Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 09. 29

Magyarnándor Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet


Általános szabályok


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyarnándor Községi Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a képviselő-testület:

  1. polgármesterre
  2. jegyzőre

          ruházza át a (4)-(5) bekezdés szerint.

(4) Polgármesterre 

a) a rendkívüli települési támogatás megállapítása:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

            b) köztemetés

(5)   Jegyzőre

    a) rendszeres települési támogatás:

aa) települési gyógyszertámogatás,

ab) települési lakásfenntartási támogatás,

ac) települési ápolási támogatás.

ad) gyermekintézményi étkezési térítési díjhoz nyújtott hozzájárulás,

         b) szociális étkeztetés

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–17. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanazon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre és az időszakosan vagy tartósan fennálló ugyanazon létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre rendkívüli települési támogatás, kivéve a települési temetési támogatást, nem állapítható meg.

3.§  Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.


4. § A pénzbeli ellátások kifizetése utalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik.


5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

 (2) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet


Pénzbeli szociális ellátások



6. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan - az Szt. 33. § (7) bekezdés alapján - eljárási szabályokat határoz meg.


7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) rendkívüli települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af)  települési tankönyv-vásárlási támogatás,

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési gyógyszertámogatás,

bb) települési lakásfenntartási támogatás,

bc) települési ápolási támogatás.

1. Települési létfenntartási támogatás


8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Települési létfenntartási támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező esetében az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  1. kérelmező és családja nem rendelkezik tüzelővel,
  2. élelmiszer szükséglet biztosítására,
  3. közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
  4. a munkahely elvesztése miatt a család jövedelme csökkent (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy a munkaügyi kirendeltséggel történő együttműködésről szóló okirat),
  5. betegségével kapcsolatos gyógyszerköltségen kívüli egyéb kiadásokat nem tudja biztosítani.
  6. nem rendelkezik a kert műveléséhez szükséges vetőmaggal  és  eszközökkel.

(3) Települési létfenntartási támogatásban az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg.

a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

b) egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos, vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

 (4)  A települési létfenntartási támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb négy  alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb 4000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 

(5)  Jövedelem vizsgálat nélkül évente egy alkalommal, legfeljebb 50.000.-Ft összegben, kérelemre vagy hivatalból  települési támogatás állapítható meg hosszabb kórházi ápolással járó betegség, tartós táppénzes állomány,  súlyos  baleset estén.

(6) A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

2. Települési gyógyszertámogatás


9. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani és nincs közgyógyellátásra való jogosultsága, vagy a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem váltható ki

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

10. § (1) A rendkívüli települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Rendkívüli települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

  1. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,
  2. egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

           nem haladja meg, és

  1. a gyógyszerkiadásai, illetve  gyógyászati segédeszköz kiadásai    az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja.  


 (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat orvosi igazolással és a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltségről szóló igazolással kell igazolni.


(4) Az alkalmanként megállapított eseti települési gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség összege,  maximum  30.000  Ft.

11. § A rendkívüli települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek/jogosultnak akkor lehet megállapítani, ha

  1. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

             összegének 160  %-át,

  1. egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250  %-át     nem haladja meg, és
  2. a gyógyszerkiadásai, illetve  betegséghez kapcsolódó kiadásai  az öregségi  nyugdíj           

            mindenkori legkisebb összegének 30 %-át eléri, vagy meghaladja.  

  1. szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét és várható időtartamát.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltségről szóló igazolással kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség összege 100 Ft-ra kerekítve,  maximum  20.000  Ft.


     (5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást a megállapítástól számított éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.


     (6)  A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

3. Települési temetési támogatás


13. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az  elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó, amennyiben az egy főre jutó jövedelem 

  1. a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban                 

együtt élő egyedülállók esetén az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb                   

összegének 300  %-át

         b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át

nem haladja meg.


(2 A települési temetési támogatást kérelmezni lehet a temetési költségek egy részének

a) megelőlegezésére, vagy

b) utólagos megtérítésére.

 (3) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolni kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.


(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolni kell a nevére   kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.


(5) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel –számlával- való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

     (6) A támogatás összege   a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 20 %-a.  A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000 Ft.


(7) A települési temetési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

4. Tepülési támogatás elemi kár elhárításához


14. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege maximum 100.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő vagy haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős, egyéb ingó- és ingatlan vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(5) Az önkormányzati hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén együttműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat.

(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy


a) Az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül dönt.

(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy a támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

5. Települési gyermeknevelési támogatás


15. § (1) Rendkívüli települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.


(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmezni lehet


a) a gyermek óvodáztatásához vagy

b) a gyermek iskoláztatásához vagy

c) a gyermek betegségével kapcsolatos kiadásokhoz vagy

d)gyermekintézményi étkezési térítési díjhoz nyújtott hozzájárulás vagy

e) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.

(3) Települési gyermeknevelési támogatásban  az a kérelmező  részesíthető, akinek az egy főre jutó  havi családi jövedelme nem haladja meg


   a) a családban élők  esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,


   b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 

       összegének      250 %-át.


(4) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek óvoda és iskolalátogatási igazolását, vagy az intézményi felvételről szóló igazolást.


(5) A (2) bekezdés e)-f) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés f) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.


(6) A (2) bekezdés g) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A rendkívüli települési gyermeknevelési támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

     (8)  Az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb gyermekenként 4000 Ft-nál és nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.                                

(9) A települési gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

6.Települési tankönyv-vásárlási támogatás


16.§ (1) Az önkormányzat a településen állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő  általános iskolás gyermekeknek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulóknak, hallgatóknak tankönyvvásárlási támogatást állapíthat meg. A támogatás nem állapítható meg az ingyenes tankönyvellátásban és Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülők részére.


(2) A támogatás összegét és feltételeit évente a képviselő-testület határozza meg.


(3) A támogatás megállapításához szükséges iskola-látogatási igazolást tárgyév október 31-ig lehet benyújtani az önkormányzati hivatalba.

7. Települési lakásfenntartási támogás

 

17. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200  %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.


 (3) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj.

(4) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

  1. ha a háztartásban egy személy lakik  35 nm,
  2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
  3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
  4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
  5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,


de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5)  A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(6) A támogatás mértéke a lakásfenntartás elismert havi költségének

  1. 50 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege a mindenkori öregségi 

Nyugdíjminimumot nem haladja meg,

  1. 30 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg,
  2. 20 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg,

de  nem lehet kevesebb mint 2.500 Ft azzal, hogy  a támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.


(7) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

18. § A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani, a szolgáltató részére történő utalással. A támogatást havi rendszerességgel, 6 hónapra lehet megállapítani.

19. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:


  1. tiszta, rendezett, szeméttől, lomoktól, rágcsálóktól, elburjánzott gyomnövényektől mentes udvar,
  2. megművelt konyhakert, gondozott, tisztántartott háziállatok (amennyiben tartanak),
  3. a kerítéssel kívül határos gyommentes, szemétmentes járda, árok és egyéb terület,
  4. a téli hónapokban a járda hó- és síkosság mentesítése,
  5. higiénikus, tiszta, lomoktól, rágcsálóktól és rovaroktól mentes lakás,
  6. rendezett belső lakótér, rendbe rakott bútorzat, használati tárgyak, ruházat,
  7. ápolt, tiszta családtagok,
  8. amennyiben a lakásban élők egészségi állapota vagy életkora nem teszi lehetővé a kert művelését, az legyen kaszált, gazoktól mentes.
  9. az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,
  10. az udvarban kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék, lábonálló  

          elszáradt,  fásszárú növény,

    k)   az ingatlanon a csapadékvíz elvezetése megoldott.

20.§ (1) A 19.§-ban foglalt feltételek fennállásáról a kérelmező a kérelem benyújtásával 

     egyidejűleg nyilatkozatot tesz.


        (2) A lakókörnyezet rendezettségéről szóló nyilatkozatban foglaltak fennállását a                                  

családgondozója vagy a hivatal ügyintézője ellenőrizheti.


        (3) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok esetén a jegyző  a kérelem benyújtását 

 követő 5 napon belül végzésben szólítja fel a kérelmezőt, abban megjelölve a          végrehajtandó  konkrét feladatot, melynek teljesítési határidejét 5 napban állapítja meg. .


(4)  A rendszeres lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

8. Települési ápolási támogatás


21. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött olyan tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, aki állandó ápolásra és tartós gondozásra szorul.


(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező akkor jogosult a támogatásra, ha 

     a) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és

     b) a családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj  

         mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és

          c)az ápolt személy tartósan beteg, önellátásra képtelen állapotát a kérelmező a kérelem   

            benyújtásával  egyidejűleg  30 napnál nem régebbi  szakorvos által kiállított orvosi 

            igazolással  igazolja.

 22.§. (1) A települési ápoási támogatás havi összege a központi költségvetésben meghatározott
           alapösszeg 80 %-a.

 (2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

23. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,és

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.


24. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a családsegítő szolgálat, vagy a hivatal ügyintézője ellenőrizheti.


    25. § A települési ápolási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

9. Aktív korúak ellátása


26. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan a települési lakásfenntartási támogatás nyújtásának 19. §-20 § -ban meghatározott feltételekkel megegyező feltételeket ír elő.

III. Fejezet


   Természetben nyújtott települési létfenntartási támogatások


27. § (1) A természetben nyújtott települési létfenntartási támogatások:

          a) gyermekintézményi étkezési térítési díjhoz nyújtott hozzájárulás, vagy

b) tanszervásárlás, vagy

c) vetőmag és a kertműveléshez szükséges eszközök vásárlási utalványa vagy

d) tüzelővásárlás vagy

.         e) élelmiszercsomag juttatás.


(2) Természetbeni ellátásban részesíthető az a kérelmező, aki a 8.§ (3) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételeknek.


(3) A természetbeni támogatás összegének megállapítására a 8.§ (4) bekezdése az irányadó.


(4) A természetben nyújtott települési támogatás konkrét formáját a megállapító                   

 határozatnak tartalmaznia kell.


(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti támogatást a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat családgondozója részére kell átadni, aki az összeg felhasználását a pénzfelvételt követő 15 napon belül számlával igazolja.


(6) A  (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatásra biztosított utalvány a 

      magyarnándori gazdaboltban vásárolható le. 


 (7) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott juttatás mértékét és feltételeit évente a képviselő-testület határozatban állapítja meg.  

10. Gyermekintézményi étkezési térítési díjhoz nyújtott hozzájárulás


     28 .§ (1) A gyermekétkeztetési térítési díjnak a törvényes képviselő által fizetendő részéből

 50 % támogatásban részesíthető, a 15 § (3) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek 

 megfelelő kérelmező gyermeke.


     (2) Az (1) bekezdésben megállapított támogatás tanévenként maximum 5 hónap időtartamra állapítható 

  meg, melyet az ellátást biztosító intézménynek kell folyósítani.


    (3) A kérelemhez csatolni kell az intézmény által kimutatott térítési díj összegéről szóló 

 igazolást és a jövedelemigazolásokat.


    29.§ A gyermekintézményi étkezési térítési díjhoz nyújtott hozzájárulásról  átruházott 

  hatáskörben a jegyző dönt.

IV. fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátás


11. Köztemetés


30. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól, az eltemettetésre köteles személy kérelme alapján:

a) a temetési költségek 50 %-ának megtérítése alól  mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130  %-át, egyedül élő esetén a   150  %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének  100  %-át, egyedül élő esetén a 130  %-át,


 és az érintett személy   vagyonnal nem rendelkezik.


31. § A köztemetés megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

V. Fejezet


Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer



32.§. Az önkormányzat képviselő-testülete az ösztöndíjrendszerhez történő csatlakozás esetén a támogatást a kiíró által évente közölt feltételeknek megfelelően ítéli meg azzal, hogy a jövedelemhatárt és az e célra adható ösztöndíjat a évente határozatban állapítja meg.

VI. Fejezet


Szociális alapszolgáltatások



33. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások körében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

a)   a családsegítés,

     b)   a házi segítségnyújtás

              c)   szociális étkeztetés

              d)  gyermekjóléti alapellátás:

                   da) gyermekjóléti szolgáltatás,

                   db)gyermekek napközbeni ellátása

    dba) óvoda

    dbb) iskolai napközi

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások közül az alábbi szolgáltatásokat biztosítja :

  1. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  2. közösségi ellátás,

támogató szolgáltatás.

(3)  Az önkormányzat a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozó feladatait a Berceli „Belső-Cserhát” Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján látja el.


(4) Az önkormányzat (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a Balalassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása útján látja el.


(5) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Magyarnándori Varázskert Óvodában és a Magyarnándori Általános Iskolai napközi keretében biztosítja.

12. Szociális étkeztetés


34. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.


(2) A jogosult munkanapokon napi egy ebédet vehet igénybe.


(3)  Az ételt az önkormányzat a Magyarnándor, Iskola út 1. szám alatt lévő konyha  által 

       szolgáltatja, melyet munkanapokon  11 és 12 óra között lehet elvinni.


(4) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy


a) a kora miatt, aki  betöltötte a mindenkori a nyugdíjkorhatárt,  vagy

b) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

f) a jövedelmi helyzete miatt, ha a kérelmező jövedelme  a 85.500 Ft-ot  nem haladja meg.

(5) A szociális étkeztetés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.


(6) A személyi térítési díj:


a)  akinek a jövedelme 22.800 Ft-ot nem haladja meg  az intézményi térítési díj 10 %-a,

b) akinek a jövedelme 22.801 Ft és 42.750 Ft között van  az intézményi térítési díj 40 %-a,

c)  akinek a jövedelme 42.751 Ft és 85.500 Ft között van az intézményi térítési díj 70 %-a, 

d) akinek a jövedelme a 85.500 Ft-ot meghaladja az intézményi térítési díj 100 %-a,


 (7) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. 

(8) A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban

igénybe vett étkezési napok számának szorzata.  A napi személyi térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni az Szt. 116.§ (1) bekezdés a), valamint a 29/1993.(II.17.) Korm.rendelet 6.§-ában foglaltakat.  

(9) A jogosulttal kötendő megállapodás a rendelet 1.melléklete

(10) A jogosult gondoskodik az étel elszállításáról.

(11) Megszűnik az étkeztetés:

  1. ha arról a jogosult lemond,
  2. ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
  3. a jogosult halálával,
  4. ha a jogosult a térítési díj fizetési kötelezettségének az esedékességet követő 90 napon túl felszólításra sem tesz eleget.


35.§ A szociális étkeztetés megállapításáról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

VII. Fejezet


Egyéb rendelkezések


36. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet


Záró rendelkezések


37. § E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.


38. § Hatályát veszti a szociális valamint a gyermekvédelmi ellátások rendjéről szóló 8/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet.

Mellékletek