Dejtár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   1.  §.

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Az önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában a község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szt tv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szt tv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2.   §.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Közös Hivatal Dejtári Kirendeltségéhez lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

      (3) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül az önkormányzati  

      segély a Szt. 43/B.§ (1) bekezdésében foglalt ápolási díj, az önkormányzati segély a   

      méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmek  elbírálása  az Egészségügyi és Szociális   

      Bizottság hatáskörébe tartozik.

3. §.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
  
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának   hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
  

  Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
  
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
  
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

     (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
  
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások, és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §.

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, külön kérelem esetén a pénztárból történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §.

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. §.

Az önkormányzati segély, lakásfenntartási támogatást, egészben, vagy természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az  ellátást  megállapító határozatban rendelkezni kell. A lakásfenntartási támogatás folyósításának módjáról megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják.

7. §.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kor. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9.§.

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Egészségügyi és Szociális Bizottság az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

                            a.) lakásfenntartási támogatást

                            b.) önkormányzati segélyt             

A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély 

10. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Közös Hivatal és az önkormányzat által kijelölt szervezettel köteles együttműködni.

Az együttműködés eljárási szabályai

11. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából,

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra, az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők  be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

12. §.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
  
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

13.§.

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

14.§.

(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a Szt      37.§-ban foglaltak szerinti kivitellel – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2.) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő aktív korúak ellátására jogosult   személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára az  önkormányzat az  Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(3.) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak egyéb feltételként

kötelezettségként írja elő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását. A jogosult köteles az           által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje a kerítésen kívül határos terület, járda tisztántartását, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítását.

Lakásfenntartási támogatás

15. §.

Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt.

Normatív lakásfenntartási támogatás esetén az önkormányzat az Sztv. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

A lakásfenntartási támogatás folyósítása természetbeni formában történik, a jogosult nyilatkozatában közölt közszolgáltató felé.

                                                                            16. §.

(1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. §.

     (1) Megszűnik a támogatás:

·  a megállapított idő elteltével,

·  a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

      (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört az Egészségügyi és

          Szociális Bizottság gyakorolja.

Ápolási díj

18.§

(1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme

a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettőszeresét nem haladja meg.

(2) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (3) A méltányossági ápolási díjra az Szt. 41 – 43. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Önkormányzati segély

19.§.

1) Önkormányzati segélyben részesíthető:

 a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő anyagi segítségre szorul,

b) az a gyermeket gondozó család, aki

(időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,

c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára

20. §

(1) Családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

(2) Egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

21. §

(1) Önkormányzati segély évente – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – négy alkalommal adható.

(2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összegét 3.000 – 30.000 Ft között lehet megállapítani.

(3) Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki:

a) aktív korúak ellátásban,

b) méltányossági ápolási díjban,

c) lakásfenntartási támogatásban

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(4) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha az eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

22. §.

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően a kérelmező részére vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos temetés költségeinek 10%-ánál, de legfeljebb a legolcsóbb temetési költség összege.

      (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a 200.000,-ft.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.

(6)A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély esetében a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 130%-át

22/A. §

(1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét , egyedül élő vagy

(2)gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám  esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének öt és félszeresét és

a) elemi kár érte,

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,

c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,

d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal),

e) temetési költségekhez történő hozzájárulásra nem jogosult, azonban azok viselése miatt anyagi  segítségre szorul.

(2) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb 30.000  Ft-ig terjedhet.

Köztemetés

22/B.§.

(1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

                                                                               Közgyógyellátás

23.§.

(1) A képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelme a  mindenkori öregségi nyugdíj kettőszeresét, egyedül élő esetén a kettő és félszeresét nem haladja meg, és a gyógyító ellátás havi költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének  25 %-át eléri.

(2) A közgyógyellátási jogosultság megállapítására irányuló kérelemhez jövedelmi    igazolásokon  kívül mellékelni kell az Szt. 50/A § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú háziorvosi igazolást.

23/A. §.

Szociális tűzifa

      Szociális tűzifa segélyben részesíthető:

• aki rendszeres szociális segélyben részesül vagy
• aki foglalkoztatás helyettesítő támogatásban és lakásfenntartási támogatásban részesül és az egy főre eső jövedelme nem éri el a 28.500,-Ft-ot, vagy
• aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és lakásfenntartási támogatásban részesül és az egy főre eső jövedelme nem éri el a 28.500,-Ft-ot.

                                                                        IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

24.§.

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

1. Étkeztetés
2. Házi segítségnyújtás
3. Családsegítés
4. Jelzőrendszeres házisegítség-nyújtás
5. Közösségi ellátás
6. Támogató szolgálat

Az ellátások igénybevétele

25. §.

1. E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a körjegyzőséghez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről polgármester dönt.

3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell

                                                                                  Étkeztetés

26.§.

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a.) 60 éven felüli, egyedülálló,

b.) korhatár nélkül

   ba) egészségi állapotuk,

   bb) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

   bc) szenvedélybetegségük, vagy

   bd) hajléktalanságuk miatt

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában

     korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról -

     részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud.

• Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági  támogatásban részesül.
• Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a  személyt, aki  fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
  
• Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet  elfogadni:

                 a.) a (2) bekezdés ba.) és bd.) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

                 b.) a (2) bekezdés bb.) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok  személyi járadékát,

                     illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt,

                     illetve iratot,

                 c.) a (2) bekezdés bc.) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

                 d.) (2) bekezdés bd.) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve   

                      lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,

                      illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(3)  Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is,  aki jövedelmétől függetlenül kora

      vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről  más módon gondoskodni.

(4)   Az étkeztetés történhet

• helyben
  
• elszállítással
• kiszállítással

(5)   Kiszállítás esetén a kiszállítási díjat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

Nappali ellátás

27.§.

Hatályon kívül helyezve

28.§.

A 24.§. (1), (2), (4 ), (5) és (6) pontja szerinti ellátásokat a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központja látja el.

A 24.§. (3) pontja szerinti ellátást a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat végzi.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. §.

A rendelet 2014  február 12. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a  4/2009 (IV.20) rendelet és a  8/2009. (XI.12.) rendelet

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.