Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2014 (XI.28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 09. 28- 2019. 11. 27Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2014 (XI.28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
BEVEZETŐ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A Képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Palotás Község Önkormányzata
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
3. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(3) Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatai felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását, abban az esetben, ha
(5) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét.
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak
(6) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi, tárgyi feltételeit.
4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskör gyakorlását visszavonhatja.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.
(4) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv.42. §-a tartalmazza.
(5) A törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben biztosított államigazgatási, hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Közös Önkormányzati Hivatalt a Képviselő-testület nem utasíthatja, az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át.
(6) A képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzékét az 1.számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzatok szervei
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Gazdasági program, munkaterv
6. § (1) A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – mely tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Helyi szinten határozza meg azon célkitűzéseket, feladatokat, melyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(2) A program tervezetének elkészítéséről, testület elé terjesztéséről, a végrehajtásról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.
(3) A programot az általános választást követő 6 hónapon belül kell előterjeszteni, elfogadni.
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időszakra készített munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a testület elé jóváhagyásra minden év március 30-ig.
(3) A munkatervre javaslatot tehetnek az alpolgármester, a bizottságok, a jegyző, mint a
Képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.
(3) Testületi ülés lehet alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi.
Alakuló ülés
9. § (1) Alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.
(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a megbízólevelet a polgármesternek és képviselőknek.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester ismerteti megbízatásának időtartamára szóló programját (polgármesteri program).
(4) Az alakuló ülésen a képviselő-testület – a polgármester javaslatára - titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert.
(5) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról.
Rendes ülés
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(2) Üléseit általában havonta, keddi napon tartja.
(3) Az ülés helye: közmeghallgatást és ünnepi ülést nem tartalmazó üléseit a Községházán tartja (Palotás, Kossuth út 1.).
Rendkívüli és ünnepi ülés
11. § (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, ha a szükség úgy kívánja össze kell hívni a képviselő-testületet.
(2) a) A polgármester köteles az ülést 5 napon belül összehívni a képviselők egynegyedének ( 2 fő ) vagy bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára,
b) népi kezdeményezésre.
c) A polgármester köteles az ülést 15 napon belül összehívni a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
(4) A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban közölni kell. Írásbeliség mellőzése esetén annak visszaigazoltnak kell lennie (pl. telefonon, email esetén olvasási visszaigazolással, stb).
(5) Ünnepi ülést tart a képviselő-testület községi kitüntető címek átadásakor.
Előterjesztések
12. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló: valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről
b) döntést igénylő javaslat: határozathozatalra vagy rendeletalkotásra irányul
c) tájékoztató: valamely kérdésről, területről tájékoztatás, amely tudomásulvételt igényel.
(2) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban a napirenden, ha igen, milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben résztvevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket.
(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely:
1. egyértelműen megfogalmazott rendelkezésből áll,
2. az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülöníthető megfogalmazását tartalmazza és a végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.
(4) Az előterjesztés készülhet írásban, illetőleg lehet szóbeli is. Egyszerűbb döntést igénylő vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése. Erről a polgármester dönt.
(5) A képviselő-testület elé előterjesztési joga van az alábbi személyeknek:
13. § (1) Az írásbeli előterjesztés előkészítéséért az előterjesztő felelős.
(2) Az írásos előterjesztést a testületi ülést megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi felülvizsgálatot követően gondoskodik az anyag postázásáról. A szóban is előterjeszthető előterjesztésnél legalább a határozati javaslatot az előterjesztőnek írásban az ülés előtt legalább öt nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni.
Testületi ülés összehívása
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, amelyet úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt 5 nappal előbb kapják meg.
(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(3) A meghívóhoz az alábbi előterjesztéseket írásban csatolni kell: költségvetés, zárszámadás rendelettervezetét és indokolását, rendelettervezeteket, intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés előterjesztését, munkaterveket, a munkatervben szereplő beszámolókat és határozati javaslatot.
15. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg:
a) országgyűlési képviselőt,
b) kormányhivatal képviselőjét,
c) egyház képviselőjét,
d) önkormányzat intézményeinek vezetőit,
e) tevékenységi körükben a helyi civil szervezetek képviselőit,
f) az önkormányzathoz írásban bejelentett jelenleg működő és a továbbiakban alakuló önszerveződő közösségek képviselőit,
h) a jelenleg működő szervezeteken túl a későbbiekben cégbíróságon bejegyzett és az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségek képviselőit.
A tanácskozási joggal meghívottak közül – kivéve a jegyzőt, a bizottságok nem képviselő tagjait, kormányhivatal képviselőjét, országgyűlési képviselőt - az intézményvezetők, önszerveződő közösségek képviselői, a napirend előterjesztője és a polgármester által tanácskozási joggal meghívottak a meghívóhoz csak a feladatkörükhöz kapcsolódó napirend előterjesztését kapják meg.
(2) A testületi meghívó a Községháza külső, belső hirdetőtábláján kifüggesztendő és Palotás Község Önkormányzata honlapján (www.palotas.hu) jelenik meg.
Testületi ülések ügyrendje
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvános ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, a megjelentek a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A polgármester a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére is hozzászólási jogot biztosíthat.
17. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:
Az ülés vezetése, tanácskozás rendje
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük távollétében a korelnök vezeti (továbbiakban: ülésvezető). A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A polgármester az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Az ülésről időközben megérkező, vagy távozó képviselő esetén határozatképességet bejelenti, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
19. § (1) Az ülésvezető a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést.
(2) A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot. Bármely képviselő javaslatot tehet más napirendre is, melyet legkésőbb az ülés előtt 2 nappal írásban nyújt be a polgármesternek. A napirendekről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
(4) Az ülésvezető napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
(5) Az előterjesztőkhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztőnek válaszolni kell.
(6) Az ülésen a napirendhez először a kérdések tehetők fel, majd következnek a hozzászólások. A polgármester a kérdések és hozzászólások számát napirendenként és képviselőnként három felszólalás után korlátozhatja.
(7) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt az előadónak meg kell adni a szót.
(8) Az ülésvezető előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat bocsátja szavazásra.
(9) A szavazás eredményét mindig számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.
20. § (1) A képviselő-testületi ülésen az ülésvezető feladata az ülés rendjének fenntartása és az ülés egész ideje alatt a határozatképesség figyelemmel kísérése.
(2) Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat meg.
(3) Az ülésvezető bármely képviselő javaslatára tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.
Képviselő-testület döntései
21. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletet alkot,
b) képviselő-testületi határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a napirend meghatározásáról, ügyrendi kérdésekről, a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról, a polgármester két ülés közötti eseményekről és intézkedéseiről szóló tájékoztató, átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló tudomásulvételéről.
22. § (1) A képviselők igen vagy nem szavazattal vehetnek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodhatnak a szavazásban. A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
23. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza (jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata). A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata, tehát 4 fő szavazata) szükséges az alábbi ügyeknél:
24. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok fajtái:
Rendeletalkotás
25. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
26. § (1) A rendeletek utólagos hatásvizsgálatát munkatervbe foglaltan
a) a helyi adókra, valamint a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozóan a rendelet elfogadását, módosítását, indokolt esetben hatályon kívül helyezését követően kétévente,
b) az a) pontban nem szereplő rendeletek esetén ötévente kell elvégezni.
(2) Az utólagos hatásvizsgálat elkészítése a jegyző, annak testület elé terjesztése a polgármester feladata.
(3) A hatásvizsgálat ismeretében a Képviselő-testület dönt a kérdéses rendelet hatályon kívül helyezéséről, módosításáról vagy változatlan tartalommal való hatályban tartásáról.
27. § (1) A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése:
A szavazás módja
28. § A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerint is lehet.
29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása. A szavazás szavazólappal és külön helyiségben urna igénybevételével történik. Amennyiben az ülésen nincs jelen a határozatképességhez szükséges 3 ügyrendi bizottsági tag, a testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
30. § (1) Név szerinti szavazás kezdeményezhető a képviselők egyszerű szótöbbségű döntésével.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen” , „nem” „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
(3) Név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni, mely a névsoron feltüntetett szavazást tartalmazza. A külön két képviselővel hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
31. § A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt..
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
32. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyv és digitális hangfelvétel készül. A digitális hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvételről másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét, beosztását, a határidejét,
n) a polgármester esetleges intézkedéseit,
o) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) a megtárgyalt írásos előterjesztés,
d) a rendelet teljes szövege mellékleteivel,
e) az írásban benyújtott indítványok, hozzászólások.
f) a titkos szavazások jegyzőkönyvei.
(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet (mellékleteivel együtt) a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Nógrád megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítetten kell kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen résztvevők jogosultak.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe és előterjesztésébe a községházán ügyfélfogadási időben.
(7) A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül. A jegyzőkönyvek példányainak tárolása mellékleteivel együtt:
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
33. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választó érdekeit. A képviselőt az Mötv-ben és e Szabályzatban rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.
34. §
A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok
35. §
Köztartozásmentes adózói nyilvántartásba való bejelentkezés szabályai
36. § (1) A települési képviselő interpellációja olyan tudakozódás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, olyan felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpellációt a testületi ülés előtt 2 nappal írásban lehet benyújtani. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a testület a választ nem fogadja el, a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot lefolytatni és arról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(2) A települési képviselő kérdése szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik.
37. § A települési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről a képviselő-testület külön rendeletben dönt.
38. § A képviselő köteles előzetesen szóban bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselőtestület vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. A bejelentés elmulasztása igazolatlan távollétnek minősül.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39. § (1) A bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, ügyrendi és településfejlesztési bizottság 5 taggal
b) Szociális, kulturális és sport bizottság 5 taggal
(3) A bizottságok tagjainak nevét a 2.sz. függelék tartalmazza.
(4) A bizottságok általános feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az egyes bizottságok részletes feladatait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot (ad hoc) hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, működésének időtartamáról, feladatáról a képviselő-testület alkalmanként határoz.
(7) A bizottság működésének részletes szabályait az Mötv. figyelembevételével maga határozza meg. A bizottságok éves munkaterv készítésére kötelezettek, melyet a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül kötelesek elkészíteni.
40. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani, a képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.
(3) A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a testület előtt teszik le az esküt. Amennyiben a tag az eskütételen nem jelenik meg későbbi időpontban a polgármester előtt teszi le az esküt.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
41. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a helyi közügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) településrészi tanácskozás,
c) falugyűlés.
(3) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat amennyiben nem tartozik az önkormányzat feladat és hatáskörébe azt a polgármester 15 napon belül az illetékes szervhez továbbítja, ezzel egyidejűleg erről a kérdező, javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.
(5) Az elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(6) Amennyiben a kérdés vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el a polgármesternek az illetékes bizottság bevonásával meg kell azt vizsgálnia.
(7) A kérdést 15 napon belül a polgármester megválaszolja a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(8) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester az illetékes bizottság véleményével együtt a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a képviselő-testület határoz, melyről 8 napon belül a javaslattevőt tájékoztatni kell.
(9) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben illetőleg jelentősebb döntések előkészítésére a választópolgárok és társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze falugyűlés vagy településrészi tanácskozás formájában.
42. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a hirdetőtáblákon és lakásokhoz eljuttatott meghívókkal kell tájékoztatni az érdeklődőket.
(3) A közmeghallgatást a soron következő ülésre a napirendek tárgyát követő időre, vagy napirendek közötti időre, vagy külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a polgármester.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, irányadó szabályok a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveire vonatkozóak. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
43. § (1) Településrészi tanácskozás összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítésére, a végrehajtás megszervezése érdekében van szükség.
(2) E tanácskozást kezdeményezheti a képviselő, a polgármester, a településrész lakossága.
44. §
.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A polgármester
45. § (1) A polgármester az önkormányzat vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, akit a választópolgárok közvetlenül választottak.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A polgármester illetményének, bérfejlesztésének és egyéb juttatásainak, költségtérítésének megállapítására a Pénzügyi, ügyrendi és településfejlesztései bizottság tesz javaslatot, az ezzel kapcsolatos iratokat, utalványozást az alpolgármester írja alá, alpolgármester hiányában a jegyző.
(6) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya, díjazása, jutalmazása, egyéb juttatása, összeférhetetlensége, további fegyelmi és kártérítési felelőssége tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, míg az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester gyakorolja.
46. § (1) A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
h) meghatározza - Kisbágyon és Szarvasgede polgármesterével egyeztetetten - a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges,
i) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
j) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
k) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
l) segíti a képviselők munkáját,
m) képviseli az önkormányzatot,
n) kapcsolatot tart a község társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,
o) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
p) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
q) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgárvédelmi feladatokat,
r) a fentieken túlmenően az egyéb jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása.
(1a) A polgármester önkormányzati rendeletben – költségvetési rendeletben - meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) A polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét köteles 8 napon belül az új polgármesternek vagy alpolgármesternek átadni a külön törvényben maghatározott rendben.
(4) A polgármester fogadónapja: hétfői napokon 9.00 -15.00 óráig
47. § A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújt be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.
Az alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(4) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja.
(5) Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskör címzettje, ilyen hatáskört rá sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat.
(6) Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással és iránymutatása mellett segít, koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában.
Polgármester, alpolgármester helyettese
49. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
a) A képviselő-testület összehívására, működése, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja,
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
A jegyző
50. § (1) A jegyző jogállására a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX.
51. § (1) A jegyző
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá - amennyiben az aljegyzői státusz betöltött - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságainak ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
52. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve és címe: Palotási Közös Önkormányzati Hivatal 3042 Palotás, Kossuth út l.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladata a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat a Mötv. 67. § b.) pontja alapján a polgármester is meghatározhat.
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS
A költségvetés
53. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza költségvetését és az önkormányzati ciklus időtartamára gazdasági programját.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik: a költségvetési törvényben előírt részletezésben – az államháztartási törvény rendelkezései betartva - az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a testület.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
54. § (1) A polgármester a jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a költségvetési évet követően a jogszabályban meghatározott időpontig terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A polgármester az Pénzügyi, ügyrendi és településfejlesztési bizottság részére az önkormányzat gazdálkodásának első negyedévi helyzetéről május 15-ig egyszerűsített pénzforgalmi információt ad. A bizottság az információ alapján a képviselő-testületnek javaslatot tesz a gazdálkodást, költségvetést érintő intézkedésekre.
55. § A költségvetésre vonatkozó egyéb előírásokat az éves költségvetési rendelet tartalmazza (átcsoportosítás, pénzeszköz elhelyezés, stb.).
Az önkormányzat vagyona
56. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
57. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat fizetés képtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
(4) A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
58. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület rendeli és látja el, mely kötelezettségét az ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint teljesíti.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szolgáltató bevonásával polgári jogi szerződés keretében gondoskodik..
(4) A belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá minden év november 15-ig. A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről. A polgármester az éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.
A HELYI NÉPSZAVAZÁS
59. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.
(2) Nem lehet helyi népszavazást tartani
a) a költségvetésről és a zárszámadásról,
b) a helyi adókról,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről,
d) a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(3) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
(4) Helyi népszavazást kezdeményezhet
a) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a választópolgárok 15%-a.
(5) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 15%-a kezdeményezte.
(6) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.
TÁRSULÁSOK
60. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, ésszerűbb megoldása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében társulásokban vesz részt.
(3) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formát keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek, elképzelések megvalósításáért.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
61. § Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testületének kinevezési jogkörébe tartozó vagyon-nyilatkozattételre kötelezett közszolgálatban álló személyek:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet mellékletei és függelékei az alábbiak: