Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete

a szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátások rendjéről

Hatályos: 2014. 03. 01- 2015. 02. 27

A szociális igazgatásról és szociális ellátások rendjéről szóló 1993.évi III. törvény  (a továbbiakban: Sztv.)  132. § (4) bekezdésében,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18 § (2) bekezdésében, és 131 § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján  Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 8..pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  Magyarnándor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület) az alábbi rendeltet alkotja.


I. fejezet


A rendelet hatálya


1 §


A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3 § (1) – (3) bekezdésében, a Gyvt. 4 §-ában  és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL törvény (továbbiakban: Ket) 21. §-ban meghatározott személyekre.

(1) A Képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköreit:

a) polgármesterre

        ruházza át az alábbiak szerint.

(2)

(3)  a polgármesterre:

a) önkormányzati segély,

       b) méltányossági közgyógyellátás

       c) szociális étkeztetés,

       d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

       e) méltányossági ápolási díj

Eljárási rendelkezések


3. §.


(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel,   igazolásokkal  együtt kell  benyújtani a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatalban.


(2) A beérkezett kérelmeket a hivatal ügyintézője döntésre előkészíti, megvizsgálja a kérelmek mellékletekkel való felszereltségét, az ügyfelet szükség esetén  hiánypótlásra szólítja fel,  nyilatkoztatja a   kérelmezőt vagyoni, jövedelmi viszonyairól és  a döntésnek megfelelően  elkészíti a közigazgatási határozatot.


(3) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata során a kérelem meglapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.  A környezettanulmányt az önkormányzati hivatal munkatársa, illetve a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat családgondozója készíti el


(4) Az Sztv. 18. §-ban meghatározott nyilvántartást a hivatalban működtetett informatikai programban kell kezelni és nyilvántartani, melyről az ügyintéző gondoskodik.


 (5) A megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, a kérelmező nyilatkozata alapján átutalással, vagy pénztárból történő kifizetéssel történik.


(6) Az e rendelettel megállapított feltételek hiányában nyújtott szociális ellátás megtérítésére és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan az Szt. szabályai szerint kell eljárni.


4. §


(1) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködésének intézményi feltételeit a Berceli „Belső-Cserhát” Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja.


(2) A családgondozó feladatai:

a) a segélyezett nyilvántartásba vétele,

b) a segélyezettek adatainak nyilvántartása, a nyilvántartásból adatszolgáltatás,

c) a segélyezettel együttműködési megállapodás kötése,

d) a segélyezettel a kapcsolattartás,

e) a segélyezett beilleszkedését segítő programok szervezése,

f) a segélyezett képzésének elősegítése,

g) a segélyezett felhívása a programokban és képzésben való részvételre.


II. fejezet

Az önkormányzati ellátások   megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai


Aktív korúak ellátása


5. §.


(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója teljesítse az Sztv. 33. § (7) bekezdésében a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket. Ennek körében elvárások különösen:

a) tiszta, rendezett, szeméttől, lomoktól, rágcsálóktól, elburjánzott gyomnövényektől mentes udvar,

b) megművelt konyhakert, gondozott, tisztántartott háziállatok (amennyiben tartanak),

c) a kerítéssel kívül határos gyommentes, szemétmentes járda, árok és egyéb terület,

d) higiénikus, tiszta, lomoktól, rágcsálóktól és rovaroktól mentes lakás,

e) rendezett belső lakótér, rendbe rakott bútorzat, használati tárgyak, ruházat,

f) ápolt, tiszta családtagok,

g) amennyiben a lakásban élők egészségi állapota vagy életkora nem teszi lehetővé a kert művelését, az legyen kaszált, gazoktól mentes.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére a jegyző a kérelem benyújtását követő 5 napon belül végzésben szólítja fel a kérelmezőt, abban megjelölve a végrehajtandó konkrét feladatot és annak teljesítési határidejét.


(3) Az aktív korúak ellátásának megállapításra a (2) bekezdés szerinti végzésben meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzését követően kerülhet sor.


(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtását a Szolgálat családgondozója vagy a hivatal ügyintézője ellenőrizheti.


6. §


(1)Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az Sztv. 37.§ (1) bekezdésének a)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyre jogosult (továbbiakban segélyezett) a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a családgondozóval.


(2)Az együttműködési kötelezettség alapján a segélyezett köteles:

a) nyilvántartásba vetetni magát,

b) írásban megállapodni a beilleszkedést segítő program elfogadásáról,

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.


(3) A beilleszkedési program keretében a segélyezett köteles:

a) a rendszeres, havi kapcsolattartásra,

b) a szervezett, és a segélyezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, személyre szólóan előírt, egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programon részt venni,

c) a szervezett és a segélyezett végzettségéhez és képességeihez, valamint családi körülményeihez igazodó, személyre szólóan előírt oktatásban, képzésben való részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében,

7. §


(1) A segélyezett a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon köteles jelentkezni és nyilvántartásba vetetni magát.


(2) A családgondozó a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi és részére „Igazoló lapot” állít ki, melyre feljegyzi a következő jelentkezés időpontját, és minden jelentkezés alkalmával igazolja a segélyezett megjelenését.


(3) A segélyezett havonta, az előírt időpontban köteles a családgondozónál jelentkezni.


(4) A családgondozó a segélyezettről a szociális segély folyósítási feltételének biztosítása céljából, a segély folyósításának időtartama alatt az alábbi adatokat tartja nyilván:

a) Név

b) Születési hely, idő

c) Anyja neve,

d) Lakcíme, tartózkodási helye,

e) Elérhetőség (pl. telefonszám, E-mail cím),

f)  Iskolai végzettség, szakképzettség,

g) Rendszeres szociális segélyt megállapító határozat száma, folyósítás kezdő időpontja,

h) Nyilvántartásba vétel időpontja,

i) Előírt és teljesített jelentkezési időpontok,

j) Együttműködési megállapodás megkötésének időpontja,

k)A rendszeres szociális segélyt megszüntető határozat száma, folyósítás megszüntetésének időpontja.


(5) A családgondozó a nyilvántartásból adatot a képviselő-testületnek, a  polgármesternek, a jegyzőnek, és egyéb szociális hatáskört gyakorló szervnek megkeresésük alapján szolgáltat.


(6) A segélyezett a nyilvántartásba vétel alkalmával együttműködési megállapodást köt a családgondozóval  a 4.§ (2) bekezdésében foglaltakról. A megállapodás tartalmazza:

a)  a megállapodó felek azonosító adatait,

b) a segélyezett nyilatkozatát az együttműködési, kapcsolattartási, beilleszkedést segítő programokban és képzésben való részvételi kötelezettség vállalásáról,

c) a segélyezett nyilatkozatát a közfoglalkoztatásban való részvételi lehetőség elfogadásáról,

d) a Szolgálat  a segélyezett személy beilleszkedését és képzését segítő programok szervezési kötelezettségét, valamint az ezekről és a közfoglalkozás lehetőségeiről szóló értesítési kötelezettségét,

e) a segélyezett tájékoztatását az együttműködési kötelezettségek megszegésének szankcióiról,

f) a segélyezett nyilatkozatát személyes adatainak védelméről,

g) a megállapodás időtartamát,

h) a megállapodás megkötésének idejét és a felek aláírását.


(7) A családgondozó a nyilvántartásba vételről, az együttműködési megállapodás megkötéséről, a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítéséről azonnal értesíti a jegyzőt.


(8) A jegyző a rendszeres szociális segély megszűnéséről a megszüntető határozat egy példányával értesíti a családgondozót.

8. §


(1) Az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti:

a)  a jelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztása,

b)a rendszeres kapcsolattartás elmulasztása,

c) az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása,

d) a személyre szabottan előírt beilleszkedést segítő programban való részvétel elmulasztása,

e) a személyre szabottan előírt képzési programban való részvétel elmulasztása,


(2) A megállapított rendszeres szociális segély folyósítását nem lehet megkezdeni, amíg a segélyezett neki felróhatóan a jelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségét nem teljesíti.

(3) Vissza kell tartani a következő havi segélyt, ha a segélyezett az előző havi jelentkezési kötelezettségét neki felróhatóan nem teljesíti.

(4) Vissza kell tartani a következő havi segélyt, amíg a segélyezett az általa vállalt beilleszkedést segítő programban, vagy képzésben neki felróhatóan nem vesz részt.

(5) A visszatartott segélyt a mulasztás igazolását, illetőleg az együttműködés pótlását követően soron kívül ki kell fizetni.

(6) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyét annak a segélyezettnek, aki a folyósítás időtartama alatt neki felróhatóan az együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi.


Lakásfenntartási támogatás

9. §


(1)       A normatív lakásfenntartási támogatás ellátására való jogosultság  egyéb      feltétele, hogy a kérelem benyújtója teljesítse az Sztv. 38. § (9) bekezdésében a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket. Az ezzel kapcsolatos elvárások tekintetésben az 5. § (1) bekezdésének a) – g) pontjaiban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)       A normatív lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni ellátásként állapítható meg.

(3)    Az ellátást közvetlenül ahhoz a szolgáltatóhoz kell utalni, amely által biztosított szolgáltatás elmaradása a legnagyobb mértékben veszélyezteti a kérelmező lakhatását.

            Az alábbi fontossági sorrendet kell figyelembe venni:

a) áramszolgáltatás,

b) kizárólag gázzal fűthető ingatlan esetén gázszolgáltatás,

c) csak vezetékes vízvételi lehetőség esetén vízszolgáltatás és csatornahasználat,

d) szemétszállítás.

Méltányossági ápolási díj


10. §


(1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg, annak a magyarnándori állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött  olyan tartósan beteg személy gondozását végzi, aki állandó ápolásra és tartós gondozásra szorul.

(2) Nem állapítható meg  ápolási díj , ha az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át meghaladja.


(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 80  %-a lehet.


(4) Ápolási díjra egy családban élők közül egy személy jogosult.


(5)A méltányossági ápolási díj iránti kérelem benyújtására, megállapítására, megszüntetésre az Szt. 41-44 §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.


(6) Az Sztv. 42. § (2) b) pontja szempontjából kötelezettségszegésnek minősül: a beteg ápoltsága nem megfelelő,  környezete  elhanyagolttá válik, vagy az orvos igazolása szerint egészségi állapota  a rendszeres ápolás hiánya miatt romlik.

Önkormányzati segély


11. §


(1) A létfenntartást  veszélyeztető rendkívüli   élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő   szociálisan rászorult személyek és családok részére    önkormányzati     segély nyújtható.


(2) Önkormányzati segély  abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező vagy családtagja  esetében az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani, ha nincs a kérelmezőnek közgyógyellátásra való jogosultsága , illetve a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem váltható ki (felírt vények bemutatása esetén),

b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),

c) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),

d) munkahely elvesztése miatt a család jövedelme csökkent  (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal)  

e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, illetve újszülött 

              fogadása esetén,

           f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, családba
              való  visszakerülés elősegítése,

          g) iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének a szülő nem tud eleget tenni,

/tankönyv, taneszköz vásárlás, étkezési térítési díj  fizetés stb./

           h) anyagi körülmények miatt veszélyeztetett gyermek családjába bekövetkezett          

               rendkívüli esemény,

           i) kérelmező és családja nem rendelkezik tüzelővel,

           j) élelmiszer szükséglet biztosítására,  

           k) baleset, elemi károk esetén,

           l) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó.


(3) Önkormányzati segélyben – a (8) bekezdésben megállapított kivétellel - az a  személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) egyedül élő személy,  gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át.


(4)   Az önkormányzati  segély  alkalmanként adható összege, jogosultanként:


a) legfeljebb tízezer forint, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét,

b) legfeljebb hétezer forint, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100 %-át, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át,

c) legfeljebb ötezer forint, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdij összegének  150 %-át, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 180 %-át.       


(5) Az önkormányzati segély családonként egy naptári éven elül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb négyezer forintnál.


(6) Kérelmező vagyonában bekövetkezett elemi kár esetén, az azt igazoló okirat alapján az önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a, de az nem haladhatja meg a keletkezett kár összegét.


(7) Rendkívüli méltánylást igénylő esetekben

            a) gyermeket egyedül nevelő szülő vagy gyám,

            b) három vagy több gyermekes család,
            c) fogyatékossági támogatásban részesülő,
            d) regisztrált és együttműködő munkanélküli,

            e) hosszantartó betegség, kórházi ápolás,
            f) gyógyszerköltsége a havi 15.000 Ft-ot meghaladja

    

a 11 § (3), (5) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni..


(8)  A temetési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segélyre jogosult az a kérelmező, aki a temetés költségeit viselte, amennyiben a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

A temetési hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 60 %-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál.


(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000 Ft.


(10) A temetési hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.



Iskolakezdési  támogatás


12.   §


(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településen állandó lakóhellyel rendelkező nappali tagozaton tanulmányokat folytató tanulóknak, hallgatóknak iskolakezdési támogatást állapíthat meg.


(2) A támogatás összegét és feltételeit évente a képviselő-testület határozza meg.


(3) A támogatás megállapításához szükséges iskolalátogatási-igazolást tárgyév november 30. napjáig lehet benyújtani az önkormányzati hivatalban.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer


                                                                         13. §


(1)  Az önkormányzat képviselő-testülete – az ösztöndíjrendszerhez történő csatlakozás esetén – a támogatást az illetékes miniszter által évente közölt feltételeknek megfelelően biztosítja azzal, hogy a jövedelemhatárt és az e célra adható ösztöndíjat a Képviselő-testület évente határozatban állapítja meg.

Természetben nyújtott szociális ellátások


14.§


(1) A természetben nyújtott szociális ellátások formái

a) önkormányzati segély természetbeni formában

b) közgyógyellátás


(2) Természetbeni ellátásként lehet megállapítani az önkormányzati segélyt tankönyv- és tanszerellátás támogatására, étkezési térítési díj, kollégiumi térítési díj, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj és egyéb ellátás kifizetésének átvállalására, továbbá a családok részére szükséges élelmiszer, ruházat és egyéb felszerelés, tüzelő és közüzemi díjak kifizetésére a szolgáltatók részére.


(3)  A (2) bekezdés alapján természetbeni ellátásként megállapított önkormányzati segélyt az  intézmény vagy szolgáltató részére kell átutalni, illetve a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat családgondozója részére kell kifizetni.


(4) A családgondozó vagy családsegítő az összeg felhasználását a pénzfelvételt követő 15  napon belül  számlával igazolja.


(5) Különösen indokolt természetbeni támogatásban részesíteni azokat a gyermekeket, illetve családokat, ahol feltételezhető, hogy a szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

Közgyógyellátás


15.§


(1) Az Szt. 50 § (3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátásra való     jogosultságot   állapit meg a polgármester, annak a személynek, aki szociálisan rászorult és        gyógyszerköltsége olyan magas, hogy az létfenntartását veszélyezteti.


(2) Szociálisan rászorult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át – egyedülélő esetén 200 %-át – továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, vagy meghaladja.

A közgyógyellátás megállapításánál, megszüntetésénél az Szt. 49-53 §-át értelemszerűen alkalmazni kell.

Köztemetési költség (utólagos) megfizetésével kapcsolatos méltányosság


16. §


(1) Az önkormányzat költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére az Sztv. alapján az eltemettetésre köteles személy utólagosan kötelezhető.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén  mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozóan kérelmet terjeszt elő, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. 

III. fejezet


Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és

gyermekjóléti alapellátások


17.§


(1) Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások:

étkeztetés

családsegítés

(2) Gyermekjóléti alapellátás

               a)      gyermekjóléti szolgáltatás,

         b)     gyermekek napközbeni ellátása

      ba)  óvoda

      bb)  iskolai napközi

Étkeztetés

18.§



(1) Az Szt.62 § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személyen túl, az  a kérelmező is jogosult szociális étkeztetésre, aki egyedülálló.

         

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak fennállását nyugdíjmegállapító határozattal,  háziorvos,  kezelőorvos által kiállított igazolással igazolni kell.

          

(3) A jogosult munkanapokon napi egy ebédet vehet igénybe.


(4) Az ételt a Magyarnándori Általános Iskola konyhája szolgáltatja, melyet munkanapokon  11 és 12 óra között lehet elvinni.


(5) A szociális étkeztetés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.


(6) A személyi térítési díj:

a) ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át, 

     az intézményi térítési díj 85 %-a,

          b) ahol a családban az egy főre jutó jövedelem eléri a nyugdíjminimum 150 %-át, de 

              nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át az intézményi térítési díj 90 %-a,

c) Ahol a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 300 %-át az intézményi térítési díj
100 %-a.


(7) A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban Igénybe vett étkezési napok

számának szorzata. A (6) bekezdésben meghatározott napi személyi térítési díj azonban az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme egy napra eső összegének 30 %-át nem haladhatja meg.


(8) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat

a) akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik,

b)aki egyedülélő és jövedelemmel nem rendelkezik.


(9) A jogosult gondoskodik az étel elszállításáról.

(10) Megszűnik az étkeztetés:

a) ha arról a jogosult lemond,

b) ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c) a jogosult halálával,

d) ha a jogosult a térítési díj fizetési kötelezettségének az esedékességet követő 90 napon túl felszólításra sem tesz eleget.

Gyermekjóléti szolgálat és családsegítés

19.§.


A  gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést az önkormányzat a Szolgálat útján     biztosítja. Székhelye: 2687   Bercel,  Béke út l.

Gyermekek napközbeni ellátása

20.§


(1)  Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Magyarnándori Varázskert Óvodában és a Magyarnándori Általános   Iskolában napközi keretében biztosítja.

    

(2) Az ellátást a törvényes képviselő az intézményhez benyújtott kérelemben kérheti, a  kérelemről az intézményvezető dönt.

      

(3) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretében tartozó szolgáltatások közül csak az  étkezésért kell térítési díjat fizetni.


(4)Az étkezési térítési díjat a képviselő-testület  külön rendeletben, évente állapítja meg.

21.§


Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása által nyújtott szolgáltatások:

           a)   házi segítségnyújtás,

           b)   jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

c) közösségi ellátás,

           d) támogató szolgáltatás.

                                                                

IV.Fejezet


Záró rendelkezések

22.§


(1) Ez a rendelet a  2.§. (3) bekezdés kivételével  2014.01.01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2.§ (3) bekezdés 2014. 03.01. napján lép hatályba.


(3) Az  2.§ (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése 2014.02.28. napján hatályát veszti.


(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát  veszti  a  szociális ellátások rendjéről szóló 11/2010.(IX.24.) rendelet, és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 7/2009.(II.26.) rendelet.