(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Dejtár Község Önkormányzatának törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

a) forgalomképtelen törzsvagyon (1. számú melléklet)

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (2. számú melléklet)

(4) E rendelet 3. számú mellékletében felsorolt vagyon az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona.

(5) Az önkormányzat rendelkezik lakás és nem lakás célú helyiségekkel. Ezekre az Önkormányzat Képviselő-testületének külön rendelkezése vonatkozik.

(1) Az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelölése -Képviselő- testület kizárólagos hatásköre.

(3) A 25 millió forint értékhatár feletti vagyont versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A megállapított értékhatár a forgalmi érték szerinti összegben értendő.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő kisebbségi részvények és üzletrészek értékesítése rendelkezési jog a képviselő-testület hatásköre.

(4) Az Önkormányzat intézményei - az intézményvezetők útján - annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.

(5) Az önkormányzat az éves könyvviteli mérleget alátámasztó leltározását két évenként köteles végrehajtani.

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.

b) ingó vagyontárgyak ingyenes átruházása, használatba adása

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott ingatlan átvétele, kivéve, ha a felajánlás ,,út" céljára történik.

b) ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele,

(1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról a vagyonkezelésbe adás ellenértékéről vagy ingyenességéről, a vagyonkezelési szerződés tartalmi elemeiről a Képviselő-testület - vagyonkezelői szerződés elfogadásával - egyedi döntést hoz..

(2) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(3) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek.

a) elenged

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. §.(69 bekezdése szerinti kötelezettségét.

(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

(5) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről

(6) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(7) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszegben vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenység vagy más ellenszolgáltatást ír elő

(8) Vagyonkezelői jogot ingegyenese átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szer vagy önkormányzati intézmények

b) önkormányzati társulás

(1) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont könyvvezetésében elkülönítetten köteles kezelni, ráfordításait és költségeit külön köteles kimutatni. Ezen felül minden évben, a tárgyéves követően február 15-ig beszámolót köteles készíteni a Képviselő-testület számára.

(3) A vagyonkezelő a tárgyévet követő február 15-ig köteles adatot szolgáltatni a Képviselő-testület vagyongazdája felé a kezelésbe adott vagyon értékében bekövetkezett változásról. A vagyongazda az adatszolgáltatást haladéktalanul a Pénzügyi osztályra továbbítja.

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) eszközkénti tételesen az eszköz bruttó értékében bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beruházások és felújítások értéke, selejtezés, értékvesztés, stb.)

b) elszámolt értékcsökkenést

(4) A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak tekintetében köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az Önkormányzat vagyongazdája felé. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök és készletek esetében a selejtezését az Önkormányzat mindenkor hatályos ,,Eszközök és források leltározási és selejtezési szabályzata" rendelkezései alapján kell végrehajtani. A selejtezési bizottság ilyen esetekben kiegészül a vagyonkezelő szervezet vezető tisztségviselőjével, vagy az általa meghatalmazott személlyel.

(1) Az önkormányzati intézményeket a 2. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - az ott megjelölt és használatukba adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják. A határozatlan időre szóló bérleti szerződésbe indokolás nélküli 4 hónapos felmondási időt kell kikötni.

(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

(1) Az önkormányzat az üzleti üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a Körjegyzőség feladata

(1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.

(2)

a) Előzetes célszerűségi vizsgálat:

aa) a feladat körülhatárolása

ab) a feltételek számbavétele

ac) a hosszú távú jövedelmezőség - rövid távú haszon vizsgálata

ad) a megfelelő hasznosítási forma kiválasztása

ae) a vállalkozás résztvevőinek vagy potenciális résztvevőinek számbavétele

b) Pénzügyi-gazdasági vizsgálat

ba) tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók

bb) kamat- és osztalék kondíciók számbavétele (amennyiben ilyen jellegű a hasznosítás formája)

bc) összehasonlító elemzések elvégzése, különböző pénzügyi feltételek és megoldások közötti választás

(3) A polgármester a vizsgálatok eredményét a Képviselő-testület elé viszi az átminősítés előtt aki javaslata alapján dönt és meghatározza a végrehajtás módját is.

(4) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan eredeti rendeltetését betölti.

(1) Az egyszemélyes, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő a Képviselő-testület, - az adott napirenddel kapcsolatos – döntéséhez kötve van.

(2) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület, nem tárgyalta – az önkormányzat érdekének figyelembe-vételéve köteles eljárni.

(3) Az önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelő bizottságokon keresztül gyakorolja.

(4) Amennyiben valamely részben, vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást, vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni a Képviselő-testületet.

A rendelet módosítása 2012. augusztus 4-től hatályos.