Palotás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31.§.(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya és célja

1. §

(1) A rendelet hatálya Palotás Község közigazgatási területén lévő ingatlanokra, közterületekre, földrészletekre, valamint ezek, továbbá az építmények közhasználatra átadott részére terjed ki.

E rendelet alkalmazásában közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzat tulajdonában lévő földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, pihenő és emlékhelyek kialakítása, közművek elhelyezése.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

a.)  A közigazgatási határon belül valamennyi ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, használójára, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,    akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

b.) A közterületet használó, valamint reklámtevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre.

(3) A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek községképi, községrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével határozzák meg a közterület használatát, a köztisztaság fenntartását.

A közterület használat engedélyezése

2. §

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.

(2)¹ Közterület használati engedélyt kell beszerezni előzetesen a tevékenység megkezdése előtt:

a.) önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezésére,

b.) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez 30 napon túl      

c.) mozgóbolti árusításra, mozgóárusításra, közterületi árusításra, közterületen végzett javító-szolgáltató tevékenységre,

d.) kiállítás, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

e.) 3500 kg vagy annál nagyobb össztömegű személy-, teher és áruszállításra szolgáló gépjármű valamint mezőgazdasági vonatató, munkagép, utánfutó, pótkocsi tárolására,

f.) zöldterület bármilyen igénybevételére,

g.) közterületbe 10 cm-en túl benyúló hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez.

(3)  Külön közterületi helyhasználati engedély kérelem benyújtása nélkül  helyhasználati díj megfizetésével engedélyezhető  alkalmi árusítás az önkormányzat tulajdonában lévő erre alkalmas ingatlanokon  az alábbi rendezvényeken:

      -  Falunap, Községi búcsú, Gyermeknap,  Majális, Szüreti és további községi rendezvények

(4) Nem adható közterület-használati engedély:

a.) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

b.) üzemképtelen gépjármű tárolásához a község közterületén és a kijelölt tárolóhelyeken,

c.) elárusítóhelyek, üzletek göngyölegeinek tárolására,

d.) közforgalmat akadályozó tevékenységre, elhelyezésre.

¹10/2011.(VI.22.) önkormányzati rendelettel módosítva hatályos 2011. július 1.

Közterület-használati engedély kérelem

3. §

(1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

Az engedély iránti kérelem beadása a közterület használat megkezdésére nem jogosít.

(2) Ha a közterület használata építési ( létesítési ) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) A közterület használati engedély iránti kérelmet az 1. számú függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A rendelet 2.§ (3) bekezdésében megjelölt alkalmakra írásos kérelem benyújtása nem szükséges, az engedély a közterület használati díj megfizetésekor megtörténik. A közterület használatra kereskedelmi, szolgáltató tevékenység esetén csatolni kell a jogosultságot igazoló okirat másolatát.

(5)²A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú hatósági hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

²10/2011.(VI.22.) önkormányzati rendelettel módosítva hatályos 2011. július 1.

Az engedély megadása

4. §

(1) az engedélynek tartalmaznia kell:

a.)  az engedélyes nevét és állandó lakó - (telep) helyének címét,

b.)  a közterület használat célját és időtartamát illetve, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, vagy állandó jellegű.

c.)  a közterület használat helyének, módjának, mértékének, díjának és feltételeinek pontos meghatározását,

d.)  az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e.)  az engedély megszűntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait.

(2) A közterület használat – a 4. § (3) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, baleset és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal is közölni kell.

A közterület használat szabályai

5. §

(1) A közterület használatának befejezését követően az eredeti állapotával legalább egyenértékűen köteles a közterületet helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezés egyidejű megszűntetésével.

(2) A közterület használati engedély jogosultja ( továbbiakban : engedélyes ) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

(3) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket ( vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat …stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

6. §

(1) A közterületen szeszesital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik: az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére.

7. §

(1) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama 1 év.

(2) Határozatlan időre engedélyezhető közterület használatok: építési ( létesítési ) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közműaknák, posta és hírlaptároló láda, illetve telefonfülke elhelyezése.

(3) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(4) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelemére meghosszabbítható.

Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(5) A közterület-használati engedély másra nem ruházható át.

(6) Üzemképtelen, közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan jármű közterületen nem tárolható. Ha a tulajdonos nem tesz eleget az elszállítási kötelezettségének, a polgármester az elszállítást a tulajdonos költségére elrendeli.

(7)  Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon is tilos sérült, üzemképtelen jármű tárolása, ha a jármű közterületről látható és rontja a településképet.

Közterület-használati díj

8. §

(1)³A közterület használatáért díjat kell fizetni, kivéve a 2.§ (2) bekezdés e.) és g.) pontjaiban  megjelölteket.

³ 10/2011.(VI.22.) önkormányzati rendelettel módosítva hatályos 2011. július 1.

(2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:

a.) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény   alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,

b.)  reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó,

c.)  minden megkezdett nap, hónap, m²-e egésznek számít.

(3) Az engedélyes a közterület használati díj első részletét fél évre előre, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a második részletet pedig a következő félév első hónapjának 5. napjáig köteles megfizetni. A 2.§ (3) bekezdésében foglalt rendezvényeken történő alkalmi árusítás esetén a területhasználati díjat az árusítás megkezdése előtt meg kell fizetni. A közterület használati díj befizetésének elmaradása az engedély bevonását vonja maga után.

(4)⁴ „A közterület-használat díjának mértékét a 1. számú melléklet  tartalmazza.”

⁴10/2011.(VI.22.) önkormányzati rendelettel módosítva hatályos 2011. július 1.

(5) A közterület-használati díjat az Önkormányzat 11741024-15450896 számú költségvetési számlájára kell befizetni, vagy a Körjegyzőségen az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel, illetve postai befizetési utalványon, kivéve a 2.§ (3) bekezdése szerinti alkalmi árusítást, mely készpénzben történik.

9. §

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni a közművek (elektromos, gáz, víz és csatornázási művek ) valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátást szolgáló létesítményei elhelyezése után.

(2) Nem kell közterület-használati díjat fizetni ingyenes szórakoztató tevékenység tartásakor.

(3) Az engedélyező kérelemre, a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól felmentést adhat ingyenes művelődési, sport vagy egyéb közcélú közterület-használat esetén.

10. §

(1) Az engedélyező – a közterület-használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével – felszólítja a szabálytalanság megszűntetésére azt az engedélyest, aki:

a.) közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik,

b.) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,

c.) az engedélytől eltérő terméket árul,

d.) a számára engedélyezett közterület-használatot másnak átengedi,

e.) a közterület-használati díjat határidőig nem fizeti meg.

(2) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület-használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni

(3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

(4) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély  visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál,

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(6) Ha a közterület-használat az (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

Közterületek bontására vonatkozó szabályok

11.§

(1)  Zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának ( kezelőjének ) hozzájárulása alapján lehet, aki a munkák elvégzésére feltételeket állapíthat meg.

Közterület-bontási engedély csak a beruházó kérelmére és számára adható ki. Beruházó köteles a helyreállításért felelős személyt megjelölni.

(2)  Üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, nyilvántartásba vétel céljából. A bejelentésben pontosan meg kell határozni az üzemzavar helyét, közölni kell a helyreállítás várható időpontját.

12.§

(1) A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez biztosított az anyag, a munkaerő, munka- és szállítási eszköz, valamint a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a közterület helyreállítása.

(2) Ha a teljes helyreállítás a közterület-bontási hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő módosítható.

13.§

Ha a közhasznú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, az engedélyes köteles a helyreállítás költségein túl a megsemmisült növényzet eszmei értékének megfizetésére is.

A közterület-bontási kérelem és engedély tartalma

14.§

1. A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
   

a.) a kivitelező megnevezését,

b.) a munkakezdés időpontját, helyét,

c.) a munkavégzés időtartamát,

d.) a kivitelező építésvezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, elérhetőségét.  

(2)  A közterület bontási kérelmet a 2. számú függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3)  A kérelemhez csatolni kell a létesítmény helyszínrajzát, közműépítés esetén csatolni kell a  műszaki terveket, a közterületen érintett egyéb közművek nyilatkozatát, a közterület kezelőjének hozzájárulását.

Közterületi  fakivágás és ültetés

15.§

(1)  A közterületen lévő növényzet, fák az önkormányzat tulajdonát képezik, függetlenül attól, hogy azokat ki ültette.

(2)  Közterületen fás szárú növény telepítését és kivágását be kell jelenteni és az csak a polgármester hozzájárulásával végezhető, aki a kivágási engedély megkérésére intézkedik.

A közterületen lévő fás szárú növény a közlekedést nem akadályozhatja.

(3) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével történhet. A fakivágás engedélyezésére a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Kormány rendelet szabályait kell alkalmazni.

A közterületen kivágott növényzet pótlása kötelező. A pótlás helyét és módját a polgármester határozza meg.

(4) Élő fát – amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet –csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni.

(5)  Közterületen vagy az önkormányzat intézményei területén lévő engedély nélkül történő fakivágás vagy az élőfában történt károkozás esetén a szabálysértési vagy büntetőjogi feljelentés, valamint a kárigény érvényesítése a polgármester kötelezettsége.

Ingatlanok és közterületek tisztán tartása

16. §

Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint a bérlő( továbbiakban együtt: tulajdonos ) köteles gondoskodni.

17. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő olyan közterületek – ideértve rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is rendszeres tisztántartásáról, melyhez nem tartozik magánszemély  tulajdonában álló ingatlan, az önkormányzat maga gondoskodik közcélú és közhasznú foglalkoztatottakkal.

18. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a.) az ingatlan melletti járdának ( járda hiányában 1 méter széles területsávnak ) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztántartásáról, szemét.- gyommentesítéséről. Amennyiben az ingatlannak két közúttal is érintkezése van a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b.) járdaszakasz melletti árok és annak műtárgyai ( áteresz ) tisztántartásáról, a csapadékvíz lefolyásának biztosításáról,

c.)  beépítetlen telekingatlan, beépített ingatlanhoz tartozó udvar, kert, valamint a zártkertben lévő ingatlanok tisztántartásáról, gyommentesítéséről,

d.) lakott területen kívüli és külterületi dűlőutak, árokpartok tisztántartása, gyomnövények irtásáról,

e.)  telekingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok és az ingatlan előtti közterületen lévő fák, bokrok megfelelő nyeséséről.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá váló járdaszakaszt (szükség esetén többször is) a síkosságtól mentesíteni.

(3) Az ingatlan előtti járdát az ingatlantulajdonos köteles letakarítani és az így összegyűjtött szemetet a háztartási hulladékkal együtt elszállítatni.

19. §

(1) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

A belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától  füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a tisztántartásról az önkormányzat gondoskodik.

(2)  Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le az önkormányzat gondoskodik megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról.

20.§.

(1) a.) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét végezni, amely szennyeződést okoz. A lakóházhoz tartozó udvarban az ilyen jellegű munkát úgy kell végezni, hogy a szennyeződés ne kerüljön az utcára, a vízelvezetőbe.

b.) Alkalmi szabadtéri rendezvények idejére és helyszínére a rendezvény szervezője köteles gondoskodni hulladékgyűjtő edényről. A rendezvényt követően a keletkezett hulladék összetakarításáról, elszállításáról a rendező köteles gondoskodni.

1. Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni tilos!
2. A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, megrongálása, valamint rendeltetésellenes használata tilos!
3. Közterületen lévő növények rongálása, csonkítása, leszakítása tilos!
4. Gyermekjátszótéren, parkokban állatot sétáltatni még pórázon is tilos!
5. Fákon, közterületen lévő építmények, épületek falán, kerítésén – a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével – hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos, kivéve a választási, népszavazási időszakot! A falragaszok ki nem jelölt helyeken történő felragasztásáért – a tevékenységet végző és megrendelő – felelősségük megállapítása esetén – egyetemlegesen felelősek.

(2)  A tisztántartással és keletkező hulladék kezelésével összefüggésben tilos:

a.)  az úttestet, járdát, egyéb közterületet a közterület felszerelési berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni.

b.)  a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre,  csapadékvíz elvezető rendszerbe (árokba) beleönteni, beleengedni, elvezetni.

(4) A (2) bekezdésben előírtak megszegése esetén a tilalom megszegője, ha pedig az nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa köteles a hulladék elszállításáról, a szennyeződés megszüntetéséről gondoskodni.

(5) Az állatok által a közterületen okozott szennyeződés eltávolításáról az állattartó, illetve az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.    

Záró rendelkezések

21. §^[1][2]

E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosít fel - a polgármester jár el. A polgármester eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben megállapított kivételekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni.”

22. §

(1)  A rendelet (2) bekezdésben foglaltak kivételével  2010. július 1. napján lép hatályba.

(2)  A rendelet 2.§ (2) bekezdés e.) és f.) pontjai 2010. október 1. napján lépnek hatályba.

Szabó Mihály                                            Krekács Judit

polgármester                                               körjegyző