Szerkeszt

Dejtár Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

9/2004.(XI.04.) rendelete

a közterületek használatáról és rendjéről

Dejtár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek használatáról és rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§.

(1) A rendeletet hatálya kiterjed Dejtár község területén található valamennyi közterületre.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület:

1. az ingatlan nyilvántartásban közterületként (közút, járda, tér, park stb.) nyilvántartott az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi földrészlet, továbbá
2. az önkormányzatot tulajdonában lévő belterületi földrészletek, illetve építmények közhasználatra átadott része (továbbiakban együtt közterület).

A közterület használata és a közterület–használati engedély

2.§.

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület–használati engedély szükséges.

(2) Közterület–használati engedélyt kell beszerezni:

1. közterületbe 10 cm-en túl nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, továbbá 1 m2-t meghaladó cég- és címtábla elhelyezéséhez;
2. hirdető berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez;
3. utcai árusító automata, árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, üzletek, automaták működéséhez;
4. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
5. szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, stb.) elhelyezéséhez;
6. távbeszélő fülke, posta által üzemeltetett levélszekrény felállításához;
7. építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, építőanyag, törmelék) elhelyezéséhez, tárolásához;
8. alkalmi és mozgóárusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez;
9. alkalmi vásár és mutatványos tevékenység céljára;
10. vendéglátó-ipari előkert, vagy előtér céljára, valamint kereskedelmi üzlet előtti árukirakodásra;
11. közhasználatra még át nem adott területek ideiglenes hasznosításához és használatához.

(3) Nem kell közterület–használati engedély:

1. a közút (járda) és a zöldterületek építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) és zöldterületek elfoglalásához,
2. úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
3. a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett postai kábelek és egyéb közművekkel kapcsolatos berendezések, létesítmények hibaelhárítása érdekében végzett munkáihoz;
4. üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületben 10 cm-en túl nem nyúlik be;
5. az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkák elvégzése érdekében igénybevett területekért;
6. a közterület jótékonysági, egészségvédelmi, kulturális célra történő igénybevétele, továbbá a „Falunap” idején.

(4) Nem adható közterület–használati engedély:

1. a tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja;
2. olyan járdaszakaszra, ahol a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
3. olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lehet, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné;
4. közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához.

2/A. §.

A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv) Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

A képviselő testülete az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek filmforgatási célú használatának díját az 1./ számú melléklet szerinti díjtételek alapján állapítja meg.

A (2) bekezdésben meghatározott díj megfizetése alól mentesség nem adható.

Kedvezmény kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

A közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50% lehet.

A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot.

Vasárnap és ünnepnapokon filmforgatás célú közterület-használat nem engedélyezhető.. A közterület-használat naponta 6 és 22 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt.

A közterület-használatot a (3) bekezdés szerinti esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

A közterület–használat időtartama és a közterület–használati engedély kérelmezése

3.§.

(1) A közterület–használati engedély csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre az engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(3) A közterület–használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakahatóságok engedélyei) beszerzését.

(4) A közterület–használatra vonatkozó kérelmet a körjegyzőhöz kell benyújtani.

(5) A közterület–használatra vonatkozó engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület–használat esetében pedig az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek kell a közterület–használati engedélyt beszereznie.

(6) A közterület–használatra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező nevét, lakóhelyét, illetve székhelyének, telephelyének címét;
2. a közterület–használat célját és időtartamát;
3. a közterület–használat helyének megnevezését, pontos területnagyságát;
4. a közterületen folytatni kívánt tevékenység megnevezését.

(7) A közterület–használati engedélyt a körjegyző adja ki.

(8) A közterület–használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

1. a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét;
2. a közterület–használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes;
3. a közterület–használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;
4. utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;
5. a hozzájárulás érvényének megszűnése, vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét;
6. közterület–használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját;
7. a közterület–használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra való utalást;
8. a jogorvoslati tájékoztatást;
9. a közterület–használattal járó járulékos költségek (energia, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját;
10. a közterület–használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását.

A közterület–használati engedély érvényének megszűnése

4.§.

(1) A közterület–használati engedély érvénye megszűnik:

1. az engedélyben meghatározott idő elteltével;
2. az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkezésével;
3. a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok változása miatti visszavonással;
4. a közterület–használati engedélyben, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással;
5. ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti;
6. a jogosult halálával, vagy – jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével;
7. ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy.

5.§.

(1) Ha a közterület–használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) Ez a kötelezettség a jogosultat az építési engedély alapján végzett munka esetében csak akkor terheli, ha az eredeti állapot helyreállítását az engedély megadásának feltételeként előírták.

Közterület–használati díj

6.§.

(1) A közterület használatáért az engedélyes az 1. számú mellékletben megállapított díjat köteles megfizetni.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – a szerkezet (ponyva, tető, stb.) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.

(3) Hirdetőtábla és hirdető – berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(4) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.

(5) A 2), 3), 4) bekezdésbe nem tartozó közterület–használat esetén a ténylegesen elfoglalt területet kell figyelembe venni.

Mentesség a közterület–használati díj fizetése alól

7.§.

(1) Nem kell közterület–használati díjat fizetni:

1. közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért;
2. a szobrok, emlékművek, dísz kutak, szökőkutak, vízmedencék és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák stb.) elhelyezéséért;
3. fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltóság közterületi létesítményeiért;
4. azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély, vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületeken;
5. távbeszélő fülke, posta által üzemeltetett levélszekrény felállítása esetén.

A jogellenes közterület–használat következményei

8.§.

(1) Aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ köteles a körjegyző felhívására a jogellenes közterület–használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására.

(2) E kötelezettség elmulasztása esetén a körjegyző az eredeti állapot helyreállítását, a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget. A helyreállítás költségeit a jogosulatlan közterület–használó köteles viselni.

(3) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre – a közterület–használati díj kétszerese is megállapítható.

Záró rendelkezések

9.§.

(1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/1999.(III.22.) számú rendelet.