Palotás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ( továbbiakban: önkormányzat) a módosított 1990. évi LXV. törvény 78-80.§-ai alapján a vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§ A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingókra és vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

I.

Az önkormányzat vagyona

2.§ Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az Önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

3.§ A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

4.§  Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati  tulajdonban álló vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű  vagyontárgyakból tevődik össze:

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak,

b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából sem törvényben sem önkormányzati rendeletben nem került meghatározásra.

5.§ Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 4.§. hatálya alá nem tartozó és Ntv. 5.§.(5) bekezdése vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

6.§ Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba.

6/A § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonát – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek - a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzletivagyonát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén, azt a jelen rendelet 2-6. §-a szerint kell besorolni. Ingatlan tulajdonjogának megszerzését, elidegenítését követően a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával biztosítja a tényleges vagyonállapot és a nyilvántartás összhangját.

7.§ /1/ A képviselő-testület indokolt esetben dönthet a vagyontárgy, vagyonkimutatás  szerinti besorolásának megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

/2/  Az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló vagyon  tekintetében a képviselő-testület dönt az alapító okirat módosításával, illetve nem

költségvetési szerv használatában lévő vagyontárgy tekintetében minősített döntéssel hozott határozatával az ingatlan átminősítéséről.

/3/  Értékesítést megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyoni körbe kell besorolni.

8.§  A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozással, ingyenesen, vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

9. § /1/ Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

/2/  Az ingatlanvagyon nyilvántartását és az adatszolgáltatás rendjét a módosított 147/1992./IX.6./sz. Korm. rendelet, míg az összvagyon nyilvántartását és kimutatását a számvitelről szóló 2000.évi C.tv. illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 249/2000./XII.24./ Korm. rendelet szabályozza.

/3/ Az önkormányzati vagyon külön része a  törzsvagyon / a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon / összegét a többi vagyontól elkülönítetten kell kimutatni.

/4/  Vagyonkimutatással szemben követelmény, hogy összhangban álljon az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegben kimutatott értékadatokkal, de nem helyettesíti a számviteli törvény előírásai szerint készítendő mérleget alátámasztó leltárt.

/5/ A vagyonkimutatás az önkormányzat  vagyonának a költségvetési év zárónapján / december 31./ meglévő aktuális állapotát mutatja  törzsvagyon valamint forgalomképes vagyon szerinti bontásban.

/6/ Az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével kell kimutatni, külön kiemelve ha más önkormányzat vagy állami szerv használatában van. Jellemző ismérvek legalább az alábbiak megnevezés, cím, helyrajzi szám, tulajdoni hányad, bruttó és nettó érték.

10.§  Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

II.

Az önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó általános szabályok

11.§./1/ Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

/2/ A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatba, haszonbérbe adása, esetleges elidegenítése.

12.§. /1/ Az önkormányzat vagyonának kezelői különösen az önkormányzat hivatala, az önkormányzat intézményei (továbbiakban: vagyonkezelő szervezet)

/2/ A vagyonkezelő szervezet jogosult – a rendeleten foglalt korlátozásokkal - :

• a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére,
• a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, hasznosítására
• kezelésében lévő ingó vagyontárgyak elidegenítésére, azzal a korlátozással, hogy 50.000.-Ft értékhatár felett csak a képviselő-testület hozzájárulásával végezhetik.
  

/3/ A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

/4/ A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

/5/ Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonában és a szerző intézmény használatába kerül.

/6/ Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az intézményei használatba adásáról a

képviselő-testület dönt.

III.

A törzsvagyon használata, hasznosítása

13.§ A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek., illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

14.§./1/ A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni.

Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg.

/2/ A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

15.§./1/ A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, ingyen használatba adásáról, alapítványba, gazdasági társaságba történő bevételéről és egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok (elővásárlási jog, telekrendezés) kérdésében a képviselő-testület dönt.

/2/ Az önkormányzati intézmény használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyon bérbeadására vonatkozó szerződés megkötésére a polgármester, ellenjegyzésére a körjegyző jogosult. Egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű bérbeadásához azonban a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

/3/ A korlátozottan forgalomképes szolgálati lakások a bérlőkijelölés jogát a polgármester gyakorolja, kivéve a KMB. Szolgálati lakást, ahol a bérlőkijelölési jog gyakorlója a

Rendőrkapitányság vezetője.

16.§./1/ A nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes vagyon esetében a 15.§./1/ bekezdésében foglalt hasznosítási jogok kérdésében a képviselő-testület dönt.

/2/ Bérleti és haszonbérleti szerződés megkötésére a polgármester, ellenjegyzésére a körjegyző jogosult, három évet meghaladó bérbeadásához azonban a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

17.§  Ingatlan értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, egyéb hasznosításból származó bevétel a vagyonkezelő költségvetését illeti meg.

18. § Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a  felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. A gazdasági társaság alapítási (belépési) döntést, átalakítás, megszüntetés, tőkeemelés jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja, egyéb lényeges jogosítványokat (mérleg-elfogadás, eredményfelosztás, személyi ügyek) a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben.

19. § Ingatlant – értékesítésre kijelölt építési telkek kivételével – csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva, megfelelő körben történő meghirdetés vagy pályázat útján lehet értékesíteni.

20.§ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

                        Krekács Judit                                                     Kis Gergely

                          körjegyző                                                        polgármester