benyújtása, azon pályázatok tekintetében, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,
b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása
c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,
d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükséges ügyben döntést hozhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan
a) önkormányzati pályázat benyújtása, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,
b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása
c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,
d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükséges,
ügyben döntést hozhat
(3) A polgármester 5.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
15. Az alpolgármester jogállása, feladatai
31. § A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
16. A Bizottságok jogállása feladatai
32. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll, a bizottsága elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.
(2) Az Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.
(3) Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
(4) A Bizottság feladat- és hatáskörei:
a) Előzetesen véleményezi a területét érintő képviselő-testületi napirendeket.
b) Vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.
c) Összeférhetetlenség vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.
d) Javaslatot tesz, fegyelmi eljárással kapcsolatos vizsgálóbizottsági feladatokat lát el.
(5) A fegyelmi eljárással, méltatlansággal, összeférhetetlenséggel, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos előterjesztéseket a Bizottság állásfoglalásával együtt lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
17. A Társulások jogállása, feladatai
33. § (1) Csaroda és Környéke Óvodai Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
(2) A Társulás feladata az óvodai nevelés biztosítása.
34. § (1) A Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
(2) A Társulás feladata:
a) kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök megvalósítása,
b) a család- és gyermekjóléti központ, illetve a család- és gyermekjóléti szolgáltatás alapellátás közös szervezése és fenntartása,
c) a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának közös biztosítása,
d) bölcsődei alapellátás közös szervezése, fenntartása.
35. § (1) A Gelénes és Környéke Szociális Szolgáltatói Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
(2) A Társulás feladata a társult önkormányzatok közigazgatási területén a Közös Szociális Konyha Gelénes közös fenntartásával: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelező szociális alapszolgáltatási feladat, az étkeztetés, közös megvalósítására terjed ki
36. § (1) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
(2) A Társulás feladata a Társulás működési területét átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését; az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit.
18. Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai
37. § (1) A Képviselő-testület Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre Csaroda, Hetefejércse, Gelénes, Vámosatya, Tiszaszalka, Tiszavid Község Önkormányzatával.
(2) A Közös Hivatal székhelye: 4844 Csaroda, Beregszászi utca 14/B
(3) A Közös Hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(4) A Közös Hivatal működésének részletes szabályait a polgármesterek és a jegyző által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
19. A Jegyző jogállása és feladatai
38. § (1) A közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereinek tanácsa a közös hivatal vezetésére, határozatlan időre, pályázat útján, a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A Jegyző a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) rendszeresen tájékoztatást nyújt a polgármestereknek, alpolgármesternek, a képviselő-testületeknek, valamint a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
b) a polgármesterek irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a KÖH munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
d) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
e) tevékenységéről kérésükre a polgármestereknek, az alpolgármesternek és a képviselő-testületnek tájékoztatást nyújt.
39. § A közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereinek tanácsa a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
40. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – Baráti-Kondor Katalin adóügyi és igazgatási ügyintéző látja el.
20. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
41. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző munkanap 16.00 óráig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
42. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület döntéshozatalában 6 hónapot meghaladó időtartamban nem vesz részt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(2) A Képviselő-testület annak a képviselőnek, aki az ülésről való távolmaradását a 41. §-ban n meghatározottak szerint nem jelenti be, a megállapított tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra 20 %-ban csökkentheti.
AZ IRATKEZELÉS RENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA
43. § (1) Az Önkormányzat iratkezelésének szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket - a jegyző által kiadott -közös hivatal iratkezelési szabályzata állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőnek a jegyzőt jelöli ki.
44. §1
45. § Ez a rendelet 2025. november 1-jén lép hatályba.
A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.