Magyarnándor Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VII.13.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2021. 08. 02- 2021. 10. 19

Magyarnándor Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VII. 13.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról[1]

Magyarnándor Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyarnándor Községi Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a képviselő-testület:

  • a) polgármesterre
  • b) jegyzőre

ruházza át a (4)-(5) bekezdés szerint.

(4) Polgármesterre

  • a) a rendkívüli települési támogatás megállapítása
    • aa) települési létfenntartási támogatás,
    • ab) települési gyógyszertámogatás,
    • ac) települési temetési támogatás;
    • ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,
    • ae) települési gyermeknevelési támogatás,
    • af) Települési gyógyászati segédeszköz támogatás
  • b) köztemetés

(5) Jegyzőre

  • a) rendszeres települési támogatás:
    • aa) települési gyógyszertámogatás,
    • ab) települési ápolási támogatás.
  • b) szociális étkeztetés
  • c) szünidei gyermekétkeztetés
  • d) egyszeri települési támogatás tűzifa beszerzéséhez
  • e) természetben nyújtott települési támogatások: iskolai étkezési térítési díj támogatás

(6) Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

  • a) egyszeri települési iskolakezdési támogatása
  • b) Egyszeri települési óvodáztatási támogatás
  • c) Nagycsaládosok egyszeri támogatása
  • d) Fogyatékos gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása
  • e) időskorúak egyszeri támogatása
  • f) gyermekvállalást ösztönző támogatás

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–17. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

  • a) az önkormányzati hivatalnál előterjesztett kérelemre kell, vagy
  • b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

3. § A pénzbeli ellátások kifizetése utalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik.

4. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

MÁSODIK RÉSZ Pénzbeli szociális ellátások

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

6. § A pénzbeli települési támogatás formái:

  • a) rendkívüli települési támogatás:
    • aa) települési létfenntartási támogatás,
    • ab) települési gyógyszertámogatás,
    • ac) települési temetési támogatás;
    • ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,
    • ae) települési gyermeknevelési támogatás
  • b) Egyszeri települési támogatás:
    • ba) egyszeri települési iskolakezdési támogatás
    • bb) Egyszeri települési óvodáztatási támogatás
    • bc) Nagycsaládosok egyszeri támogatása
    • bd) Fogyatékos gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása
    • be) Időskorúak egyszeri támogatása
    • bf) Egyszeri települési támogatás tűzifa beszerzéséhez
    • bg) gyermekvállalást ösztönző támogatás
  • c) Rendszeres települési támogatás:
    • ca) települési gyógyszertámogatás,
    • cb) települési ápolási támogatás.
    • cc) iskolai étkezési térítési díj támogatás
  • d) egyéb pénzbeli támogatás: köztemetés

I. FEJEZET Rendkívüli települési támogatások

1. Települési létfenntartási támogatás

7. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Települési létfenntartási támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező esetében az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • a) élelmiszer szükséglet biztosítására,
  • b) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
  • c) a munkahely elvesztése miatt a család jövedelme csökkent (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy a munkaügyi kirendeltséggel történő együttműködésről szóló okirat),
  • d) betegségével kapcsolatos gyógyszerköltségen kívüli egyéb kiadásokat nem tudja biztosítani.

(3) Települési létfenntartási támogatásban az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

  • a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,
  • b) egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos, vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) A települési létfenntartási támogatás alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb 4000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Évente egy alkalommal, legfeljebb 50.000.-Ft összegben, kérelemre vagy hivatalból települési létfenntartási támogatás állapítható meg 14 napot meghaladó kórházi ápolással járó betegség, tartós táppénzes állomány, súlyos baleset estén.

(6) Az (5) bekezdés szerinti támogatásban az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

  • a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
  • b) egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos, vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át.

(7) A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

2. Települési gyógyszertámogatás

8. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani és nincs közgyógyellátásra való jogosultsága, vagy a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem váltható ki.

(2) települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

9. § (1) A rendkívüli települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

  • a) családjában, illetve a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,
  • b) egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és
  • c) a gyógyszerkiadásai, illetve gyógyászati segédeszköz kiadásai az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja.

(2) A (1) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat orvosi igazolással és a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltségről szóló igazolással kell igazolni.

(3) Az alkalmanként megállapított eseti települési gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség összege, maximum 30.000 Ft.

10. § A rendkívüli települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

3. Települési gyógyászati segédeszköz támogatás

11. § (1) Települési gyógyászati segédeszköz támogatásban részesíthető a településen a kérelem benyújtását megelőzően legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő személy akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének a 350 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át és jogosult a gyógyászati segédeszközre.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos vagy szakorvos igazolását a gyógyászati segédeszközre való jogosultságról és a gyógyszertár, vagy egyéb szaküzlet előzetes tételes árkalkulációját, igazolását a gyógyászati segédeszköz áráról.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a gyógyászati segédeszköz előzetesen kalkulált árának 50 %-át, maximum 100.000 Ft-ot. A támogatás mértékét a kerekítés szabályai szerint kell megállapítani.

(4) A települési gyógyászati segédeszköz támogatás a polgármester hatáskörébe tartozik.

4. Települési temetési támogatás

12. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó aki a településen él, családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének az 500 %-át, egyedül élő esetén a 700 %-át.

(2) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet a temetési költségek egy részének

  • a) megelőlegezésére, vagy
  • b) utólagos megtérítésére.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolni kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolni kell a nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel –számlával- való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(6) A támogatás összege temetésenként 50.000.-Ft.

(7) A települési temetési támogatás iránti kérelem a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújtható be.

(8) A települési temetési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

5. Települési támogatás elemi kár elhárításához

13. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege maximum 300.000 Ft lehet.

(4) Az önkormányzati hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén együttműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(5) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

  • a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
  • b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(6) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről a polgármester átruházott hatáskörben a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül dönt.

6. Települési gyermeknevelési támogatás

14. § (1) Rendkívüli települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmezni lehet

  • a) a gyermek óvodáztatásához vagy
  • b) a gyermek iskoláztatásához vagy
  • c) a gyermek betegségével kapcsolatos kiadásokhoz vagy
  • d) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
  • e) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
  • f) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Települési gyermeknevelési támogatásban az a kérelmező részesíthető, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 250 %-át.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek óvoda és iskolalátogatási igazolását, vagy az intézményi felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés f) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) Az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb gyermekenként 4000 Ft-nál és nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(8) A települési gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

II. FEJEZET Egyszeri települési támogatás

7. Egyszeri települési iskolakezdési támogatás

15. § (1) A településen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő 1-8 osztályos és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán középfokú tanulmányokat folytató tanulók iskolakezdési támogatásban részesülnek.

(2) Az egyszeri iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a családba fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek nyújthatja be, a nappali tagozaton folytatott tanulmányok igazolásáról szóló iskolalátogatási igazolás benyújtásával együtt.

(3) Az egyszeri települési iskolakezdési támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át

(4) A települési iskolakezdési támogatás összege évente:

  • a) 1- 8 osztályos tanulónak: 10.000.-Ft
  • b) középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán középfokú tanulmányokat folytató tanulóknak: 15.000.-Ft

16. § (1) A településen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő, felsőoktatási intézményben nappali tagozaton felsőoktatási aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, aki a 25. életévét még nem töltötte be egyszeri iskolakezdési támogatásra jogosult ha az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át

(2) Az egyszeri iskolakezdési támogatás összege hallgatónként, évente 30.000 Ft.

(3) Az egyszeri iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelmet a nagykorúvá vált gyermek nyújthatja be, a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatói jogviszonyról szóló igazolás benyújtásával együtt.

17. § A települési iskolakezdési támogatásra vonatkozó kérelmet tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. között lehet benyújtani

18. § Az egyszeri települési iskolakezdési támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

8. Egyszeri települési óvodáztatási támogatás

19. § (1) A településen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő és a Magyarnándori Varázskert Óvodába járó gyermekek évente egyszeri óvodáztatási támogatásban részesülnek.

(2) A támogatást kérelemre, az intézményvezető igazolása alapján kell megállapítani.

(3) Egyszeri települési óvodáztatási támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át.

(4) Az egyszeri települési óvodáztatási támogatás mértéke gyermekenként 20.000.-Ft

(5) A támogatási kérelmeket tárgyév szeptember 1. és október 15.között lehet benyújtani.

(6) Az egyszeri települési óvodáztatási támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

9. Nagycsaládosok egyszeri támogatása

20. § (1) A településen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő, három vagy több gyermeket nevelő családok kiskorú és a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton tanuló nagykorú gyermekei, nagycsaládosok évente egyszeri támogatásában részesülnek.

(2) A nagycsaládosok egyszeri támogatása megállapítása iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, családba fogadó gyám, vagy a nagykorúvá vált gyermek nyújthatja be. Nagykorú esetében a kérelmekhez csatolni kell a nappali tagozaton folytatott tanulmány igazolásáról szóló iskolalátogatási igazolást.

(3) Nagycsaládosok egyszeri támogatására jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át.

(4) A nagycsaládosok egyszeri támogatásának mértéke gyermekenként 10.000 Ft .

(5) A támogatási kérelmeket tárgyév szeptember 1. és november 30. között lehet benyújtani.

(6) A támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

10. Fogyatékos gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása

21. § (1) A településen a kérelem benyújtását megelőzően legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő azon családok, akik korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermeket nevelnek és ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt, jogosultanként fogyatékos gyermeket nevelő családok évente egyszeri támogatásában részesülnek.

(2) Nem részesülnek támogatásban azok a cselekvőképes fogyatékkal élők, akik önálló keresettel rendelkeznek.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, családba fogadó gyám nyújthatja be az emelt összegű családipótlékról vagy a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló igazolás bemutatásával.

(4) Fogyatékos gyermeket nevelő családok egyszeri támogatására jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át.

(5) Az egyszeri támogatás mértéke évente 30.000.-Ft/gyermek.

(6) A támogatási kérelmet tárgyév szeptember 1. és november 30. között lehet benyújtani.

(7) A támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

11. Időskorúak egyszeri támogatása

22. § (1) A településen a támogatás megállapítását megelőzően legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a tárgyévben legalább a 70. életévét betöltött lakosok évente egyszeri támogatásban részesülnek.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet október 1. és november 15. között lehet benyújtani.

(3) Az időskorúak egyszeri támogatására jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
  • b) egyedül élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át.

(4) Az egyszeri támogatás mértéke évente 10.000.-Ft/fő.

12. Egyszeri települési támogatás tűzifa beszerzéséhez

23. § (1) Támogatásra jogosult az a kérelmező,

  • a) akinek a háztartásában élők a kérelem benyújtását megelőzően a településen legalább három éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és a jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 170 %-át, valamint egyedülélő esetében és aki a háztartásában korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel, a mindenkori nyugdíjminimum 220 %-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

(2) A tűzifa beszerzéshez naptári évente egyszeri támogatás nyújtható.

(3) A tűzifa támogatás összege:

  • a) 30.000.-Ft
    • aa) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 120 %-át,
    • ab) egyedül élő esetében vagy aki a háztartásában korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel a mindenkori nyugdíjminimum 170 %-át,
  • b) 20.000.-Ft ha
    • ba) ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori nyugdíjminimum 120%-át,
    • bb) egyedül élő esetében vagy aki a háztartásában korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel, a mindenkori nyugdíjminimum 170%-át,

    de nem haladja meg az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott jövedelemhatárt.

(4) Egyszeri tűzifa támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

13. Gyermekvállalást ösztönző támogatás

24. § (1) Gyermekvállalást ösztönző támogatás (kelengyepénz) állapítható meg az újszülött után, ha a támogatást igénylő nagykorú szülő(k), valamint a gyermek a kérelem benyújtásának időpontjában magyarnándori lakóhellyel rendelkeznek, és életvitelszerűen itt tartózkodnak, továbbá a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege gyermekenként 20.000,- forint és 100.000,- forint között állapítható meg.

(3) A támogatást egy gyermek után csak egyik szülője jogosult igényelni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak az (1) bekezdésben foglalt feltételek, de a szülők külön élnek, az a szülő jogosult a támogatást igényelni, akinél a gyermek elhelyezésre került.

(4) A támogatást legkésőbb 6 hónappal a gyermek születése után lehet igényelni, az erre rendszeresített formanyomtatványon, a kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(5) Amennyiben a támogatásban részesült szülő a támogatás kifizetését követő 5 éven belül megszünteti magyarnándori lakóhelyét és elköltözik a községből, azaz a továbbiakban életvitelszerűen sem lakik Magyarnándorban, úgy a támogatás összegének egyösszegű visszafizetésére kell kötelezni. A támogatás összegének egyösszegű visszafizetésére kell kötelezni abban az esetben is, amennyiben gyermekét nem a Magyarnándori Varázskert Óvodába járatja.

(6) A támogatás megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, mely a testület döntése szerint természetben is adható.

III. FEJEZET Rendszeres települési támogatások

14. Rendszeres települési gyógyszertámogatás

25. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek/jogosultnak akkor lehet megállapítani ha

  • a) a családjában, illetve a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,
  • b) egyedül élő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

nem haladja meg és

c) a gyógyszer kiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át eléri, vagy meghaladja és

(3) Szakorvos igazolja a gyógyszer kiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét és várható időtartamát.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltségről szóló igazolással kell igazolni.

(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség összege 100 Ft-ra kerekítve, maximum 20.000 Ft.

(6) A rendszeres települési gyógyszertámogatást a megállapítástól számított éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(7) A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

15. Települési ápolási támogatás

26. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a településen legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő hozzátartozó, aki állandó ápolásra és tartós gondozásra szoruló, 18.életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező akkor jogosult a támogatásra, ha

  • a) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és
  • b) a családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és

c) a kérelmező és családja nem rendelkezik vagyonnal

d) az ápolt személy tartósan beteg, önellátásra képtelen állapotát a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg 30 napnál nem régebbi szakorvos által kiállított orvosi igazolással igazolja.

27. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80 %-a

(2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

28. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

  • a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
    • aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
    • ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
    • ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, és
  • b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
    • ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
    • bb) a lakás takarításáról és tisztán tartásáról, és
  • c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

29. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a családsegítő szolgálat, vagy a hivatal ügyintézője ellenőrizheti.

30. § A települési ápolási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

IV. FEJEZET Egyéb támogatások

16. Köztemetés

31. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól, az eltemettetésre köteles személy kérelme alapján:

  • a) a temetési költségek 50 %-ának megtérítése alól mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,
  • b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 130 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A köztemetés megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

HARMADIK RÉSZ Természetben nyújtott támogatások

32. § (1) A természetben nyújtott települési támogatások:

  • a) tanszervásárlás, vagy
  • b) élelmiszer, ruházat vásárlás, vagy
  • c) iskolai étkezési térítési díj támogatás
  • d) szünidei gyermekétkeztetés

(2) Természetbeni ellátásban részesíthető az a kérelmező,aki

(3) A természetbeni támogatás összegének megállapítására az (1) bekezdés a) –b) pontja esetében a 7. § (4) bekezdése az irányadó.

(4) A természetben nyújtott települési támogatás konkrét formáját a megállapító határozatnak tartalmaznia kell.

(5) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatást a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat családgondozója részére kell átadni, aki az összeg felhasználását a pénzfelvételt követő 15 napon belül számlával igazolja.

(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja a polgármester, a c)-d) pontja a jegyző hatáskörébe tartozik.

17. Iskolai étkezési térítési díj támogatás

33. § (1) Az önkormányzat a Magyarnándori Általános Iskolába járó - a továbbiakban: Intézmény - és a településen legalább két éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő, teljes összegű étkezési térítési díjat fizető tanulók részére, étkezési naponként

  • a) a napi háromszori étkezéshez 200 Ft
  • b) a napi kétszeri étkezéshez 150 Ft
  • c) a csak ebédelők részére 100 Ft támogatást nyújt.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a családba fogadó gyám nyújthatja be.

(3) A támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

  • a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át
  • b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a kérelem benyújtásának napjától az adott tanév rendje rendje szerinti utolsó tanítási napig állapítható meg, melyet az intézmény ír jóvá a fizetendő étkezési térítési díjból.

(5) A kérelemhez csatolni kell az intézmény által a teljes összegű térítési díj összegéről szóló igazolást és a jövedelemigazolásokat.

(6) A gyermekintézményi étkezési térítési díjhoz nyújtott hozzájárulásról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

18. Szünidei gyermekétkeztetés

34. § (1) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében, a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 21/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján

a)hátrányos helyzetű, valamint a

a) halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére

ingyenesen biztosítja

(2) A szünidei gyermekétkeztetés időtartama:

a) az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

b) az iskolások számára a tanítási év befejezését követő nyári szünet első munkanapjától kezdődően 43 munkanapon,

c) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az
adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon biztosítja.

(3) Az ebéd a Magyarnándori Általános Iskola (Magyarnándor, Iskola út 1.) főzőkonyhájáról történő elvitelével a szülő által biztosított ételszállító edényben történik. Az elszállításról a szülőnek kell gondoskodni.

(4) Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a jegyző által kijelölt személynél bejelenti a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

(5) Amennyiben a szünidei gyermekétkeztetést a gyermek két egymást követő napon nem veszi igénybe,az étel elszállításáról a szülő nem gondoskodik és ennek okát a (4) bekezdésben foglaltak szerint nem jelenti be, a jegyző soron kívül értesíti a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot.

(6) A gyermekjóléti szolgálat soron kívül felkeresi a gyermek szülőjét, törvényes képviselőjét és írásban nyilatkoztatja, hogy a szünidei gyermekétkeztetés még fennálló időtartamára igényt tart-e a szünidei étkezésre, ha szükséges a szülő nyilatkozata alapján módosítják a a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Kormányrendelet 7. számú melléklete alapján tett nyilatkozatot.

(7) A szünidei gyermekétkeztetés a jegyző hatáskörébe tartozik.

NEGYEDIK RÉSZ Szociális alapszolgáltatások

35. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások körében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

  • a) a családsegítés,
  • b) a házi segítségnyújtás
  • c) szociális étkeztetés
  • d) gyermekjóléti alapellátás:
    • da) gyermekjóléti szolgáltatás,

    db)gyermekek napközbeni ellátása

dba) óvoda

dbb) iskolai napközi

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások közül az alábbi szolgáltatásokat biztosítja :

a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

b) közösségi ellátás,

c) támogató szolgáltatás.

(3) Az önkormányzat a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozó feladatait a Szoc.tv. 91. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Berceli „Belső-Cserhát” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.

(4) Az önkormányzat (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a Szoc.tv. 91. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása útján látja el.

(5) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Magyarnándori Varázskert Óvodában és a Magyarnándori Általános Iskolai napközi keretében biztosítja.

19. Szociális étkeztetés

36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) A jogosult munkanapokon napi egy ebédet vehet igénybe.

(3) Az ételt az önkormányzat a Magyarnándor, Iskola út 1. szám alatt lévő konyha által szolgáltatja, melyet munkanapokon 11 és 12 óra között lehet elvinni.

(4) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

  • a) a kora miatt, aki betöltötte a mindenkori a nyugdíjkorhatárt, vagy
  • b) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
  • c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
  • d) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy
  • e) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
  • f) a jövedelmi helyzete miatt, ha a kérelmező jövedelme a 85.500 Ft-ot nem haladja meg.

(5) A szociális étkeztetés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

(6) A személyi térítési díj:

a)akinek a jövedelme 22.800 Ft-ot nem haladja meg az intézményi térítési díj 10%-,

a) akinek a jövedelme 22.801 Ft és 42.750 Ft között van az intézményi térítési díj 40%-a,

b) akinek a jövedelme 42.751 Ft és 85.500 Ft között van az intézményi térítési díj 70%-a,

c) akinek a jövedelme a 85.500 Ft-ot meghaladja az intézményi térítési díj 100 %-a,

(7) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(8) A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok számának szorzata. A napi személyi térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni az Szt. 116. § (1) bekezdés a), valamint a 29/1993.(II.17.) Korm.rendelet 6. §-ában foglaltakat.

(9) A jogosulttal kötendő megállapodás a rendelet 1. melléklete.

(10) A jogosult gondoskodik az étel elszállításáról.

(11) Megszűnik az étkeztetés:

a) ha arról a jogosult lemond,

b) ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c) a jogosult halálával,

ha a jogosult a térítési díj fizetési kötelezettségének az esedékességet követő 90 napon túl felszólításra sem tesz eleget.

37. § A szociális étkeztetés megállapításáról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések

38. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

39. § [2]

40. § [3]

41. § [4]

42. § [5]

43. § [6]

44. § [7]

45. § Ez a rendelet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

1. melléklet

MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött egyrészről …………………………. Község Önkormányzata Képviselő-testülete, mint fenntartó nevében eljáró ………………………………. polgármester, másrészről

az ellátást igénylő:

Név: …………………………………………….szül.név:……………………..………………

Szül.hely, idő: ………………………………..…..anyja neve: ………………………………..

TAJ száma: ……………..……….Lakcíme:…….………………………………………………

szám alatti lakos szolgáltatást igénybevevő között a mai napon az alábbi feltételek szerint:

A felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatást igénybevevő …………………..-n beadott ………………..számú kérelme alapján a szolgáltató a szociális étkeztetést ……………………időponttól, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást határozatlan/ határozott időtartamra biztosítja.

- A szolgáltató az étkezést munkanapokon (egyszeri meleg ebéd), illetve a nyári hónapokban a vállalkozó által működtetett konyha (Magyarnándor, Iskola út 1.) nyitva tartási ideje alatt az igénybevevő által elvitellel biztosítja.

- Az étkezés személyi térítési díja a jogosult jövedelme alapján kerül megállapításra az önkormányzati rendelet alapján:

A személyi térítési díj:

  • a) akinek a jövedelme 22.800 Ft-ot nem haladja meg az intézményi térítési díj 10 %-a,
  • b) akinek a jövedelme 22.801 ft és 42.750 Ft között van az intézményi térítési díj 40 %-a,
  • c) akinek a jövedelme 42.751 Ft és 85.500 Ft között van az intézményi térítési díj 70 %-a,
  • d) akinek a jövedelme a 85.500 Ft-ot meghaladja az intézményi térítési díj 100 %-a.-

Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem

rendelkezik.

A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban

igénybe vett étkezési napok számának szorzata.

- A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátás térítési díját az igénybevevőnek havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetnie az önkormányzati hivatal pénztárába (Magyarnándor, Fő út 88.).

- A szolgáltatást igénybevevő köteles biztosítani a csereedényt és annak tisztaságát.

- A térítési dij felülvizsgálata évente két alkalommal történhet, melynek során a szolgáltató köteles értesíteni a szolgáltatást igénybevevőt a megállapított új személyi térítési díj összegéről.

- Az igénybevevő a szociális étkezés lehetőségét másra nem ruházhatja át !

- A szociális étkeztetésben részesített személy szociális és anyagi körülményeiben bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az ellátást megállapító szerv részére.

Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást a szolgáltaltónak legalább a szünetelést megelőző napon írásban, telefonon vagy személyesen köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a térítési díj a jogosulatlanul igénybe vett szociális juttatás megtérítésének kötelezettségét vonja maga után, és a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül a térítési díj fizetési kötelezettség alól.

A megállapodást megkötő felek kijelentik, hogy a megállapodást elolvasták, azt megértették és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.

Magyarnándor, 201……………………..

………………………………………. ……………………………………

fenntartó szolgáltatást igénybevevő


[1] Az önkormányzati rendeletet a Magyarnándor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (X. 15.) önkormányzati rendelete 36. §-a hatályon kívül helyezte 2021. október 20. napjával.
[2] A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
[3] A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
[4] A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
[5] A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
[6] A 43. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
[7] A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.