Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Palotás Község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről
Hatályos: 2016. 10. 13- 2018. 06. 27
Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Palotás Község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről
2016.10.13.
(1) Palotás község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.
(2) A rendelet hatálya Palotás község közigazgatási területére terjed ki.
(3) Jelen szabályzat melléklete a Kenyeres Consulting Bt. által, BT 57/2016 törzsszám alatt készített tervdokumentáció
1. SZ-1 rajzszámú, 1:2 000 méretarányú szabályozási tervalap, a
2. SZ-2 rajzszámú, 1:10 000 méretarányú tervalap, valamint
3. ZSZ-1 rajzszámú, 1:4 000 méretarányú szabályozási tervalap.
A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervvel együtt módosítható.
II. A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
b) beépítésre nem szánt területeket határol le.
A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(3) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt
a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem létesíthetők.
(4) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően szükség szerint kell gondoskodni.
(5) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat a Körjegyzőségnek a Megyei Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak módosításáig irányadónak kell tekinteni.
4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI
(1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület-felhasználási egységek- re, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használata szerint:
1. lakó-,
1.1 falusias lakó (Lf),
2. vegyes
2.2 településközpont vegyes (Vt),
3. gazdasági-,
3.1 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz),
4. különleges (K)
5. üdülő
5.1 hétvégi házas (Üh) területfelhasználási egységekre tagolt.
Falusias lakóterület (Lf jelű)
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú
b) kereskedelmi, szolgáltató
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató, és
g) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterületet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47, §.
(9) és
(10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.
(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.
(6) Az övezetben állattartás csak háztáji méretben folytatható, nagyüzemi állattartás nem engedélyezett. Az övezetben tartható állatok számát az 1. sz. melléklet. 1 pontja tartalmazza. A tartásra vonatkozó részletes előírásokat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
Falusias lakóterület övezetei.
(1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. Az övezet telkein az épületek szabadon állóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
építési övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb területe (m2) |
legnagyobb beépítettsége (%) |
legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Lf-1 |
Kialakult (K) |
500 |
30 |
K |
40 |
Lf-2 |
Oldalhatáron álló (O) |
500 |
30 |
4,50 |
40 |
Lf-3 |
K |
600 |
30 |
K |
40 |
Lf-5 |
K |
8020 |
30 |
K |
40 |
Lf-6 |
K |
1000 |
30 |
K |
40 |
Lf-7 |
O |
1500 |
30 |
4,50 |
50 |
Lf-8 |
K |
600 |
30 |
4,50 |
40 |
A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó).
Megjegyzés: K= Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembe vételével kel meghatározni, de max. 6,0 m lehet.
(4) Az építési telek legkisebb területe kialakult esetben sem lehet kevesebb 500 m2 -nél, ennél kisebb méret esetén építési engedély nem adható.
(5) Az építési telek szélességi mérete új telekosztás esetén nem lehet kevesebb, mint 18 méter, saroktelek esetén pedig 20 méternél. Kialakult telekosztás esetén nem építhető be olyan telek, amely keskenyebb 14 méternél, még akkor sem, ha ott korábban épület állt.
(6) Hatályát veszti.
(7) Nem engedélyezhető olyan telekalakítás, amely jelenlegi méretükben is megfelelő építési telkek összevonására irányul.
A beépítés egyéb feltételei
(1) Új telekosztású területen a beépítési mód oldalhatáron álló legyen. A kialakult területek a szabadonálló beépítés is alkalmazható.
(2) Elő-, oldal-, és hátsókertek esetében a hatályos országos előírások a mérvadók.
(3) Egy építési telken egy, legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el.
(4) A gépjárművek elhelyezését az építési telken belül kell megoldani. Meglévő lakóépület esetén a gépjárműtároló a lakóépület takarásában , annak folytatásaként épüljön meg.
(5) Egy építési telken maximum egy darab szerkezetileg összeépített kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(6) Az épületeket magas tetővel kell megépíteni. A tetőgerinc irányát úgy kell megállapítani, hogy legalább 4 - 5 szomszédos épületnél azonos irányú legyen. A tető hajlásszöge ne legyen kevesebb 30 foknál. A héjazat nem lehet fém- anyagú.
(7) Az építési telken biztosítani kell gépkocsi tárolás lehetőségét az OTÉK 42.§-ban előírt mértékben és módon. Új épület építése esetén a gépjárműtároló lehetőleg a főépület folytatásában épüljön meg.
(8) Az építési telek határán mért hangnyomásszint mértéke nem haladhatja meg nappal (6 - 22 h között) 50 dB, éjjel (22 - 6 h között) 40 dB értéket.
Diófa utca új telekosztású telkek beépítése.
(1) Az új kialakítású (fekvő) telkek esetében a beépítés oldalhatáron álló, az előkert mérete 3 m legyen.
(2) Melléképület csak a főépület által takartan, az utca felől nem látható módon és mértékben helyezhető el.
(3) A telkek beépítésének egyéb feltételeit az előző 6. §. és 7. §. és 8. §. előírásai szerint kell alkalmazni.
(4) A Diófa út és a Bajcsy-Zs. úti lakótömb megosztható és a Diófa út felől beépíthető, ha az alábbi feltételek a meglévő megmaradó és az újonnan kialakult telkek esetében is az alábbi feltételeknek megfelelnek:
- Legkisebb telekterület: 500 m2
- Legnagyobb építmény magasság: 4,50 m
- Legnagyobb beépítettség: 30 %
- Előkert (Diófa út felől): 3,0 m
- Hátsókert: 6,0 m
- Legkisebb zöldterület: 40 %
Közösségi funkciójú létesítmények elhelyezése lakóövezeti részen.
(1) Hatályát veszti.
(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §.) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Hatályát veszti.
(4) Hatályát veszti.
Településközpont terület (Vt és Vt1 jelű)
(1) A településközpont területen legfeljebb 7,50 m építménymagasságú több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás- helyszolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont területen az OTÉK 16. §. (2) szerinti létesítmények helyezhetők el.
(3) A településközpont területén lévő ingatlanon csak annyi gk. parkoló (garázs) létesíthető, amennyit a tényleges funkció felhasználásához az OTÊK 42. §. meghatároz.
(4) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közcsatorna kiépítéséig megengedett közműpótló (zárt szennyvíztároló) berendezés létesítése.
(5) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.
(6) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.
Településközpont terület övezetei
(1) Az övezet telkein az épületek szabadon állóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
építési övezet jele |
beépítési módja |
legkisebb terület m2 |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Vt |
kialakult (K) |
300 |
45 |
K-7,50 |
40 |
Vt1 |
szabadonálló (SZ) |
300 |
50 |
K-4,50 |
40 |
K = csak kialakult esetben alkalmazható. Az építmény magasságot a szomszédos épületek figyelembevételével kell meghatározni, de ebben az esetben sem lehet több mint 6 m.
A legkisebb zöldfelület 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó).
(4) Az építési övezet 139/1, 139/5 és 143 helyrajzi számú ingatlanjain kialakítandó építési telkeinek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
építési övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb terület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Vt |
szabadonálló-kialakult |
400 |
40 |
K |
40 |
(5) Az övezetben állattartási melléképület nem létesíthető.
(6) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt.
(7) A Vt1 jelű övezet a kereskedelem és a piac elhelyezésére kialakított, azon a piac kiszolgáló épülete helyezhető el. A legnagyobb beépítettség 50% lehet.
13. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység a község igazgatási területén nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) igazgatási és egyéb irodaépület,
c) sportlétesítmény,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a használó személyzet számára szolgáló lakás(ok),
e) egészségügyi, egyházi, oktatási és szociális épület és egyéb közösségi szórakoztató épület kivételesen helyezhető el.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) sportépítmény
A kereskedelmi szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) A területen az OTÉK 19. §,
(2) és
(3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el, max. 6,0 m-es építménymagassággal. Az épület magastetővel kerüljön kialakításra.
17. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
építési övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb terület (m2) |
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
Gksz |
Szabadonálló (SZ) |
1000 |
40 |
7,50 |
40 |
(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó.)
(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK
42. §.) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Hatályát veszti.
(4) A területen az építményeket szabadonállóan kell eéhelyezni, az elő- és oldalkert mérete 10,0-10,0 méter legyen.
(5) Hatályát veszti.
(6) A kereskedelmi szolgáltató területen állattartási építmények nem helyezhetők el.
18. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
(2) Különleges, sajátos beépítésre szánt területnek minősíti a Szabályozási Terv:
1. a mezőgazdasági üzemi területet
2. a rekreációs területet.
19/A. § Mezőgazdasági üzemi terület
(1) A mezőgazdasági üzemi területet a Szabályozási terv jelöli.
(2) A mezőgazdasági üzemi területen az alábbi építmények helyezhetők el:
a) mezőgazdasági üzemi építmények,
b) mezőgazdasági gépek tárolására szolgáló építmények,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató célú építmények,
d) szolgálati lakás,
e) állattartás céljára szolgáló építmények.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
az építési telek |
építési övezet jele |
beépítési módja |
legkisebb terület
(m2)
|
legnagyobb beépítettség (%) |
legnagyobb építmény magasság (m) |
legkisebb zöldfelület
(%) |
Km |
szabadonálló (SZ) |
K, ill.
5000 |
35 |
K - 7,50 |
40 |
(4) Az előkert min. 10,0 m, az oldalkert legalább 5,0 m, legyen.
(5) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni.
(6) A szükséges gépkocsi parkolót építési telken belül kell kialakítani.
(7) Gondoskodni kell a terület tűzi vízzel történő ellátásáról, továbbá a keletkező hulladék megfelelő tárolásáról és rendszeres elszállításáról.
20/A. § Rekreációs terület
(1) A rekreációs terület helyét a Szabályozási terv jelöli.
(2) A rekreációs területen elhelyezhető:
a) sport- és szabadidős-, turisztikai-, valamint kulturális tevékenységek eltöltéséhez szükséges építmények,
b) szálláshely szolgáltató, vendéglátó építmény,
c) kemping,
d) játszótér, park.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
az építési telek |
építési
övezeti jele
|
beépítési módja |
legkisebb terület
(m2)
|
legnagyobb beépítettség
(%)
|
legnagyobb építménymagasság
(m)
|
legkisebb zöldfelület
(%) |
K r |
szabadonálló (SZ) |
1500 |
25 |
7,50 |
50 |
(4) Építmény elhelyezéséhez építési helyet kell kijelölni, az elő- és oldalkert mérete legalább 5,0 m legyen.
(5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.”
21/A. § Hétvégi házas üdülőterület
(1) A hétvégi házas üdülőterületen 6,0 méter beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységes üdülő rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
az építési telek |
építési
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb terület
(m2) |
legnagyobb beépítettség
(%) |
legnagyobb építmény
magasság
(m) |
legkisebb zöldfelület
(%) |
Üh |
oldalhatáron álló (O) |
700 |
15 |
K - 4,50 |
60 |
(4) az épületek oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezhetők el, a telekhatártól min. 1,0 m távolságra. Az oldalkert min. 4,50 m legyen.
(5) Az épületek a megadott építési sávon belül helyezhetők el. Az előkert méretét és az építési sáv szélességét a terv jelöli. Az előkert mérete alkalmazkodjon a már meglévő épületek építési vonalához, de legalább 5,0 méter legyen.
(6) A terület csak abban az esetben építhető be, ha a szennyvízcsatorna hálózat is kiépült és a víz és elektromos energiaellátás mellett a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés is biztosított.
(7) A már beépült ingatlanok akkor minősíthetők át hétvégi házas üdülővé, ha az ingatlanok rákötöttek a szennyvízcsatorna hálózatra.
(8) Gépjármű tároló, szerszámoskamra a telken elhelyezhető, lehetőleg egybeépítve az üdülőépülettel, a tó felől takarásában”
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
23. § (1) Beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési és közműterületek,
2. zöldterület,(Zp,Zk,Zv,Zf )
3. erdőterület (Ev,E)
4. mezőgazdasági terület (Ma)
5 kertes mezőgazdasági terület (Mk, Mkb)
6. vízgazdálkodási terület (V)
7. Különleges terület
a) temető, kegyeleti park (Kt,Ktk)
b) sportterület (Ks)
c) obszervációs terület (Ko)
d) tópart terület (Ktp)”
(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.
Közlekedési és közműterületek
(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autó- buszmegállók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, Vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen
az OTÉK 26. §.
(3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(3) A közlekedés Vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.
(1) A községet érinti a 2109 számú, Aszód - Szarvasgede összekötő út, melynek belterületi szakasza a Szabadság út. Az út részére a Szabályozási Terv 22 m szabályozási szélességet biztosít.
(2) A 2109. sz. út nyomvonalának kiigazítására kell fenntartani a 725 hrsz-ú területet, melyet más célra felhasználni nem szabad.
(3) A községen halad keresztül a 2136 számú Palotás – Kisbágyon-i összekötőút. Az út részére 22 m szabályozási szélességet biztosít a terv.
(4) Az utak külterületi szakaszán a terv 50 - 50 méter széles védősávot biztosít, melyet az utak tengelyétől kell számításba venni. A védőtávolságon belül építményt csak az illetékes közúti hatóság engedélye alapján szabad elhelyezni.
(1) A község belterületi útjai közül az alábbiak bírnak gyűjtőút funkcióval:
- Bajcsy Zs. út
- Bocskai út
- Rákóczi út
(2) A községi gyűjtő utak szabályozási szélessége min. 18 méter, a Rákóczi út 14-16 m.
(3) A szabályozási szélességet a Szabályozási Terv, a Közlekedési Terv és a javasolt út-keresztszelvények szerint kell értelmezni.
(1) Az előző 25. §. és 26. §-ban nem említett utak lakóútnak minősülnek.
(2) A lakó utak szabályozási szélessége 12 - 16 m.
(3) Az új telekosztási területen a lakó utak szabályozási szélessége min. 18 m.
Gyalogos és kerékpárutak.
(1) A meglévő és tervezett gyalogos és kerékpár utakat a Szabályozási Terv tünteti fel. Területüket más célra felhasználni nem szabad.
(2) A gyalogos- és kerékpár utak minimális szabályozási szélessége 3 m.
(3) A közlekedési utak mentén - a szabályozási szélességen belül – legalább az egyik oldalon ki kell építeni a gyalogjárdát.
(4) A tópart mentén létesítendő kerékpárutat a Vízparttól min. 10 m-re szabad vezetni.
(1) Gépjárművek részére parkolót, illetve tároló épületet az OTÉK 42. előírásai szerint kell biztosítani.
(2) EIő- és oldalkerti részen akkor lehet garázst építeni, ha ott a terepadottságok 2 m-nél magasabb támfal vagy rézsű kialakítását teszik szükségessé.
(1) A külterületi utak közül az alábbiak gyűjtőútnak minősülnek.
- Hrsz. 033, 056, sz. földút
- Hrsz. 098, 099, 096/2, 079 sz. földút
- Hrsz. 1174 sz. út a kertművelésű területen
- Hrsz. 848/4. sz. "középső" út (kert művelésű területen)
Szabályozási szélességük 20 m
(2) Az előző pontban nem nevesített többi út minősítése külterületi földút (mezőgazdasági út)
Szabályozási szélességük min. 16 méter.
32. § (1) Az utak szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv, a közlekedési terv és a javasolt út-keresztszelvények szerint kell értelmezni.
(1) A zöldterület a település állandóan növényzettel fedett része, mely a klimatikus viszonyok megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést szolgálja.
(2) A Zp jelű „közpark” és a Zk jelű „közkert” közterületről akadálymentesen megközelíthető legyen.
(3) A Zp és Zk jelű területek telkein épület legfeljebb 4,50 méter beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3% mértékig.
(4) A Zv jelű „közművédősáv” és a Zf jelű „ökológiai folyosó”területeken építmény nem helyezhető el.
(5) A Zp jelű területen elhelyezhető vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület, a legnagyobb beépítettség 5% lehet.
(1) Az erdő a település külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:
a) gazdasági,
b) védelmi,
c) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.
(4) A 100 000 m2 -t (10 ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) biztonsági okból szükséges őrház,
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5 %-os beépítettséggel.
(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
Gazdasági célú erdőterület (Eg jelű)
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Hatályát veszti.
(3) Erdőterület rendetetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.
(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Tervezett természeti területen lévő erdőben bármi nemű tevékenység, beruházás (fakitermelés, építmény elhelyezés, stb.) csak a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezhető.
(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi erdő.
(2) Az ökológiai folyosó területén levő erdőterületek védelmi rendeltetésűek.
(3) A védelmi célú erdő területén építményt elhelyezni nem lehet.”
Mezőgazdasági terület (Má , Má-1 jelü)
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági terület:
-kertművelésű
- gyümölcsös
mezgazdasági terület lehet.
(4) Mezőgazdasági területen épületet elhelyezni az OTÉK 29. §., előírásai szerint szabad.
(5) Birtokközpontot az OTÉK 29. §. előírásai szerint lehet kialakítani.
(6) Mezőgazdasági területen történő építmények elhelyezése esetén is biztosítani kell a közterületről történő megközelíthetőséget, valamint a keletkező hulladékok és szennyvizek szakszerű elhelyezését.
(7) Hatályát veszti.
(8) Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között a védőtávolság 1000 m legyen, amely hatástanulmány készítése esetén 500 m-re csökkenthető. Döghússal táplálkozó állatok esetén a védőtávolság 1000 m, mely méret nem csökkenthető.
(9) Hatályát veszti.
(10) Hatályát veszti.
(11) Hatályát veszti.
(12) Hatályát veszti.
38/A. § Kertes mezőgazdasági terület
(1) A kertművelésű mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv jelöli.
(2) A kertes mezőgazdasági területen 1 darab ideiglenes tartózkodásra és tárolás céljára is alkalmas gazdasági épület helyezhető el, továbbá terepszint alatti pince. Lakóépület, valamint állattartás céljára szolgáló épület nem létesíthető.
(3) A kertes mezőgazdasági területen építmény elhelyezésének feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza:
az építési telek |
építési
övezeti jele
|
beépítési módja |
legkisebb terület
(m2)
|
legnagyobb beépítettség
(%)
|
legnagyobb építménymagasság
(m)
|
leg-
nagyobb terepszint alatti építmény m2 |
Mk |
szabadonálló |
720 |
3 |
3,50 |
30 |
A kertes mezőgazdasági területen gazdasági épületet max. 3 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni, de alapterülete nem lehet több 30 m2-nél.
(4) A kertes mezőgazdasági területen építmény a
(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi feltételek teljesülése esetén helyezhető el:
- legkisebb telekszélesség min. 10,0 m,
- az oldalkert mértéke min. 2,0-2,0 m,
- a hátsókert min. 6,0 m.
(5) Építmény elhelyezésének feltétele a víz és villanyhálózat kiépítése mellett a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése és az arra való rákötés biztosítása.
(6) A területen árnyékszék elhelyezése tilos.
(7) Az építmények elhelyezésére építési sáv-hely került kijelölésre, melyen belül építmény elhelyezhető. Az előkert min. 5,0, illetve min. 10,0 m, az építési sáv szélessége 20,0 m, a hátsókert mértéke min. 6,0 m. Azon ingatlanokon, melyek megközelítése gyalogosan és gépkocsival nem lehetséges, építményt elhelyezni nem szabad.
(8) Az előkert a 848/3 és 848/5 hrsz.-ú utak mentén lévő fekvőtelkeknél 3,0 m. Az előkert a már meglévő épületeknél kialakult.
(9) Az épületek természetes anyagok felhasználásával készüljenek (cserép, fa, stb.).
(10) A tetőgerinc iránya a tóra merőleges vonalú lehet. A tetőgerinc magassága legfeljebb 5,50 m lehet.
(11) Az ingatlanok körbekeríthetők, a kerítés magassága max. 1,50 m lehet. A kerítés áttört – drótfonatos, fa (nem tömör) – vagy élő sövényből. A lábazat max. 30 cm lehet.
(12) Az Mkb jelű övezet beépítésre nem alkalmas, belterületi kertes mezőgazdasági területek, melyeken építmény és pince nem helyezhető el.”
Vízgazdálkodási terület (V jelű)
(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:
a) a folyóvizek medre és partja,
b) állóvizek medre és partja
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületeik
(2) A területen csak a vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) Az élő vízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon belterületen 6,0 - 6,0 m-es sávot, külterületen 10,0-10,0 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet. Külterületi szakaszon 50,0-50,0 m-es sávon belül építmény nem helyezhető el.
(4) Az élővizek medrét elrekeszteni, a szabad vízfolyást gátolni nem szabad. Ugyancsak tilos a mederbe szennyező anyagokat és szemetet elhelyezni.
(5) A tó vizét bármilyen célra felhasználni (fürdés, sportolás, öntözés, stb.) csak az Önkormányzat és az illetékes vízügyi hatóság engedélyével szabad.
39/A. § Temető, kegyeleti park
(1) A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát a mindenkor hatályos törvény határozza meg.
(2) A temető területén minden építés tekintetében a mindenkor hatályos törvény alapján kell eljárni.
(3) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével és kialakításuk illeszkedik a temető rendeltetéséhez.
(4) A KTk jelű temetők lezárt temetők, kegyeleti parkok. Épületek létesítése nem megengedett.
(5) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak. Síremlék magassági mérete 200 cm lehet, állékonyságáért a készítője felelős.
(6) A temetők szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(7) A temetők területére vonatkozó előírások:
Beépítési mód: szabadon álló, a telekterület: kialakult, legnagyobb beépítettség: 2% és a legnagyobb építménymagasság: 5,50 m.
(8) A temetőt körül kell keríteni és biztosítani kell a vízvételi lehetőséget. Gondoskodni kell a keletkező szemét elhelyezéséről és elszállításáról.”
(1) A sportpálya övezet területét más célra felhasználni nem lehet.
(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, lelátó klubház, stb.).
(3) A sportpálya területére vonatkozó előírások:
A telekterület: kialakult, de minimum 5000 m2, a beépítési mód: szabadon álló, legnagyobb beépítettség: 2 %, a legnagyobb építménymagasság: 7,50 m, legkisebb zöldfelület: 80 %
(4) A szükséges gépkocsi parkolót telken belül kell kialakítani.
39/C. § Obszervációs terület
(1) A területet a szabályozási terv jelöli. Területét más célra felhasználni nem lehet.
(2) A terület a természet, az élővilág, a homokfalban fészkelő madarak megfigyelésére szolgál, alapvetően zöldterület.
(3) A területe egyben kezelendő, külön telek nem alakítható ki.
(4) Az obszervációs területen csak a rendeltetéssel összefüggő, az élőlényeket nem zavaró létesítmények – megfigyelőhelyek, fedett-nyitott építmények – helyezhetők el.
(5) A területen szilárd burkolatú út, vagy térburkolat csak a legszükségesebb mértékben készíthető.
(6) A burkolt felület legfeljebb a terület 5%-t foglalhatja el.„
(1) A tópart övezet a vízfelület és a tó jogi határa közötti területsáv.
(2) A tópart övezet területe alapvetően zöldterület, a horgászat számára nyújt megfelelő felvonulási, pihenési lehetőséget.
(3) A tópart területen csak a rendeltetéssel, horgászattal összefüggő létesítmények – pihenőhely, lakókocsi, sátor, esőbeálló, stb. – helyezhetők el.
(4) Az elhelyezett létesítmények nem akadályozhatják az esetleges árvízvédelmi munkálatok ellátását.
(5) Az övezetben önálló ingatlan, építési telek nem alakítható ki.
(6) Az övezetben az ideiglenes építmények is csak a terület 2%-át foglalhatják el.
(7) A területen a hulladékgyűjtést- és szállítást szervezetten, valamint a szennyvízelhelyezést biztonságos módon meg kell oldani.”
Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj- és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
41. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen. Foghíjbeépítésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni. Ettől eltérő mérték a Diófa utcai ingatlan kialakításnál megengedett. Ahol az előkerti részen jelen HÉSZ hatályba lépése előtt építményt létesítettek, azt meglévő adottságként kell elfogadni, bővíteni azonban nem szabad.
(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. §. és 34. §. előírásai tartalmazzák.
(4) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK 36. és 37. §. előírásai tartalmazzák.
(6) A Szabályozási tervben megadott közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.
42. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §. előírásai szerinti gépjármú tárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.
(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).
Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az
OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt elő lépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
(4) Közterületen ideiglenes jelleggel meglévő épület csak az engedélyezett időtartamig maradhat fenn, az engedély nem hosszabbítható meg.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül, a közművek érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.
A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőségét a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.
(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.
(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.
A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSz 7487/2-80 és az MSz 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.
(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos!
(8) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.
A régészeti terepbejárás elvégzésére a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.
(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósulása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhet6, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(4) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.
(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves Szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolóban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.
(4) Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését
- 1 éven belüli határidővel - szorgalmazni kell.
(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §.
(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6 - 6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.
(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) tilos!
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.
(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak önkormányzati és hatósági engedéllyel lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)
(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.
(1) A háztartásokban keletkező - különleges kezelést nem igénylő - kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.
(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény, stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagot tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni az állampolgárnak.
(3) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.
(4) Nem háztartási szemétnek minősülő nagyobb tárgyak, (bútorok) szállításáról évente lomtalanítás keretében gondoskodik az Önkormányzat. Építési törmelék és föld a 21. §. szerinti törmelék lerakóhelyen helyezhető el.
50. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.
(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási Terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.
(3) Régészeti lelőhelyen földmunka csak kéziszerszámokkal és eszközökkel végezhet. Az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális lrodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. §.bekezdése alapján.
(4) Nagyobb 1000 m3-t meghaladó földmunka, valamint utca méretű csatornázás megkezdése előtt az Örökségvédelmi törvény vonatkozó előírásai szerinti előkészítő munkákat el kell végezni, és ebbe be kell vonni a Megyei Múzeumok Igazgatóságát.
(5) Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24.§.-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatóságát.
(6) Palotás község közigazgatási területén ismert régészeti lelőhelyek helyrajzi számait a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.”
Épített környezet és elemei védelme
(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek, építmények funkciójára (templomok esetében) "A kulturális örökség védelemről szóló" 2001. évi LXIV. (továbbiakban örökségvédelmi) törvény hatályos.
(2) Országos védettségű építészeti - műemlék épület: Római katolikus templom ( 408 hrsz. )
(3) A műemléki védettség kiterjed a műemlék épület funkciójára, külső és belső megjelenésére, szerkezeteire, anyagaira, képzőművészeti emlékeire, továbbá a 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény alapján a műemléki környezetére.
(4) A
(2) bekezdésben meghatározott műemlék épület műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le. A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. A műemlék épületet esetében minden építési jellegű munka végzéséhez be kell szerezni a Hivatal engedélyét (külső-belső felújítási, karbantartási, javítási munkák esetében.)
52. § (1) A község közigazgatási területét érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat, eleme a folytonos ökológiai folyosó, melynek területét a terv feltünteti.
(2) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb.) a Községi Önkormányzat és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.
53. § (1) A község közigazgatási területén levegő tisztasági szempontból a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
(2) A tervezett természeti területekre a 14/2001.(V.9.) KöM - EüM - FVM együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.
(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott terület felhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
(4) A tó vízminőségének megtartása érdekében a tó környékén különös figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre. Szorgalmazni kell a kertművelésű területen a megfelelően megtervezett közműpótló berendezések megvalósítását.
54. § (1) A zaj és rezgés elleni Védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és (vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM. sz. együttes rendeletben foglaltaknak,
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.
(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.
(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.
55. § (1) Az illetékes Körzeti Földhivatal hatósági engedélyével lehet:
- a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításától ideiglenesen vagy véglegesen úgy eltérni, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik
- külterületi földet belterületbe vonni
- a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet céljának megfelelően felhasználni
- nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni
(2) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv.
41. §.
(1) bekezdés szerint) azt a jogi vagy term6szetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(3) Hatályát veszti.
56. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § - 100 §.-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
57. § (1) Országos közutak külterületi szakaszai mentén lévő (2109 és 2136 sz. út) telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el (az út tengelyétől számított 50 - 50 méteren belül).
(2) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épületet átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, a kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző köteles gondoskodni. Rendelkezéseit az első fokon el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon hatályát veszti.
(3) E rendelet hatályba lépésének napjával hatályát veszti
a.) Palotás község rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló Palotás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1995(XI.20.). sz. rendelete,
b.) Palotás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2001(VII.12.) sz. rendelete a 0127/8 és 0127/9 hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzatáról,
c.) Palotás Községi Közös Tanács állattartásról szóló 4/1989.(IV. 27.) számú rendeletének 1. sz. melléklete.
Szabó Mihály dr. Tóth Gabriella
Hatályon kívül helyezve.